Bolgár leva

A bolgár leva (kód – BGN, szimbólum – ЛВ) a Bolgár Köztársaság nemzeti valutája. Kizárólag az ország területén használják, és nem szerepel a szabadon átváltható valuták listáján. A leva váltópénze a sztotinka. Egy leva 100 sztotinkát tesz ki.

TÖRTÉNELME

A bolgár pénz öt fejlődési időszakon ment keresztül. Az első fizetőeszköz csak 500 évvel az első bolgár királyság megalapitása után jelent meg. Ezek voltak az aszprik – érmék, amelyeket Iván Sisman király alatt vertek.

A török uralom alatt a bolgár papság megpróbált saját pénzt előállítani az egyházon belüli elszámolásokhoz. Ezek P. Genev püspök terve szerint négyzet alakú fémdarabok – azaz érmék – lettek volna, egy kereszt ábrájával. A török hatóságok azonban szándékukat pénzhamisítási kísérletnek tekintették, és majdnem levágatták annak az egyházi lelkésznek a kezét, aki a négyzet alakú érmék verését megszervezte.

A teljes értékű pénz – az első leva – 1879-ben jelent meg Bulgáriában, miután az ország függetlenné vált az oszmán iga alól. Még ugyanebben az évben megalakult a Bolgár Nemzeti Bank, mint kibocsátó intézmény, amely a mai napig bankjegyeket állít elő az országban.

1880-ban Bulgária nemzeti pénzneme a leva nevet kapta, amikor az ország törvényt fogadott el erről. A levát azonnal a francia frankhoz kötötték: a két pénznem aranytartalma azonos volt - 0,29032.

Bulgária csatlakozott a Latin Monetáris Unióhoz. Ennek követelményei között az is szerepelt, hogy valamennyi tagállam valutáját egységes arany- és ezüstarányos szabványhoz igazítsa, hogy az unió egész területén korlátozás nélkül elfogadhassák azokat.

Az arany és ezüst leva az első világháború kitöréséig megfelelt ezeknek a követelményeknek. 1928-ig a bankjegyeket azzal a felirattal adták ki, hogy a bolgár nemzeti valuta arannyal és ezüsttel van fedezve, noha a Latin Unió egy évvel korábban hivatalosan megszűnt létezni.

Az első leva 1952-ig maradt érvényben, amikor a szocialista táborhoz csatlakozott Bulgáriában, a háború utáni első monetáris reformot hajtották végre.

A második leva tíz évig, 1952-től 1962-ig volt forgalomban. Az 50-es évek elején Bulgáriában a pénzt 100 régi leva = 1 új leva árfolyamon váltották be, és 6,8 leva = 1 USD árfolyamon kötötték az amerikai dollárhoz. Ezt követően az infláció miatt az árfolyam jelentősen visszaesett, és öt évvel később már 9,5 levát ért egy dollár.

A harmadik leva 1962-ben jelent meg – a bolgár valuta következő leértékelése után 10:1 arányban váltották. Ezt követően hosszú stabil időszak következett: a leva szinte változatlan maradt a világ főbb valutáihoz képest. 1978-ban kapott nemzetközi kódot – BGL.

1999-ben véget ért a harmadik leva korszaka: az 1000:1 arányú leértékelés után felváltotta a negyedik leva, Bulgária nemzeti valutája, amelyet az ország a mai napig használ.

Az új levát azonnal az akkor még forgalomban lévő német márkához kötötték. Az ISO-kódja is megváltozott – BGN lett az új neve. Később, amikor a márkát felváltotta az euró, az leva kötöttsége folytatódott, de már az euróhoz – a német márkához rögzített, 1,955:1 arányban meghatározott átváltási árfolyamon.

Amikor a Bolgár Köztársaság 2005-ben csatlakozott az EU-hoz, az ország kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozatosan áttér az uniós fizetőeszközre. Az átállást 2012-re tervezték, de a bolgár valuta súlyos leértékelődése és az ország instabil gazdasága miatt még mindig nem került rá sor.

A NEGYEDIK LEVA KÜLSEJE

1999 óta, amikor az utolsó címletváltásra került sor, a bolgár leva bankjegyeket hét címletben bocsátották ki, 1 és 100 BGN között. Később az egylevás bankjegyet a magas infláció miatt kivonták a forgalomból. Ez 2016-ban történt.

A további címleteket a 2000-es években többször is újra bocsátották ki:

●    1 BGN – piros bankjegy, előlapján Rilai Szent Jánossal. A hátoldalon a rilai kolostor látható. A vízjel a bolgár állami címeren lévő oroszlánt ábrázolja. Méretek: 112 mm x 60 mm. 2016.01.01-én kivonták a forgalomból. Helyére egy azonos címletű érme lépett;

●    2 BGN – lila bankjegy, az előlapon P. Hilendarszki bolgár szent arcképével. A hátoldalon a könyvének egy részlete látható. A vízjel it is a címeres oroszlán. Méretek: 116 mm x 64 mm. 2005-ben újra kiadták, de mára már fokozatosan kikerül a forgalomból. Helyette egy kétlevás érmét veretnek;

● 5 BGN – vörös színű bankjegy I. Milev művész portréjával (előlap) és festményeinek reprodukcióit ábrázoló részletekkel (hátlap). A vízjel – I. Milev portréja. 2009 óta a BNB rövidítéssel egészült ki. Méretek: 121 mm x 67 mm. 2009-ben bocsátották ki újra;

● 10 BGN – bankjegy olivazöld és zöld árnyalatokban. Az előlapon P. Beron, bolgár tudós és orvos, a hátoldalon műveinek részletei és egy távcső látható. A vízjel – a tudós portréja. A portré 2008 óta a BNB rövidítéssel egészül ki. Méretek: 126 mm x 70 mm. 2009-ben bocsátották ki újra;

●    20 BGN – kék (1999, 2007, 2020) és lila (2005) bankjegyek. Az előlapon a Sz. Sztambolov forradalmár portréja, a hátlapon pedig a Nemzetgyűlés és két szófiai híd – Oroszlánok hídja és Sasok hídja – látható. A vízjel – Sztambolov portréja. 2007-ben, a bankjegy újbóli kibocsátásakor a BNB rövidítéssel egészítették ki. Méretek: 131 mm x 73 mm és 134 mm x 74 mm;

● 50 BGN – világosbarna bankjegy. Az előlapon P. Szlavejkov portréja, a hátlapon pedig az egyik művének autográfja, egy madárrajz és a költő szerelmének, M. Belcseva költőnek és műfordítónak a portréja látható. A vízjel – Szlaveikov portréja. Méretek: 136 mm x 76 mm. 2006-ban és 2019-ben újból kiadták;

●    100 BGN – zöld bankjegy A. Konsztantinov író arcával (előlap) és műveinek autográfjaival az író alakjának hátterén (hátlap). A vízjelek – Konsztantinov portréja és a BNB rövidítés. Méretek: 141 mm x 79 mm. Kibocsátás – 2003-ban, újrakiadás – 2018-ban.

A negyedik leva érméket 1-től 50 sztotinkáig terjedő címletekben verik – 1, 2, 5, 10, 20 és 50 sztotinka. Mindegyiknek ugyanaz az előlapja, amely a Madarai lovast ábrázolja. Anyaguk 1999-ben három fém – réz, alumínium és nikkel – ötvözete volt. Egy évvel később ezt felváltotta a plattírozott bronz acél.

A bolgár pénzverde több alkalommal is vert 50 sztotinka emlékérméket az ország életében bekövetkezett fontos események, például a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás alkalmából. A kibocsátásokra 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben került sor.

Egy másik esemény – Bulgária uniós elnöksége – alkalmából 2018-ban kettőlevás érmét vertek.

BOLGÁR LEVA A VILÁGBAN

Bulgária valutája nem különösebben vonzó eszköz a tőzsdei műveletekhez, nem szerepel a tartalékvaluták listáján, ráadásul a gazdaság instabil helyzete miatt folyamatosan leértékelődik.

A leva árfolyama nagymértékben függ a belföldi gazdasági mutatóktól, amelyek gyakran változnak.