Európai Unió

Az Európai Unió olyan egyesülés, amelyhez minden olyan állam csatlakozni kíván, amely a civilizált létet választotta irányadónak. Az Európai Unió országai jól működő gazdasággal, kereskedelemmel, jogszabályokkal és védelemmel rendelkeznek egy agresszor ország támadása esetén. Ezért az Európai Unióhoz való csatlakozás számos előnnyel jár.

Az Európai Unió története

A szörnyű háborúk, amelyek sok éven át zajlottak Európa területén, az új lehetőségek keresése a közös védelemre és fejlődésre vezettek az új formáció, az Európai Unió létrehozásának előfeltételeihez. 

Az új nemzetek egyesülésének ötlete az 1950-es években született, amikor Robert Schuman francia külügyminiszter új stratégiát hirdetett: Franciaországnak, az NSZK-nak és más nyugat-európai országoknak egyesülniük kell, hogy az acél- és széntermékek új piacát hozzák létre, és ezzel olyan új biztonsági alapot teremtsenek, amely lehetetlenné teszi, hogy az európai országok közötti fegyveres konfliktusokra még csak gondolni is lehessen.

Történelmileg ezt az eseményt Schuman-tervnek nevezték. Az Európa-napot május 9-én kezdték ünnepelni.

Ki kell emelni több fontos motívumot is, amelyek az országok egyesülésének előfeltételeivé váltak:

• A nacionalizmus és a totalitarizmus politikájának felszámolására irányuló törekvés, amely két világháborúhoz vezetett és katasztrofális következményekkel járt az európai országok számára;
• A béke, a tolerancia és a kölcsönös segítségnyújtás alapjainak megerősítése;
• A közjó elérése, mint az Európai Unió létrehozásának egyik fő oka;
• Az európai országok politikai befolyásának helyreállítása és növelése az USA és a Szovjetunió növekvő hatalmának hátterében;
• Összefogás a közös védelem érdekében a Szovjetunió és szövetségesei növekvő katonai potenciáljának hátterében.

Az Európai Unió fejlődésének és bővülésének jobb megértéséhez javasoljuk, hogy tekintse meg az alábbi táblázatot, amely a bővítés és az országok EU-hoz való csatlakozásának főbb szakaszait mutatja be.

Ami az európai integráció szakaszait illeti, az események időrendi sorrendjét több ponton lehet a legjobban érzékeltetni:

• 1950-1968 - a gazdasági Európa kialakulása hat országban;
• 1969-1973 - a „Közös piac” elmélyítése és bővítése;
• 1974-1984 - az európai építőipar stagnálása bizonyos mértékben;
• 1985-1991 - az új integrációs struktúrák kialakulása és az EU létrehozásának előkészítése;
• 1992 után az EU fejlesztése.

Természetesen az ilyen gyors és élénk politikai eseményeket számos különböző típusú szerződések sorozata kísérte, amelyek ténylegesen szabályozták és meghatározták az új unióban való élet szabályait:

• Az 1951. április 18-i párizsi szerződés által létrejött az Európai Szén- és Acélközösség, és ezzel kezdetét vette Európa valódi gazdasági és politikai integrációja;
• Az 1957. március 25-i Római Szerződések által megalapították az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom);
• 1986. február 17-i Egységes Európai Okmány - a közös piacról szóló Római Szerződések módosítása és kiegészítése, a tagállamok közötti együttműködés bevezetése a külpolitika és az EU intézményi reformja terén;
• Az 1991. december 11-i Maastrichti Szerződés - az EU megalakulása, az EU "három pillérének" meghatározása: közös kül- és biztonságpolitika, együttműködés a bel- és igazságügyben;
• Az 1997. október 2-i Amszterdami Szerződés - az EU és az Európai Közösségek működésének, az EU intézményi struktúrájának és az EU közös politikáinak javítása;
• A 2003. február 1-jei Nizzai Szerződés új szabályokat állapít meg a kibővített EU irányítására vonatkozóan.

Meg kell jegyezni, hogy 2007 után úgy döntöttek, hogy felfüggesztik az EU bővítését. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke kijelentette, hogy Bulgária és Románia csatlakozása után számos belső reformnak kell megelőznie a további országok csatlakozását.

Ezért az EU-hoz való csatlakozáshoz egy tagjelölt országnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

• Földrajzilag Európában helyezkedjenek el;
• Törekedjen arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon;
• Demokratikus kormányzati modell és államszerkezet;
• Hatékony piacgazdaság;
• A hatályos állami jogszabályok hozzáigazítása az elfogadott uniós normákhoz. Különösen a korrupció és más bűncselekménytípusok elleni küzdelemben.

Ezt követően az országnak több évig tartó ellenőrzésekkel kell szembenéznie, mert nem könnyű bejutni az Európai Unióba. Azonban lehetséges. Folytassuk Magyarországgal, egy olyan országgal, amelynek sikerült megvalósítania az álmát, az EU-hoz való csatlakozást.

Magyarország uniós tagsága

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása az ország Európa Tanácshoz való csatlakozására nyúlik vissza. Az ország már akkor is az európai integráció útját választotta, eltávolodva a Szovjetuniótól, amely soha nem volt ellene egy ilyen szövetségesnek.

Magyarország uniós csatlakozása több szakaszra osztható. Ezért az alábbi táblázatban röviden kronologikusan bemutatjuk a magyar EU-csatlakozás eseményeit.

Meg kell jegyezni, hogy Magyarország sikeres európai uniós csatlakozását számos pozitív fejlemény előzte meg.

Például 1998 novemberében, amikor a Bizottság bejelentette Magyarország előrehaladásának eredményeit, megerősítették, hogy az ipar területén a beruházások és a külföldi befektetések, az áruk szabad mozgása, valamint az oktatás és a média terén is sikereket értek el. Négy évvel később pedig hihetetlen eredmény született: az ország teljesen új szintre lépett: Magyarország készen állt a GMU-ra, és jelentős előrelépés történt a munka- és egészségügy, az iparpolitika, a verseny, a környezetvédelem, az adózás, az oktatás és képzés, valamint az áruk szabad mozgása terén.

Az EU befolyása Magyarországra

Természetesen az uniós tagság nagy előnyt jelentett Magyarország, mint nagy potenciállal rendelkező ország fejlődése szempontjából. Ezért mind a csatlakozás előtt, mind pedig utána jelentős változások voltak megfigyelhetők mind a politikai, mind a társadalmi életben. A jogalkotási szféra jelentős változásokon ment keresztül, hiszen a tagság egyik feltétele volt az e téren végrehajtott reform.

Ami a társadalmi életet illeti, az átalakult: új törvényeket fogadtak el a munkavédelemről, az oktatásról és egészségügyi reformokat hajtottak végre. 2007 óta a magyar állampolgároknak joguk van szabadon mozogni az Európai Unión belül, mivel az ország a schengeni térség tagja. A magyar fiatalok tehát nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió bármely országában tanulhatnak, szabadon utazhatnak, és ami a legfontosabb, tanulhatnak a különböző országokból érkező társaik tapasztalataiból, ami különösen fontos az ország fejlődése szempontjából, hiszen a fiatalok mindig igyekeznek a jelen diktálta események és változások közepette lenni.

Magyarország ma az EU-ban

Magyarország jelenleg az Európai Unió tagállama. Megjegyzendő, hogy Magyarország a bruttó nemzeti jövedelem százalékában kifejezve az EU költségvetésének legnagyobb kedvezményezettje. 2017-ben 800 millió eurót fizetett be a közös költségvetéshez való hozzájárulásként, és 4 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól.

Az ország emellett az összes működő uniós intézményben részt vesz. Az Európai Parlamentbe 21 képviselőt delegál az ország, és Magyarországon működik az Európai Parlament összekötő irodája. Az ország részt vesz az Európai Unió Tanácsában is, ahol a tagállamok miniszterei találkoznak az uniós jogalkotással kapcsolatos kérdések megoldására, a politikai intézkedések megvitatására, elfogadására és összehangolására. Magyarország is rendszeresen részt vesz, bár az ülés napirendjét az ország képviselője határozza meg, mely területen dolgozik.

Az Európai Bizottságban Magyarországot Várhelyi Olivér képviseli, aki a szomszédsági és bővítési politikáért felelős. Minden tagállamnak van saját képviselete az országon belül – ahogy Magyarországnak is -, az Európai Bizottság képviselete Budapesten, az Európai Unió Házában található.

Magyarországnak 12 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB képviseli a munkaadókat, a munkavállalókat és más társadalmi érdekcsoportokat. Itt tisztázódik a vélemény arról, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat hozhatnak a munkaerőpiacon és a szociális körülményekben a különböző országokban.

Az országnak 12 tagja van a Régiók Európai Bizottságában, az Európai Unió regionális és helyi képviselőinek közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó testület, amelynek véleményére azért van szükség, hogy az uniós régiók érdekei kellő súlyt kapjanak az uniós jogalkotásban.

Magyarország a brüsszeli Állandó Képviseletén keresztül is kapcsolatot tart fenn az uniós intézményekkel. Az Állandó Képviselet tulajdonképpen Magyarország "EU nagykövetsége": fő feladata az ország érdekeinek és politikai törekvéseinek minél teljesebb körű kifejezése és érvényesítése az EU-ban.

Magyarország szorosan együttműködik más uniós országokkal is. Lengyelországgal, Cseh Köztársasággal és Szlovákiával együtt tagja a visegrádi csoportnak, amely négy közép-európai országot tömörítő szövetség, célja a közép-európai országok érdekeinek védelme az EU-ban.

Az EU-hoz fűződő viszony az idők során különbözőképpen alakult: a kezdeti években Magyarország uniós csatlakozása ellen tüntettek. 2008-ban azonban, amikor az országot Gyurcsány Ferenc szocialista kormánya alatt államcsőd fenyegette, az EU a segítségére sietett. A csőd elkerülése érdekében az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank több mint 25 milliárd eurós mentőcsomagot állított össze.

A közvélemény-kutatások szerint a magyar állampolgárok 83,76%-a támogatta a tagságot, a részvételi arány 45,6% volt.

Jelenleg az EU-n belül Magyarországnak lehetősége van számos különböző projekt megvalósítására, beleértve az utak, autópályák, vasutak megújítását és építését, egészségügyi és egészségügyi fejlesztési programokat, kiemelve az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését és számos más kezdeményezést, amelyeket az Európai Unió aktívan támogat. Fontos az is, hogy idén Magyarország tölti be az EU soros elnökségét.

Az Európai Unió szervezete és intézményei

Az Európai Uniónak saját intézményei vannak, amelyek az összes tagállamra vonatkozóan törvényeket alkotnak és szabályozzák azokat. Ahhoz, hogy megértsük az Európai Unió egyik vagy másik struktúrájának értelmét, részletesebben meg kell vizsgálni őket.

• Az Európai Tanács az az intézmény, amely meghatározza az Európai Unió által követendő általános politikai irányait és prioritásokat. A Tanács tárgyalja és fogadja el az uniós jogszabályokat, és koordinálja bizonyos szakpolitikákat. Elfogadja az EU költségvetését, az EU nevében nemzetközi megállapodásokat köt, és alakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját.
• Az Európai Bizottság az EU közös érdekeinek előmozdításáért felelős szerv, amely jogalkotási javaslatok kidolgozásával, a már elfogadott uniós jogszabályok végrehajtásával, valamint az uniós politika és költségvetés végrehajtásával segíti elő az EU közös érdekeit.Az Európai Bizottság az EU politikailag független végrehajtó szerve. Amellett, hogy kizárólagos hatáskörében új jogalkotási javaslatokat dolgoz ki, ez az intézmény végrehajtja az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által hozott határozatokat.
• Az Európai Parlament közvetlenül választott uniós intézmény, amely jogalkotási, felügyeleti és költségvetési hatáskörrel rendelkezik. Jelenleg Roberta Metsola az elnöke. Az Európai Parlament az EU jogalkotó intézménye, amelynek tagjait ötévente közvetlenül választják meg az uniós választópolgárok.Az Európai Parlament három fő funkciót lát el: jogalkotási (az Európai Bizottság javaslatai alapján az EU Tanácsával együtt törvényeket fogad el, dönt a nemzetközi szerződésekről és a bővítésről, valamint ismerteti a Bizottság munkaprogramját); felügyeleti (az EU összes intézményének demokratikus ellenőrzése, megválasztja a Bizottság elnökét és jóváhagyja a Bizottságot, lehetőséget biztosít szavazásra a Bizottsággal szembeni bizalmatlanság esetén, ami viszont azt lemondásra kötelezi, jóváhagyja az uniós költségvetés elosztásának és felhasználásának módját, megvizsgálja a polgárok megkereséseit és megfogalmazza a kérelmeket, monetáris politikával kapcsolatos kommunikációt folytat az Európai Központi Bankkal, közvélemény-kutatást és választási megfigyelést végez); költségvetési (a Tanáccsal együtt elkészíti az EU költségvetését, jóváhagyja a hosszú távú EU-s költségvetést.
• Az Európai Unió Bírósága az Európai Unió hivatalos intézménye amely az EU teljes igazságszolgáltatási rendszerét magában foglalja. A Bíróság feladata annak biztosítása, hogy az uniós jogot a tagállamok "értelmezésében és alkalmazásában" betartsák. Ennek érdekében a Bíróság a következő feladatokat látja el: az európai uniós intézmények jogi aktusai jogszerűségének felülvizsgálata, annak biztosítása, hogy a tagállamok teljesítsék az uniós szerződésekből eredő kötelezettségeiket, valamint az uniós jog értelmezése a nemzeti bíróságok és törvényszékek kérésére.

• Az Európai Központi Bank az euróövezet központi bankja, ahol az euró pénznem van forgalomban. A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) fő eleme, amely jogi személyként ellátja a fő feladatokat, tanácsot ad a nemzeti államoknak és a nemzetek feletti szerveknek a gazdasági értékeléssel, az Európai Unió törvényeinek és egyéb jogi szabályainak elfogadásával kapcsolatban, valamint véleményt nyilvánít a monetáris és árpolitikáról az illetékes hatóságok számára. Az EKB székhelye a németországi Frankfurtban található.

  A fő cél az árstabilitás fenntartása, azaz az euró árfolyamának védelme. Az árstabilitás elengedhetetlen a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés kettős célkitűzéseinek eléréséhez, és ez a monetáris politika legfontosabb hozzájárulása ezen a területen.

  Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok együtt alkotják az eurorendszert, az euróövezet központi bank rendszerét.

Ezek csak a főbb intézmények, amelyek az Európai Unió életét szabályozzák. Ha azonban követi az EU hivatalos honlapjára mutató linket az Intézmények részben, számos különféle szervezeti egységet fedezhet fel, amelyek számos különböző feladatot látnak el, a jogszabályok nyomon követésétől kezdve az uniós tagállamok által javasolt kezdeményezések kidolgozásáig.

Milyen tevékenységekre fektet hangsúlyt az EU 2024-2025-ben

Az Európai Uniónak természetesen számos terve van, amelyek az országok társulásának dinamikus fejlődésére irányulnak. Sikeres európai kezdeményezések segítettek a bűnözés, köztük a korrupció visszaszorításában, és olyan fontos szociális területek javításában, mint az egészségügy, az oktatás, a munka és a munkavédelem.

Az EU 2024-2025-re vonatkozó terveiről szólva érdemes megemlíteni az Európai Tanács által nemrégiben elfogadott új stratégiai menetrendet. Természetesen az Európai Unió fejlődését meghatározó három fő prioritás változatlanul megmarad:

• Szabad és demokratikus Európa;
• Erős és biztonságos Európa;
• Egy virágzó és versenyképes Európa.

A polgárok szabadságának és jogainak védelme, valamint a szabad és demokratikus Európa egyik kihívása az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított háború. Az Európai Unió ezt közvetlen fenyegetésnek tekinti, ezért idén az egyik legfontosabb prioritása, hogy segítse Ukrajnát a megszállók elleni harcban.

A környezetvédelem is a fontos témák között szerepel: az idei stratégiai menetrend tervezete első változatában nem tartalmazott jelentős terveket a lehetséges és meglévő környezeti problémák szabályozására, de a nyilvánosság aggodalmának köszönhetően sikerült elérni, hogy a hármas válságról - éghajlat, biológiai sokféleség csökkenése és környezetszennyezés, és így a természet védelmének szükségességéről - szóló rendelkezés bekerüljön.

A stratégiai menetrend terveket fogalmazott meg az energia ágazatra vonatkozóan: a változtatások továbbra is az éghajlat-semlegesség 2050-ig történő elérésére, valamint az energia szuverenitás növelésére irányulnak. A tervek között szerepel az elegendő, megfizethető és tiszta energiaellátást biztosítása érdekében egy  Energiaunió létrehozása.

A körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra törekedve az EU ösztönözni fogja a tiszta technológiák fejlesztését, a biogazdaság előnyeinek kihasználását és a szükséges infrastruktúrával támogatja a tiszta és intelligens mobilitást. Amint az említésre került, ennek a megközelítésnek növelnie kell a reáljövedelmeket és a vásárlóerőt, ezáltal javítva az uniós polgárok életszínvonalát.