Vatikán

Annak ellenére, hogy az ország egyáltalán nem világi státuszú, nagyon aktívan látogatják a turisták – évente akár ötmillióan is – és közel sem mindegyikük katolikus. Természetesen minden szokásos szórakozás szóba sem jöhet egy ilyen túrán. Azonban nem kevésbé élénk benyomásokat fog hagyni, mint például egy római vagy párizsi kiruccanás – csak éppen azok teljesen mások lesznek.

Általános információk

A Vatikán teljes egészében kivétel a szabályok alól: itt minden nem úgy van elrendezve, ahogyan azt megszoktuk. Minden egyes lépés e városállam szűk utcáin egy új felfedezés, egy új benyomás, egy új valóság.

Történelmi háttér

A mai Vatikán már az ókor óta ismert – egykor az etruszk augur-papok rituális dombja volt Rómában. Ez azonban nem akadályozta meg Claudius császárt abban, hogy rendszeresen cirkuszi előadásokat rendezzen ott: alattvalói makacsul követelték nem csak a kenyeret, hanem a szórakoztatásokat is.

Államként a Vatikán sokkal később alakult meg – 1929 februárjában.

Ennek az apró enklávéországnak a létrejötte kompromisszumos megoldás volt az Olaszország és a római katolikus egyház fő bástyája, az Apostoli Szentszék között régóta fennálló vitában.

Ezt megelőzően a pápai állam, az Appenninek középső részén fekvő teokratikus monarchia közel hatvan éven át küzdött a királyi Olaszországgal azért, hogy állam legyen az államban. A küzdelem sikertelen volt: a régiót végül Olaszországhoz csatolták.

Vigaszdíjként XI. Piusz pápa megkapta a Vatikán-hegy területét, azt a helyet, amelyet korábban önkéntes bebörtönzésére választott, tiltakozásul a csatlakozás ellen. Az új tulajdonjoghoz jelentős pénzbeli kárpótlás is társult, ami végül kibékítette XI. Piuszt a vereséggel. Így a Vatikán hivatalos elismerést kapott – teljes értékű független állammá vált, bár nagyon kicsiny területtel.

A Vatikán az Apostoli Szentszék – a pápa és fő igazgatási szerve, a római (pápai) Kúria – területének minősül. A várost azonban nem a pápa, hanem egy külön kinevezett bíborosi bizottság irányítja, amelynek élén egy kormányzó áll, aki szintén bíboros. A bizottságot ötévente nevezik ki.

A végrehajtó hatalom vezetője – tulajdonképpen a miniszterelnök – a Szentszék államtitkára. Ő koordinálja a politikai és diplomáciai testületek valamennyi tevékenységét.

Annak ellenére, hogy a Vatikánt már régóta szuverén államként ismerték el, az érintett országok nem vele, hanem a Szentszékkel létesítenek diplomáciai kapcsolatot. A nagykövetségek és személyzetük ugyanúgy kapják meg az akkreditációt.

A Vatikán az ENSZ-en kívül egyetlen nemzetközi intézménynek sem tagja, az Egyesült Nemzetek Szervezetében pedig kizárólag megfigyelői státuszban van jelen. Az ország 2008 óta együttműködik az Interpollal.

Földrajz és éghajlat

A Vatikán minden tekintetben egyedülálló – még földrajzi elhelyezkedésében is. Ez az egyetlen állam a világon, amelyet nemcsak minden oldalról körülvesz egy másik ország területe, hanem annak fővárosa is. Ennek következtében a katolicizmus világközpontjának csak egyetlen, alig több mint három kilométer hosszú határa van. Ez pontosan egybeesik az enklávé köré épített védőfallal.

A Vatikánnak azonban emellett számos, úgymond külföldi birtoka is van. Rómában több bazilikát és irodát birtokol, az olasz fővárostól 25 kilométerre fekvő Castel Gandolfo kisváros pedig a pápa nyári rezidenciájaként ismert.

A Vatikán éghajlata pontosan olyan, mint Olaszországé - szubtrópusi mediterrán. Ez azt jelenti, hogy nyáron száraz és meglehetősen meleg van - az átlaghőmérséklet 25-27 fok között mozog, télen pedig ritkán csökken a hőmérséklet +5 fok alá, és gyakran esik az eső.

Népesség, nyelv és valuta

Az aprócska országban alig több mint 900 ember él, és szinte mindannyian – 95 százalékuk – férfiak. Az öt százaléknyi női lakossághoz tartozik egy apáca, néhány világi alkalmazott felesége és a Vatikánt őrző svájci gárdista katonák feleségei.

A vatikáni útlevél az egyik legegzotikusabb dolog a világon: még sok tapasztalt vámos sem látott még életében olyan könyvecskét, amelyen arany domborműves Stato della Citta del Vaticano szerepel. És nem is csoda: kevesebb mint ezer ilyen útlevél van a világon.

Ennek az országnak az állampolgársága nem szerezhető meg egy életre, és nem is örökölhető. Csak ideiglenesen adják meg – a szolgálati időre vagy bármilyen egyéb kötelezettség teljesítésére.

A Vatikánban nincsenek kórházak vagy szülészetek, ezért a gárdisták és alkalmazottak házaspárjainak minden gyermeke római klinikákon születik. Ezzel automatikusan a Szentszék alattvalóivá válnak, de csak 18 éves korukig. A nagykorúság elérésekor állampolgárságuk megszűnik: a fiatalemberek az olasz vagy a szüleik állampolgárságát kapják meg.

Vatikáni állampolgárságukat csak egy esetben folytathatják – ha csatlakoznak a Svájci Gárdához vagy alkalmazottak lesznek – kertészek, könyvtárosok, postai dolgozók.

A svájci gárda egy másik szokatlan jelenség, amely meglepi a turistákat a Vatikánban. Csak svájci férfiak szolgálnak benne – 19 és 30 év közötti fiatal emberek, a harmincévesek már veteránnak számítanak.

Az Őszentsége Gárdájának tagja lehet egy legalább 174 cm magas, fizikailag egészséges és erős férfi, aki nem házas és vallását tekintve katolikus. A katonák csak legalább három év szolgálat után házasodhatnak, és csak magának a pápának a személyes engedélyével. A hölgynek szintén katolikusnak kell lennie.

A Vatikánban két hivatalos nyelv van: az olasz és a latin. Ez ismét egyedülálló eset – a világon sehol máshol nem használják a latint hivatalos nyelvként, hiszen már régóta halottnak tekintik.

A pápai rendeleteket és a különböző belső dokumentumokat latinul adják ki, és a templomokban az istentiszteleteket is latinul tartják. A használatának egy másik, meglehetősen váratlan területe a bankszektor. Minden vatikáni bankautomata két nyelven – olaszul és latinul – mutatja a menüt. Ez szintén egyedülálló jelenség, ilyen nincs sehol máshol a világon.

A Vatikán pénzneme az euró, de ezek a saját érméik, amelyeket szó szerint úgy hívnak: „vatikáni euróérmék”. Ezek abban különböznek a közönséges világi érméktől, hogy a hátoldalukon a pápai címer látható. 2017-ig a címer helyett az aktuális pápa arcképét verték.

Hogyan juthatunk el oda?

A Vatikán az olasz főváros egy részét foglalja el, így ha egy vatikáni látogatást tervez, akkor egy római utazást is be kell terveznie.

Repülőgéppel

A Vatikánnak nincs saját repülőtere, ezért a két római reptér egyikére kell repülni. Például, a Fiumicino reptérről óránként kétszer indulnak buszok közvetlenül a Vatikán kapujához.

Budapestről számos légitársaság repül Rómába, az egyikük Wizz Air, és ha 1-3 hónappal az indulás előtt foglal, már 12 230 forintért találhat jegyet közvetlen járatra. Azonban 17 330 forintért is találhatunk jegyet oda-vissza útra, átszállás nélkül. A jegyek májusban és júniusban a legolcsóbbak, a legdrágábbak márciusban, áprilisban és szeptemberben. A repülési idő körülbelül két óra.

Vonattal

A Budapestről Rómába vezető vasúti útvonal Bécsen keresztül vezet, onnan pedig közvetlen vonatok indulnak az olasz fővárosba, valamint vannak vonatok velencei vagy milánói átszállással. A jegyárak Bécsbe 5 200 forinttól kezdődnek, gyerekeknek jelentős kedvezményt biztosítanak. Bécsből a közvetlen vonatjegy ára Rómába 12 000 forintnál indul. Vannak nappali és éjszakai vonatok. A menetidő kb. 14 óra, a teljes út Budapestről Rómába kb. 21 óra.

Autóbusszal

Számos utazási iroda kínál többnapos csoportos buszos kirándulásokat Olaszország legszebb városaiba és helyszíneire, beleértve a Vatikán meglátogatását is. Ez azért is kényelmes megoldás, mert a fizetésen kívül semmi mással nem kell törődnie. Ha azonban az ilyen túrák nem felelnek meg Önnek, megpróbálkozhat egy önálló utazással – például a Flixbusszal. Naponta többször indulnak a Mexikói útról, Népligetről vagy Kelenföldről. A menetidő legalább 19 óra, de akár 25 óra is lehet. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Rómába járó buszok mindig legalább egy átszállást tartanak. A jegyárak 24 300 forinttól kezdődnek.

Kocsival

A leggyorsabb útvonal Budapest felől – az M7-es autópályára kell lehajtani, majd továbbmenni: Letenye - Ljubljana - Trieszt - Velence - Bologna - Firenze - Róma. Ez összesen kb. 1220 km. Ausztrián keresztül is lehet menni, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy mindkét útvonalon helyi autópálya-matricát kell vásárolni, és ezt majd az olasz utakon is meg kell tenni.

Az út körülbelül 14 órát vesz igénybe, ha non-stop számoljuk. Az autó nagyszerű választás egy baráti társaság vagy családi utazáshoz, mivel teljes mozgásszabadságot biztosít, és viszonylag alacsony árú. Rómába érve azonban érdemes az autót egy biztonságos parkolóban hagyni, és a Vatikánba tömegközlekedési eszközökkel eljutni. Ez lehet metró, busz, villamos vagy taxi. Róma belvárosában pedig jobb, ha gyalog megyünk a Vatikánba, hogy láthassuk a város minden szépségét.

Hasznos tudnivalók

Róma központja öt kilométerre van a város északkeleti részétől, ahol a Vatikán található. Gyalogosan körülbelül egy órát, autóval hét percet vesz igénybe. A római metró piros vonalán van egy Ottaviano nevű állomás. Ott kell leszállni, ha a város más részeiből a Vatikánba szeretnénk eljutni. Az utazás ára 6 euró. A taxi 50 euróba kerül.

A városba bárki bemehet, nincs szükség külön engedélyre vagy vízumra. Az egyetlen kivételt a járművek képezik – ezek csak speciális engedéllyel utazhatnak be a területre.

A látogatásokra meghatározott napok és órák vannak. A turistákat általában a Vatikán nevezetességei és múzeumai érdeklik, amelyek vasárnap kivételével a hét hat napján nyitva vannak. Két órával a zárásuk előtt a beléptetést felfüggesztik.

A legnagyobb ünnepeken – húsvétkor és karácsonykor – egyáltalán nincsenek turisták. Ezeken a napokon a Vatikánba a nem állampolgárok számára a belépés le van zárva.

Egyébként még a vatikáni állampolgárok számára is meglehetősen szigorú korlátozások vannak, amikor elhagyják a vatikáni területet. Ha a bentlakók vissza akarnak térni az országba, akkor azt hajnali 1.15-ig kell megtenniük. Természetesen az őrök nem kényszerítik a későn érkezőket arra, hogy a római padokon töltsék az éjszakát, de mindenképpen beírják őket egy külön jegyzőkönyvbe. Azt nem tudni, hogy a szabályok megszegéséért milyen szankciókat írnak elő. Valószínűleg ez csak az elítélés tapintatos formája – azokat, akik későn érkeznek, valószínűleg nem fosztják meg az állampolgárságuktól.

A városban még börtön sincs, bár a turisták nagy száma miatt nem ritkák a kisebb bűncselekmények, például a látogatók pénztárcáinak és egyéb tulajdonának ellopása. Az itt élők számát tekintve megdöbbentő a kép: a katolicizmus világközpontja az utcai bűnözés tekintetében az élvonalban van.

Hol szálljunk meg?

A Vatikánban egyáltalán nincsenek szállodák. A zarándokok és turisták elhelyezésével kapcsolatos összes gondot a római szállodák végzik. Íme néhány szálláslehetőség a katolikus főváros közelében:

• A Hotel Adriatic egy 2*-os szálloda 400 méterre a Vatikántól és az Angyalvártól. A város látnivalóihoz való közelség befolyásolja a szobák árát is: a legszerényebb szoba 82 euróba kerül. A szobákban minden szükséges felszerelés, valamint zuhanyzó és légkondicionáló is található. A gyönyörű zöld erkélyek és teraszok tökéletesek a pihenéshez.
• A B&B Cento passi dal Vaticano egy megfizethető árú B&B típusú szálloda száz méterre a Vatikáni múzeumoktól. A közelben számos népszerű étterem és üzlet is található. A szálloda gazdaságos kategóriájú szobákkal és kényelmesebb apartmanokkal is rendelkezik.
• A Hotel Roma Vaticano egy 2*-os szálloda a Vaticano Pratti kerületben. A városkapuk meglehetősen messze vannak innen – körülbelül 1,5 km-re. Tiszta, kényelmes szobák, van lift. A zuhanyzók és a WC-k közösek. Barátságos személyzet. Ingyenes parkolási lehetőség, Wi-Fi. Állatokkal együtt is lehet szállni.

A hétvégék előtt mindig turistaáradat várható, ezért érdemes előre lefoglalni a szobákat.

Mit nézzünk meg?

A Vatikán tulajdonképpen egy egybefüggő múzeum, amelynek területe fél négyzetkilométer, és ahol legendás műemlékek tucatjai találhatók. A puszta tény, hogy a katolicizmus legfőbb központjában járunk, még a más vallásúak számára is izgalmas – mit mondhatnánk pedig a vallásos katolikusokról?

Évente több mint ötmillió látogató érkezik ide. Egy részük csak zarándokként érkezik a Vatikánba, míg mások hétköznapi turisták, akik úgy döntöttek, hogy a saját szemükkel látni akarják Róma örök városát. És ha már itt vannak, hogy is ne látogatnák meg a Vatikánt? Így az apró állam az amúgy is jelentős költségvetésének legalább a felét keresi meg.

A városban való bolyongás, néhány szelfi a Szent Péter téren, a névadó székesegyház kívülről való megcsodálása teljesen ingyenes. A belépés és a különböző istentiszteleti helyek látogatása azonban pénzbe kerül: belépőjegyet kell váltani. A költségek attól függően változnak, hogy hol lesz a túra helyszíne. Általában a minimális ár 27 euró, a maximális pedig 385+.

A fizetős csoportos túrák lehetnek reggelivel vagy anélkül – ez szintén befolyásolja az árat. Az árcédulákon szereplő magas háromjegyű számok azt is jelenthetik, hogy a túrát négy vagy több fős csoportnak szervezik. Az egyéni túrák nem olcsók, az árak 350 eurónál kezdődnek.

Mit érdemes megnézni a Vatikánban? Íme néhány hely, amelyet érdemes elsőként felkeresni.

Sixtus-kápolna

A legendás Sixtusi kápolnába tett látogatást a múzeumok Felső Galériáinak legalább néhány megtekintésével kell kezdeni. Összesen több mint kétezer van belőlük - biztosan nem elég az emberi élet ahhoz, hogy mindet megnézzük. Ezért is olyan fontos, hogy ne spóroljunk, hanem bízzunk az idegenvezetőkben. Ők úgy tervezik meg az útvonalat, hogy legyen idő a leghíresebb kiállítási tárgyak bemutatására.

A hagyományos háromórás körút kilenc mérföldet (14,5 km) tesz meg, ezért ha útnak indul, érdemes kényelmes ruhát és cipőt viselni – ne szűk szoknyát, tűsarkút vagy más kényelmetlen dolgot. Sokat és hosszú ideig kell majd gyalogolnia.

Cortile della Pigna

Fedezze fel a Cortile della Pigna-t, a Vatikáni Múzeumokban található Belvedere-palota melletti szokatlan és szimbolikus teret. Nevét egy hatalmas bronz fenyőtobozról kapta, amely csaknem négy méter magasra emelkedik. Ez nem csupán egy díszítőelem, hanem a római idők maradványa. A toboz, amelyet a Kr. u. első és második században készítettek, valamikor a Mars-mezőn állt. Alkotója feltehetően Publius Cincius Salvius szobrász, akinek neve a talapzatán maradt fenn.

A középkorban ezt a monumentális részletet a régi Szent Péter-bazilikába, a 17. században pedig Bramante építész tervei szerint a jelenlegi helyére helyezték át. A toboz oldalain két bronz páva látható, Hadrianus császár mauzóleumából származó szobrok másolatai. Mitológiai ünnepélyességet kölcsönöznek a kompozíciónak. A fenyőtoboz tökéletes pikkelyeivel és szinte meditatív szimmetriájával még ma is rejtély. Nem csak az örökkévalóság és a termékenység szimbóluma, hanem korszakokon átívelő rejtett jelentésekre utal.

Térképek Galériájá

Lépjen be a Térképek Galériájába, az Apostoli Palota 120 méter hosszú folyosójára, amelynek falait negyven földrajzi térkép díszíti. Ezeket a szigorúan északról délre elrendezett térképeket a 16. században festették, amikor a pápai állam virágkorát élte. A térképeken ábrázolt területek ma már nem tartoznak a katolikus egyházhoz, de egykori hatalmának és elképesztő méretének emléke megmaradt ezekben a falfestményekben.

Kandeláber Galériát

Az Apostoli Palotában mindenképpen érdemes megnézni a Kandeláber Galériát. Ez a 80 méter hosszú terem igazi ókori múzeum. Nemcsak a Kr. u. II. századból származó márvány kandelábereket mutatja be, amelyekről a galéria a nevét kapta, hanem számos más régiséget is. A terem hat szekciójában ókori szobrok, vázák és szarkofágok tucatjai vannak kiállítva. A falakat szatírok és nimfák életéből vett jeleneteket ábrázoló freskók díszítik.

A Sixtus-kápolna az a hely, amely nélkül egy vatikáni túra nem tekinthető teljesnek. Ez az egész múzeumkomplexum különleges része. Itt tartják a konklávékat - a bíborosok különleges találkozóit, amikor a pápa halála vagy lemondása esetén új pápát kell választani.

Természetesen, amikor konklávét tartanak, a turisták bebocsátása a kápolnába teljesen megszűnik. A zárt ajtók mögötti ülések sok órán át tarthatnak: általában naponta kétszer szavaznak, amíg elegendő számú szavazat nem gyűlik össze. A katolikus világ mindvégig lélegzetvisszafojtva figyeli a kápolna tetején lévő kéményt. Fekete füst áramlik ki belőle, amíg folytatódik a választás. Amikor végre megállapítják az új pápa nevét, a kápolna fölötti fehér füstoszlop hirdeti azt.

A Szent Péter-bazilika

A Szent Péter-bazilika nem csak a Vatikán és Róma, hanem az egész világ fő zarándokbazilikája. Százhúsz éven át, 1506-tól 1626-ig épült. A világ építészetének egyik legnagyobb remekművének megalkotásában Olaszország összes legjobb építésze, szobrásza és művésze vett részt. Köztük Michelangelo, Raffaello, Bramante, Maderna, akiknek Isten dicsőségére sikerült igazi csodát alkotniuk.

A bazilika mind kívülről, mind belülről a barokk és a reneszánsz építészet példái. Csak az oltárok száma ötven, valamint négy főhajó is van, az egyik főhajóban Nagy Károlyt koronázták meg, továbbá több mint négyszáz szobor, ötszáz oszlop és egy gazdag műkincsmúzeum található benne.

Jelenleg 15 000 ember tud egyszerre imádkozni a székesegyházban. További 60 ezren a bazilikát körülvevő Szent Péter téren hallgathatják a közvetítést.

Érdekes tények

1. A Vatikán 184 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, köztük Magyarországgal is. Ez lehetővé teszi, hogy a Szentszék fontos szerepet játsszon a nemzetközi ügyekben, beleértve a békefenntartási kezdeményezéseket is.
2. A történelem leghosszabb konklávéja 1006 napig tartott (1268-1271). E konklávé során Viterbo város polgárai bezárták a bíborosokat, és korlátozták az étkezésüket, hogy felgyorsítsák az új pápa megválasztását.
3. A Vatikánban van a világ legrövidebb vasútja – a vatikáni vasútvonal mindössze 300 méter hosszú, így ez a legrövidebb nemzeti vasút.
4. A Vatikán az egyetlen olyan ország, amely teljesen betiltja a reklámozást. Az állam területén nincsenek reklámtáblák vagy kereskedelmi reklámokat tartalmazó feliratok.
5. A modern technológiák biztosítják a konklávé titkosságát – a Sixtus-kápolna padlózatán beépített elektronikai és hangrendszerek, valamint jelblokkoló eszközök biztosítják a pápaválasztás teljes titkosságát.
6. Fraknói Vilmos (1843-1924) magyar levéltáros több mint 200 dokumentumot gyűjtött össze a vatikáni levéltárból Magyarországról. Ezek a dokumentumok, amelyek a 13. századtól a 17. századig terjedő időszakot ölelik fel, Magyarországnak a „nyugati kereszténység előőrseként” betöltött szerepéről tanúskodnak.
7. 1920-ban Magyarország nagykövetséget nyitott a Szentszéknél, amely 1945-ig működött. Ez is mutatja a két ország között régóta fennálló diplomáciai kapcsolatokat.
8. Mindszenty József magyar bíboros (1892-1975) a kommunizmussal szembeni ellenállás szimbóluma, aki több mint 15 évet töltött száműzetésben. Miután 1948-ban letartóztatták, majd az 1956-os magyar forradalom idején szabadon engedték, a budapesti amerikai nagykövetségen talált menedéket, majd később a Vatikánba költözött. Ferenc pápa 2019-ben elismerte hősies érdemeit.
9. Magyarország és a Vatikán több évtizedes megszakítás után 1990-ben helyreállította diplomáciai kapcsolatait. A kommunizmus bukása után mindkét fél megállapodást írt alá a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, ami fontos lépés volt a vallásszabadság helyreállításában Magyarországon.
10. Ferenc pápa azzal viccelődött, hogy a magyar lesz a mennyország nyelve, mert örökké tart megtanulni. Ezt a viccet gyakran megismételte a magyar politikusokkal és diplomatákkal való találkozókon.