Spanyolország

A "Plus Ultra" mondatot (latinból fordítva "mindenek felett") Spanyolország nem véletlenül választotta mottójául. Ez az ország hihetetlenül gyönyörű: ötezer kilométernyi csodálatos strand, hegyek, narancsligetek, mosolygós, barátságos emberek...

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

Európa negyedik legnagyobb országa szinte az egész Ibériai-félszigetet foglalja el. De ez nem az egyetlen hely, ahol Spanyolországnak birtokai vannak: a madridi királyi udvar dicsőséges korszakának visszhangjaként hozzá tartoznak a Kanári- és Baleár-szigetek, valamint két szuverén kis terület az afrikai kontinens északi részén - Ceuta és Melilla városai.

TÖRTÉNELME

Az ember először 35 000 évvel ezelőtt jelent meg az Ibériai-félszigeten. Időszámításunk előtt kb. 200-ik évéig a félszigeten kialakult az ibériai kultúra. Az ibériaiak aktívan együttműködtek a görögökkel, a föníciaiakkal, a karthágóiakkal és különösen a keltákkal, akikkel később el is keveredtek. I. e. 200-ban a régió Róma fennhatósága alá került, és Spanyolországnak nevezték el.

Az i.u. 5. század elején germán törzsek szállták meg az Ibériai-félszigetet, és viszonylag független királyságokat alapítottak. A Nyugatrómai Birodalom bukásával a Vizigót Királyság teljes jogú állammá alakult és 718-ig létezett, miután az arabok meghódították Spanyolország egész területét.

A reconquista – azaz a spanyol földek felszabadítása – már 722-ben kezdődött el. A muszlim uralom elleni hosszú, majdnem hétszáz évig tartó háború 1492-ben ért véget a keresztények győzelmével. Az arab időszak alatt egy másik modern állam is jött létre a félszigeten – Portugália.

Spanyolország, amilyennek mi ismerjük, 1469-ben jött létre II. Ferdinánd aragóniai király és I. Izabella kasztíliai királynő dinasztikus házassága révén, amely egyesítette a felszabadított spanyol földeken létrejött különböző keresztény királyságokat.

Az 1492-es évet tekintik a Spanyol Birodalom történelmének kiindulópontjának is, amely akkoriban több hajót küldött új területek meghódítására. Kolumbusz Kristóf volt a legszerencsésebb: a bátor hajós felfedezte Észak-Amerikát, bár eredetileg Nyugat-Indiának hitték. Érdemeiért Kolumbusz megkapta a don címet és számos más kiváltságot, amelyeket később visszavontak, majd néhány évvel később visszaszolgáltattak neki.

Az első expedíciót még három követte: papokat, hivatalnokokat és egyszerű munkásokat szállító hajók indultak új földekre, hogy gyarmatokat alapítsanak. A hajók rakterében a gyümölcs- és zöldségmagokkal teli zsákok között tehenek muhogtak, juhok bégettek és disznók röfögtek. A költözés előkészületei igen alaposak voltak: mindent megtettek azért, hogy az új telepesek élete a lehető legkényelmesebb legyen, és hogy minél hamarabb megkezdhessék a föld megművelését.

A már súlyos beteg Kolumbusz Kristófnak sikerült kiterjesztenie a birodalom birtokait az Antillák, Jamaika, a Virgin-szigetek, Kuba és más területek megszerzésével. A tengerész 1506-ban halt meg Valladolidban. Holttestét Sevillában temették el, de több évszázadon át nem nyughatott: Hispaniolára, majd Kubába szállítgatták. A nagy felfedező csak a 19. században talált magának végleges nyughelyet - földi maradványait visszaszállították Sevillába. Napjainkban a legendás felfedező sírja a sevillai katedrálisban látogatható.

Eközben folytatódott Észak- és Dél-Amerika meghódítása: a Spanyol Birodalom annyira sikeres volt, hogy hatalmas területek urává vált szerte a világon. Ez volt az első európai állam, amely nagyszabású gyarmatosítást hajtott végre nemcsak területileg, hanem vallásilag is. Például Mexikó, Chile, Peru, sőt a Fülöp-szigetek népeit is áttérítették a katolikus vallásra.

Ez volt a Habsburg Spanyolország aranykora, amely a 17. század elejéig tartott. Ezután a birodalom gyengülni kezdett: először Hollandia, majd Portugália vált el. Az utolsó spanyol császár 1700-ban bekövetkezett halála egy nagyszabású konfliktus kezdete lett, amely Európa nagy részét is magával ragadta.

Így kezdődött a spanyol örökösödési háború, amely tizenhárom évig tartott. Ez a konfliktus kezdetben csak Franciaországot (II. Károly spanyol király a francia Anjou Fülöp herceget, kiáltotta ki trónörökösének) és az I. Leopold vezette Szent Római Birodalmat érintette. De más erős európai hatalmak is érdekeltek voltak Franciaország gyengítésében. Emiatt egy egész franciaellenes blokkot hoztak létre.

A háború jelentősen meggyengítette mind Franciaországot, mind Spanyolországot: Anjou hercege V. Fülöp néven lett a meggyengült birodalom királya, de elvesztette jogait a francia trónra, ami az államok közötti dinasztikus szövetség felbomlásához vezetett. Emellett mindkét királyság elvesztette területeinek egy részét. Ez azonban csak a kezdete volt az egykor hatalmas birodalom hanyatlásának: a 19. század elején Bonaparte Napóleon megszállta Spanyolországot, néhány évvel később pedig a liberális burzsoázia sikertelen kísérletet tett a monarchia megdöntésére. Ugyanakkor Észak- és Dél-Amerikában egyre nagyobb lendületet kaptak a spanyol uralom elleni nemzeti felszabadító mozgalmak. De ez a lázadások és felfordulások hosszú időszakának csak a kezdete volt.

Spanyolországot annyira megtépázták a belső konfliktusok, hogy kimaradt mindkét világháborúból. Az 1920-as években de Rivera tábornok XIII. Alfonz támogatásával katonai diktatúrát állított fel az országban.

A katonaság uralma tíz évig sem tartott: 1930-ban a tábornok elhagyta Spanyolországot, egy évvel később pedig a király is távozott. Rövid ideig teljes anarchia uralkodott, amely a radikális republikánusok hatalomra jutásával ért véget. 1939-ben még keményebb diktatúra jött létre az országban, amikor egy véres polgárháború után a nacionalista Francisco Franco tábornok került hatalomra. Az újdonsült diktátort támogató “Falange” kivételével minden pártot betiltottak.

1947-ben a Caudillo (spany.: vezér) rendelete alapján az országban visszaállították a monarchiát, bár csak forlmálisan: a királyi trón, egészen Franco 1975-ben bekövetkezett haláláig, üresen maradt. Caudillo temetése után I. Juan Carlos-t kiáltották ki királlyá, és megkezdődött a demokratikus változások és reformok korszaka.

Spanyolország 1986 óta tagja az Európai Uniónak. Mára ez egy meglehetősen fejlett gazdasággal rendelkező ország, amelyben a csúcstechnológiát alkalmazó mezőgazdasági ágazat dominál. Az északi és a déli régiók fejlettsége azonban eltérő: délen nagyobb a munkanélküliség, és az ipari termelés teljes egészében északon koncentrálódik. Baszkföldön és Katalóniában – mind a kéttő autonóm közösség – jelen vannak erős szeparatista hangulatok.

FÖLDRAJZ ÉS ÉGHAJLAT

Spanyolországgal öt ország határos: Franciaország, Andorra, Portugália és Gibraltár Európában, valamint Marokkó – mindössze tizenhárom kilométerre – Afrikában. Az országot az Atlanti-óceán, a Vizcayai-öböl  és a Földközi-tenger vize mossa. Spanyolország területének 90 százalékát hegyvidék és fennsík alkotja.

Az éghajlat itt nagyon meleg: nem csoda, hogy Spanyolországot Európa egyik legmelegebb országának tartják. Az ország legtöbb régiójában évente legalább 90 napot süt a nap. A nyarak szárazak és forrók: a hőmérséklet elérheti a 40 °C-t, de az északi régiókban érezhetően hűvösebb, gyakran 25-28 °C körül van. A telek melegek és enyhék – a hőmérő ritkán esik 10-12 °C alá. Fagyok főként északnyugaton fordulnak elő.

NÉPESSÉG, NYELV, VALUTA

Spanyolországban mintegy 47,7 millió ember él, és a teljes lakosság legalább 15 százaléka a világ minden tájáról származó bevándorló. Az embereket a kedvező éghajlat, a kiváló környezet, az engedékeny jogszabályok és a jó vállalkozási lehetőségek vonzzák.

A hivatalos nyelv a spanyol. Ugyanakkor néhány más őshonos nyelv, például a baszk, a galíciai, az aráni és a katalán is hivatalos státusszal rendelkeznek. Ezeket az autonóm régiókban használják. Több kisebbségi nyelv, mint például az aszturleóni és az aragóniai, nem élvez hivatalos státuszt.

Spanyolország pénzneme az euró, amely a spanyol peso helyébe lépett, miután az ország csatlakozott az Európai Unióhoz.

A Spanyolországba látogatni kívánó uniós polgárok számára nincsenek különleges követelmények.

HOGYAN JUSSUNK EL ODA

Spanyolországba repülővel, busszal, vonattal vagy autóval is el lehet jutni – az egyetlen kérdés csak az, hogy a sok lehetőség közül melyik felel meg számunkra a legjobban. Messze a legnépszerűbb lehetőség a repülővel való utazás, különösen a más kontinensekről érkezők számára. A nemzetközi vonathálózat is lehetővé teszi az utazók számára, hogy a vasútvonalat válasszák a Spanyolországba való érkezés egyik módjaként. Az autóbusszal és az autóval való utazás szintén egy jó lehetőség, amelyet a szomszédos országok lakosai is előnyben részesítenek.

Nem árt tudni, hogy Spanyolországnak tengeri oda\vissza járatai vannak az Egyesült Királyságba, Marokkóba, Algériába és Olaszországba. A turisták tehát szabadon választhatják a kompot, hogy eljussanak az országba.

Spanyolország legnagyobb repülőterei Madridban, Barcelonában, Granadában, Malagában és Mallorca szigetén találhatók. Ezeket a legnagyobb spanyol légitársaság, az Iberia, a német Lufthansa és az Air Berlin, valamint az olyan nagy európai fapados légitársaságok, mint a RyanAir vagy az EasyJet szolgálják ki. A repülőjegyek Spanyolországba 13 000 és 47 000 forint között mozognak – аz ár az úticéltól, az évszaktól és egyéb részletektől függ. A repülőút Budapestről legalább két és fél órát vesz igénybe – de akár hat órát is, ha a Kanári-szigetekre repülünk.

Ha vonattal szeretne utazni, választhatja a Budapest-Zürich-Barcelona útvonalat. Budapestről Zürichbe közvetlen járattal utazhatunk – akár nappali, akár éjszakai vonattal. A menetidő Budapest és Zürich között átlagosan 10,5 óra. Az éjszakai vonatra a jegyárak 29 €-tól kezdődnek ülőhelyes kocsiban, 49 €-tól fekvőhelyes és 69 €-tól hálókocsiban. A vonatút Svájcból Barcelonába körülbelül 10 órát vesz igénybe, a jegyárak 65 eurótól kezdődnek. Az ilyen utazás azonban tökéletes azok számára, akik több országot szeretnének meglátogatni vagy csak a vonatablakból akarják megnézni Európa gyönyörű tájait.

Ami a buszokat illeti, például Budapestről Barcelonába 34 000 forinttól kezdődik egy FlixBus jegy, Madridba 44 000, Bilbaóba 55 200, Sevillába pedig 70 000 forinttól. Érdemes azonban tudni, hogy míg Barcelonába (1499 km) 32 óra alatt is lehet eljutni, addig Madridba az már több mint 40 óra, Sevillába pedig akár 56 óra is lehet.

Aki szeretne, autóval is utazhat – ez egy hosszú, de szabad és nagyon érdekes utazás – vagy igénybe veheti az olyan autómegosztó szolgáltatásokat, mint a BlaBlaCar.

SZÁLLÁS

A főszezon a spanyolországi tengerparti üdülőhelyeken májusban kezdődik és októberben ér véget - ezt érdemes megjegyezni mindenkinek, aki nyáron pihen az országban. Ilyenkor a szállodai szobák és apartmanok árai a csúcson vannak.

Más hónapokban azonban szintén nagy a turisták beáramlása, mivel mindenki a saját célja érdekében utazik Spanyolországba, ami nem mindig tengerparti nyaralás. A spanyol Sierra Nevada, La Pinilla és Valdesquí síközpontok nagyon népszerűek az extrém sportok szerelmesei körében, ezért december közepétől április közepéig az ország fő síközpontjai tele vannak turistákkal. Ennek következtében az árak is ugrásszerűen nőnek.

Spanyolországban a tavasz - a növényzet és a virágok tombolása, a virágzó mandula mámorító illata, és a legragyogóbb, leglátványosabb fesztiválok ideje. A turisták azért jönnek ide, hogy látványos produkciókat lássanak, és maguk is részt vegyenek az ünnepségeken. A valenciai Fallas bábfesztivál önmagában is megér egy látogatást! A Fallas hagyományosan márciusban kerül megrendezésre, de a jegyeket és a szállodai szobákat legalább egy hónappal korábban kell lefoglalni.

Spanyolországban a szállodaipar igen magas szinten áll. A turistáknak minden ízlésnek és pénztárcának megfelelő lehetőségeket kínálnak – a hostelek legegyszerűbb ágyaitól a legdrágább szállodák luxus penthouse lakosztályaiig. Ha azonban összehasonlítjuk az árakat más népszerű európai országokkal, be kell látnunk, hogy a spanyolországi nyaralás sosem lehet olcsó. Általánosságban elmondható, hogy a napi kiadásokra Spanyolországban – szállás, étkezés, múzeumok, tömegközlekedés – összesen 50-100 euróval kell számolni.

Íme néhány hostel, panzió és szálloda kedvező árú szobákkal:

• A Pensión Azahar - egy kétcsillagos szálloda Sevilla óvárosában. Légkondicionált szobák privát fürdőszobával, csomagmegőrző, szállodai park és egyéb kényelmi szolgáltatások igazán élvezetessé teszik az itt eltöltött időt.
• A Hotel Ramos - egy egycsillagos hotel Silla városában. A szobák kialakítása és berendezése minimális, de a szobák tiszták, kényelmesek és külön fürdőszobával rendelkeznek. Wi-Fi és parkoló áll rendelkezésre, és a reggelit is ingyenesen kínálják.
• A Stardust House - egy hostel Las Palmas de Gran Canaria városában. Az elhelyezkedés igazán jó: a hostel az óváros szívében, a buszpályaudvar mellett található. A szobák szerények, a fürdőszoba közös. Van egy terasz és egy konyha is. Wi-Fi és parkoló áll a vendégek rendelkezésére.
• A CH Murallas II - egy megfizethető szálloda Madridban, egy rövid autóútnyira a Prado Múzeumtól és a Santiago Bernabéu Stadiontól. Az egyszerűen berendezett szobák mindegyike saját fürdőszobával, légkondicionálóval és ingyenes Wi-Fi-hozzáféréssel rendelkezik. A barátságos személyzet naponta takarít.
• A Rodamón Barcelona - egy kétcsillagos hostel Barcelonában. Az épület a 19. századból származik, és jó helyen, a Provença-Diagonal metróállomás és a Passeig de Gràcia közelében található. A hálótermek és a privát szobák egyszerűen, de nagyon stílusosan vannak berendezve. A zuhanyzók és a mosdók közösek. Kényelmes ágyak, légkondicionálás, wifi.

Hosszabb utazás esetén jobb, ha bérelhető lakást találunk. Az erre szakosodott weboldalak, például az Airbnb többféle lehetőséget kínálnak megfizethető áron.

MIT NÉZZÜNK MEG?

Megcsodálni az építészetet, múzeumokat látogatni, nemzeti parkokban sétálni, bikaviadalokat és flamenco fesztiválokat látogatni - mindezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megértsük ennek a csodálatos országnak a lelkét. És bár a bikaviadal az igazán erős idegzetűeknek szóló látványosság, amelyet nem mindenki tud élvezni, a többit mindenképpen érdemes megtekinteni.

Spanyolországban nincsenek arctalan, unalmas helyek: mindegyiknek megvan a maga történelme, stílusa és látnivalói, amelyek örökre megmaradnak az emlékezetében.

Madrid

A spanyol főváros több mint ezer éves. Bár bizonyítékok vannak arra, hogy a terület már az őskor óta lakott, az első írásos említés egy itteni településről a 9. századból származik. Madrid egy I. Mohamed emír parancsára épített erődítmény köré épült kis településként indult, amelyet a keresztény támadásoktól való védelem céljából építettek. A városért sokáig harcoltak, de a 11. század végére teljesen spanyol ellenőrzés alá került. Madrid a kasztíliai korona új kulturális és politikai központjaként kezdett dinamikusan fejlődni. A 16. század közepén II. Fülöp király alatt Spanyolország fővárosa lett.

Ma Madridban számos középkori építészeti műemlék maradt fenn – ezeket Európa legjobb építészei tervezték és építették.

A királyi palota a spanyol főváros egyik leglátogatottabb helye. Hatalmas: 3418 szoba sorakozik a folyosók és termek végtelen labirintusaiban. A túra során ennek a pompának persze csak egy kisebb részét lehet megtekinteni, de 50 szoba is elég ahhoz, hogy elálljon az ember lélegzete a hihetetlen luxustól. Antik bútorok, szőnyegek, finom edények, festmények, fegyvergyűjtemények, értékes szövetekből készült nehéz függönyök, stukkók, aranyozás és ritka faanyagok – mindez hamisítatlan ámulatra jogosít.

A Prado Múzeum már régóta a párizsi Louvre és a szentpétervári Ermitázs vetélytársa a kiállítások és a látogatók számát tekintve: a világ húsz leglátogatottabb múzeumának egyike. Itt találhatók az olyan spanyol művészek festményeinek legteljesebb gyűjteményei, mint Goya, Velázquez, Murillo és El Greco. A nagy olaszok - Tiziano, Caravaggio, Raffaello - művei is megtekinthetők. A gyűjteményben helyet kaptak a holland művészek, Bosch és Rubens művei is. A szobrok és a dekoratív művészet példányai is érdekesek - asztalok, konzolok, vázák különböző korszakokból az ókortól a 17. és 18. századig. A múzeum az év szinte minden napján nyitva tart, így nem okoz nehézséget időt találni a látogatására.

A Puerta del Sol (spanyolul "A Nap kapuja") Madrid leghíresebb tere. Itt látható a spanyol főváros jelképe – egy hátsó lábán álló medve, amely egy eperfa gyümölcséért nyúl, valamint III. Károly király fenséges emlékműve – a sikeres reformeré, aki szó szerint feltámasztotta Madridot a teljes hanyatlásból.

A spanyol fővárosban szó szerint minden sarkon van látnivaló – a Casa de Campo és a Retiro park pompás parkjai, a Plaza de Cibeles palotái és a számos múzeum csak egy kis része Madrid szépségének.

Barcelona

Katalónia fővárosa a legszebb városok összes ranglistáján szerepel.

A turistákat különösen az óváros vonzza a Barri Gòtic (gótikus negyed), La Ribera és El Raval negyedek utcáival. Ezek a helyek még mindig középkori hangulatot árasztanak – az utcák olyan keskenyek, hogy még biciklivel sem lehet rajtuk végigmenni, míg az épületek kaotikusan vannak szétszórva.

A Barri Gòtic negyedben még ókori épületek maradványait is láthatjuk – ezek még Augustus római császár idejében jelentek meg itt. A városrészben tett kirándulások kiindulópontja a barcelonai katolikus katedrális, amely a 15. században épült a Szent Kereszt és Barcelona egyik védőszentje, Szent Eulália tiszteletére. Érdemes ellátogatni a Plaça de Sant Jaume-ra: egykor ez a római fórum helyszíne volt – ma a városháza, a kormány épülete és a katalán parlament székhelye.

A turisták azért jönnek az Eixample negyedbe, hogy saját szemükkel láthassák a spanyol építész, Antoni Gaudí egyedülálló alkotásait, aki minden remekművét Barcelonának szentelte. Több is volt belőlük: a barcelonai nemesek által megrendelt házaktól kezdve a fő eszmei alkotásáig – a Sagrada Familia (Szent Család-templom) katedrálisig. Néhány projektje, például a Casa Milà és a Casa Batlló bizarr formáiról és lenyűgöző látványáról híresek.

Barcelona szépségétől elkápráztatva a turisták fáradhatatlanul kattintgatják fényképezőgépeik és telefonjaik gombját, festői szelfiket készítve a nevezetességek hátterével... anélkül, hogy észrevennék, hogy ki vannak téve a lopás veszélyének.

Tény, hogy Barcelona a zsebtolvajok és pitiáner bűnözők paradicsoma. Katalónia fővárosa vonzza őket a tehetősebb turisták nagy tömegei által, miközben azok a világ egyik legszebb városának égboltja alatt pihennek.

Itt nagyon kedvező helyzetben vannak a tolvajok: a katalán törvények szerint a 400 euróig terjedő értékű tárgyak ellopása nem büntetendő – legfeljebb pénzbírsággal sújtják az elkövetőket. Nincs értelme panaszkodni vagy feljelentést tenni: jobb, ha vigyázunk a pénztárcánkra, ékszereinkre és egyéb értékes tárgyainkra.

Sevilla

"Aki nem látta Sevillát, az nem látott csodát" – ezt mondják a spanyolok hazájuk egyik legkarizmatikusabb városáról. A római Hispalis colonia – azaz gyarmat – amely egykor egy föníciai falu helyén nőtt ki, a Földközi-tenger fontos kikötőjévé vált. Később az arabok hódították meg, és Isbilijah névre keresztelték. A spanyolok rekonquista győzelme után Sevilla tovább növekedett és fejlődött.

A város a 15-17. században Észak- és Dél-Amerika gyarmatosítása időszakában virágzott fel. Kedvező fekvése és fejlett infrastruktúrája a Spanyol Birodalom legfontosabb kikötőjévé tette, és kereskedelmi monopóliummal rendelkezett. A kereskedelmet fellendítették a Nyugat-indiai szigetek, amelyeket Kolumbusz Kristóf nemrég fedezett fel. A város gyorsan növekedett – sok lakóházat, üzletsorokat, katedrálisokat és palotákat építtetett. Sevilla jelenlegi nevezetességeinek többsége ebben az időben jött létre.

Manapság a turisták érdeklődéssel nézik a történelmi városrész, a Casco Antiguo kanyargós és szűk utcáit. A helyi épületek léptékükben és pompájukban a római császárok palotáira emlékeztetnek, udvaraikat még értékes márvánnyal is burkolták.

Sevilla a szökőkutak városa: szinte minden terén elképesztően szép vízesések csordogálnak a gyönyörű szoborkompozíciókból.

A világhírű spanyol bikaviadalok látványossága is itt, Sevillában tökéletesedett. A sevillai bikaviadal-aréna, a Maestranza, 12 000 néző befogadására alkalmas és a matadorok számára a legrangosabbnak számít. A bikaviadalok szezonja áprilistól októberig tart, ami a legjobb időszak arra, hogy belevessük magunkat az extrém sportok hangulatába, és egy jó adag adrenalint kapjunk. A bemutatókat csak vasárnaponként tartják. Azonban nem kell feltétlenül ellátogatnia a véres és hátborzongató bemutatóra ahhoz, hogy megnézze a csodálatos komplexumot – elég, ha csak egy körútra jön. A helyi bikaviadal-múzeum nem kevésbé érdekes: itt megcsodálhatja a matadorok fényűző jelmezeit, és megtekintheti a legjobb bikaviadorok portréit.

A sevillai katedrális a gótikus építészet remekműve, amely a 15. és 16. századból származik. Ez a világ legnagyobb gótikus katedrálisa és az egyik legnagyobb keresztény templom. A közelben más gyönyörű épületek is találhatók, például az Érseki Palota. Különösen érdekesek azonban azok a kincsek, amelyeket több évszázadon át a palotában őriznek. Itt megtekintheti a nagy spanyol művészek, Murillo, Herrera, és Pacheco műveit, gyönyörködhet a barokk szobrászat alkotásaiban, és meglátogathatja az egyedülálló könyvtárat, amely számos régi kiadványnak ad otthont, amelyek közül néhány a 14. századból származik.

A katedrálistól nem messze található a sevillai Alcázar – egy másik hely, amelyet a világ minden tájáról érkező turisták egész évben látogatnak. A Pireneusokban alcázarok-nak nevezték a megerősített palotákat. A 8-14. században épültek, amikor az arabok uralták az egész félszigetet. A sevillai Alcázart az Almohádok uralkodódinasztiája építtette, de a reconquista alatt szinte teljesen elpusztult, és ezután újjáépítették. Később a spanyol építészek vállalták fel a restaurálást, és az Alcázar több évszázadon át királyi rezidenciaként működött. Az épületegyüttes ma is gyönyörű: mind a palotákat, mind a környező területeket pompásan felújították és karbantartották. Nemcsak a turisták, hanem a filmipar számára is nagy érdeklődésre számíthat a sevillai Alcázar. Itt forgatták a “Trónok harca” című kultikus tévésorozat néhány jelenetét.

MIT EGYÜNK?

A spanyol konyha külön gasztronómiai túrát érdemel – annyira finom és jellegzetes. Az ország minden régiójának megvannak a maga különlegességei, amelyek meghatározzák kulináris identitását.

Andalúziában, ahol a nyári hőség igazán perzselő, biztosan megkínálják egy tál jéghideg gazpachóval, azaz sűrű paradicsomlevessel.

Télen Madridban nincs is jobb, mint a híres cocido madrilène – vagyis ragu madridi módra. Legalább tíz összetevőből áll – különböző kolbász- és húsfélékből, sonkából, csicseriborsóból, burgonyából, káposztából, sárgarépából, hagymából és egyéb zöldségekből. Mindezt hosszú ideig pörkölik olívaolajjal, fűszerekkel és fűszernövényekkel, majd forrón tálalják. Rendkívül ízletes!

Baszkföld a lakosok meglehetősen viharos temperamentuma ellenére is híres az abszolút kivételes konyhájáról. Csak itt fogjuk megkóstolni a txakoliban (ez a neve annak a borfajtának, amelyet kifejezetten hús- és halételek és mártások főzéséhez használnak)  párolt makrélát. A borhoz szaftos spanyol paradicsomot, hagymát, néhány evőkanál aranyszínű olívaolajat, sárgarépát és paprikát adnak – és az addig száraz makréla lágy, ízletes hallá válik.

Navarra sok mindennel meg tud lepni, de a kulináris hagyományai még különlegesebbek. Mindenképpen rendeljen egy adag faszénen sült bárányhúst – így szaftos és zsenge fogást kap. Adja hozzá a szintén népszerű főtt, sült vagy párolt articsókát és egy adag zöldségsalátát – és máris igazi navarrai ebédet fogyaszthat.

Egy másik spanyol kulináris legenda a valenciai paella. Ez a meleg ebéd fogás rizsből készül, plussz csirke- és haldarabokkal, tenger gyümölcseivel és egyéb hozzávalókkal. A paella elengedhetetlen hozzávalója a sáfrány: ez a fűszer étvágygerjesztő sárga színt kölcsönöz a rizsnek.

A spanyol konyha fő "sztárja" a fokhagyma, amelyet talán csak a desszertekhez nem szoktak hozzáadni. Minden más ételben – levesekben, főételekben, mártásokban, salátákban – a fokhagyma mindig jelen van. A kérdés csak az, hogy milyen mennyiségben.

A spanyolok nagyon szeretik a húsételeket, és sokat tudnak róluk: minden régiónak mindig is voltak eredeti receptjei mindenféle kolbász és sonka elkészítéséhez.

A jamón – a különlegesen pácolt sertéssonka – itt különlegességnek számít. A jamón két fő fajtája létezik: az iberico és a serrano. Az iberico jamón nagyobb értékkel bír, és ennek megfelelően drágább is. Ezt a legendás húscsemegét mindenképpen érdemes Spanyolországból hazahozni, hogy sokáig emlékezzünk ennek a csodálatos országnak az ízére.

A spanyol asztal másik lényeges eleme a nassolnivaló. A tapas és a pinchos – a szendvicsek és harapnivalók nemzeti változatai – különösen népszerűek.

A különbség nemcsak a nevükben, hanem a funkciójukban is rejlik. A tapas tulajdonképpen vagy egyszerű szendvicset jelent, vagy – kistányéron tálalt – diót\mogyorót, nyers kolbászszeleteket vagy valami hasonlót, amelyeket egy korty sör után gyorsan  bekaphatunk. A pinchos már teljes értékű étel. Alapvetően pirított kenyérszeletekre fektetett zöldségek, hús- és haldarabok, szardellák, garnélarákok és egyéb tenger gyümölcsei.

A pincho és a tapas közötti másik különbség – a nélkülözhetetlen nyárs, amely az ételdarabkákat egyben tartja. Egyébként maga a nyárs adta ennek az ételnek a nevét. A “pincho” spanyolul nyársat jelent. Végül, de nem utolsósorban – a tapas gyakran ingyenes, a pincho viszont pénzbe kerül.

A spanyol desszerteket még azoknak is érdemes megkóstolniuk, akik közömbösek az édességek iránt. Az ízek kifinomultsága, az összetevők szokatlan kombinációi és a kulináris feldolgozásuk módszerei különböztetik meg a spanyol édességeket a többitől.

Az ország vendégeit többek között lenyűgözi a crema catalana (finom katalán karamelizált krém), a bienmensabe (egy finom mandulás desszert, amit a Kanári-szigeteken készítenek) és a yemas de Santa Teresa ("Szent Teréz tojássárgája") – egy könnyed gombóc, amelyet tojássárgájából, fahéjból, cukorból és citromléből sütnek.

Néhány süteményt csak az ünnepekre készítenek. A spanyolok például január 6-án ünneplik a Vízkeresztet a Háromkirályok tiszteletére, akik szent ajándékokat hoztak a kis Jézusnak. Ebből az alkalomból mindig sütnek roscón de reyes-t – egy korona alakú élesztős süteményt, amelyet kandírozott gyümölcsökkel és dióval díszítenek. Más ünnepi édességek közé tartozik a polvorón (morzsás, diós kenyérsüti) és a Tronco de Navidad (csokoládés-vajas krémmel töltött piskóta), amely minden spanyol család kötelező kelléke Karácsony táján.

Spanyolországban az italoknak két funkciója van: élénkítő és frissítő, ezért a spanyolok szeretik a kávét és a gyümölcslevek és borok alapú üdítőitalokat. Ezek közül a legnépszerűbb a sangría és az almabor.

A sangría általában gyümölcslével vagy szikvízzel hígított vörösbor, amelyhez gyümölcsdarabokat és fűszereket adnak. Spanyolországban az almabor általában asztúriai almabort jelent. Asztúriában sok olyan almaborozót találhatunk, ahol ezt az italt elképesztő módon szolgálják fel: a pincér az egyik kezében a lehető legalacsonyabban tartja a poharat, és felemelt kézzel tölti az almabort az üvegből. Így az ital megszűrődik, az aromája pedig feltárul, de közben a padlóra fröccsen. Emiatt gyakran szórnak fűrészport az almaborozóban, ami jól felismerhetővé teszi ezeket a vendéglátóhelyeket.

Spanyolország lenyűgöző ország: vendégszerető és nagylelkű a vendégeivel, de ugyanakkor büszke és rendíthetetlen, ha alapvető dolgokról van szó. Tisztelettel őrzi mindazt, amit ősei adtak neki, és magabiztosan építi a jövőjét.