Bulgária

A régi, közismert vicc, miszerint “a csirke nem madár, Bulgária pedig nem külföld”, még ma is hatással van arra, hogyan tekintünk erre a balkáni országra, annak ellenére, hogy az elmúlt harminc évben számos változás történt az életében.

Bulgária mára egy teljesen más ország, nem olyan, mint amelyről ez az igazságtalan vicc született. Ez egy olyan ország, amelyet öröm meglátogatni egy nyaralás vagy egy gyógykezelés alkalmával.

Általános információk

Bulgária híres üdülőhelyeiről és kedvező éghajlatáról, a levendulából pedig itt még többet termesztenek, mint a franciaországi Provence-ban. Mi több, a bolgár rózsaolaj a világon előállított összes változat közül a legjobbnak számít.

Ide azért jönnek az emberek, hogy kellemesen és megfizethetően pihenjenek a Fekete-tenger partján fekvő üdülőhelyeken, vagy a számos termálfürdőben kényeztessék magukat, amelyek számát tekintve ez az ország Magyarország után a második helyen áll Európában.

Az ország története

Bulgária egyedülálló ország: államisága csaknem 1500 évre nyúlik vissza, mégpedig ugyanazzal a névvel, amely gyakorlatilag változatlan maradt.

Fejlődése tíz szakaszon ment keresztül – a 7. századi Nagy-Bulgáriától egészen a Bolgár Köztársaságig, amelyet 1990-ben kiáltottak ki a szocialista blokk összeomlása után.

Kezdetben ez egy protobolgár törzsszövetség volt, amelynek fővárosa a mai Kercsi-szoros közelében, a Tamani-félszigeten fekvő Phanagoria városában helyezkedett el. Ez az államalakulat mindössze néhány évtizedig létezett, amíg élt az első bolgár állam megalapítója, Kubrat kán. Halála után az állam több kánságra szakadt, amelyeket Kubrat fiai örököltek.

Egyikük, Aszparuh, a Balkánra vonult, ahol sikerült megalapítania a Bolgár Kánságot. Később azonban a kán fiainak birtokai – mivel viszálykodás támadt közöttük – elvesztették függetlenségüket, és beolvadtak a Kazár Kaganátusba.

A bolgárok harcias természetükről voltak ismertek: időről időre nemcsak a közeli, hanem a távoli területekre is portyákat vezettek. Miután a 7. században egyesültek a mai Bulgária északi részén élő hét szláv törzzsel, még Bizáncot is sikerült adófizetésre kényszeríteniük a háborúban elszenvedett súlyos vereség után.

Ekkor, 681-ben, jött létre az Első Bolgár Kánság, amelynek fővárosa Pliszka lett – egy város, amely ma is létezik az ország északkeleti részén. Ettől kezdve a kánság háborúk révén fokozatosan terjesztette határait. A 10. századra hatalma elérte a csúcspontját. Ekkorra az Első Bolgár Cársághoz már nemcsak az összes balkáni terület tartozott, hanem Magyarország, Albánia, Görögország és Törökország egyes részei is.

865-ben a bolgárok felvették az ortodox kereszténységet: ehhez hozzájárult Borisz, az első bolgár uralkodó, aki a fejedelem címet kapta. Őt követően a bolgár uralkodókat cároknak kezdték nevezni, ami a latin caesar szóból származik.

A kereszténység felvétele után az ország fővárosa is megváltozott – az új központ Preszlav lett. A változások azonban nemcsak a fővárost érintették: a haladó szellemű és ambiciózus cárok uralma alatt Bulgáriára évszázadokig tartó hatalmas virágzás várt minden területen – különösen a humán tudományok terén.

A bolgár irodalom lett az első a szláv irodalmak között, köszönhetően annak, hogy áttértek a Cirill és Metód által létrehozott cirill betűs írásra.

Azonban az ősellenséggel, Bizánccal vívott folyamatos háborúk nagymértékben meggyengítették a bolgár államot, amely végül átmenetileg meg is szűnt létezni, feloszlott több területre, amelyeket a bizánciak és a magyarok uraltak. Az önállóság és területi egység visszaállítására tett próbálkozások nem hoztak eredményt: több felkelést is brutálisan elfojtottak.

Csak a 12. században sikerült ezt elérni I. Iván Aszen és II. Péter fivéreknek, akik új háborút vezettek Bizánc ellen, és sikerült visszaállítaniuk az ország egykori dicsőségét. Ekkor alakult meg a Második Bolgár Cárság, melynek fővárosa Tarnovo lett.

A cárság valamivel több mint kétszáz évig létezett – 1187 és 1396 között. A fivérek egymás utáni halála és az új cár – Kaloján – trónra lépése után Bulgária ismét terjeszkedett, köszönhetően néhány sikeres katonai hadjáratnak. A katonai sikerekhez jelentősen hozzájárult Bizánc legyőzése a keresztesek által.

A bolgár uralkodók általi területszerzés és -vesztés egészen a 14. század végéig zajlott, amíg az oszmánok meg nem hódították a Balkánt. Amíg a Török Birodalom erős és hatalmas volt, a bolgárok minden függetlenségi próbálkozása kudarcot vallott: a török szultánok négy nagy felkelést is kegyetlenül elfojtottak.

A 18. században az Oszmán Birodalom hatalma hanyatlani kezdett. Ekkorra a bolgárokat önálló etnikai csoportként ismerték el, ami jelentős lendületet adott a nemzeti öntudat megerősödésének és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésének.

1878-ban Bulgária elnyerte függetlenségét. A szabadság kivívása után az ország területén több államforma jött létre különböző történelmi korszakokban: a Bolgár Fejedelemség (1879–1908), a Harmadik Bolgár Cárság (1908–1946), majd a Bolgár Népköztársaság (1946–1990). 1990 novemberében a Bolgár Népköztársaság megszűnt létezni: az ország új politikai és gazdasági irányt vett, és mélyreható reformokba kezdett az élet minden területén.

Ma ez a Bolgár Köztársaság, egy hétmilliós ország, amelynek fővárosa Szófia. 2004 óta a NATO, 2007 óta pedig az EU tagja.

Földrajz, éghajlat

Bulgária öt országgal határos: Romániával, Észak-Macedóniával, Szerbiával, Görögországgal és Törökországgal. Határai a Fekete-tenger mentén, több folyón, valamint hegyvonulatokon keresztül húzódnak.

A terület jelentős részét a mély szurdokokkal és erdőkkel borított Balkán-hegység foglalja el, amelyek az ország teljes területének mintegy egyharmadát teszik ki.

A hegységeknek van a legnagyobb hatásuk Bulgária éghajlatára. Természetes akadályként szolgálnak az ország északi és déli része között, jelentős különbségeket okozva a hőmérsékletben és a csapadék mennyiségében. Északon hűvösebb van, mint délen, és ott több a csapadék is.

Az országnak két éghajlati övezete van: a kontinentális és a mediterrán. Ezek keverednek egymással: a telek általában meglehetősen hidegek, nagy havazással, a nyarak pedig szárazak és forrók.

A “főszezon” Bulgáriában – ahogy az egész Fekete-tenger partvidékén – július közepétől szeptemberig tart. A turisztikai csúcsidőszak augusztusra esik, amikor a tenger hőmérséklete eléri a 24–28 °C-ot.

Etnikai összetétel, nyelv

A hétmilliós bolgár lakosság nagy részét, mintegy 85 százalékát a bolgárok teszik ki. A második legnagyobb létszámot a törökök alkotják, mintegy 9 százalékkal. A harmadik helyen a romák állnak az ország lakosságának 5 százalékával, a lakosság többi részét pedig oroszok és ukránok teszik ki. Számuk nagyon alacsony: 0,15, illetve 0,03 százalék.

A bolgárok túlnyomórészt ortodox keresztények: a teljes lakosság mintegy háromnegyedét teszik ki. Ennek ellenére a lakosságnak csak 15 százaléka jár rendszeresen templomba, a többiek vallásukat formálisnak tekintik.

Bulgáriában az egyetlen hivatalos nyelv a bolgár, amely egyben az Európai Unió 24 hivatalos nyelvének egyike. Ezen a nyelven jelennek meg az EU kiadványai.

Bulgária legnagyobb városai Szófia (1,4 millió lakos), Plovdiv (385 ezer lakos) és Várna (370 ezer lakos).

A gazdaság közepesen fejlett, a legnagyobb bevételt a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a gyógyszerészet és a kozmetikai termékek előállítása hozza. Az olcsó és jól képzett munkaerő lehetővé teszi a nagy külföldi vállalatok számára, hogy Bulgáriában telepítsék vállalkozásaikat. Ennek eredményeként a munkanélküliség jelentősen csökkent, és az ország költségvetése többletet mutat.

Ugyanakkor az infláció ingadozó, ami akadályozza Bulgáriát – mint EU-tagállamot – abban, hogy teljes mértékben átálljon az euróra. Ezért az ország hivatalos pénzneme továbbra is a bolgár leva. Az euróhoz viszonyított aránya 1:0,51, az amerikai dollárhoz viszonyított aránya pedig 1:06.

Megközelítés

A Bulgáriába való eljutás leggyakoribb módjai a repülő, a busz, a vonat és az autó. A turisták leggyakrabban az első két lehetőséget választják, mivel ezek viszonylag gyorsak, és rendszeres járatok állnak rendelkezésre.

Repülő

A repülőút a leggyorsabb és legkényelmesebb módja annak, hogy eljussunk Bulgáriába. Budapestről rendszeres járatok érhetők el a bolgár fővárosba, Szófiába. A nyári időszakban a fővároson kívül Várnába és Burgaszba is indítanak közvetlen járatokat, főként a Ryanair és a Wizz Air kínál rendszeres és olcsó opciókat. A repülési idő Budapestről Szófiába körülbelül másfél óra.

Autóbusz

Bulgáriába busszal is el lehet jutni. Rendszeres járatokat a Flixbus indít, azonban a repülővel ellentétben ez jóval tovább tart, közel tizenkét órát vesz igénybe az út Budapestről Szófiába. Hetente többször is indul közvetlen járat a bolgár fővárosba, a jegyárak 10 000 és 35 000 forint között mozognak. 

Vonat

Jelenleg nincs közvetlen vonatjárat Budapest és Szófia között. Az utazás vonattal több szakaszból áll, és több átszállást igényel.​ Az utazás teljes időtartama körülbelül 15–20 óra, az átszállások számától és az egyes szakaszok menetidejétől függően. Az árak változóak, de általában 40–60 ezer forint között mozognak.

Autó

Bulgáriába természetesen autóval is utazhat. Budapest–Szófia közötti távolság 769 km. Az utazás körülbelül 8 órát vesz igénybe. Megközelítheti Bulgáriát Szerbián vagy Románián keresztül. A magyar utazók körében az előbbi a népszerűbb útvonal.

Mit érdemes megnézni?

Bulgária nemcsak a tengerpartok és gyógyforrásokkal rendelkező üdülőhelyek hazája, hanem ősi civilizációk örökségeként fennmaradt építészeti emlékek központja is. Az ország híres ortodox vallási emlékhelyekről is, különösen ősi kolostorairól. Emellett a bolgár nemzeti parkok, tavak és hegységek is rengeteg pozitív véleményt gyűjtenek a látogatóktól.

Szófia

A bolgár főváros nem olyan világhírű a látnivalóiról, mint például Párizs vagy Prága, de annál kellemesebbek a turisták által itt tett felfedezések.

Szófia építészetére nagy hatással volt Bizánc és az Oszmán Birodalom, amelynek uralma alatt a város évszázadokon keresztül állt. Egyes negyedei erősen emlékeztetnek a török városokra: néha még az embernek is furcsa érzése támad – ez biztosan nem Isztambul vagy Ankara? Ugyanazok a mecsetek, ugyanazok a hammamok és ősi könyvtárak – csak a bolgár nyelv hallatszik mindenütt.

A Banja Basi mecset a 6. században épült, közvetlenül forró termálforrásokra. Ma már nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen okokból és céllal építették: csak maga az épület maradt meg a maga furcsa nevével, ami "sok fürdőt" jelent.

Ma a mecset egy iszlám vallási múzeum, amelynek falait a hagyományos oszmán mecsetekre jellemző kék-fehér csempe és kifinomult arab kalligráfia díszíti, amelyek a Korán idézeteit tartalmazzák.

A Régészeti Múzeum a bulgáriai ásatások során különböző időpontokban talált leletek kis, de annál érdekesebb tárháza. Ez az ország egyébként is rendkívül gazdag régészeti emlékekben – ezek számát tekintve Görögország és Olaszország után a harmadik helyet foglalja el a világon.

A múzeum a régi Büyük mecsetben kapott helyet, amely a 15. század óta Szófia központjában áll. Ma közvetlenül mellette található az elnöki palota. A kiállításokon a paleolitikum, a bizánci és az oszmán korszak tárgyai láthatók.

Az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház a világ egyik legszebb ortodox temploma és Szófia jelképe. Ugyanolyan erősen kötődik Bulgária fővárosához, mint az Eiffel-torony Párizshoz, vagy a Big Ben Londonhoz.

Hatalmas belső terében akár 10 000 hívő is elfér egyszerre, így nem véletlenül tartják az egyik legnagyobb ortodox székesegyháznak a világon.

Szerdika – egy ősi erőd romjai Szófia környékén. Egykoron a trákok hatalmas erődítménye volt, de napjainkra csak néhány töredéke maradt fenn.

Neszebar

A Burgasz közelében fekvő, alig több mint tízezer lakosú város Bulgária egyik legszebb helyeként vonzza az utazókat a világ minden tájáról.

Új Neszebar, amelyet a világ inkább Napospart (Slanchev Bryag) néven ismer, a klasszikus üdülőélet központja, ahol minden megtalálható: szállodák, vendégházak, strandok, diszkók és éttermek.

Az Óváros azonban sokkal érdekesebb – Európa egyik legrégebbi városa, a látnivalók központja. Itt mintha megállt volna az idő: a macskaköves, szűk utcák mentén még ma is állnak azok a 17–18. századi házak, amelyeket még évszázadokkal ezelőtt építettek.

Megmaradt néhány korábbi épület is, amelyek az oszmán uralom idejéből származnak, valamint ősi ortodox templomok és a várost egykor körülvevő erődítmény falainak maradványai.

Neszebar óvárosa az emberiség valódi öröksége: nem véletlenül áll az UNESCO védelme alatt.

Neszebarban feltétlenül érdemes gyalogos túrára indulni az Óvárosban, hogy megtekintse az ősi templomokat – Szent Paraszkeva, Szent István, valamint Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templomait. Képzelje csak el: alig több mint tízezer ember él Neszebarban, mégis negyven templom és kripta található itt, amelyeket a fejedelmi és cári családok építtettek évszázadokkal ezelőtt!

A nyugati várfal látványa igazán lenyűgöző. Bár az egykori erődítményből mára csupán száz méternyi rom maradt fenn, ezek a kövek is büszkén idézik fel a bolgár nép dicsőséges múltját, amely során rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül a szabadságáért vívott harcban.

A fal melletti helyet régóta kedvelik a népzenészek: gyakran tartanak itt rögtönzött koncerteket. Szeretné meghallgatni a bolgár dudát – a gajdát? Akkor feltétlenül szánjon időt az erődfal romjainak meglátogatására.

A bizánci fürdő az ókori birodalom ajándéka Neszebarnak. Egykor a hatalommal bíró bizánci férfiak szívesen töltötték az idejüket a hatalmas fürdő fényűző termeiben. A belső tér még ma is lenyűgöző: a padló és oszlopok márványból készültek, a falakat pedig csodálatos mozaikok és ólomüveg képek díszítik. Más, szintén különleges építészeti emlékek az oszmán és bizánci korszakból: a törökfürdők, egy díszkút, valamint az amfiteátrum.

A Messembria pincészet egy valódi zarándokhely minden borkedvelő számára. A bolgár éghajlat és termőtalaj tökéletes feltételeket teremtett a szőlőtermesztés és a borkészítés fejlődéséhez, így a bolgár borok már jóval az ország határain túl is ismertté váltak.

A pincészetben nemcsak azt láthatja, hogyan készül a bor, hanem meg is kóstolhatja azt, és akár egy-két palackot is vásárolhat emlékül.

Sozopol

Szinte olyan, mint Neszebar, csak még kisebb és még régebbi. Sozopol a bolgár Fekete-tenger partvidékének legrégebbi városa, lakossága körülbelül hatezer fő.

A város Burgasztól 37 km-re, Neszebartól pedig 70 km-re fekszik a Fekete-tenger egyik félszigetén. Utcái nagyon hasonlítanak Neszebarhoz – ugyanolyan keskenyek, macskakövesek és nagyon hangulatosak.

Sozopol is két részre oszlik: az Újvárosra és az Óvárosra. Az Óváros a középkor varázsát hordozza magában: sok itt a több száz éves ház, amelyek 300–400 évvel ezelőtt épültek. A még ősibb időket pedig egy római amfiteátrum idézi, amelyet a Kr. u. II. században emeltek.

Ha nem történt volna meg a földcsuszamlás 1972-ben, senki sem sejtette volna a római amfiteátrum létezését. A természeti katasztrófa azonban feltárta a csodálkozó helyiek előtt az ókori lelátót és arénát, amelyek olyan jó állapotban maradtak fenn, hogy egy kisebb felújítás után koncerteket és városi ünnepségeket kezdtek itt tartani.

Egy másik hely, amelyet érdemes felkeresni, a Sozopol melletti Ravadinovo-i kastély. Ez a kastély viszonylag új építmény, és egy bolgár építész, Georgi Tumpalov álmaként vált valóra.

Georgi egész életében a kastélyépítészetet tanulmányozta, és egy nap úgy döntött, hogy megvalósítja saját álmát: épít egy hasonlót a saját földjén.

Bár a projekt még nem teljesen befejezett, a kastély már most Ravadinovo és Sozopol egyik legnépszerűbb látnivalója lett – időjárástól és évszaktól függetlenül mindig sok látogató keresi fel. A kastély minden tekintetben csodálatos – legyen szó az építészeti megoldásokról, a kialakításról és a kertépítészetről. Nem véletlenül kapta a romantikus "A szél szerelmese" nevet: mindig sok szerelmes pár van itt, hiszen jobb helyet sétákhoz és szerelmi vallomásokhoz aligha lehet találni.

Sipka-hágó

Egy olyan hely, amely egyetlen hadtörténelem rajongót sem hagy közömbösen. Éppen itt, a Sipkai-hágónál zajlott 1877-1878-ban az orosz-török háború egyik legvéresebb csatája, amely végül Bulgária felszabadításához vezetett a négyszáz éves oszmán uralom alól. A Sipka-hágó azonban még régebbi hadtörténelmi múlttal is büszkélkedhet: itt vonultak át Nagy Sándor csapatai a triballok törzse elleni hadjárat során.

Ma a Sipka-hágó népszerű zarándokhely mindazok számára, akik érdeklődnek Bulgária szabadságáért vívott csatái iránt, valamint a hegyi túrák kedvelőinek célpontja.

Mit érdemes megkóstolni?

Ahogyan az egész balkáni konyhára, a bolgár gasztronómiára is jellemző a török és görög főzési hagyományok keveredése. Emellett a mediterrán hatások is jelentősen érezhetők. Mi több, a bolgár konyhára a magyarok, az örmények és az olaszok is hatással voltak.

Sok hús, a tengerparti régiókban hal és tenger gyümölcsei, sok zöldség, fűszernövény, sajt – így néz ki a legnépszerűbb alapanyagok listája, amelyek nélkül elképzelhetetlen a mindennapi bolgár étkezés.

Minél melegebb az idő odakint, annál hidegebb és könnyebb ételek kerülnek a bolgár asztalra. Nyáron, amikor a hőmérséklet eléri a 30–32 °C-ot, a bolgár háziasszonyok friss zöldségsalátákat, hideg savanyú tejleveseket készítenek az okroskához hasonlóan, valamint sovány húsokat.

Télen viszont egészen más a helyzet: a sűrű, zsíros és csípős levesek, kásák, burgonyás ételek és különféle húsos finomságok időszaka. Sok családnál még mindig természetes dolog a házi befőttek, savanyúságok, lekvárok, valamint a házi tejből készült brindza tartalékolása.

A bolgár konyhában számos olyan étel szerepel, amely nagyon hasonlít ahhoz, amit mi is gyakran készítünk otthon: a szárma – a töltött káposzta egy változata, rizzsel és hússal töltött paprika, rizses húsok stb.

Ugyanakkor vannak olyan jellegzetesen bolgár ételek is, amelyek a nemzeti ízvilágot tükrözik. Ezeket csak Bulgáriában vagy kisebb eltérésekkel az összes balkáni országban, valamint Törökországban lehet megkóstolni.

Küfte és kebapcsé

Mindkét étel török eredetű: receptjeiket az oszmán hadsereg szakácsai hozták magukkal, amikor meghódították Bulgáriát.

A küfte bárányhúsból készült húsgolyó, amelyet mély serpenyőben sütnek ki.

A kebapcse pedig igazi street food-sláger Bulgáriában – ezek az ínycsiklandó húspogácsák, amelyeket rácson grilleznek, szinte minden sarkon kaphatók, például városi séták közben egy utcai standnál. A kebapcse bárányhúsból készül, de léteznek sertéshúsos változatok is. Mindenesetre a darált húsba sok hagyma és fűszer kerül.

Muszaka

Ez egy Közel-Keletről érkezett étel, amely egy húsos-zöldséges rakott fogás tojásos-tejes bevonattal. Sütés közben az öntet besűrűsödik, aranybarnára és ropogóssá válik a tetején – ettől lesz igazán étvágygerjesztő. Az étel bárányhúsból, padlizsánból és cukkiniből áll, egyadagos edényekben készül, vagy szeletekre vágva tálalják.

Kapama

A kapama egy igazi ünnepi, téli fogás. A legjobb, ha újévkor vagy karácsonykor érkezik Bulgáriába, amelyet itt december 25-én ünnepelnek.

A kapamát agyagedényekben készítik. Az étel elkészítése meglehetősen bonyolult, és rengeteg hozzávalót igényel. Csak húsból hagyományosan legalább ötféle kerül bele – sertés, marha, csirke, nyúl és valamilyen darált hús. Elengedhetetlen hozzávaló a kolbász: a Nadenitsa, a vérkolbász és a Sudjuk.

Ehhez a húsos bőséghez savanyú káposztát és fűszereket adnak. A hozzávalókat rétegekben rakják az agyagedényekbe, majd a tetejét tésztával lezárják, hogy a gőz ne tudjon kiszökni. Ezután a kapamát lassú tűzön, 5–6 órán át párolják. A végeredmény egy hihetetlenül illatos egytálétel, amelyet szinte “ajkakkal lehet enni” – annyira szaftos és omlós.

Brindzás-diós pástétom

Akárcsak mi, a bolgárok is nagyon szeretik a különféle szendvicseket – kenyérszeleteket, amelyekre ízletes pástétomokat és krémeket kennek. Az egyik ilyen egy tipikus bolgár előétel – a brindzából és dióból készült krém.

A sajtot a dióbéllel együtt aprítják össze, sok kaprot és petrezselymet adnak hozzá, néha más zöldségeket is, például édes paprikát. Egy sűrű, laktató és nagyon ízletes krém, amely kiválóan alkalmas gyors falatokhoz.

Tarator

Ez a hideg, savanyú tejleves messze Bulgária határain túl is ismertté vált a turistáknak köszönhetően, akik az itt töltött nyaralásuk után örömmel viszik haza és másolják le a receptet megosztva azt szeretteikkel.

A tarator alapja friss uborkából, újhagymából, kaporból és petrezselyemből álló zöldségkeverék. Az íz fokozása érdekében fokhagymát, valamint pirított és durvára tört diót adnak hozzá. Ezt az egészet alaposan lehűtik, majd hozzáadják a forralt vízzel hígított, szintén hideg joghurtot.

Ez a leves, amely ízében az okroskára emlékeztet, igazi megváltás a nyári hőségben, és valószínűleg az első számú fogás minden bolgár kávézó és étterem ebédmenüjén.

Bánica

Egy csodálatos bolgár leveles tésztás pite sajtos vagy húsos töltelékkel. A tésztát először hosszúkás kolbásszá formálják, majd szorosan csigavonalban feltekerik és aranybarnára sütik – ez a bánica.

Az eredmény egy légiesen könnyű pite, amelyet általában desszertként tálalnak, ha túróval készül, vagy ebédhez, ha a töltelék húsos.

Húsos ínyencségek

A bolgárok nagyon kedvelnek mindent, amit vékonyra lehet szeletelni és szépen tálalni előételként. Erre tökéletesek a szárított és füstölt húsból készült finomságok.

Néhány ezek közül számunkra is jól ismert: ki ne kóstolta volna már a basturmát – vékonyra szeletelt, fűszeres, szárított húst, vagy a pastramit – füstölt marhahúst, amit szintén különféle aromás fűszernövényekkel és borssal ízesítenek?

Vannak más balkáni finomságok is, amelyek bár Törökországból és különböző arab országokból származnak, de remekül meghonosodtak itt. Ilyen például a Sudjuk és a Lukanka szárított, érlelt kolbászok. A Sudjukot marhahúsból vagy bárányhúsból készítik, míg a Lukankát disznóhúsból. A kolbászhúshoz feltétlenül adnak fokhagymát, borsot és aromás fűszereket.

Egy tányér szeletelt Lukanka és egy korsó sör – sok bolgár családban kötelező eleme az ünnepnek, amikor a fiúk betöltik a tizennyolcadik életévüket. Ekkortól a fiatalembert férfinak tekintik, és így teljes joggal ihat és falatozhat felnőtt módra. A tányér szeletelt szalámi és a sör – egy hagyományos fogás, amellyel a szülők elismerik fiúk felnőtté válását.

Alkoholos italok

A bolgárok ünnepi asztaláról sosem hiányzik az alkohol, ami ráadásul igen erős: különféle gyümölcspálinkák, azaz rakija kerül az asztalra, melyek alkoholtartalma 45–60%, valamint az ánizslikőr, a masztika. A masztikának bolgár mércével mérve legalább 47 fokosnak kell lennie – különben az szerintük csak víz.

A nők inkább a borokat részesítik előnyben. Mint már említettük, Bulgáriában a borászat igen magas szinten fejlett: a helyi fehér- és vörösbor fajták alig maradnak el Franciaország és Olaszország legendás italaitól.

Egy bolgár utazás során mindenképp érdemes megkóstolni a mavrudot – egy ősi, vörös szőlőfajtából készült bort –, a pamidot (szintén kiváló vörösbor), a pelinkovacot és a muskotályt.

Bulgária első pillantásra talán hasonlít a volt szovjet köztársaságokra, üdülőhelyei pedig az odesszai strandokra. Valójában azonban teljesen egyedi ország – a konyhától kezdve az építészetig mindenben. Itt az ideje, hogy megszabaduljunk a régi, ránk erőltetett sztereotípiáktól Bulgáriával kapcsolatban – ez már régóta egy egészen más ország.

Kérdések és válaszok