Konklávé

Az új pápa megválasztása meghatározza az egyház jövőbeli működését, politikáját és szellemi irányvonalát az elkövetkező évekre. A társadalom, különösen a világ katolikusai számára a konklávé a várakozás, az imádság és a katolicizmus jövőjéről való elmélkedés időszaka. A konklávé eredményei jelentős hatással vannak a vallásközi kapcsolatokra, a nemzetközi politikára és a társadalmi kérdésekre.

Mi az a konklávé?

A konklávé a római katolikus egyház bíborosainak összejövetele, amelyen az előző pápa halála vagy lemondása után új pápát választanak.

Az elnevezés eredete:

A „konklávé” kifejezés a latin conclave szóból származik, ami „zárt szobát” jelent (kulcs alatt). Azt is feltételezik, hogy a szó a latin „con claudere” (összezárni) szóból származik. Történelmileg ez azt az állapotot hangsúlyozza, amely alatt a bíborosokat egy kijelölt helyiségbe zárják az új pápa megválasztásáig, hogy elkerüljék a külső befolyást.

Jelentősége:

A konklávé rendkívül fontos a katolikus egyház számára, hiszen a pápa nem csupán több mint egymilliárd katolikus szellemi vezetője, hanem a világ legkisebb független államának, a Vatikánnak a kormányfője is. A választási eljárás szigorúan szabályozott és szimbolikus jelentőségű.

A folyamat röviden:

1. Összehívás: a pápa halála vagy lemondása után a bíborosok összegyűlnek Rómában.
2. Helyszín: a megválasztás a vatikáni Sixtus-kápolnában zajlik.
3. Feltételek: a konklávé összetétele – szavazati joggal a 80 év alatti bíborosok rendelkeznek. El vannak szigetelve a külvilágtól (nincs telefon, média stb.).
4. Szavazás: titkosan történik. A választáshoz 2/3-os többség szükséges.
5. Jeladás: minden szavazás után papírokat égetnek. Az égés füstje tájékoztatja a konklávé döntéséről.
6. Kihirdetés: a megválasztott pápát a Szent Péter-bazilika erkélyén jelentik be.

A pápaválasztási eljárás

A konklávé folyamata azzal kezdődik, hogy az Apostoli Szentszék megüresedése után a Bíborosi Kollégium dékánja legkorábban 15 nappal, de legkésőbb 20 nappal a pápa halála vagy lemondása után választó gyűlést hív össze. A konklávéra csak olyan bíborosok jogosultak, akik a sede vacante kihirdetésének napján még nem töltötték be 80. életévüket. Az összes bíboros egy külön rezidencián, a Domus Sanctae Marthae-ben lakik, de a szavazás kizárólag a Sixtus-kápolnában zajlik.

A kezdés előtt minden résztvevő ünnepélyes esküt tesz a titoktartásra és a külső befolyástól való mentességre. Ettől kezdve a bíborosok teljesen elszigetelődnek: a mobiltelefonok, laptopok használata, az internethez, rádióhoz, televízióhoz való hozzáférés, valamint a külvilággal való személyes kommunikáció szigorúan tilos. A megszegés egyházi kiközösítést vonhat maga után.

A szavazás titokban zajlik. Minden bíboros felírja az általa kiválasztott jelölt nevét egy szavazólapra, amelyet összehajtogat, és az oltár előtti urnába dob. Naponta legfeljebb négy szavazást tartanak – kettőt reggel és kettőt délután. Egy jelöltnek a szavazatok legalább kétharmadát kell megkapnia ahhoz, hogy megválasszák. Minden forduló után a szavazólapokat egy speciális kemencében égetik el. Ha a pápát nem választották meg, olyan anyagokat adnak hozzá, amelyek fekete füstöt eredményeznek. Ha megválasztják, a füst fehér lesz.

A szükséges többség elérése után az újonnan megválasztottat megkérdezik: „Accetti?” – „Elfogadod?”. Ha elfogadja, új nevet választ magának, majd megjelenik a Szent Péter-bazilika erkélyén. Miután a megválasztott bíboros elfogadja megválasztását, bejelentik: „Van pápánk!”

A leghíresebb konklávék

1. 1978 (II. János Pál):

   • I. János Pál halála után (aki mindössze 33 napig uralkodott) 1978 októberében Karol Wojtyła lengyel bíborost választották meg.
   • 455 év elteltével ő lett az első nem olasz pápa, ami az egyház Kelet-Európa felé való nyitását szimbolizálta.

2. 2005 (XVI. Benedek):

   • II. János Pál április 2-án bekövetkezett halála után a konklávé 2005. április 19-én megválasztotta Joseph Ratzinger német bíborost.
   • A második napon, négy szavazási forduló után választották meg.
   • Konzervatív nézeteiről volt ismert, és mielőtt pápává választották volna, a bíborosi kollégium és a Hittani Kongregáció élén állt.

3. 2013 (Ferenc):

   • Benedek lemondását követően, amely több mint 600 év alatt az első ilyen eset volt, 2013. március 13-án az argentin Jorge Mario Bergogliót választották meg.
   • Ő lett az első latin-amerikai pápa és az első jezsuita, aki betöltötte ezt a tisztséget.
   • Pontifikátusát a szerénység, a társadalmi igazságosság és a Kúria reformjának kihangsúlyozása jellemezte.

Bíborosok Magyarországról

Magyarország több olyan kiemelkedő bíborost adott a katolikus egyháznak, akik fontos szerepet játszottak az ország és Európa vallási és politikai életében. Íme a leghíresebbek listája:

• Báthory András (1563 - 1599. november 3.)

  András VIII. néven is ismert. Erdély nagyfejedelme 1599-ben. A Báthory-dinasztiából származott, és 1583-ig a pułtuski jezsuita kollégiumban tanult. Bíboros-diakónus volt 1584-től, majd varmiai püspöki koadjutor. Részt vett a Lengyel-Litván Nemzetközösség politikai intrikáiban, és támogatta Vasa Zsigmondot a lengyel trónért folytatott küzdelemben.

• Czernoch János (1852. június 18. - 1927. július 25.)

  Esztergomi érsek és Magyarország hercegpprímása 1912 óta. Bíborossá 1914-ben avatták. 1916-ban ő koronázta meg az utolsó magyar királyt, IV Károlyt. Részt vett az 1914-es és 1922-es konklávékon.

• Mindszenty Józef (1892. március 29. - 1975. május 6.)

  Esztergomi érsek és 1945 óta Magyarország hercegprímása. Bíborossá 1946-ban avatták. A fasizmus és a kommunizmus rendíthetetlen ellenkezéséről ismert. A kommunista rezsim 1948-ban letartóztatta és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az 1956-os magyar felkelés után 1971-ig a budapesti amerikai nagykövetségen tartózkodott.

• Erdő Péter (született 1952. június 25-én - jelenleg)

  Esztergom-Budapesti érseke és 2003 óta Magyarország prímása. Bíborossá 2003-ban avatták. Teológiai műveltségéről és konzervatív nézeteiről ismert. 2025-ben a pápai trón egyik fő jelöltjeként tartották számon.

Konklávé 2025

2025. május 8-án, négy szavazási forduló után a konklávé megválasztotta az új pápát, Robert Francis Prevost amerikai bíborost. Ő felvette a XIV. Leó nevet, így ő lett az első pápa az Egyesült Államokból, és a Szent Ágoston-rend első képviselője, aki ezt a tisztséget töltötte be.

Róbert a pápai XIV. Leó nevet XIII. Leó tiszteletére választotta, aki a dolgozók jogainak védelméről volt ismert.

Megválasztása sokakat meglepett, mivel nem tartozott a fő esélyesek közé. Azonban mértéktartó nézetei és a latin-amerikai misszionáriusként szerzett tapasztalatai segítettek konszenzust teremteni a bíborosok között.

A 2025-ös konklávé előtt a következő bíborosok kerültek szóba:

• Anders Arborelius (Svédország) – Stockholm püspöke, az első svédországi bíboros, a nők az egyházban való szélesebb körű részvételét szorgalmazza.
• Pietro Parolin (Olaszország) –vatikáni államtitkár, centristának és esélyesnek számított.
• Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek) – az „ázsiai Ferenc”, aki progresszív nézeteiről ismert.
• Erdő Péter (Magyarország) – esztergom-budapesti érsek, a magyar kormány támogatását kapta. Ismert konzervatív teológus és Magyarország prímása.
• Pierbattista Pizzaballa (Olaszország) – Jeruzsálem latin pátriárkája, a Közel-Kelet szakértője. A vallásközi párbeszéd mély ismereteiről ismert.
• Fridolin Ambongo (Kongói Demokratikus Köztársaság) – Kinshasa érseke, a bíborosi tanács tagja, aki potenciálisan az első afrikai pápa lehetett volna.
• Matteo Zuppi (Olaszország) – bolognai érsek, aki aktív társadalmi szerepvállalásáról és a hátrányos helyzetűek támogatásáról ismert.

A megválasztás pillanata

A Sixtus-kápolnából felszálló fehér füst kihirdette a világnak az új pápa megválasztását. XIV. Leó megjelent a Szent Péter-bazilika erkélyén, és az első apostoli áldással, az „Urbi et Orbi”-val köszöntötte a híveket.

Erdő Péter bíboros

Erdő Péter (sz. 1952. június 25., Budapest) magyar bíboros, esztergom-budapesti érsek, 2003 óta Magyarország prímása.

A következőkkel jeleskedett:

• 2006 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke volt.
• Teológiai műveltségéről és konzervatív nézeteiről ismert.
• Jó kapcsolatokat ápol az ortodox egyházakkal és a magyarországi politikai vezetőkkel.

Esélyei a pápai trónra:

• 2025-ös konklávé egyik elsőszámú konzervatív pályázója.
• Támogatást élvez a magyar kormány és a konzervatív katolikus körök részéről.
• A bukmékerek szerint az esélye körülbelül 6 százalék volt.

A „Konklávé” film

Az Edward Berger rendezte „Konklávé” (2024) egy politikai thriller, amely az új pápa megválasztásának kulisszák mögötti intrikáit és szellemi megpróbáltatásait tárja fel. A cselekmény középpontjában Thomas Lawrence bíboros (Ralph Fiennes) áll, aki a pápa halálát követő konklávé megszervezése közben olyan titkokkal és botrányokkal szembesül, amelyek befolyásolhatják a következő pápa megválasztását. A film Robert Harris regénye alapján készült.

A konklávé eljárásának pontos bemutatása

Bár a Konklávé fikciós mű, hűen ábrázolja a pápaválasztási folyamat kulcsfontosságú részleteit, beleértve a bíborosok elkülönítését, a szavazást, valamint a fehér és fekete füst szimbolikáját. A filmet néhány bíboros is dicsérte a procedúra valósághű bemutatásáért, sőt, a 2025-ös konklávé néhány résztvevőjét arra ösztönözte, hogy megnézze a filmet, hogy megismerkedjen az eljárással.

A főszereplők

• Ralph Fiennes – Thomas Lawrence bíboros
• Isabella Rossellini – Agnes nővér
• Stanley Tucci, John Lithgow és Sergio Castellitto különböző ideológiai nézeteket valló bíborosokat alakítanak.

Nemzetközi elismerés és kritika

A filmet a kritikusok elismeréssel fogadták az elmélyült forgatókönyvéért, a rendezésért és a színészi játékért. A „Konklávét” nyolc Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb filmnek járó díjra, és elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó kitüntetést. A „Konklávé” négy BAFTA-díjat, a legjobb forgatókönyvért járó „Golden Globe”-ot és a legjobb szereplőgárdának járó „Screen Actors Guild Award”-ot is elnyerte.

Érdekes tények

1. A XIII. században a katolikus egyház történetének leghosszabb konklávéja 1006 napig tartott - a bíborosok csaknem három évig nem tudták megválasztani IV. Kelemen pápa utódját. Csak azután voltak kénytelenek dönteni, amikor Viterbo lakói leszedték a tetőt az épületről, és kenyérre és vízre korlátozták élelmezésüket.
2. 1274-ben X. Gergely kiadta az Ubi periculum című bullát, amely szigorú szabályokat állapított meg a konklávékra vonatkozóan, beleértve a bíborosok elkülönítését és a tartózkodási feltételeik korlátozását, ami a pápaválasztás modern eljárásának alapjává vált.
3. A tíznapos várakozási idő bevezetése utáni leggyorsabb választás 1503-ban történt – Ambrogio Piazzoni vatikáni történész szerint II Gyula pápát néhány óra alatt választották meg.
4. A bíborosok a Sixtus-kápolna melletti szobákban összecsukható ágyakon aludtak. Miles Pattenden történész szerint a 16. és 17. században a körülmények olyan rosszak voltak, hogy a konklávékat „undorítónak” és „bűzösnek” nevezték, ami betegségveszélyt jelentett.
5. Néhány konklávét a Vatikánon kívül tartottak, nevezetesen Viterbóban, Perugiában, Arezzóban, Velencében, valamint Konstanzban (Németország) és Lyonban (Franciaország).
6. A legfiatalabb pápa XII. János volt, akit 955-ben, 18 évesen választottak meg. A legidősebbek III. Celesztin (1191) és V. Celesztin (1294) lettek, mindketten majdnem 85 évesek voltak.
7. Az egyik legfurcsább egyházi használati tárgy a „trágyaszék” (sedes stercoraria), amelyet a legenda szerint az újonnan megválasztott pápa használt, hogy megerősítse nemét. Ez a rituálé Johanna nőpápa legendájához kapcsolódik, aki egy nő volt, és aki férfinak álcázva lett pápa, és két évig töltötte be hivatalát, amíg egy ünnepélyes körmenet során hirtelen szülés következtében meg nem halt.

Q&A