Venezuela

Bármilyen turisztikai mércével mérve is, ez az ország messze nem a legnépszerűbb turisztikai célpontok közé tartozik. Az emberek itt nagyon szegényen élnek, az internet hihetetlenül lassú és drága, az infláció pedig négy számjegyű. Hiány van az alapvető élelmiszerekből és gyógyszerekből, az amerikai dollár be van tiltva, a bűnözés szintje pedig nagyon magas.

Akkor miért érdemes ide utazni? A válasz egyszerű: Venezuela megismerése nélkül nem lehet teljes mértékben felbecsülni Dél-Amerika egyediségét és különlegességét – az öt ősi civilizáció szülőföldjét, a bolygó egyik legrejtélyesebb és legellentmondásosabb kontinensét.

Venezuela történelme

Venezuela, mint minden más dél-amerikai állam, egy maroknyi indián törzsből a Kolumbusz előtti korszakban évszázadok során kifejlődött mai köztársasággá. Területén már 14 000 éve élnek emberek: eleinte ősi törzsek voltak, amelyek fokozatosan indiánokká fejlődtek, majd később, a XV. századtól kezdve, a spanyol konkisztádorok érkeztek ezekre a földekre, akik kegyetlenek és elnyomóak voltak.

Az elsők, akik partra léptek Venezuelában, a spanyol tengerész, Kolumbusz Kristóf hajóinak matrózai voltak, és közöttük volt az a bizonyos olasz, Amerigo Vespucci, aki az új spanyol gyarmatnak megadta a nevét. Az expanzió egyik legszomorúbb következménye egész népek kipusztulása volt: az auaké, a mariches és más törzsek fokozatosan eltűntek a föld színéről. Kipusztulásuk részben a konkisztádorok erőszakos fellépéseinek, részben pedig az európaiak által a kontinensre behozott betegségeinek tudható be.

Igaz, idővel a demográfiai helyzet fokozatosan javulni kezdett, mivel a betelepülők egyre többen házasodtak össze az őslakos nőkkel. Így jelent meg Venezuelában az első meszticek generációja – a vegyes házasságokból származó utódok, akik ma már az ország lakosságának valamivel több mint felét teszik ki.

A XVI. század nagy változásokkal járt Venezuela életében – megjelentek az első városok és új gyarmatbirtokok. Ebben az időszakban kezdődött meg a leendő főváros, Caracas, valamint Valencia (nem tévesztendő össze Spanyolországgal!), Mérida és más városok építése. A spanyol telepesek közösségei mellett a XVI. századra egy német kolónia is kialakult Venezuelában: a Klein-Venedig.

Komoly változások történtek a gazdaságban is: az „aranyláz” – amely a XV. század végén a konkisztádorokat Dél-Amerikába vonzotta – helyébe a mezőgazdaság rohamos fejlődése lépett. Kezdetben a kontinens termékeny földjein helyi és importált zöldségeket, gabonaféléket és egyéb növényeket termesztettek, de fokozatosan a gyarmatosított területeken a mezőgazdaság alapjává a cukornád, a dohány és az indigó vált.

A XIX. század elején egész Dél-Amerikában népi felkelések hulláma söpört végig: a kontinensen megkezdődött a spanyol uralomtól való függetlenségért folytatott küzdelem. Venezuelában az első ilyen lázadások 1806-ban törtek ki. Ezeket Francisco de Miranda, a „felszabadítás előfutára” vezette, aki öt évvel később kikiáltotta az ország függetlenségét.

De 1812-ben társai átadták őt a spanyoloknak, akik Spanyolországba vitték, ahol fogságban halt meg. Az ő helyére a legendás Simón Bolívar lépett, Venezuela leghíresebb nemzeti hőse. A katonatiszt vezetésével a háború 1821-ben véget ért. Venezuela elnyerte függetlenségét, Bolívar pedig az újonnan létrehozott Nagy-Kolumbia állam elnöke lett, amelybe Venezuelán kívül Ecuador, Kolumbia és Panama, valamint a mai Brazília, Peru és Guyana egyes területei is tartoztak.

Az állam 1831-ig létezett, majd több új államra szakadt szét, köztük Venezuelára. Azóta ez független állam, 1999 óta pedig a hivatalos neve – Venezuelai Bolivári Köztársaság. Első elnöke José Antonio Páez lett, aki 17 évig töltötte be ezt a tisztséget, bár ez idő alatt többször is megpróbálták megdönteni hatalmát. 1838-ban, egy újabb katonai lázadás után Páez vereséget szenvedett, és kénytelen volt száműzetésbe vonulni.

20 évig élt New Yorkban, és csak 1858-ban térhetett vissza hazájába, amikor a hatalomra került konzervatívok visszaállították Páez korábbi jogait és érdemeit. Három évvel később Venezuelában újra kitört a polgárháború, amelyben ő sikeresen vezette a kormánycsapatokat. 1861-ben a háború véget ért, és Páez kikiáltotta magát legfőbb diktátornak. Azonban hamar megunta a hatalmat: két év múlva lemondott az ország irányításáról, és visszatért New Yorkba, ahol élete hátralévő részét töltötte.

Az egész XIX. században Venezuelát katonai puccsok és polgárháborúk rázkódtatták meg: az országban heves hatalmi harcok folytak. Páez kormányzása után az ország még két diktatúrát élt át: Cipriano Castro (1899–1908) és Juan Vicente Gómez (1909–1935) uralkodását.

1935-ben kezdődött el az elnöki kormányzás korszaka, amelyet kétszer is szakították meg egy 1949–1952-es katonai junta és Pérez Jiménez diktatúrája (1952–1958). 1958 óta Venezuelában ötévente elnökválasztásokat tartanak, amelyek biztosítják a hatalom váltakozását.

A XXI. században Venezuela gyakran szerepel a hírek címlapjain – főként a világszerte ismert államelnökök, Hugo Chávez (1998–2013) és Nicolás Maduro (2013–2026) nyilatkozatainak és tevékenységének köszönhetően.

Venezuela jelenleg egy fejlődő ország, és számos nemzetközi szervezet tagja – az ENSZ-nek, az OPEC-nek, az Amerikai Államok Szervezetének stb. Gazdaságának alapját az olajkitermelés képezi: az ország a világ vezetője a fekete arany készleteinek tekintetében.

Politikai helyzet Venezuelában

A politikai helyzet Venezuelában tartós instabilitással jellemezhető: a számos katonai puccs-kísérlet és a mély társadalmi-gazdasági válság ellenére az állam továbbra is szigorú tekintélyuralmi rendszer ellenőrzése alatt működött, bár a lakosság évekig hiperinflációtól és elnyomástól szenvedett. Radikális fordulatot vett az események alakulása 2026. január 3-án, amikor az Egyesült Államok nagyszabású katonai műveletet hajtott végre „Absolute Resolve” néven. A Delta Force különleges alakulat letartóztatta Nicolás Madurot a Caracasban található rezidenciájában, majd New Yorkba szállították, ahol kábítószer-terrorizmus vádjával bíróság elé állították.

Donald Trump amerikai elnök kulcsszerepet játszott ebben a változásban, mivel Venezuelát geopolitikai csatatérnek tekintette Oroszország, Kína és Irán befolyása ellen, és igyekszik visszaszerezni a terület hatalmas olajkészletei feletti ellenőrzést. Ugyanakkor az ellenzék – María Corina Machado vezetésével – megpróbálja stabilizálni az országot, hangsúlyozva a hatalom demokratikus átadásának szükségességét a 2024-es választások törvényes győztesének, Edmundo Gonzáleznek.

A világ reakciója nem egyértelmű: Brüsszel és az EU képviselői a szuverenitás és a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólítanak fel, és aggodalmukat fejezik ki az államfő erőszakos elfogásának precedensével kapcsolatban. Bár a hivatalos Budapest a veszély miatt óvatosságra int a polgárokat az utazásokkal kapcsolatban, a rezsimváltásban egy új politikai környezet kialakulásának esélyét látja. Fontos gazdasági tényező a venezuelai olaj potenciális visszatérése a piacra, ami jelentősen csökkentheti a világpiaci üzemanyagárakat, közvetlen gazdasági hasznot és új befektetési lehetőségeket biztosítva Magyarország számára.

Földrajz és éghajlat

Venezuela a dél-amerikai kontinens hatodik legnagyobb országa és a nyolcadik legnagyobb Latin-Amerika összes állama között: területe 916,5 négyzetkilométer. Északi részét az Atlanti-óceán és a Karib-tenger mossa, területén több folyó is halad át, amelyek közül a legnagyobbak:

• Orinoco, amely az Atlanti-óceánba ömlik;
• Río Negro – az Amazonas mellékfolyója;
• Apure – az Orinoco bal oldali mellékfolyója.

Venezuelának három szárazföldi határa van: Brazíliával, Kolumbiával és Guyanával.

Az ország éghajlata nagyon egyedi. Heterogén, és közvetlenül függ az egyes területek tengerszint feletti magasságától: a tengerparton egész évben meleg és párás a klíma, de 300 méter vagy annál magasabb tengerszint feletti magasságban már sokkal kényelmesebb körülmények figyelhetők meg – a levegő észrevehetően szárazabbá és hűvösebbé válik. Éppen ezért Venezuela összes nagyvárosának építése mindig 500-1800 m tengerszint feletti magasságban történt. Ezen a magasságon található a főváros, Caracas is, valamint Maracaibo és Valencia, amelyek az állam három legnagyobb városa közé tartoznak. Azonban 1500-1800 méter felett, és különösen 3000 m tengerszint felett az éghajlati viszonyok drasztikusan megváltoznak. Olyan zordak, hogy csak juhok és néhány pásztor település tud itt megélni: semmilyen más mezőgazdasági tevékenység nem folyik.

Májustól novemberig Venezuelát hagyományosan elönti az eső. Ilyenkor itt nincs mit csinálni: minden szokásos turisztikai tevékenység - vadászat, horgászat, tengerparti nyaralás - szünetel. Decemberben kezdődik a szárazszezon, amely egyben turisztikai főszezonnak is számít. Áprilisig tart. Az időjárás ebben az évszakban száraz meleggel kedveskedik, a Cayo de Agua és Cayo Sombrero strandokon – amelyek a venezuelai karib-tengeri partvidék legjobb sziget strandjai közé tartoznak – pedig lenyűgöző, igazi trópusi pihenés hangulata uralkodik.

Népesség, nyelv, vallás és valuta

Venezuela zárja az első öt legnépesebb dél-amerikai állam listáját. Itt kb. 30 millió ember él, pontosabban 28,8 millió. Szinte mindannyian városlakók: csak 7%-uk dolgozik a mezőgazdaságban, és következésképpen falvakban él. Az országban az írástudók alkotják az abszolút többséget, amely a teljes népesség 95%-át teszi ki. Etnikailag Venezuela meglehetősen sokszínű. Lakosságának valamivel több mint fele meszticek leszármazottjai, a második legnagyobb csoportot pedig a fehér európaiak és amerikaiak alkotják. Csekély számban vannak itt afroamerikaiak (3,5%) és indiánok (1,5%).

Az államnyelv a spanyol, de a városokban, különösen a nagyokban, gyakorlatilag a világ összes népének nyelve hallható.

A venezuelaiak nyitott és barátságos emberek, azonban az argentinokkal ellentétben igyekeznek tiszteletben tartani a személyes határokat, és a kapcsolatokat fokozatosan építik ki. Nagyon kedvesek és udvariasak, a durvaság és a veszekedés ebben az országban elfogadhatatlannak számítanak, ugyanakkor Venezuelában különös tiszteletnek örvendenek az erős emberek, akik kifejezett vezetői képességekkel rendelkeznek.

Venezuela egyetlen hivatalos vallása a katolicizmus. A római katolikus egyház mellett a vidék lakói elismerik az úgynevezett Mária Lionza kultuszt is, amely a katolikus kánonok és az indián hiedelmek egyfajta ötvözete, amelynek gyökerei évszázadok mélyére nyúlnak vissza.

A Mária Lionza kultusz a XVIII. században alakult ki a Sorte-hegy lábánál élt rendkívüli nőről szóló népi legendák alapján. Úgy tartják, hogy szelleme még mindig a hegy tetején lakik, ezért a Sorte-hegyre való zarándoklat nagyon népszerű az ország lakói körében. A legfontosabb nap ebben a tekintetben október 12., amikor a hegy lábánál több ezer hívő gyűlik össze imádkozni és istentisztelni.

Mint már említettük, Venezuelának három legnagyobb városa van: Caracas (kb. 3 millió ember), Maracaibo (kicsivel több mint 1,5 millió ember) és Valencia (1,4 millió).

A nemzeti pénznem az úgynevezett szuverén bolívar, amelynek árfolyama az amerikai dollárhoz képest 2026 február elején: 1 USD ≈ 366 VES.

Caracas és Budapest között 5 óra az időeltolódás. Ha Budapesten 19:00 óra van, akkor Venezuela fővárosában 14:00 van.

Magyar közösség Venezuelában

A venezuelai magyar közösség Latin-Amerika egyik legnagyobbja, kb. 3000-5000 főt számlál. Az odavándorlás meghatározó hulláma a második világháború és az 1956-os szabadságharc után következett be.

Az identitás megőrzésének fő központja a Casa Húngara (Magyar Ház) Caracasban. Orbán Viktor kormánya aktívan támogatja a diaszpórát állampolgársági programok, támogatások és oktatási projektek révén.

Azonban a mély politikai instabilitás és az Egyesült Államok 2026 januárjában végrehajtott katonai művelete miatt sok magyar kénytelen volt elhagyni az országot. A biztonsági helyzet kritikus: a magyar külügyminisztérium Venezuelát az I. veszélyességi kategóriába sorolta.

Hogyan juthatunk el Venezuelába?

Jelenleg rendkívül veszélyes Venezuelába utazni, ezért a magyar külügyminisztérium hivatalosan a legmagasabb veszélyességi kategóriába sorolta az országot, és határozottan nem ajánlja az odautazást. A területen rendkívüli állapotot hirdettek ki – ez a külső megrázkódtatás állapota (Estado de Conmoción Exterior), amely az ideiglenes hatalomnak kivételes hatásköröket biztosít a mozgás korlátozására és a szabadon végzett ellenőrzések lebonyolítására.

Az utazók tényleges közlekedési zárlatot tapasztalnak a több száz törölt járat, a GPS-rendszerek működésének zavarai és a fegyveres „colectivos” csoportok illegális ellenőrzőpontjainak következtében. Közvetlen légi összeköttetés a Budapest (BUD) és Caracas (CCS) repülőterek között soha nem létezett, ezért csak átszállással lehet eljutni oda – például olyan nagy csomópontokon keresztül, mint Madrid, Párizs vagy Isztambul.

A legmegbízhatóbb csatorna továbbra is a Turkish Airlines járatai, míg az európai légitársaságok, az Iberia és az Air Europa legalább 2026 februárjának első hetéig felfüggesztették a Venezuelai fővárosba irányuló járatokat. 2026 január végén a média arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök elrendelte a kereskedelmi légi közlekedés újraindítását Venezuela területe felett. Az Európából induló járatok tekintetében az iparági szakértők úgy vélik, hogy a járatok már februárban vagy márciusban újraindulhatnak – feltéve, hogy biztosított az utasok, a személyzet és a repülőgépek biztonsága.

A magyar állampolgárok számára 90 napos vízummentes beutazás van érvényben, feltéve, hogy rendelkeznek DEX-2 turisztikai kártyával, visszaúti jeggyel és a következő hat hónapban érvényes útlevéllel.

Hol szálljunk meg?

Venezuela még nem tartozik Dél-Amerika legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé, de már készen áll arra, hogy kiváló szálláslehetőségeket kínáljon szó szerint mindenkinek – a szerény költségvetésű diákoktól a zajos ifjúsági csoportokon át a tiszteletreméltó nyugdíjas párokig. Még egy igényes milliomos is teljesen elégedett lesz a helyi szállodai szolgáltatásokkal.

A kínálat valóban széles körű:

• 3* szintű helyi szállodaláncok tiszta, kényelmes szobákkal, saját éttermekkel és bárokkal;
• méltányos árú panziók (posadas);
• nemzetközi szállodaláncok – Hilton, Mariott, Intercontinental és mások, amelyek magas színvonalú 4-5* kategóriája teljes mértékben megfelel a legszigorúbb szabványoknak;
• családi panziók otthonos hangulattal és autentikus konyhával;
• hostelek és motelek, ahol nagyon kedvező áron egész jó szolgáltatást lehet kapni.

Az árak változóak – 3-5 dollártól/éjszaka a kisebb helyi szállodákban, 100-150 dollárig a Hiltonban, és ezek a szezontól függően is eltérőek. Ezenkívül a vendégházakban és a helyi hálózatok szállodáiban mindig számíthat kedvezményre: elég csak rákérdezni, és aligha fogják megtagadni.

Szálláslehetőségek:

1. Hotel Plaza Venezuela – 4* szálloda Caracásban. Hangulatos szobák, szép dizájnnal és modern bútorokkal, elkülönített fürdőszobákkal. Az ágynemű benne van az árban. A szobákban síkképernyős tévék, kis háztartási és konyhai gépek, hűtőszekrény található. A reggeli nem tartozik az összegbe, de megrendelhető. Ingyenes Wi-Fi.
2. Residencias Atlantic Margarita – 4* tengerparti szálloda Porlamarban (Margarita-sziget). Első tengerparti sorban található. A helyszínen van egy fedett medence a tetőn. A szobákban stílusos bútorok vannak, saját konyha hűtőszekrénnyel, kávéfőzővel és egyéb berendezésekkel. Privát parkoló, ingyenes Wi-Fi.
3. Apartamento Amoblado Refugio Urbano en Mérida – Mérida városában 4* apartman teljes foglalás esetén. Minibárral felszerelt konyha, légkondicionáló, tévé. Privát parkoló és ingyenes Wi-Fi áll rendelkezésre a területen.
4. Hotel Muevete Por Vargas – 3*-os szálloda Catia La Mar-ban, kerttel, közös társalgóval és terasszal. A szobákban standard bútorkészlet, zuhany, WC, zuhanyzáshoz való kiegészítők – díjmentesen. A reggeli is benne van az árban, és háromféle lehet: menü, amerikai és kontinentális. Vegetáriánus étrend is igényelhető. A Wi-Fi és a parkolás ingyenes.
5. Playa El YAQUE Posada Yaque Sol, Isla de Margarita – 4*-os szálloda Margarita szigetén, 400 méterre a strandtól. A szobák tiszták és kényelmesek, az ágynemű és a fürdőszoba-kozmetikumok ingyenesek. A területen külön medencék vannak felnőtteknek és gyerekeknek. Horgászást is szerveznek. A Wi-Fi és a parkolás ingyenes.

A venezuelai szállodákban A és B típusú konnektorokat és csatlakozókat használnak, a frekvencia 60 Hz. A személyzetnek nem kötelező borravalót adni: a legtöbb szállodában a számla már tartalmazza a 10-15% borravalót.

Mit érdemes megnézni?

Ha olyan helyet kéne választani, ahol különböző ízlésű emberek is jól érezhetik magukat, akkor Venezuela – egy univerzális ország. Hogyha strandolni vágyik, akkor a Margarita-sziget fehér homokja és a Karib-tenger végtelen kékje az Ön rendelkezésére áll. Ha a nyaralása túrázást, horgászatot és vadászatot foglal magában, akkor válasszon útvonalakat egy tapasztalt helyi idegenvezetővel, és induljon el az Orinoco és mellékfolyói, az Apure vagy a Paragua partjaihoz: így garantált a rengeteg halfogás, trófea, élmény és természetesen adrenalin is.

Azok, akiket érdekel a dél-amerikai indiánok életvitele és szokásai, lenyűgöző kirándulásokra indulhatnak a hegyvidéki falvakba. De ha megszokta, hogy nyaralását kényelmesen, ismeretlen városok utcáin sétálgatva és a különféle múzeumok csendes termeiben tölti, akkor jobb, ha ismerkedését Venezuelával a fővárosában kezdi.

Caracas

Ötszáz évvel ezelőtt a mai venezuelai főváros helyén egy indián törzs faluja állt, amelyet a spanyolok Caracasnak neveztek el, mert ezt a nevet használták a régió földjeire. A konkisztádorok érkezése tragikus pontot tett a falu létezésére: a települést porig égették, hogy 1567. július 25-én, pontosan Szent Jakab napján, új korszak kezdődjön a történelmében, de már Santiago de León de Caracas város néven.

Később az azonos nevű tartomány központjává vált, de egyszer megtetszett a venezuelai tartomány kormányzójának, mint rendkívül kellemes éghajlatú hely, ráadásul a hegyvidéki domborzatnak köszönhetően megbízható védelmet nyújtott a kalózok támadásai ellen. Némi erőfeszítéssel Don Pimentel áthelyezte tartományának fővárosát Santiago de León de Caracasba, és ezzel egyidejűleg kiterjesztette annak területét. 1777-ben a település Venezuela tábornok-kapitányságának fővárosává vált – ez egy újonnan létrehozott közigazgatási egység volt a Spanyol Birodalomban, amely később közel fél évszázadig létezett.

A város kezdeti története drámai események sorozatából állt: először az angolok és a franciák próbálták meg elfoglalni a XVI. század végén, majd 1640-ben Caracas első alkalommal teljesen megsemmisült egy hatalmas földrengés következtében. A francia kalózok sem adták fel a reményt, hogy elfoglalják ezt a kedvező fekvésű területet. A földrengés után a várost gyakorlatilag a semmiből építették újjá néhány évtized alatt, a XIX. század elejére már több mint 30 ezer ember élt itt, 1830-ban pedig Caracas a Venezuelai Köztársaság fővárosává vált, addigra már túlélve a forradalom és a polgárháború viharos éveit.

A gyarmati és forradalmi múlt egyedi lenyomatot hagyott a város arculatán, bár ma már a modern motívumok uralják fejlődését.

Casa Natal de Simón Bolívar (Simon Bolívar születési helye)

Az első számú nevezetesség és kötelező látnivaló mindenkinek, akit érdekel a venezuelai történelem. Itt, egy kis földszintes, vörös téglás házban, a San Jacinto utcában, 1783. július 24-én született Simón Bolívar, a függetlenségi háború hőse, aki nem túlzás azt mondani, hogy nemcsak Venezuelában, hanem egész Latin-Amerikában kultikus személyiség.

A múzeum kiállítása több szobából áll, ahol Bolívar tárgyai vannak összegyűjtve: gyermekjátékok, könyvek, naplók, névre szóló fegyverek. Nagy érdeklődést kelt maga az épület is, gazdag díszítésével, amely a venezuelai nemzeti hős nemesi származására emlékeztet.

Sabana Grande Boulevard

Caracasnak megvan a maga dél-amerikai stílusú „Montmartre-je” – a kis Sabana Grande sétálóutca, ahol számos nagy és kicsi üzlet, galéria és ajándékbolt van, ahol vásárolhatunk valamilyen emléket az utazásról, és készíthetünk pár látványos szelfit.

Ennek az ikonikus helynek a népszerűsége a múlt század 70-es és 90-es éveire esett, amikor az élet éjjel-nappal pezsgett: szóltak a gitárok, amatőr előadók mérkőztek meg énekben és táncban, helyi művészek dolgoztak portrékon és tájképeken.

Az internet korszaka megváltoztatta a negyed egykor nyüzsgő életét: mára kommercializáltabbá vált, de a hangulat még mindig megőrizte a régi idők bohém báját.

Az egyetemi kampusz

Régen ez a terület a legendás Simón Bolívar családjának tulajdonában volt: itt volt a Hacienda Ibarra családi birtok, amelyet később a városi hatóságok Caracas átalakításának részeként megvásároltak és az egyetemnek adományoztak.

Ma ez egy 40 épületből álló kampusz, amelyet 2000 óta az UNESCO világörökségi listáján tartanak nyilván. Építészete a szecessziós stílust követi, és Latin-Amerika legjobb példájának számít. A kampusz „ékköve” a központi könyvtár, amelynek alakja spirálra emlékeztet, belsejét pedig spanyol és venezuelai művészek alkotásai díszítik. A projekt szerzője Carlos Raúl Villanueva építész volt.

Museo de los Niños de Caracas (Gyermekmúzeum)

A gyermekekkel utazó családok, vagy akár a jó adag interaktív tanulást értékelő felnőttek számára a Caracas-i Gyermekmúzeum (Museo de los Niños de Caracas) egy igazi kincs. Ez nem egy tipikus csendes, „ne nyúlj hozzá” múzeum – ez egy élénk interaktív hely, amelyet azért hoztak létre, hogy játékos formában ébressze fel a kíváncsiságot és a tanulási kedvet. A Parque Central komplexumban található, színes homlokzatáról és a bentről hallatszó gyerekek lelkes csevegéséről könnyen felismerhető.

Caracas számos múzeumnak ad otthont, amelyek különböző műfajúak – képzőművészeti, vallási és történelmi. A leglátványosabb kiállítások a Nemzeti Galériában és a Kortárs Művészeti Múzeumban találhatók.

Venezuela strandjai

A Karib-tenger és az Atlanti-óceán partvidékének varázsa Venezuelában megéri a 15 órás repülést: ezt minden tengerparti nyaralás szerelmese megmondhatja, aki járt már itt. A helyi strandok több mint 2000 kilométernyi fehér homokos pompát, a legtisztább türkizkék vizet – amelynek hőmérséklete soha nem csökken +25 °C alá – és csodálatos trópusi természetet kínálnak.

Íme csak néhány közülük:

• El Yaque – a szörfösök és kiteszörfösök Mekkája, valamint egyszerűen csak egy paradicsomi kisváros a tengerparti lustálkodók számára, amely Margarita szigetén található. A mennyei pihenéshez még egy kiválóan fejlett infrastruktúra is társul.
• La Punta – Margaritától kissé délre található a hihetetlenül gyönyörű Coche-sziget, ahol elvonulhatnak a szerelmes párok vagy a non-stop bulizásból kimerült bohémek. A strandot kényelmesen csónakkal lehet megközelíteni.
• A Choroni strand Venezuela északi partján található, félúton Valencia és Caracas között. Choroni városa varázslatos kreol építészetéről híres, emellett ez az üdülőhely rendkívüli számú pizzériával büszkélkedhet, amelyek egyedülálló kulináris élményt nyújtanak a tengerparti pihenéshez.
• Medina még egy egzotikus hely rózsaszín homokkal és tiszta vízzel, de a Paria-félszigeten. Általában ide szoktak járni az aktív tengeri kikapcsolódás szerelmesei – szörfösök és kitesurferek. De azok is, akik csak egy nyugágyon szeretnének heverészni, biztosan találnak itt kedvükre való helyet.
• Cayo Sombrero a Morrocoy Nemzeti Park gyöngyszeme. Itt nemcsak órákig élvezheti a tengerparti szórakozást, hanem szó szerint elmerülhet a Karib-térség fantasztikusan gyönyörű víz alatti világában is. A búvárkodás, a sznorkelezés és a víz alatti fotózás a legerősebb érzelmek és benyomások forrása lesz.

Fontos figyelmeztetés

Gondolkodásra való információ: a venezuelai fővárosban tett kirándulások élményét jelentősen elronthatják a helyi tolvajok és más alvilágiak, akikkel a rendőrség és a városi hatóságok már régóta fáradtan küzdenek.

Ezért érdemes betartani néhány fontos szabályt:

• ha kirándulni vagy városnézni indul, hagyja a szálloda széfjében az ékszereit, drága telefonjait, fényképezőgépeit, valamint nagyobb mennyiségű készpénzt és dokumentumokat;
• ne járjon egyedül a városban: először is, itt könnyű eltévedni és a nyomornegyedbe kerülni, ahol az összes helyi bűnöző összpontosul és megfelelő hangulat uralkodik;
• de ha mégis olyan helyzetbe kerül, hogy egy bandával lesz dolga, engedelmesen adjon át nekik mindent, ami magánál van: így jelentősen megnő az esélye, hogy életben és sértetlenül megússza.

Mit kóstoljunk meg?

A venezuelai konyha nem sokban különbözik más dél-amerikai országok kulináris hagyományaitól, sőt – sok tekintetben meg is ismétli azokat. A főzéshez általában hasonló termékeket, gyümölcsöket és zöldségeket használnak:

• alapvető a kukorica, rizs, paradicsom, paprika, padlizsán, hagyma, hüvelyesek és burgonya;
• kukoricaliszt különböző típusú sütemények, kenyér, lepények készítéséhez;
• tej, erjesztett tejtermékek, sajtok;
• sertés-, csirke- és pulykahús;
• hal és tenger gyümölcsei.

A venezuelai konyhaművészet általános elvei és módszerei három „pilléren” alapulnak: a mediterrán, az indián és az afrikai konyhán. Ez egy olyan örökség, amelyet Venezuela ősei hagytak rá, és amelyet gondosan őriz. Az ország egy adott régiójának étkezési prioritásai nagyban függenek a földrajztól: például a tengerparti területeken a hal és a tenger gyümölcsei állnak az első helyen, és ezekből tucatnyi nagyon finom étel készül.

Venezuela sík területein a kedvenc húsok a sertés, a marha és a baromfi: a helyi háziasszonyok konyhai jegyzetfüzeteiben rengeteg recept található pörköltfélék, levesek és húsos finomságok elkészítéséhez. Az Andok magashegyvidéki településein pedig a helyi lakosok gasztronómiai lehetőségeit jelentősen korlátozza az éghajlat és a tengerszint feletti magasság – ezért többnyire bárányhúst esznek zöldségekkel és a mindig jelen lévő kukoricakenyérrel.

Azonban számos jelentős különbség is van a venezuelai konyha és más latin-amerikai államok konyhája között.

Az első és legfontosabb különbség a csípős fűszerek nagyon mérsékelt használata. A venezuelaiak a főzött ételek enyhe ízét kedvelik. Étkezés után itt nincs égő érzés a szájban és a gyomorban: ez nem Mexikó, és még csak nem is Chile.

A második – a szószok és öntetek pontosan ugyanolyan mértékletes használata. Ha a szomszédos Peruban vagy bármely más latin-amerikai országban a húst, halat vagy egyéb ételeket szó szerint csípős szószokban fürdetik, akkor Venezuelában a folyékony ételkiegészítők adagja általában grammban vagy mérőkanálban kerül kiszámításra.

Ha pedig megpróbálnánk összeállítani a venezuelai konyha legnépszerűbb ételeinek listáját, akkor az arepa (cachapa), a Pabellón criollo és a sancocho szerepelnének benne.

Milyen ételekről is van szó? A válasz egyszerű:

• Arepa – ropogós kukoricalepény, hasonló a lapos pogácsához. Megsütik vagy megpirítják, főétel mellé eszik, vagy önálló ételként tálalják, húsos, zöldséges, sajtos vagy halas töltelékkel.
• A cachapa egy másik fajta kukoricalepény, amely vékony palacsintára hasonlít. Ebbe is húsos vagy sajtos feltétet tekernek.
• Pabellón criollo – nemzeti marhahúsos, hüvelyesekből és rizsből készült pörköltféle. Az összetevőket nem keverik össze, hanem külön-külön tálalják: ez a tálalásmód a mai venezuelaiak őseit, az indiánokat, afrikaiakat és spanyolokat szimbolizálja.
• A sancocho egy sűrű leves, amely több latin-amerikai országban is elterjedt. Húsból, gumóból és zöldségekből készül, fűszerekkel ízesítve. Szárnyasból is elkészíthető, a part menti régiókban gyakran halból is. Számos regionális változata létezik, de az elkészítés módja mindenhol azonos: az összes hozzávalót egy edényben főzik.

Egy másik nemzeti gasztronómiai „találmány” és szenvedély a lakosok körében – a szendvicsek. Ezeket mindenből csinálják, amit elvileg fel lehet szeletelni, apróra vágni, pástétommá alakítani, majd arepára tenni vagy cachapába tekerni.

Mindezt egy adag jéghideg trópusi frissen facsart gyümölcslével vagy papelonnal – egyfajta nádcukros limonádéval – lehet leöblíteni. Egy kiadós ebéd után nagyon jól esik a merengada is, ami egy kókusztejből és gyümölcsdarabkákból készült koktél.

Az erősebb italok kedvelőinek érdemes megkóstolniuk a helyi cocuyt – ez egy nemzeti alkoholos ital, amelyet az agávé spárgaféle növény szárából készítenek, és amelyet aktívan használnak az alkoholgyártásban minden latin-amerikai országban. Ugye emlékeznek a mexikói tequilára? Azt lehet mondani, hogy ők a cokuyjal testvérek: ugyanaz az őrült 50 fok és szörnyű másnaposság reggel. Legyenek óvatosak!

Egy alkoholmentes vacsora két főre egy közepes árkategóriájú étteremben Venezuelában nagyon olcsó – nagyjából 10 euróba kerül. Az adagok nagyok és nagyon finomak, a pincérek pedig örülnek majd egy kis borravalónak – a számla összegének 10%-ának.

Hát ilyen ez a Venezuela – gyönyörű, jószívű, nagyon vendégszerető, és vonzza magához csodálatos természetével és strandjaival. Ma azonban ez az ország drámai próbatételek előtt áll. Annak ellenére, hogy Edmundo González és María Corina Machado vezetésével demokratikus átmenetre lehet számítani, a jelenlegi kiszámíthatatlan biztonsági helyzet és az önkényes ellenőrzések veszélye miatt a venezuelai partokhoz való utazás meglehetősen kockázatos kalandnak számít.