Málta

Itt egyetlen csepp helybeli édesvíz sincs, és a házak egyetlen anyagból – homokkőből – épülnek. Ez a homokkő adja a házak felismerhető színét – a különleges aranyszínt. A máltai városok utcáit még egy esős napon is mintha ragyogó napfény árasztaná el.

Ez Málta – gyönyörű és titokzatos, kicsike és fenséges. Egy erődszerű ország. Egy mesebeli sziget, ahová a világ minden tájáról igyekeznek eljutni a turisták és a bevándorlók.

Általános információk

Szeretne egy nyugodt, biztonságos országban pihenni? Akkor vásároljon egy máltai körutat, és induljon el egy olyan túrára, amely garantáltan kellemes felfedezések sorozata lesz majd.

Történelme

A föníciaiak óta ez a zord sziklás sziget csábító falat volt minden hódító számára, aki a Földközi-tenger uralmáról álmodott. Rendkívül kedvező földrajzi fekvése az Európából más kontinensekre vezető tengeri kereskedelmi és hadászati útvonalak szívében lehetővé tette, hogy hatalmas pénz- és áruforgalmat ellenőrizhessen, és saját feltételeket diktálhasson más országoknak.

Így került Málta évezredeken át egyik uralkodótól a másikhoz. Különböző időszakokban föníciaiak, görögök, bizánciak, rómaiak, arabok és spanyolok kormányozták.

1530-ban utolsó tulajdonosa, V. Károly német-római császár igazán nagyszerű ajándékot tett a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek, lehetővé téve, hogy lovagjai letelepedjenek a stratégiailag fontos szigeten. Így lett a rendből Szuverén Máltai Lovagrend, maga a sziget pedig 268 éven át menedékhelye lett az oszmánok és szövetségeseik, az arabok és berberek ellen harcoló bátor ispotály-szerzeteseknek.

1798-ban Máltát Bonaparte Napóleon, egyiptomi útja során hódította meg. Az inkvizíciót eltörölték, és a lovagok hatalma megszűnt, de a francia uralom rövid ideig tartott. Miután a franciák fosztogatni kezdték a helyi templomokat, a máltaiak fellázadtak a francia hatóságok ellen a szigeten, és a megszálló erők elleni harcban Nagy-Britannia segített. A szigeten rekedt francia csapatok 1800-ban adták meg magukat.

A szigetet 1800 szeptemberében brit csapatok szállták meg, később pedig 1814-ben Málta hivatalosan is brit ellenőrzés alá került. A sziget több mint százötven éven át brit katonai bázisnak adott otthont.

A második világháború idején egy komoly csatát vívtak itt. A szigetet körülvevő erődítmény több méter vastag falai, a kiváló fegyverzet és a helyiek fékezhetetlen lélekjelenléte bevehetetlen bástyává tették az aprócska országot a náci hadsereg számára, amely hiába próbálta elfoglalni. A védekezés két és fél évig, 1940 júniusától 1942 decemberéig tartott, és a nácik visszavonulásával ért véget. Ezért a győzelemért a máltaiak megkapták a Brit Birodalom legmagasabb kitüntetését, a György-keresztet.

1964-ben Málta függetlenné vált, de csak a Brit Nemzetközösség keretein belül. Továbbra is egy olyan állam maradt, amelynek élén Nagy-Britannia koronája áll.

Az ország csak az 1970-es években szerezte meg végre a teljes függetlenséget és a köztársasági államformát. A brit csapatokat véglegesen kivonták, a bázisokat pedig 1979-ben bezárták.

Málta ma az Európai Unió tagja, amelyhez 2004-ben csatlakozott. A legendás Máltai Lovagrend már nem a szigeten székel: a világ legrégebbi lovagi közösségének székhelye még a 19. század közepén Rómába költözött.

Emellett az ország híres a szerencsejátékokról, amelyek itt 18 éves kortól látogathatók. Ráadásul a máltai játékengedély az egyik legtekintélyesebb az európai online kaszinók között.

Földrajza és éghajlata

Málta egy több szigetből álló szigetcsoport. A legnagyobb közülük az ország nevét adó sziget. Málta 27 kilométer hosszú és 15 kilométer széles. A szigetcsoport második legnagyobb és legfontosabb szigete Gozo. Ez körülbelül fele akkora, mint Málta. Öt másik sziget nagyon kicsi, kettő közülük – Szent Pál és Filfla – lakatlan.

A szigetcsoport szigetein egyetlen édesvizű folyó vagy tó sincs, így az ivóvizet Máltán vagy importálják, vagy sótalanító üzemekben nyerik, ami azt jelenti, hogy nagyon drága.

Itt termőföld sincs: a szigetek teljes területe tömény szikla. Ennek következtében Máltán alig van helyi mezőgazdaság és élelmiszertermelés. Ezeket a szomszédos Olaszországból és más uniós országokból importálják, ami kihat az árukra. Máltán a legdrágább élelmiszer a zöldség és a hús.

Az ország éghajlata a tipikus mediterrán jellegű: nedves, enyhe telek és forró, száraz nyarak. Máltán a tél +7-10 fokos, gyakori esőzésekkel, a nyári hőség pedig elérheti a 32-35 fokot. Rekordok is előfordultak: volt olyan időszak, amikor a hőmérő higanyszála a szigeteken +42-ig emelkedett.

A Gozo és Comino szigetek partjai Európa három legjobbja közé tartoznak, és számos környezetvédelmi díjat kaptak.

Népesség, nyelv és pénznem

A máltai szigetcsoport teljes lakossága kevesebb mint félmillió fő. A 2017-es adatok szerint körülbelül 465 ezer ember élt itt.

Két hivatalos nyelve van – a máltai és az angol. De az olasz nyelv is nagyon népszerű a szigetek Olaszországhoz való földrajzi közelsége miatt.

• A máltai nyelv érdekes és mondhatjuk, hogy egyedülálló jelenség. A sémi nyelvek csoportjába tartozik, és nagyon hasonlóan hangzik a Tunéziában beszélt arab nyelvhez.
• Az angol ennek az országnak nem csak a hivatalos nyelve. Itt jól tanítják is: Máltán számos nyelviskola és szezonális tábor működik gyermekek és fiatalok számára, ahol a haszon és a szórakozás – az angol nyelvtanulás és a kikapcsolódás – tökéletesen összekapcsolódik.

Vallás szerint a mediterrán ország lakóinak csaknem 98%-a katolikus, és a legjobban tisztelt szent pedig Pál apostol. A bibliai legenda szerint a hajója hajótörést szenvedett a máltai szigetcsoport sziklás partjainál. Az apostol azonban nem csüggedt, és csapatával együtt elkezdte népszerűsíteni a kereszténység eszméit a helyiek körében, és ebben jelentős sikereket értek el.

Málta legnagyobb városa a főváros, Valletta. Itt körülbelül 6 ezer ember él. Érdekes, hogy a máltai főváros külvárosai úgymond túlnépesedtek: közel 400 ezer ember választotta őket otthonául. Így Valletta összlakossága több mint 400 ezer ember.

A második legnagyobb város Birkirkara 25 ezer fős lakossággal.

Az őslakosok mellett Málta teljes lakosságának jelentős részét teszik ki a Tunéziából, Marokkóból, Spanyolországból és Olaszországból származó bevándorlók.

Ezt az országot gyakran választják a brit nyugdíjasok áttelepedés céljából. Nagyra értékelik az enyhe éghajlatot, a tenger közelségét, a kiváló ökológiát és a bűnözés szinte teljes hiányát.

A nemzeti valuta 2008 óta az euró, amely a korábbi máltai líra helyébe lépett.

Megközelítés

Málta szigetország, ezért Magyarországról csak repülővel lehet ide eljutni.

A járatok a Vallettától néhány kilométerre fekvő Luqa repülőterére érkeznek. A városba taxival vagy buszjárattal lehet eljutni.

Budapestről rendszeres járatok indulnak Máltára. A repülőút átszállás nélkül kb. 2 és fél órát vesz igénybe, de átszállással sokkal tovább tart. A jegyárak oda 19 000 forinttól kezdődnek és 100 000 forint fölé is felmennek, de már 31 000 forintért is lehet találni jegyet oda-vissza. Természetesen a vakációs szezonban a legdrágábbak a jegyek, de sokkal jobb májusban, júniusban, szeptemberben és októberben menni, mert ezek a legkellemesebb időjárású hónapok Máltán, kevesebb a turista és alacsonyabbak az árak. A magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal és magánútlevéllel is beutazhatnak az országba, vízum nem szükséges.

Hol szálljunk meg?

A turizmus és minden, ami ehhez kapcsolódik, a fő bevételi forrása ennek a messze nem szegény országnak (a világ egy főre jutó GDP rangsorában a 25. helyen áll).

A máltai szállodák évente mintegy kétmillió turistát fogadnak, ami négyszerese az ország teljes lakosságának. Talán szükségtelen elmondani, hogy a szállodai szolgáltatás itt igen fejlett.

A máltai hotelhálózat különböző szintű szálláshelyekből áll, amit a szokásos csillagokkal szoktak értékelni. Különösen fontos, hogy sok országtól eltérően a deklarált csillagok szigorúan megfelelnek a tényleges helyzetnek.

Ha Máltára utazik, tisztában kell lennie azzal, hogy itt nincsenek csodák. Más szóval – ha egy két- vagy háromcsillagos szállodát választ, ne számítson nagyon változatos étrendre, házon belüli medencére, külön strandra és a luxusnyaralás egyéb jellemzőire. Minden a helyénvaló lesz, de nagyon szerény.

Málta legdrágább szállodái előreláthatólag a fővárosban, Vallettában találhatók. A júliustól augusztus végéig tartó strandszezonban a máltai üdülőhelyek, St Julians és Sliema szállodáiban az árcédulák az egekbe szöknek.

• Maritim Antonine Hotel & Spa. 4 csillagos szálloda Popeye falu közelében, a vidám tengerész Popeye kalandjairól szóló legendás animációs sorozat forgatási helyszínén. A szálloda kényelmes szobákat kínál, teljes körű szolgáltatásokkal. A helyszínen több étterem, szezonban pedig thai bár is működik.

• A Topaz Hotel egy 3 csillagos szálloda San Pawl il-Baħar (angolul – St. Paul's Bay) városában. A szálloda egyszerű, de tiszta és hangulatos szobákat kínál kényelmes bútorokkal, hűtőszekrénnyel, TV-vel és ingyenes Wifivel.

• Az Osborne Hotel egy 3 csillagos szálloda Valletta városában. Az 1700-ban épült épület 59 szobával rendelkezik. Teljes körű szolgáltatásokat kínál a kényelmes tartózkodáshoz. Ingyenes Wi-Fi áll rendelkezésre.

• A St Julian's Bay Hotel egy 3*-os szálloda San Ġiljan-ban (angolul – St. Julian's). A szobák erkéllyel és légkondicionálóval, a fürdőszobák zuhanyzóval és káddal felszereltek. Ingyenes Wi-Fi is használható, a szobákban pedig kávéfőző is van.

• A Plaza Hotel egy 3 csillagos szálloda Sliema városában. Minden szoba légkondicionálóval és erkéllyel rendelkezik, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tengerre. A helyszínen étterem, kávézó és bár található. Wi-Fi is biztosított.

Azok, akik szeretnek családdal vagy nagyobb társasággal utazni, ritkán szállnak meg szállodákban - ez drága és körülményes. Ők általában apartmanokat bérelnek a tulajdonosoktól az erre szakosodott weboldalakon, például az Airbnb.com-on keresztül, vagy a helyszínen, megérkezéskor. Ez sokkal olcsóbb: egy jól berendezett apartman vagy családi ház 120-200 dollárba kerül naponta, és hosszú távú bérlés esetén pedig mindig számíthat kedvezményre.

Mit érdemes megnézni?

A mediterrán sziget festői természete, a sziklák, barlangok és grották zord romantikája, lovagvárak, ősi templomok, paloták... De az ősi és titokzatos Málta nem csak ennyit kínál.

De még ahhoz is, hogy mindezt megnézze, legalább fél hónapra lenne szüksége egy olyan országban, amely alig haladja meg a 300 km²-t. Nem csoda, hogy Málta vezeti az egy négyzetkilométerre jutó legtöbb ókori és építészeti műemlékkel rendelkező országok listáját.

Valletta

Valletta, Málta fővárosa, gazdag történelméről, építészetéről és kulturális látnivalóiról ismert. Íme néhány Valletta legérdekesebb turisztikai látványosságai közül:

• A máltai főváros legnagyobb épülete a Nagymester Palotája (angolul – Grandmaster's Palace), amelyet a 16. században építettek a Szent János Lovagrend számára. Mint szinte minden városi épület, ez is homokkőlapokból készült, olyan anyagból, amely szó szerint sugározza a napfényt. A Grandmaster's Palace nem úgy néz ki, mint egy palota a szokásos értelemben: bár az épület nagyon nagy (97x83 m), nem rendelkezik építészeti luxussal. Stílusa inkább minimalista: az egykori Nagymesteri Ház inkább erődre, mint palotára hasonlít.

• A Szent János-társkatedrális (St. John's Co-Cathedral) Európa egyik legpompásabb barokk épülete, amelyet csodálatos freskók díszítenek, és ahol Caravaggio világhírű művei is láthatók.

• A Szent Angyal erőd (Fort St. Angelo) – egy történelmi erőd, amely az évszázadok során számos támadástól védte Vallettát. Innen csodálatos kilátás nyílik a kikötőre.

• A Felső-Barakka kertek (Upper Barrakka Gardens) – nagyszerű helyszín a sétáláshoz, ahonnan panorámás kilátás nyílik a Nagykikötőre és a Három Városra.

• A Manoel Színház (Manoel Theatre) Európa egyik legrégebbi működő színháza, 1731-ben épült.

• Szent Elmo erőd és hadimúzeum (Fort St. Elmo & War Museum) – az erőd, amely fontos szerepet játszott Málta 1565-ös nagy ostromában, ma a sziget katonai történelmének szentelt Nemzeti Háborús Múzeumnak ad otthont.

• Az Auberge de Castille Valletta egyik legpompásabb épülete, amely Kasztília, León és Portugália lovagjainak rezidenciájaként szolgált. Most itt van a miniszterelnöki hivatal.

Ħal Saflieni-i hipogeum

A mészkősziklákba vájt egyedülálló sírtemplom komplexum nem csupán Málta egy további híres nevezetessége, hanem az UNESCO Világörökség része is. Ide Vallettától mindössze néhány kilométerre délre autózva lehet eljutni. A hipogeum 34 csarnokból áll, amelyek a tudósok mai feltevése szerint egyfajta temetkezőhely illetve sírboltként szolgáltak az ókori Málta lakói számára hatezer évvel ezelőtt.

Jelenleg a barlangok legfeljebb fele látogatható. Talán a legérdekesebb közülük az Orákulum-szoba. A helyi akusztika olyan, hogy ha a teremben mély férfihangon mondanak valamit, azt azonnal hallani lehet a templom összes többi helyiségében. Érdekes módon ez a hatás más jellegű emberi hangjaival nem figyelhető meg.

Málta megalitikus templomai külön okot jelentenek arra, hogy mindenki, akit érdekel az ókori történelem, ellátogasson erre a rendkívüli szigetre. Persze a legtöbbjük már le van rombolva – és nem mindig háborúk vagy természeti katasztrófák miatt. Maguk a lakosok, a máltai parasztok, gyakran szó szerint követ kövön nem hagytak az ősi épületekből – így próbáltak legalább még egy darab köves földet kiharcolni a zord természettől. Több ilyen emlékmű azonban fennmaradt. Ilyen például a Birżebbuġa város közelében található Borġ-in-Nadur régészeti lelőhely, a xagħrai kőkör (avagy a Brochtorff circle Gozo szigetén), a Tal-Qadi megalitikus templom (Salina-öböl partja) és mások. Ezek mindegyike szerepel az UNESCO világörökségi listáján is.

Mdina

Mdina egy ősi erődváros, amelyet “Csendes városnak” is neveznek. Megőrizte középkori építészetét, és tökéletesen alkalmas a szűk utcákon való sétálgatásra, valamint a lenyűgöző paloták és templomok megtekintésére.

Mdinát több mint 4000 évvel ezelőtt alapították, és ez Málta egyik legrégebbi lakott területe. A föníciai korszakban Mdina volt a sziget fővárosa. Később a rómaiak megerősítették és lenyűgöző palotákat építettek. Az arabok érkezése után a város elnyerte jelenlegi formáját – magas falakkal és szűk utcákkal. A középkorban számos máltai arisztokrata lakott itt.

Ősi építészetének és egyedülálló hangulatának köszönhetően Mdinát gyakran használják filmek és televíziós sorozatok forgatásának helyszínéül. Itt forgatták például a “Trónok harca” sorozat jeleneteit.

Gozo sziget

A kevésbé fejlett és csendesebb sziget, Gozo vonzza azokat, akik a természetet és a falusias hangulatot keresik. Érdemes meglátogatni a Rabatban (angolul – Victoriában) található Citadellát, valamint az Dwejrát, vagyis az Azúr Ablakot, egy természetes kőképződményt a partoknál, amelyet 2017-ben elpusztított egy vihar.

Kék lagúna (Blue Lagoon)

Ez a Comino és Cominotto szigetek egyik legszebb strandja, kristálytiszta vízzel és homokos fenékkel. Nagyszerű hely úszásra, sznorkelezésre és búvárkodásra.

Marsaxlokk

Ez a halászfalu színes piacáról, hagyományos máltai “luzzu” csónakjairól és friss tenger gyümölcseiről ismert. Tökéletes hely egy tenger gyümölcséből készült ebédhez.

Mit együnk?

A máltai konyha a mediterrán, arab afrikai és brit kulináris hagyományok színes keveréke. Olaszosan napfényes, franciásan kifinomult, arabosan fűszeres és angolosan kiadós.

Máltán minden éttermi menü alapja a hal, a tenger gyümölcsei és az olasz tésztafélék. Sok turista, aki először jön ide olaszországi túrák után, kissé meglepődik, sőt csalódik: hol van az autentikus máltai konyha?

Pedig pontosan ez lenne az, csak erős olasz akcentussal. Ugyanakkor számos olyan étel is van, amelyet a szigeten kívül valószínűleg seholsem fog megkóstolni:

• A Gbejniet egy juhsajt, amely megjelenésében és alakjában hasonlít a túrógombócra. Általában gazdagon borsozva fogyasztják – csak ekkor válik szokatlan ízűvé.

• A nyúlragu egy egész nyúltest, amelyet hosszú ideig párolnak érett paradicsomból és fűszerekből készült mártásban.

• A Hobż biż-Żejt (Olívaolajos kenyér) egy faszénen sült kenyérből készült hagyományos harapnivaló. A szeleteket először olívaolajba mártják, majd paradicsomszeleteket tartalmazó fűszeres paradicsomszószba áztatják, és egy ideig pihentetik, amíg a kenyér át nem ázik.

Málta többi főztje nem sokban különbözik a szicíliai, a francia vagy a spanyol konyhától.

Ez a mediterrán ország – ősi és fiatal is egyben, szikrázva a forró mediterrán naptól, csalogatva a sziklák, barlangok és grották zord szépségével – a legkülönlegesebb élmények kaleidoszkópja.

Hisz nem véletlenül mondták a régi időkben:

Aki a Máltát birtokolja, az a világot is birtokolja.