A horvát kuna

 A horvát kuna (Kn, HRK) – a Horvát Köztársaság nemzeti valutája. Nem tartozik tartalékvaluták közé és más országokban nem használatos.

Történelme

Horvátország történetében a kuna kétszer is volt nemzeti valuta: a második világháború alatt, amikor az országot 1941 és 1945 között Ante Pavelić fasiszta rezsimje irányította, valamint 1994 óta, miután a köztársaság kilépett az JSZSZK-ból.

A kuna elődei a Horvátország területén középkorban létező államok érméi voltak. XVI századtól 1918-ig pedig forgalomban volt a korona, az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme.

Az első világháború után, amely a Habsburg Birodalom vereségével és összeomlásával végződött, Horvátország két másik balkáni országgal együtt megalakította a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot. Az új állam pénzneme a dinár lett, amely 1941-ig törvényes fizetőeszköz maradt.

A második világháború után, 1945-ben több Balkáni köztársaság egyesült a JSZSZK-ban, ahol 1991-ig a jugoszláv dinár volt a nemzeti valuta.

A 90-es évek elején Jugoszláviában fokozódtak a belső nézeteltérések, ami a szövetségi köztársaságok közötti háborúhoz vezetett. Horvátország volt az első ország, amely kilépett a JSZSZK-ból és azonnal bevezette az ideiglenes valutáját – a horvát dinárt, amely 1994 májusáig volt forgalomban. 1994 május 30-tól 1995 június 30-ig a dinárt fokozatosan 1000:1 arányban váltották át kunára.

1995 július 1-jétől a kuna lett a köztársaság állandó pénzneme. A kuna elnevezése azokra az időkre utal, amikor a középkorban nyúlbundát kereskedelmi célokra és fizetőeszközként használták.

A horvát kuna 100 lipának (váltópénznek) felel meg.

Külsejő megjelenés 

Horvátországban papírbankjegyek, egy- és kétfémes érmék vannak forgalomban. A fémpénz évente kerül kibocsátásra. Az ország lakosai 1, 2 és 5 kuna érméket használnak, aprópénzként pedig továbbra is 10, 20 és 50 lipa érmék állnak rendelkezésre. Átmérőjük 16 és 26,5 mm között mozog és alumínium- ill. magnézium-, réz- és nikkelötvözetekkel, valamint plattírozott acéllal vannak bevonva.

A hátoldalon mezőgazdasági kultúrák – például kukorica, olívabogyó, dohány, szőlő – valamint tölgyfa és degenia láthatók. Az 1, 2 és 5 kuna érméken csalogány, tonhal és medve van feltüntetve.

Az 1, 2 és 5 lipa érmék elvesztették vásárlóértéküket.

Horvátország különböző eseményeihez kacsolodóan kibocsátásra kerülnek a kétfémű 25 lipa érmék és nemesfémekből készült érmék. Ezüstből 100, 150 és 200 kuna értékű érméket készítenek, míg a legnagyobb címletűek aranyból készülnek: 500 és 1000 Kn.

Bankjegyek

A horvát papír kunát nyolc címletben bocsátanak ki, 5 és 1000 Kn között. Mindegyik különböző méretű és színű. Az előlapokon olyan politikai és vallási személyiségek szerepelnek, akik jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez, valamint kiemelkedő horvát költőket és filozófusokat is ábrázoltatnak.

A bankjegyek hátoldalán építészeti műemlékek és híres horvátoknak állított emlékművei láthatók.

• Az 5 Kn – zöldes bankjegy, az előlapon Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc, a hátlapon pedig a Varasd vára látható. Méretek – 122 mm x 61 mm.
• A 10 Kn bankjegy a kibocsátás évétől függően három színben létezik: lila (1994), barna és szürke (1997, 2001, 2004, 2013). Mindegyiknek ugyanaz a díszítése: az előlapon Juraj Dobrila, a hátlapon pedig a Pulai amfiteátrum ábrája látható. Méretek – 126 mm x 63 mm.
• A 20 Kn – piros bankjegy. Az előlapon J. Jelačić, a hátlapon a Vukovári Eltz-kastély és a Vučedoli galamb látható. Méretek – 130 mm x 65 mm.
• Az 50 HRK – sötétkék bankjegy, az előlapon Ivan Gundulić, a hátoldalon pedig Dubrovnik történelmi negyedei láthatóak. Méretek – 134 mm x 67 mm.
• A 100 HRK – narancssárga bankjegy, előlapján – I. Mažuranić költő, háttérében a Baskai kőtábla részlete. A hátoldalon – Rijeka Szent Vitus-székegyház látható.
• A 200 HRK – csokoládé színű bankjegy, előlapon Stjepan Radić portréjával. A hátoldalon Eszék vára látható. Méretek: 142 mm x 71 mm.
• Az 500 HRK – sárgás-olíva színű bankjegy. Az előlapon M.Marulić, a hátlapon az egyik horvát király emlékműve a Diocletianus palota előtt. Méretek – 146 mm x 73 mm.

Az 1000 HRK – háromszínű bankjegy. Lila, kék és szürke színekben készült. Az előlap A. Starčevićet ábrázolja, a hátoldalon pedig Tomiszláv emlékműve látható a Zágrábi katedrális hátterében. Méretek – 150 mm x 75 mm.

A pénzkibocsátást a Horvát Nemzeti Bank biztosítja. Az érméket a Horvát Pénzverde veri, míg a bankjegyek kibocsátását a német Giesecke & Devrient konszern végzi.

A horvát kuna a világban 

Átváltási tranzakciókban ezt a valutát gyakorlatilag nem használják a nemzetközi tőzsdéken és nem tartozik a szabadon átváltható valuták közé. Árfolyama nagymértékben a világgazdaság tendenciáitól függ. A kuna aránya az amerikai dollárhoz viszonyítva már néhány éve 6-7:1, az euróhoz viszonyítva pedig – 0,13:1.

ÁTÁLLÁS AZ EURÓRA

Az Európai Unióhoz tartozó Horvátország úgy döntött, hogy hivatalos pénznemként bevezeti az eurót, és elhagyja a horvát kunát. Ezt a jelentős változást gazdasági, politikai és stratégiai megfontolások együttese vezérelte. Az euróra való áttérés célja az volt, hogy Horvátországot szorosabban integrálja európai partnereihez, megkönnyítse a kereskedelmet és a befektetéseket, valamint elősegítse a stabilitást és a növekedést a régióban. Az euróra való áttérés egyben Horvátország elkötelezettségét is jelezte a közös európai értékek és az euróövezethez való gazdasági konvergencia mellett.

A hivatalos átállás az új pénznemre 2023. január 1-jén történt.

GYIK