Vállalatok

Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)

által  Aleksander Kot

UPD:
Tartalom
nato

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) több mint hét évtizede fontos szereplője a globális biztonságpolitikának. Ebben a cikkben a szövetség létrehozásának, bővítésének, műveleteinek és partnerségének történetét elemezzük, amely a növekvő nemzetközi feszültség időszakában segít garantálni a békét és a stabilitást. Az Észak-atlanti Szerződés lehetővé teszi az államok közötti szoros együttműködést a konfliktusok elkerülése érdekében, a NATO pedig elősegíti a kollektív védelmet az esetleges agresszióval szemben.

ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK

A NATO 1949-ben alakult, amikor tizenkét alapító nemzet összefogott, hogy megvédjék szabadságukat és elősegítsék a stabilitást az euroatlanti térségben.

A NATO kilenc bővítési forduló során 12 országgal bővítette tagságát, miközben fenntartotta a "nyitott kapu" politikáját az adott térség biztonságának fenntartása érdekében.

A szövetség együttműködik olyan partnerekkel, mint az Európai Unió és az ENSZ, katonai támogatást nyújt Ukrajnának, fellép az orosz agresszió ellen, és a kollektív védelem érdekében megerősíti keleti szárnyát.

A NATO KEZDETEI ÉS CÉLJAI

nato tagok

A NATO-tagság térképe, valamint az Egyesült Államok "fő nem NATO-szövetségesei"

wikipedia.org

A második világháború után a washingtoni szerződés létrehozta a NATO-t (Észak-atlanti Szerződés Szervezete), amelyet 1949-ben alapítottak, hogy elősegítse a stabilitást és a szabadságot egész Európában. A szövetséget az Észak-atlanti Tanács irányítja, és három fő feladata van: kollektív védelem, közös biztonság és válságkezelés - mindez azzal a céllal, hogy szembeszálljon a Szovjetunió azon kísérleteivel, hogy hatalmát Kelet-Európára erőltesse, megtagadva a demokratikus értékeket az egész világon.

Alapító tagok

A NATO létrehozásában tizenkét ország, köztük az Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vett részt. A szövetség célja az volt, hogy biztosítsa szabadságukat és garantálja a stabilitást az euroatlanti térségben. Arra törekedtek, hogy egyesítsék erőforrásaikat a közös cél elérése érdekében, amely a közös demokratikus értékeken és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapul.

Franciaország volt az egyik ilyen ország példája, amely azért csatlakozott a szövetséghez, mert meg kellett védenie határait, és a kollektív védelmi megállapodás keretében katonai erőkkel kellett hozzájárulnia, amely a biztonság megerősítésének egyik módját jelentette a külső erők esetleges ellenséges cselekedeteivel szemben.

Német Szövetségi Köztársaság

A Német Szövetségi Köztársaság nehéz utat járt be a NATO-tagság eléréséig. A második világháború és a német megszállás után a Német Szövetségi Köztársaság autonómiára és tiszteletre törekedett a világpolitikában.

oradour sur glane

Oradour-sur-Glane falu egy része, amelyet a második világháború után soha nem építettek újra.

Pillanatkép az internetről

 A Nyugati Unió Védelmi Szervezetéhez való csatlakozás szükséges lépés volt a NATO-tagság felé, de ez a kísérlet egybeesett Franciaország Európai Védelmi Közösségre vonatkozó javaslatával, és sajnos nem kapta meg a megvalósításához szükséges támogatást. Végül 1955. május 6-án a Szövetségi Köztársaság hivatalosan is tagja lett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének - ezzel véget ért a második világháború utáni megszállt országként töltött korszak. Az eredmény minden várakozást felülmúlt.

Kollektív védelem és az 5 cikk

Az Észak-atlanti Szerződés tartalmazza a kollektív védelem koncepcióját, amely a NATO missziójának alapelve. Ez a kikötés biztosítja, hogy egy tagállam elleni támadás minden érintett fél elleni támadásnak minősül, és ezáltal visszatartó erővel hat a potenciális támadókra, így garantálva a békét és a stabilitást a szövetség egész területén.

Az 5. cikket eddig csak egyszer, az Amerika elleni 9/11-es támadásokra adott válaszként alkalmazták, ami jól mutatja a partnerek közötti egységet és a NATO-n belüli közös eszmék iránti elkötelezettséget.

A NATO BŐVÍTÉSE ÉS MEGERŐSÍTÉSE

nato országok

Körben álló NATO-tagok egy csoportja

www.nato.int

A NATO az eredeti 12 alapító tagállamból jelentős növekedést bonyolított le, és kilenc bővítési forduló után 31 államra nőtt. A bővítés nem volt vitamentes. Moszkva az 1990-es német újraegyesítés után tett amerikai ígéretek megszegését látta benne. A nyitott kapuk politikája továbbra is érvényben van, és az új tagokat szívesen látják, ha azok megfelelnek a NATO értékeit fenntartó és az egész európai/atlanti térség biztonságát erősítő követelményeknek.

NATO-tagállamok

Tagország

Csatlakozás éve

Katonai költségvetés

(milliárd USD)

A GDP%-ában

Aktív katonai állomány

(fő)

Tartalékosok

(fő)

USA

1949

848,9

3,9%

1 456 870

870 760

Törökország

1952

10,6

1,2%

355 200

378 700

Szlovénia

2004

1,05

1,36%

7 300

26 000

Szlovákia

2004

2,12

2,22%

15 850

0

Svédország

2024

5,3

2,4%

65 000

950 000

Spanyolország

1982

20,3

1,5%

133 282

15 150

Románia

2004

19

2,5%

71 500

55 000

Portugália

1949

4,32

1,4%

27 741

211 700

Olaszország

1949

32

1,5%

165 500

18 300

Norvégia

1949

7,23

2%

23 250

40 000

Németország

1955 – NSZK
1990 – NDK

56

1,57%

181 672

34 600

Montenegró

2017

0,07

2,68%

2 350

0

Magyarország

1999

5,23

2,14%

32 150

20 000

Luxemburg

1949

0,42

0,56%

939

0

Litvánia

2004

2,14

2,76%

23 000

104 000

Lettország

2004

1,22

2,4%

17 250

36 000

Lengyelország

1999

40

4,67%

350 000

0

Kanada

1949

26,9

1,2%

68 000

27 000

Izland

1949

0,02

0,1%

0

0

Horvátország

2009

1,08

1,46%

14 325

20 105

Hollandia

1949

23,11

1,95%

41 380

6 763

Görögország

1952

7,65

3,82%

142 700

221 350

Franciaország

1949

53,6

1,9%

198 241

141 000

Finnország

2023

5,9

2%

24 000

900 000

Észtország

2004

1,08

2,85%

7 700

78 800

Észak-Macedónia

2020

0,35

2,05%

9 000

65 000

Egyesült Királyság

1949

61,46

1,9%

184 860

33 210

Dánia

1949

4,06

1,35%

20 439

12 000

Csehország

1999

6,7

2%

32 191

0

Bulgária

2004

2,34

2,05%

36 950

3 000

Belgium

1949

5,67

1,18%

24 676

6 400

Albánia

2009

0,51

2%

6 600

0

A hidegháború utáni bővítés

A hidegháború végén a NATO igyekezett megerősíteni biztonsági jelenlétét Közép- és Kelet-Európai országokban, amelyek korábban a Varsói Szerződés részét képezték. 1999-ben a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Lengyelországot felvették a NATO-ba. Ez fontos mérföldkő volt a hidegháború utáni időszakban. A bővítés négy évvel később folytatódott, amikor további hét ország csatlakozott a szövetséghez, köztük Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia.

A volt szovjet blokk új tagállamainak csatlakozása biztonsági aggályokat vetett fel Oroszországban a Nyugat növekvő befolyása miatt a kelet-európai régióban. Annak ellenére, hogy az orosz kormány ellenzi a NATO bővítési terveit, a stabilitás és a demokratikus értékek támogatása az egész régióban jelentős előnyökkel jár.

Új pozíciók

Miközben a NATO továbbra is elkötelezett a "nyitott kapuk politikája" mellett, a szövetség fejlődik és alkalmazkodik az új fenyegetésekhez. Montenegró (2017), Észak-Macedónia (2020) és Finnország (2023) közelmúltbeli csatlakozásával ezek az új tagok olyan új erőket és eszközöket nyújtanak, amelyek erősítik a szövetségesek kollektív védelmét. Csatlakozásukkal megerősödött az euroatlanti térség stabilitása, ami a NATO sikeres fejlődés iránti elkötelezettségét bizonyítja. A további bővítés kilátása továbbra is szerves része marad a változó globális biztonsági környezetre vonatkozó elképzeléseknek.

A NATO PARANCSNOKI STRUKTÚRÁJA ÉS MŰVELETEI

nato tagországok

NATO Parancsnokság és Különleges Törzscsoport

natoschool.nato.int

A NATO hadügyi parancsnoki struktúrája katonai és stratégiai elemeivel biztosítja az egységes és hatékony választ a potenciális fenyegetésekre vagy kihívásokra. A bizottság katonai része kulcsfontosságú a NATO műveleteinek, feladatainak és küldetéseinek összehangolásában, a tagállamok területi határait fenyegető veszélyekkel szembeni biztonság, valamint a béke megőrzése szempontjából.

Katonai és stratégiai vezetés

Az európai szövetséges főparancsnok két fő NATO-parancsnokságot irányít: a brüsszeli székhelyet és a virginiai Norfolkban található Szövetséges Átalakítási Parancsnokságot (ACT). Ezek a parancsnokságok fenntartják a NATO-erők konfliktusban való alkalmazásának hatáskörét, és irányítják a katonai szerepvállalással kapcsolatos műveleteket, küldetéseket és feladatokat. Az ACT operatív szerepe a szövetséges erők és eszközök megerősítése, míg a Szövetséges Műveleti Parancsnokság (ACO) – amelynek székhelye a belgiumi Mons városában található SHAPE központban van – a NATO-szövetségesek által meghatározott különböző feladatok tervezését és végrehajtását irányítja.

A NATO által vezetett műveletek

Történelme során a NATO számos művelet irányítását vállalta magára, bizonyítva ezzel, hogy képes a nemzetközi biztonsági kihívások kezelésére. Nevezetes példák erre az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF), amelyek célja a béke helyreállítása és az afgán védelmi erők kiépítése volt. Valamint a 2011-es líbiai beavatkozás, amelynek célja a polgári lakosság védelme volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973-as határozatával kapcsolatban.

Ezek a küldetések bizonyítják a NATO elkötelezettségét a demokrácia és a béke védelme mellett a határain kívül, valamint rugalmasságát a körülötte bekövetkező változásokkal, például az instabilitással vagy a lázadással szemben.

A NATO BIZTONSÁGI ÉS VÉDELMI STRATÉGIÁJA

nato hadgyakorlat 2024

A NATO fejlett jelenléti és megerősítési stratégiájának térképe

csis.org

Minden új fenyegetés vagy kihívás elhárítására a NATO stratégiai tervet dolgozott ki, amely többnemzeti harccsoportokat és VJTF-t (Very High Readiness Joint Task Forces - Nagyon magas készültségű közös műveleti erő) foglal magában. Ezen intézkedések révén a NATO gyorsan tud reagálni az esetleges agresszióra. Ez a készenlét jelzi a Szövetség elkötelezettségét tagállamai biztonsága mellett, és egységet és állhatatosságot mutat az alapvető értékek védelmében.

Multinacionális harccsoportok

nato members

Egy multinacionális harccsoport képe akció közben, a NATO-erők láthatóak

adaptinstitute.org

A NATO egyesített erejét tükrözi, hogy nyolc többnemzeti hadtestet integrált a parancsnoki struktúrába. A több kelet-európai NATO-tagállamban állomásozó erők fontos szerepet játszanak az előrelátó jelenlét fokozásában és az agresszió meggátlásában, ugyanakkor biztonsági és védelmi képességeket nyújtanak a fogadó országoknak.

A potenciális ellenség elriasztásának eszközeként ezek a harccsoportok biztosítják a szövetségesek folyamatos biztonságát, és ezzel hozzájárulnak a régió stabilitásának fenntartásához.

A NATO megerősített Reagáló Erői (NRF) egy VJTF-fel és egy körülbelül 20 000 fős "irányító erővel" rendelkeznek, amelyből 5000 fő szárazföldi erőkből áll. Ez a kapacitás lehetővé teszi a felvonultatott erők gyors megerősítését, és biztosítja valamennyi tagállam számára, hogy biztonságukat bármilyen agresszió esetén megvédik. E gyors reagálás alkalmazkodóképessége és hatékonysága bizonyítja a NATO elkötelezettségét a békefenntartás mellett az egész euroatlanti térségben. Az új válságokra való felkészültség erősíti a Szövetség erejét és hitelességét a jövőbeli kihívásokkal szemben.

PARTNERSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A NATO-val

nato tagállamok száma

A NATO partnerségek és együttműködés térképe

wikipedia.org

A NATO mint a kollektív védelemnek szentelt szövetség aktívan együttműködik partnereivel a kölcsönös biztonsági problémák kezelése és a világbéke támogatása érdekében. A "Békepartnerség" programja révén erősödik a bizalom a nem NATO-országok között, valamint az Európai Unióval (EU) és az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) is erősödnek a NATO kapcsolatok, ami hozzájárul a globális biztonsági kihívásokra való közös fellépéshez.

Békepartnerség

A "Békepartnerség" (Partnership for Peace – PfP) programot 1994-ben hozták létre azzal a céllal, hogy bizalmat és együttműködést építsen a NATO és a NATO-n kívüli országok között, és lehetővé tegye számukra, hogy részt vegyenek a védelmi reformokban. A PfP sikeresen segíti a partnereket képességeik fejlesztésében, a demokrácia előmozdításában a védelmi rendszerekben, és a potenciális fenyegetések csökkentésével hozzájárul a globális stabilitáshoz. Ez egy olyan nem tagsági struktúra, amely kulcsszerepet játszik a különbségek áthidalásában. A volt Varsói Szerződés országait és más, Európán kívüli államokat összeköti a NATO-val annak érdekében, hogy az egész régióban katonai és politikai szövetségeken keresztül csillapítsa a szövetség bővítésével kapcsolatos orosz aggodalmakat.

Az Európai Unióval és az Egyesült Nemzetek Szervezetével fenntartott viszonyok

A NATO-szövetség, az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete együttműködve jelentős előrelépést ért el a globális biztonság terén. Az e szervezetek közötti együttműködés elengedhetetlen a mai kihívások kezeléséhez, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a nemzetközi jog védelméhez.

A közös műveletek és más együttműködési kezdeményezések révén ezek a felek a békefenntartás iránti közös elkötelezettségüket bizonyítják világszerte. Az ilyen közös erőfeszítések növelik az egyes szervezetek kapacitását, és erősítik a demokratikus értékek, a humanizmus és az igazságszolgáltatás iránti közös elkötelezettséget az egész világon.

FESZÜLTSÉGEK AZ OROSZORSZÁGGAL FENNTARTOTT KAPCSOLATOKBAN ÉS A NATO REAGÁLÁSA

Az elmúlt években Oroszország és a NATO-tagállamok között egyre nőtt a feszültség a transzatlanti térség más nemzeteivel szembeni ellenséges magatartása miatt. Ez a magatartás magában foglalja a Krím megszállását, a kelet-ukrajnai szeparatista mozgalmak támogatását és a szíriai katonai műveletekben való részvételt, valamint a NATO joghatósága alá tartozó különböző országok ellen irányuló kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat.

E kihívások hatékony leküzdése érdekében a NATO olyan megelőző intézkedéseket tesz, mint például a védelem megerősítése a keleti határai mentén tartott gyakorlatok formájában, parancsnoki központok létrehozása és gyorsreagálású erők létrehozása.

A keleti szárny megerősítése

Oroszország fenyegető manővereire válaszul a NATO úgy döntött, hogy növeli jelenlétét a keleti részen. Azzal, hogy a szövetség növeli katonai erejét és védelmi pozícióját a térségben, határozott nyilatkozatot tesz a szabadság és a biztonság megőrzése érdekében minden érintett fél számára. A megnövelt haderő visszatartó hatással van a potenciális támadókra, ugyanakkor jelképezi a NATO rendíthetetlen elkötelezettségét a békefenntartás, a demokratikus értékek védelme és a stabilitás biztosítása iránt ezekben a régiókban.

MAGYRORSZÁG A NATO-BAN

A csatlakozás története

Magyarország és a NATO között a hivatalos kapcsolatok 1990. június 27-én jöttek létre, amikor az akkori külügyminiszter, Jeszenszky Géza először látogatott el a NATO brüsszeli központjába.

A gyakorlati együttműködés az 1994. januári NATO-csúcstalálkozón bejelentett Partnerség a Békéért (PfP) program elindításával új szintre lépett.

A következő kulcsfontosságú dátum 1997. július 8-a volt, amikor a szövetség madridi csúcstalálkozóján Magyarországot Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal együtt meghívták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

E tárgyalások sikeres lezárását, a tagországokban és Magyarországon a sikeres ratifikációs folyamatot, valamint a NATO-tagságról tartott magyarországi népszavazás meggyőző eredményét (a magyarországi választópolgárok 85%-a a tagság mellett szavazott) követően Magyarország 1999. március 12-én hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává vált.

Magyarország mint NATO-tagország

Magyarország NATO-csatlakozása óta több ország katonai erői képviseltették magukat Magyarországon a NATO-együttműködést támogató gyakorlatokon vagy más missziókban.  Például a délszláv válság idején NATO-szövetséges erők állomásoztak Magyarországon, segítve és megerősítve a Magyar Honvédség légvédelmi csapatait.

Az olasz, holland, francia, német, amerikai, román és szlovén erők gyakorlatokon és kiképzéseken vettek részt az országban. Többek között a «Falcon Strike» gyakorlaton 2006-ban Várpalota térségében. A magyar kontingensek több közös NATO-gyakorlaton is részt vettek, hogy javítsák együttműködési képességeiket a szövetség egyes tagjaival.

Magyarország katonai egységeket küldött Koszovóba a NATO vezette KFOR-művelet részeként. Továbbá 300 fős logisztikai egységet küldött Irakba, hogy fegyveres szállító konvojokkal segítse az amerikai hadsereget a megszállásban, bár a közvélemény ellenezte az ország részvételét a háborúban. A magyar csapatok 2005-ben Afganisztánban is voltak a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők részeként.

Az elmúlt években a Magyar Honvédség a következő országokban vett részt NATO-műveletekben: Bosznia-Hercegovina, Mali, Koszovó és Ciprus.

Ukrajna támogatása

ukrajna nato

Német Leopard-2 harckocsik érkeznek Ukrajnába

Pillanatkép az internetről

Az orosz agresszió elleni küzdelem és Ukrajna szuverenitásának védelme érdekében a NATO katonai segítséget nyújt Ukrajna védekezési erőinek megerősítéséhez. Ez a szövetség elkötelezettségét mutatja a nemzetközi jog betartása, a demokratikus értékek védelme és az autonómia biztosítása iránt minden olyan ország számára, amely  szembe néz külső ellenségeskedéssel. Ezek a megerősítési kezdeményezések tükrözik ezt az elkötelezettséget, és olyan elveket vallanak, mint a külső elnyomástól való mentesség – hogy minden nemzet maga határozhassa meg a sorsát.

ÖSSZEFOGLALÓ

 Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 1949-es megalakulása óta szerves részét képezi az európai béke és stabilitás fenntartásának. A szövetség szilárd demokratikus értékeket képvisel, kollektív védelmet biztosít, és olyan stratégiai partnerségeket tart fenn, amelyek lehetővé teszik, hogy szükség esetén erővel, hatékonyan reagáljon a fenyegetésekre. A NATO napjaink összetett globális környezetének létfontosságú része, ami egyértelművé teszi, hogy a szervezeten belüli egység kulcsfontosságú a tagállamok biztonságának garantálásához.