Nemzeti sport

Érzelmek a racionális számítás mellett, csapatszellem az egyes csapattagok erőfeszítései mellett, öröm és csalódás - a sport valóban egyesíti a szurkolókat és az egyszerű nézőket a közös élményekben, különösen, ha a nemzeti csapat versenyezik. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legnépszerűbb sportágakat azok mellett, amelyekről talán még nem sokat hallott, és meséltünk azokról, akik több mint egy évszázaddal ezelőtt úttörők voltak a nemzeti sportban, és azokról, akik ma is védik a nemzeti színeket.

Labdarúgás Magyarországon

A világ legnépszerűbb sportja, a labdarúgás az 1930 óta négyévente megrendezett FIFA világbajnokságnak köszönhetően vált azzá, amit ma is ismerünk. A világbajnokságot a világ minden pontján követik a tévénézők, 2006-ban a világ lakosságának egy kilenced része nézte a döntő mérkőzést. Magyarország a kezdetektől fogva képviselteti magát a világbajnokságon, a magyarországi labdarúgás pedig még ennél is hosszabb múltra tekint vissza.

A labdarúgás a XIX. században kezdett népszerűvé válni, 1901-ben pedig megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség, és az amatőr mozgalomból profi mozgalom lett. Egy évvel a szövetség megalakulása után a magyar válogatott lejátszotta első hivatalos nemzetközi mérkőzését, amelyben 5-0-s vereséget szenvedett Ausztria ellen. A magyar labdarúgás az 1950-es években érte el csúcspontját, ez az időszak az Aranycsapatról volt ismert, amely 32 mérkőzésen maradt veretlen, ami a mai napig páratlan rekord az európai labdarúgásban.

Edzőjük Sebes Gusztáv volt, a csapat pedig a következő játékosokból állt:

• Grosics Gyula (1926–2014) kapus
• Buzánszky Jenő (1925–2015) jobbhátvéd
• Lóránt Gyula (1923–1981) középhátvéd
• Lantos Mihály (1928–1989) balhátvéd
• Bozsik József (1925–1978) jobbfedezet
• Zakariás József (1924–1971) balfedezet
• Budai II. László (1928–1983) jobbszélső
• Kocsis Sándor (1929–1979) jobbösszekötő
• Hidegkuti Nándor (1922–2002) hátravont középcsatár
• Puskás Ferenc (1927–2006) balösszekötő (Csapatkapitány)
• Czibor Zoltán (1929–1997) balszélső.

A győzelem, amely egy legendás, 32 mérkőzésből álló sorozat kezdetét jelentette, 1950. június 4-én Lengyelország ellen született. A csapat következő nagy eseményei az 1952-es olimpia és az 1953-as Közép-európai Kupa voltak. Az Anglia elleni mérkőzés is történelmi jelentőségű volt, hiszen az Aranycsapat lett az első nem brit csapat, amelyik legyőzte az angolokat – méghozzá elsöprő, 6-3-as eredménnyel. A következő évben került sor a visszavágóra, amelyen az angol csapat ismét kikapott, még rosszabb, 7-1-es eredménnyel. A sorozat csak 1954-ben ért véget, amikor a világbajnokság döntőjében Magyarország 2-3-as vereséget szenvedett Németországtól.

A csapatkapitány Puskás Ferenc a magyar labdarúgás történetébe a góllövőlista élén vonult be – több mint 1300 mérkőzésen játszott és 1200 gólt szerzett.

A magyar labdarúgó-pályafutását az 1956-os szovjet invázió szakította félbe. Sok más magyarhoz hasonlóan a legendás labdarúgó emigrált. Spanyolországban kezdett új életet építeni, később pedig megkapta az állampolgárságot is, és ezzel együtt a lehetőséget, hogy a spanyol nemzeti csapatban játszhasson. 1982-ben Puskás részben rehabilitálódott, és ekkor látogathatott el száműzetése óta először hazájába. Magyarországra végül csak 1991-ben költözött vissza.

Aranycsapatról még a sporttól távol álló magyarok is fognak tudni legalább egy nevet, hiszen Magyarország legnagyobb stadionja, a Puskás Aréna a csapatkapitányról, Puskás Ferencről kapta a nevét. Ez a hely jelentős az Aranycsapat és különösen Puskás Ferenc számára – itt győzték le a magyarok másodszor Angliát. A stadiont először 1953-ban nyitották meg, 2001-ben Puskás tiszteletére átnevezték, majd 2019-ben nagyszabású rekonstrukciót követően újra megnyitották. Az Euro 2020 helyszínévé vált, és jelenleg a válogatott hazai pályája.

Vízilabda Magyarországon

A labdarúgó-szövetséghez hasonlóan 1989-ben alakult meg a Magyar Vízilabda Szövetség, előtte az 1907-ben alapított Magyar Úszó Szövetség szervezte a versenyeket és koordinálta az úszóklubok munkáját. Bár a vízilabdának nincs annyi szurkolója, mint a labdarúgásnak, és a magyar válogatott számos eredménye elkerülheti az átlagnéző figyelmét, a magyar válogatott Európa és a világ egyik legkitüntetettebb csapata. A férfi válogatott 9 olimpiát, 4 világbajnokságot, 2 Világligát, 4 Világkupát és 13 Európa-bajnoki címet nyert.

A csapat edzője jelenleg Varga Zsolt, olimpiai és kétszeres Európa-bajnok. Varga Zsolt a magyar válogatott keret mellett Horvátországban és Olaszországban is játszott. 2012-ben a sportoló visszavonult a versenyzéstől, és kizárólag az edzői munkára koncentrált. Tíz évvel később, 2022 júliusában kapta meg a lehetőséget, hogy a válogatott edzője legyen. A Varga Zsolt vezette válogatott utolsó nagy eredménye a 2023-as fukuokai FINA-világbajnokságon szerzett aranyérem volt.

A magyarországi vízilabdázás fejlődésének fontos mérföldköve volt a női válogatott 1982-es megalapítása Ördög Éva úszó által. A csapat első nemzetközi sikerét 1985-ben érte el, amikor ezüstérmet szerzett az Európa-bajnokságon. Legfontosabb eredményeik közé tartozik egy olimpiai bronzérem, két világbajnoki aranyérem és három Európa-bajnoki aranyérem.

A magyar vízilabdázás történetében voltak olyan pillanatok, amikor a sportág már nem csupán sport volt. 1956-ban, közvetlenül a magyar forradalom szovjet alakulatok általi leverése után, Melbourne-ben került sor a magyar és a szovjet csapat mérkőzésére. A hangulat rendkívül feszült volt, amit a mérkőzés után készült legendás fotó is bizonyít, amelyen Zádor Ervin látható hasított szemöldökkel. Ő az egyik ellenféllel való verekedés közben sérült meg, és a mérkőzés a “melbourne-i vérfürdő” nem hivatalos néven vonult be a történelembe.

Kézilabda Magyarországon

A kézilabda valamivel később jelent meg Magyarországon, mint a labdarúgás és a vízilabda, a 20. század 20-as éveiben. A Budapesti Labdarúgó Alszövetség kézilabda-alosztálya 1928 tavaszán rendezte meg az első magyar bajnokságot, és még abban az évben pályára lépett az első magyar kézilabda-válogatott csapata. A Magyar Kézilabda Szövetség öt évvel később, 1933-ban alakult meg.

A férfi kézilabda-válogatott részt vett az 1936-os berlini olimpián, az első olimpiai kézilabdatornán, de Magyarország első jelentős győzelmére csak 1965-ben került sor, amikor a női csapat megnyerte a világbajnokságot. A női válogatott legnagyobb sikerét a 2000-es sydneyi olimpián érte el, ahol ezüstérmet szerzett. További fontos mérföldkő volt a 2003-as világbajnokságon szerzett ezüstérem és a 2005-ös világbajnokságon szerzett bronzérem.

A férfi válogatott jelenlegi vezetőedzője a spanyol Chema Rodríguez. Fő eredményei közé sorolható a 2005-ös világbajnokságon szerzett aranyérem, az egy évvel későbbi Európa-bajnokságon szerzett ezüstérem és a 2011-es világbajnokságon szerzett bronzérem. Chema Rodríguez 2019 óta dolgozik a magyar válogatott segédedzőjeként, 2022 márciusában pedig már maga is vezetőedző lett. Vele a magyar válogatott a 2023-as világbajnokságon a 8., a 2024-es Európa-bajnokságon pedig az 5. helyen végzett. A 2024-es párizsi olimpián a magyar válogatott nem jutott tovább a csoportjából, a tornát összesítésben a 10. helyen zárta.

Vívás Magyarországon

A vívás is olimpiai sportág, de mindig egyéni sport – még azokon a versenyeken is, ahol négy sportoló mérkőzik meg egymással. A vívásban mindig valamelyik típusú fegyvert használják: tőrt, párbajtőrt vagy kardot. Ezek hossza, súlya és az ellenfélre közvetlenül lesújtó részükben különböznek – ez lehet csak a hegy (tőr, párbajtőr) vagy a hegy és a penge (kard). Ennek megfelelően a vívási technikák is különböznek.

Vívásban Magyarország első olimpiai győzelmét 1908-ban Londonban aratta, az eddigi utolsót pedig 2024-ben Párizsban.

Az első magyar vívó győztes Fuchs Jenő volt, akinek a családja nem volt sem katonai, sem arisztokrata, ami akkoriban fontos volt a sportág számára. Jogi diplomát szerzett, és a sportkarrierje befejezése után a tőzsdén dolgozott. Életrajza jól mutatja, mennyit változott a profi sport a múlt század eleje óta – manapság a sportolók egész életüket egy tevékenységnek szentelik, és pályafutásuk végeztével a fő lehetőségük az, hogy edzőként dolgozzanak.

A sportolók sorsa szorosan összekapcsolódott az ország sorsával is. Abban az évben Magyarországot Földes Dezső, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos is képviselték az olimpián – közülük kevesen választották vagy kapták meg a lehetőséget a sportkarrierjük folytatására. A szerencsésebbek jogi vagy orvosi diplomát szereztek, mások kivándoroltak, de voltak olyanok is, akiknek az olimpiai sikereket alantas munka, sőt koncentrációs tábor váltotta fel.

A magyar vívás történetének egyik legismertebb alakja Gerevich Aladár, aki hét olimpiai érmet nyert, és ezzel az olimpiák történetének egyik legsikeresebb sportolója lett. Aladár sportoló családból származott, édesapja volt a későbbi bajnok első edzője. Fiát 14 éves korában kezdte el edzeni. Aladár Gerevich 22 évesen nyerte első olimpiai aranyérmét, az utolsót pedig már 50 évesen.

A magyar vívás történetének másik fontos neve Kulcsár Győző négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok, magyar vívó, mesteredző és sportvezető, akit a Nemzet Sportolója címmel tüntettek ki. Egyéni aranyérmet nyert 1968-ban Mexikóvárosban, csapatversenyen pedig háromszor – Mexikóvárosban, Münchenben és Tokióban. Később a válogatott szövetségi kapitánya lett, 2004-ben Nagy Tímeát, 2016-ban Szász Emesét segítette aranyérmek megszerzésében. Csapata 1964 és 1972 között veretlen volt az olimpiai játékokon.

Formula 1

Magyarország minden évben ad otthont a Formula-1-es autóverseny-sorozat egyik fordulójának a Budapest melletti Hungaroring versenypályán. Az első Magyar Nagydíjra azonban máshol került sor – a Népliget parkban 1936. június 21-én. Négy csapat vett részt rajta: Mercedes, Auto Union, Maserati és Alfa Romeo, a versenyt mintegy 90 000 néző tekintette meg.

A második világháború és a kommunista rendszer okozta öt évtizedes szünet után a Magyar Nagydíj 1986-ban kapott új életet az újonnan épített Hungaroringen. Az infrastruktúra és a sportág nagy népszerűsége ellenére azonban az egyetlen magyar, aki pontot szerzett a Formula-1-ben – Baumgartner Zsolt. Ez 2004-ben Indianapolisban, az Amerikai Nagydíjon történt, amikor ő a nyolcadik, az utolsó előtti helyen végzett.