Budapest

Budapest Magyarország szíve, fővárosa, amelynek lenyűgöző történelme mindenkit magával ragad, aki ebbe a dicsőséges városba látogat. Budapest már az ókor óta fontos kulturális és történelmi központként ismert, hiszen a mai főváros helyén egykoron különböző népek éltek, akik saját szokásokkal rendelkeztek, és amelyek alakították a város történelmét. Budapest földrajzi elhelyezkedése is igen kedvező: a legnagyobb európai folyón, a Dunán fekszik, amely a történelem különböző időszakaiban fontos logisztikai pontnak számított: kikötőin keresztül folyt az áruszállítás, és folyik a mai napig is.

Budapest története

Budapest hivatalosan 1873. november 17-én jött létre a három szomszédos város — Pest, Buda és Óbuda egyesülésével. Ezt az egyesülést azonban egy sor olyan esemény előzte meg, amelyek megteremtették ennek a hihetetlenül gyönyörű városnak a történetét. 

Az első település (a mai Budapest területe), amelyet a kelták építettek az i. e. első században, a Gellért-hegy lejtőin helyezkedett el. A régészeti leletek arra utalnak, hogy ez egy meglehetősen népes település lehetett, külön területet alkotva a fazekasok és bronztárgyakat készítő kézművesek számára.

Kereskedelmi központ is lehetett, amit a különböző régiókból származó érmék is bizonyítanak. A korai keresztény korban a várost a rómaiak telepítették be. Az új lakosok Kr. u. I. században fokozatosan kezdtek el letelepedni város dunamenti-síkságán, amely a megtartotta a kelta Aquincum nevet. 

Kr. u. 106-ban a város Alsó-Pannónia római provincia fővárosa lett. Itt volt a helytartó főhadiszállása és jelentős katonai ereje, a lakosság száma pedig mintegy 20 ezer főt számlált.

A rómaiak a Kr. u. 5. században elhagyták a magyar síkságot, és a hunok szabadon letelepedhettek a Duna szélesen elterülő partján. Azonban a hunok sem maradtak itt sokáig: Attila halála után a birodalom szinte azonnal szétesett, a népvándorlás második hulláma során pedig germán törzsek és az avarok szállták meg a területet. A VI. és IX. század között az avarok uralták Pannóniát. 

829-ben Pannónia Bulgária része lett, miután az Avar Kaganátus összeomlott, és a Szent Római Birodalom csapatai Jámbor Lajos vezetésével vereséget szenvedtek a bolgár seregtől. A bolgárok két határerődítményt építettek, Budát és Pestet, a Duna két ellentétes oldalán. Később ezekből települések lettek (volt Óbuda is, amely később egyszerűen Buda lett, mivel Buda elővárosa volt). Míg más törzsek a Kárpát-medencében terjeszkedtek, az Árpád nemzetség a Csepel-szigeten telepedett le, ami a telepesek menedéke lett. A sziget ma Budapest déli részét képezi. 

Az elhúzódó bolgár-magyar háborúk után Buda és Pest a 12. században a gazdasági fejlődést választotta, nagyrészt az oda vándorló francia, vallon és német telepesek hatására, akik a Duna partján dolgoztak és kereskedtek.

Mindkét várost lerombolták az 1241 - 42-es mongol invázió során. Később német telepesek újjáépítették azokat, és Budát a számos mészégető kemencéről „Ofen”-nek („kemence”) nevezték el. A Pest neve, amely szláv eredetű szó, szintén azt jelenti, hogy “kemence”.

A 14. században a magyar királyok Budát a királyi hatalom központjává tették. Paloták sorát építették. Hatalmuk és tekintélyük csúcspontját a reneszánsz idején érték el az 1458 és 1490 között uralkodó Igazságos Mátyás, más nevén Corvin Mátyás alatt. Olasz származású feleségével, Nápolyi Beatrix királynéval együtt a magyar művészetpártolás megalapozója volt. 

Magyarország 1526-os mohácsi csatában elszenvedett veresége a törökökkel szemben megnyitotta az utat Magyarország oszmán megszállása előtt. Buda ostroma a magyarországi “kis háború” része volt a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között. 

A 19. század első évtizedeiben Pest a gróf Széchenyi István által vezetett reformmozgalom központjává vált, akinek eszméje a modern Magyarországról a Lánchíd megépítésében öltött testet. Ez volt az első állandó híd Buda és Pest között, amelyeket addig kizárólag pontonhidak vagy uszályok és kompok kötöttek össze.

Az 1848-as magyar forradalom része volt az abban az időben a Habsburg-birodalom más vidékein lezajlott forradalmaknak. Kossuth Lajos hatására a forradalmi hangulat egyre nőtt. Petőfi Sándor, a híres költő, forradalmár társaival együtt a budapesti Pilvax kávéházban (ma is létezik a pesti belvárosban) kezdte el tervezni a Habsburgok megdöntését. Itt tervezték az akciót és mozgósítottak tömegeket a pesti utcákon, akiket a Nemzeti Múzeum lépcsőjéhez vezettek, ahol Petőfi elszavalta megindító versét, a Nemzeti dalt, amely felemelte a tömeg hangulatát és érzelmek robbanását váltotta ki, lángra lobbantva a forradalom iránti szenvedélyt. 

A tudatos városfejlesztés a Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával kezdődött. A Tanács arisztokratákból állt, köztük volt például Andrássy Gyula és báró Podmaniczky Frigyes, akik megtervezték és felosztották Budapest belső területét, nagy körutakat és sugárutakat hozva létre. Létrehozták a kerületek felosztását funkcióik szerint: üzleti, lakó- és ipari. 

1896-ban a Honfoglalás óta eltelt évezred megünneplése új lendületet adott az építkezéseknek és fejlesztéseknek, többek között a budapesti metró első vonalának megnyitását az Andrássy út alatt. A Hősök tere és az Andrássy út végén található Vajdahunyad vára két nagyszerű példa a korszakot befolyásoló monumentalizmusnak és stílusnak. Új külvárosok jöttek létre a terület bővítése érdekében a gyorsan növekvő lakosság számára. 

A XIX. század végére Budapest Európa egyik kulturális központjává vált. Ezenkívül a XIX. században Béccsel együtt a roma diaszpóra egyik legfontosabb központjává vált, és mindkét város roma lakossága az elsők között alakította ki sajátos roma identitását.

A XX. század elején a város kulturális virágzása hihetetlen szintre emelkedett. 

Budapestet 1918-1919-ben két forradalom rázta meg: az Őszirózsás forradalom, amely a Magyar Népköztársaság megalakulásához vezetett, ezt követte a Magyarországi Tanácsköztársaság, a Kun Béla vezette rövid életű kommunista rezsim (a történelmi adatok szerint 133 napig tartott a rendszer), majd ezután két év fehérterror következett. 

Az 1919-es magyar-román háború Magyarország egy részének román fennhatóság alá kerülésével és a Horthy Miklós vezette Magyar Királyság megalakulásával ért véget.

A második világháború előtt Budapesten mintegy 200 000 zsidó élt, így a város a magyarországi zsidó kulturális élet központja volt.

Az 1930-as évek végétől  az 1940-es évek elejéig Budapest biztonságos menedékhely volt a zsidó menekültek számára. Olyan külföldi diplomaták segítették őket, mint Raoul Wallenberg, Giorgio Perlasca, Carl Lutz, Friedrich Born és Ángel Sanz Briz, akik hamis okmányokat és biztonságos otthonokat biztosítottak számukra. Ezek a bátor tettek zsidók tízezreit mentették meg.

1944 októberében Németország államcsínyt hajtott végre, és új magyar kormányt állított fel, amelyet a Szálasi Ferenc vezette fasiszta párt uralt. Az új pártot a terrorra való hajlam jellemezte. A zsidókat ismét elnyomták és megalázták — valóságos népirtást hajtottak végre. 

A zsidókat kegyetlen kényszermunkára küldték. 1944. november 8-án a nyilaskeresztesek több mint 70 000 zsidót - férfiakat, nőket és gyerekeket - gyűjtöttek össze egy óbudai téglagyárban, és arra kényszerítették őket, hogy az Ausztriában lévő táborokba gyalogoljanak. Ezreket gyilkoltak meg. A halálmenetet túlélő foglyok 1944 decemberének végén érték el Ausztriát. Ott a nácik nem hagytak fel a kínzásokkal, és elkezdték a zsidókat koncentrációs táborokba küldeni. 

A szovjet csapatok 1945. február 13-án elfoglalták Budapestet, és ez egyfajta megváltás lett a poklot megélő lakosok számára. Az elfoglalás idején több mint 100 000 zsidó élt a városban. 

Visszavonulásuk során a németek mindent elpusztítottak, ami az útjukba került: felrobbantották a hidakat, hogy ezzel megakadályozzák a szovjet csapatok előrenyomulását. 1945 után szabad választásokat tartanak, amelyek révén új hatalmi ágak jutnak be a parlamentbe: a szociáldemokraták és a kommunisták. Szovjet nyomásra létrejön a kommunista erők koalíciója. A kommunisták kerültek hatalomra, és a szovjet hadsereg támogatta a magyar államot. Irányításuk alatt a nácik egykori kínzókamrái a börtönökben megteltek azokkal, akiknek nem tetszett ez a kormányzati rendszer. A letartóztatások, a verések és a megfelelő eljárás nélküli kivégzések keserű valósággá váltak. Ez a megközelítés az úgynevezett titkosrendőrség szokásos eszköze volt, amely a besúgók egész hálózatát építette ki és használta fel brutális céljaira. A rezsim besúgói kezdeményezték a véletlenszerű, vád nélküli letartóztatásokat, és a totalitarizmus legjobb hagyományai szerint (természetesen szarkazmus!) az elraboltak egy részéről soha többé nem hallottak. Abban az időben a közigazgatást keményvonalas kommunisták vagy hatalomra vágyó karrieristák képviselték.

A gyors, agresszív iparosítás, a militarizáció, a kollektivizmus és a gazdaság politizálásának korszaka kezdődik Budapesten. A gyárak, a hírközlés, a hidak és a vasutak építése meglehetősen gyorsan haladt. A munkások pihenése alatt aktívan propagálták a szovjet narratívákat, gyakran kritizálták őket és arra kényszerítették, hogy meglehetősen önkritikusan értékeljék saját munkájukat.

Később a helyzet megváltozott, amikor Nagy Imre miniszterelnök került hatalomra. Népi elismertségre tett szert azzal, hogy földet osztott a helyi földművesek számára. A politikai elit társaság körében pedig nagy tekintélyre tett szert az önkritikára való képessége és a politikai programok gyors megvalósítása révén. Úttörő szerepet játszott a többpárti kormányzati rendszer kialakításában, és megkapta az Európai Parlament teljes támogatását. Vezetése alatt Magyarország szuverenitást szerzett és kilépett a Varsói Szerződésből. A szovjet erők ezt követően vereséget szenvedtek és visszavonultak.

Nagy Imre kinyilvánította Magyarország semlegességét, kijelentette, hogy minden országgal együttműködik, amely hajlandó arra. Szabad választásokat hirdetett, a városban új pártokat alapítottak vagy újjáalakultak a régiek. November 4-én azonban a Varsói Szerződés csapatai támadást indítottak. Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre menekült. A következő vezető szabad átjárást ígért neki a határig, de a szovjet csapatok letartóztatták, és titokban bíróság elé állították.

Az 1956-os magyar forradalmat leverték, és Kádár János került hatalomra. Egy évtizeddel később a város az ellenzéki tevékenységek, a mítingek, a nem engedélyezett anyagok nyomtatásának és árusításának, valamint a biztonsági szolgálatok megfigyelésének központja volt. Ezenkívül az ellenzék és a kormány képviselői közötti tárgyalások (a Kerekasztal-beszélgetések) helyszíne is volt. Végül a többpárti rezsim többsége úgy döntött, hogy átlépi a gorbacsovi vonalat és megnyitja a határokat.

1989. október 23-án Magyarország köztársasággá vált. Ezzel egyidejűleg a Magyar Szocialista Munkáspárt is megszűnt, és megkezdődött a békés átmenet egyik politikai rendszerből a másikba.

Ezen változásokat követően Budapest új gazdasági lehetőségek felé nyitott, és hatékonyabb fejlődésnek indult ellentétben az ország többi részével. A szocialista ipari üzemek bezárása után sok új munkahely jött létre, különösen a szolgáltatási és a kereskedelmi szférában. Budapesten a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta és a legmagasabb az egy főre jutó átlagjövedelem.

2019 októberében Karácsony Gergely ellenzéki jelölt nyerte a budapesti főpolgármester-választást, ami Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök első választási vereségét jelentette 2010-es hatalomra kerülése óta.

Látnivalók

Az építészet egy olyan dolog, ami magába szívja egy város történelmét, megragadja egy korszak egyedi jellemzőit, és lehetővé teszi, hogy a jövőben újrateremtsék azokat. Nem mondhatjuk, hogy Budapest építészetében egyetlen stílus vagy irányzat uralkodna. Van gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus és modernizmus is. Építészeti emlékei nagyon fontosak Budapest számára, hiszen mindegyik vonzó turisztikai látványosság.

A magyar Parlament épülete

Ez a magyar kormány székhelye, amely Budapesten, a Duna partján található. Az épület a neogótikus stílust, a westminsteri apátság és a párizsi Beaux-Arts építészeti jellemzőit ötvözi. A palota építésének ötletét azután valósították meg, hogy Buda és Pest 1873-ban egy várossá egyesült. A monumentális épület fenséges turisztikai látványosság, különösen este, amikor a fények kigyúlnak.

Budai Vár

A Budai Vár a magyar királyok rezidenciája volt, amelyet Béla király alapított 1247 és 1265 között. Sok uralkodót látott a maga idejében, és azóta számos átalakuláson ment keresztül. Itt éltek a Habsburgok is, bukásuk után pedig Horthy Miklós vette át a helyüket. 

A szovjet uralom alatt a palota múzeumoknak és a Nemzeti Könyvtárnak adott otthont. 1966 óta a palota folyamatos restauráláson és felújításon esik át.

Halászbástya

A Halászbástya egy budapesti épületegyüttes, a magyar főváros egyik kiemelkedő építészeti kincse. A halászbástya egy tér, amelyet egy 140 méter hosszú és 8 méter széles, csúcsos süvegű kőtornyokkal ellátott galéria vesz körül. A hat nagy és egy központi torony a magyar államot alapító hét törzset ábrázolja. Az épület valamennyi részéből bámulatos kilátás nyílik a Dunára és Pestre. 

A Halászbástyát 1889-1905 között építették a Mátyás-templom építészeti háttereként. Az épületet Schulek Frigyes építész tervezte. Neve ellenére a Halászbástyát soha nem használták védelmi erődítményként. Régen itt egy tér volt, ahol a halászok a halak árusításával foglalkoztak.

Szent István Bazilika

A Szent István Bazilika a város pesti oldalán fekszik a Szent István téren. A bazilika főhomlokzata nyugatra néz, elzárva a Zrínyi utca perspektíváját, az apszis pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcára. A templom 87,4 méter hosszú, 55 méter széles és 96 méter magas. Neoreneszánsz stílusban épült. A főhomlokzat két oldalán két harangtorony áll. A jobb oldali harangtoronyban található az ország legnagyobb harangja, amely 9 tonnát nyom. A főbejárat fölött az “Ego sum via veritas et vita” latin nyelvű felirat olvasható, ami azt jelenti: "Én vagyok az út, az igazság és az élet".

Dohány utcai Zsinagóga

Európa legnagyobb zsinagógája természetesen egy olyan városban található, amely mindig is menedéket nyújtott a zsidók számára. A nevezetesség a város zsidó negyedében található, ahol még ma is elég sok zsidó vallású ember él. 

A zsinagóga neomór stílusban épült, amely a zsidóság közel-keleti gyökereire emlékeztet.  Ludwig Förster tervezte, 1854 - 1859 között épült. Az épület egyszerre akár 3000 hívő befogadására is alkalmas. A zsinagógában egykor Liszt Ferenc és Camille Saint-Saëns is játszott.

Hősök tere

A magyar főváros egyik leghíresebb tere, amelyet Magyarország 1896-os millenniumának megünneplésére nyitottak meg. A teret számos kiemelkedő emlékmű díszíti. Az egyik közülük a Millenniumi emlékmű, amely a tér közepén áll. Ezt két oszlopcsarnok követi, amelyeken Magyarország hősei láthatók: Szent István, Szent László, Hunyadi János, Thököly Imre, Kossuth Lajos és mások. Továbbá itt található az I. és a II. Világháború hősi halottainak állított két emléktábla is. 

Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda

A Széchenyi Gyógyfürdő nemcsak Budapest, hanem Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Az épület Széchenyi István magyar politikusról kapta a nevét. A fürdő építése 1909-ben kezdődött Czigler Győző tervei alapján. A termálvizet a “Szent István” kút biztosítja. 

A komplexum három kültéri és tizenöt beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben a mai napig különböző gyógykezelések vehetők igénybe és nappali kórházak is működnek. A helyiek “Szecskának” becézik. 

Margit-sziget

A Margitsziget a Dunán, a magyar főváros két része, Buda és Pest között található. A pihenni vágyók kedvelt célpontja, hiszen az egész sziget egy nagy, tágas park. A szigetre gépkocsival behajtani tilos, kivéve a tömegközlekedést. 

A történelem szerint IV. Béla magyar király megígérte, hogy lányát, Margitot apácának adja a szigeten található kolostorba, ha a mongol invázió visszavonul. Így is történt: a mongolok elhagyták a területet, a király pedig betartotta ígéretét. Így kapta a sziget a Margit nevet.

Andrássy út

Az Andrássy út Budapest legpompásabb sugárútja. A sugárút fenséges, kifinomult stílusa miatt joggal nevezik Budapest Champs Elysees-ének. Nevét Andrássy Gyuláról, az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminiszteréről kapta. A 2,5 km hosszú sugárút a Belvárost és a Városligetet köti össze. Alatta halad Európa legrégebbi metróvonala.

Nyugati pályaudvar

A Nyugati pályaudvar, más nevén a Nyugati, a magyar főváros három fő vasútállomásának egyike. A pesti oldalon, a Nyugati téren helyezkedik el. Itt található a város harmadik metróvonalának (M3) állomása, melynek neve “Nyugati pályaudvar”.

Az állomás épületét a világhírű építész, Gustave Eiffel és az Eiffel & Cie vállalat tervezte 1874-1877-ben. Az építkezés közvetlenül a régi épület helyén kezdődött, de annak lebontása nélkül.

Kultúra, művészet, oktatás

Budapest, mint minden civilizált város, gazdag kulturális élettel rendelkezik. Ez az előnye annak, ha egy nagyvárosban élünk: mindig van mit megnézni és hová menni.

Múzeumok, galériák és színházak várják azokat, akik az intellektuális szabadidős tevékenységeket szeretik, vagy akik többet szeretnének megtudni a kultúráról és a történelemről:

• Magyar Nemzeti Galéria;
• Szépművészeti Múzeum;
• Várfok Galéria;
• Ludwig Múzeum;
• LUMAS Budapest Galéria;
• Nanda Művészeti Galéria;
• Magyar Állami Operaház;
• Budapesti Operettszínház;
• Művészetek Palotája;
• Vígszínház.

Aki pedig a szórakozást és a szabadtéri tevékenységeket kedveli inkább, annak ott vannak a fesztiválok! Olyan sok van belőlük, hogy alig lehet nyomon követni, milyen eseményre készül éppen a város.

Budapest és egyben Magyarország leghíresebb fesztiválja a Sziget. Ez egy minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi esemény, amelyet a kultúra, a zene és a művészet fejlesztésének szentelnek. 1993 óta kerül megrendezésre az Óbudai-szigeten.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál is érdekes a turisták számára. Ez Magyarország legnagyobb kulturális fesztiválja. A fesztivált 1981 óta rendezik meg, és az 1989-es politikai változások után a fesztivál a legfontosabb és legismertebb kulturális eseménnyé vált.

Budapest jelentősen hozzájárult a magyar kultúrához. Híres írók és zeneszerzők éltek és alkottak itt, és híres építészek terveztek és építettek építészeti emlékműveket. Aktívan részt vettek a kulturális változások és a társadalmi élet megteremtésében, ami lehetővé tette, hogy Budapest azzá a várossá váljon, mint amilyen ma.

Az oktatás nem kevésbé fontos. Budapest diákváros, számos egyetem található itt: a Közép-európai Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem (a Richter Gedeon gyógyszeripari óriással való együttműködéséről ismert), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az Óbudai Egyetem.

Budapest kiemelkedő alakjai

Egy város mindig az embereiről híres. Természetesen Budapestnek is megvannak a maga kiemelkedő alakjai:

• Victor Vasarely — budapesti francia művész, aki a pop art stílusban alkotott, őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art” művészeti stílus egyik alapítójának;
• Teller Ede — budapesti születésű “fizikus zseni”, aki részt vett az amerikai hidrogénbomba megalkotásában;
• Liszt Ferenc — akinek nevét utcák és egy budapesti akadémia viseli. Nagyszerű zenei műveket alkotott, amelyeket a zenekarok a mai napig világszerte játszanak;
• Bartók Béla — magyar zeneszerző és zongoraművész, aki élete nagy részét a magyar folklór kutatásának, a kulturális hagyományok újjáélesztésének és népszerűsítésének szentelte;
• Esterházy Péter — magyar klasszikus és posztimpresszionista író. Számos regényt és novellát írt, amelyeket több mint 20 nyelvre fordítottak le;
• Kossuth Lajos — magyar államférfi, jogász, az 1848-1849-es forradalom idején Magyarország kormányzó-elnöke volt.
• Orbán Viktor — Magyarország jelenlegi miniszterelnöke;
• Hosszú Katinka — magyar úszónő, háromszoros olimpiai bajnok és 11-szeres világbajnok;
• Fördős Zé —  magyar gasztroblogger, televíziós műsorvezető, szerző;
• Puskás Ferenc — híres labdarúgó, az 1950-es évek híres magyar válogatottjának, az Aranycsapatnak a tagja;
• Petőfi Sándor — magyar költő, publicista és forradalmár.

Hol szálljunk meg?

Javasoljuk, hogy alaposan tervezze meg budapesti látogatását, mivel lehetetlen egy nap alatt felkeresni a leghíresebb látnivalókat, ezért érdemes átgondolni, hol is töltse az éjszakát. Szerencsére, Budapest számos érdekes és méltó lehetőséget kínál: foglalhat szállást online, a bookingon vagy airbnb-n keresztül. Foglalhat szobát Budapest legjobb szállodáiban: 

• Kempinski Hotel — 700 méterre található a Lánchídtól. Kényelmes szobákkal rendelkezik, amelyek ára 250 dollártól kezdődik;
• Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest — több mint egy évszázados múltra tekint vissza. A szálloda kifinomultsága és arisztokráciája határozta meg az árát - 420 dollártól kezdődik;
• Bo 18 Hotel Superior — azok számára alkalmas, akik korlátozott költségvetéssel rendelkeznek, de kellemes körülményekre és a Gellért-hegyre nyíló gyönyörű kilátásra vágynak. Az árak 115 dollártól kezdődnek;
• Hotel Parlament — egy elegáns, egyedi kialakítású butikhotel, amely Budapest leghíresebb látnivalói közelében található: a Parlament és a Szent István Bazilika közelében. Egy szoba 125 dollárért bérelhető.

Mit kóstoljunk meg?

A leghíresebb magyar ételek természetesen a gulyás, a pörkölt és a paprikás. Ezeket rengeteg helyen meg tudja kóstolni ebben az országban. De mégis hova érdemes beülni? Nézzük is meg:

• VakVarjú Étterem —  jó választás egy családi vagy baráti ebédhez. Itt finom magyaros ételeket szolgálnak fel. Az átlagos számla 20 euró;
• Trófea Grill — egy autentikus magyar ételeket kínáló étteremlánc, amely sok helyi lakos kedvenc helye. A személyenkénti ár 24 eurótól indul;
• Menza — egy másik étterem, amely a hagyományos magyar konyhára specializálódott. Jó választás egy késői vacsorához. Az átlagos számla személyenként 15-20 euró italok nélkül;
• Paprika Vendéglő — jó választás azok számára, akik jól szeretnek lakni. Hagyományos magyar konyha ételeit kínálják, méghozzá jó nagy adagokban. Az átlagos számla, akárcsak az előző étteremben, 15-20 euró;
• Kiskakukk Étterem — egy olyan vendéglátóhely, ahol a rendkívül finom vacsorájukat  kiváló magyar borokkal egészíthetik ki.  Egy átlagos számla italok nélkül 20 euró;

A legjobb bevásárlóhelyek és szuvenír boltok

A szuvenírek olyan tárgyak, amelyek megőrzik a nyaralás kedves emlékét. Hol is vásárolhatunk emléktárgyakat Budapesten? Mindenképpen látogasson el a Paprika Market -  The Biggest Souvenir Shop-Market in Budapest üzletbe. Itt abszolút minden megtalálható: italok, érdekes csecsebecsék és kézműves termékek is. A választék igazán széles! Azt is javasoljuk, hogy látogasson el a híres Váci utcába, ahol számos üzlet és stand található, ahol a rengeteg szuvenír közül kedve szerint válogathat. 

Ha emléktárgyat szeretne vásárolni, beleértve alkoholos italokat vagy élelmiszereket, látogasson el a Westendbe. Az árak ott sokkal alacsonyabbak, a minőség pedig semmivel sem rosszabb.

Budapest jelentős kulturális és gazdasági központ, melynek valamennyi szférájában pezseg az élet. Mindenképpen látogasson el ebbe a városba, hogy Ön is élvezhesse szépségét, nagyszerű kultúráját és történelmét.