Ukrajna

Általános információk

Ukrajna ma független állam, amely Közép-Kelet-Európában található. Több mint 603 ezer km²-es területével Európa legnagyobb országának számít, melynek területe teljes egészében ezen a világrészen helyezkedik el. 

Ukrajna egy unitárius, azaz egységes állam, amely közigazgatásilag 24 megyére és a Krím Autonóm Köztársaságra oszlik. Az országnak két speciális státusszal bíró városa is van: Kijev, a főváros és egyben Ukrajna legnagyobb városa, valamint Szevasztopol. 2014 óta Ukrajna egyes területei Oroszország megszállása alatt állnak. A megszállt területeken különleges jogi rend működik.

Ukrajna nemcsak jelentős területével, hanem fontos tudományos és technikai eredményeivel is kiemelkedik más országok közül, különösen a rakéta- és űripar területén, ahol a világon ismert 22 alapvető csúcstechnológiából 17-et birtokol. Mindemellett azon 8 ország közé tartozik, amelyek rendelkeznek a modern repülőgépek létrehozásához szükséges tudományos és műszaki potenciállal. Az ukránok által kifejlesztett és Oroszország által 2022. február 27-én megsemmisített An-225 Mrija repülőgép 240 világrekordot állított fel.

Ukrajna agrár-ipari államnak számít. A legfejlettebb ágazatok közé tartozik a gabonatermesztés, az állattenyésztés, a bányászat, a vaskohászat, a gépipar és a vegyipar.

Ukrajna az ENSZ, az Európa Tanács, az UNESCO, a Világkereskedelmi Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és számos más jelentős nemzetközi szervezet és projekt tagja.

Történelme

Az “Ukrajna” elnevezés legkorábbi, máig fennmaradt írásos említése 1187-ből származik. A történészek a Kijevi Krónika szövegében találtak rá. 

Őskor

A kutatók nem véletlenül nevezik Ukrajnát az európai civilizáció bölcsőjének, hiszen Ukrajna területén, Királyháza (Kárpátalja) település közelében találták meg a régészek Kelet-Európa legrégebbi ókori települését. A lelet körülbelül 1 millió éves.

Egy másik lelet, amely valódi szenzációt keltett a régészet világában, a Cserkaszi megyében, talnivai járásban, Majdanecke falu közelében található Majdanecke ősi település. A tudósok ezt a leletet az emberiség történetének első csoportos településeként tartják számon. A kutatók szerint a Majdaneckei ősi település i. e. 3800-3600 körül létezett, és mintegy 2900 különböző rendeltetésű és méretű épületet foglalt magában.

Számos más tudományos felfedezés is megerősíti, hogy a mai Ukrajna területén már ősidők óta élnek emberek. Ukrajna őstörténeti időszakát a kutatók a neandervölgyiek eltűnésétől kezdve, egészen a történelmi szlávok megjelenéséig (kb. az 1. évezred közepe) tartják.

Ukrajna ősi történelmi időszaka több régészeti kultúra kialakulásával jellemezhető, köztük a  Szrednyij Sztog-kultúra (i.e. 4500–3500 körül, a Dnyeper menti sztyeppe, Azovi-tenger vidéke, Sziverszkij-Donyec medencéje) és a Cucuteni kultúra (i.e. 5400–2750 körül a Kárpátok vidékétől a Dnyeper völgyéig). Az eneolitikum idején kezdődött el a jobb parti Ukrajna benépesítése. A helyi lakosság elsajátította a mezőgazdaságot, kifejlesztette az úgynevezett festettkerámia kultúráját, megjelentek az első protovárosok és a termékenység kultusza. Ebben az időszakban Ukrajna ősi lakossága a patriarkális társadalomról a matriarhális társadalomra való átmenet időszakában élt. 

A bronzkorban a mai Ukrajna területét főként vándorló pásztorkodó törzsek népesítették be. Az emberek elsajátították a bronzszerszámok készítésének technológiáját, megszelídítették a lovat, és elterjedt a kerekes közlekedés.

A korai vaskor a kimmerek, szkíták és szarmaták vándorló törzseinek “aranykora” volt. A szkíták, akikről Hérodotosz a Történelem című művében ír, a mai Ukrajna területén létrehozták az első államot, Szkítiát, legjelentősebb uralkodója Ataias volt. Ebben az időszakban kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki a Fekete-tenger északi partvidékének városállamaival (Olbia, Kherszonészosz, Tyras, Pantikapaion). Az i.e. III. században a szarmaták által a Dnyeper folyó alsó folyása és a Krím-félsziget felé kiszorított szkíták ezeken a területeken alapították meg Kis-Szkítiát. A szarmaták, akik a nők kultuszát beépítették a helyi kultúrába, a hunok IV. századi érkezéséig uralták a Fekete-tenger északi partvidékét, majd elhagyták az ukrán sztyeppét és nyugatra vándoroltak.

Középkor

A középkor, amely az V. század végétől a XVI. századig tartott, Ukrajna számára számos kulcsfontosságú eseményt hozott, amelyek meghatározták az állam jövőbeli fejlődését.

A kora középkor időszaka a szlávok három ágra való felosztásával vonult be a történelembe: venétek, szklavinok és antok. Azonban csak az utóbbiaknak sikerült létrehozniuk saját államukat, az Ant Királyságot. Ez lett az első szláv állam a mai Ukrajna területén (602-ig létezett). A legtöbb tudós ezeket az eseményeket tekinti az egyes szláv népek, köztük az ukránok kialakulásának kezdeteként. 

A keleti szlávok 14 törzsszövetséget alkottak. Ezek közül hét a mai Ukrajna területén élt (drevljánok, poljánok, tivercek, szeverjánok, ulicsok, fehér-horvátok és dulibok). Kialakult a szláv istenpanteon, települések jöttek létre saját központokkal, vallási és védelmi építményekkel, megjelentek a fejedelmek és druzsinák (sereg). Így alakultak meg a törzsi államalakulatok — a törzsi fejedelemségek. Többek között fejedelemséget alapítottak a szeverjánok, melynek központja Csernyihivben volt, a poljánoké pedig Kijevben. Később a drevljánok, poljánok és szeverjánok egyesültek és megalapították a Ruszt (Rusz földjét), amelyet a Kijevics dinasztia (Aszkold és Dir képviseletével) irányított.

Az első írásos említés a ruszokról 839-ből származik. A korai időszakban Rusz-Ukrajna, amely később Kijevi Rusz néven vált ismertté, államformáját tekintve monarchia volt. A Rusz első fejedelmei Oleg (882-912), Ihor (912-945), Olga (945-964) és Szvjatoszláv (964-972) voltak. Ebben az időben háborúkat vívtak az ellenőrzés megszerzéséért és új területek meghódításáért, diplomáciai kapcsolatokat létesítettek más fejlett európai államokkal, és kialakították az adórendszer prototípusát.

A Kijevi Rusz virágkora 980 és 1132 között volt. Ekkor az állam abszolút monarchiaként működött. Ebben az időszakban Nagy Volodimir, Bölcs Jaroszláv, annak fiai Izjaszláv, Szvjatoszláv és Vszevolod, továbbá Volodimir Monomah, Msztyiszlav Volodimirovics uralkodtak. 

Ezt az időszakot a katonai reformok sorozata jellemezte, bevezették az első törvényeket és az egységes pénzrendszert, a pogányságot felváltotta a kereszténység, fejlődött az építőipar, és megvalósult az úgynevezett házassági diplomácia politikája. A Kijevi állam akkoriban az egyik legbefolyásosabb, legfejlettebb és legerősebb volt Európában. Msztyiszláv halála után, 1132-ben megkezdődött a fejedelmi viszályok időszaka, ami a Kijevi Rusz különálló fejedelemségekre való felbomlásához vezetett.

A következő jelentős időszak az ukrán középkorban a Halics-Volinyi Fejedelemség megalakulása volt — egy hatalmas állam, amely 1199-től 1349-ig létezett, és amellyel minden akkori monarchia és fejedelemség számolt. A fejedelemség első fővárosa Halics volt. Később a központot az újonnan épült Lembergbe helyezték át. A formáció élén Roman Msztyiszlavics, fia, Danilo Halickij, Lev Danilovics, és I. Jurij álltak. A fejedelemség utolsó uralkodója Boleszláv Trojdenovics, ismert nevén II. Jurij Boleszláv volt. Az ő uralkodása alatt kezdődött meg az ukrán területek aktív lengyelesítése. Miután a monarchot megmérgezték, az állam megszűnt létezni. 

A nyugat-ukrajnai területek hosszú ideig Lengyelország, Magyarország és Litvánia terjeszkedése alatt álltak, míg a Perejaszlavi, Csernyihivi és Kijevi Fejedelemségek földjei a mongol inváziótól szenvedtek, és az Arany Hordától váltak függővé.

Újkor

A történelemben az újkor kifejezés a XVI. és XIX. század közötti időszakra vonatkozik. Ebben az időszakban az ukrán területek a Rzeczpospolita terjeszkedése alá kerültek, végbement az Ukrán Kozák Állam felemelkedése és bukása, valamint újabb megszálláshullám a Habsburg és Orosz Birodalom által. 

Az újkor radikális változásokat hozott a társadalmi, politikai és kulturális életben. Megváltozott a társadalmi struktúra. A Rzeczpospolita idején megjelentek a kiváltságos nemesek és a papság, a félig kiváltságos polgárság és a regisztrált kozákok, valamint a kiváltságtalan parasztok.

A társadalmi-gazdasági elégedetlenség, a nemzeti és vallási elnyomás, valamint a Krími Kánság állandó fenyegetése miatt a Vadmezőn megalakult a kozákság (első említése 1489-ből származik), amely később katonai és társadalmi formációvá — a Zaporizzsjai Szics — nőttek ki magát. A Szics állandó katonai létszáma 2-3 ezer fő volt, míg a kozákok többsége a Szicsen kívül élt. Ez egy radikálisan új formáció volt Ukrajna számára, amely a paraszti demokrácia elvein alapult. A hatalom a Szicsben a katonai tanács kezében volt. A formációnak saját hierarchiája volt (kosevoj-atamán, bíró, jegyző, osavul, katonatisztek), törvényeket fogadtak el, amelyek megszegését büntetés sújtotta. Minden fontos kérdést közgyűlésen (Rada) döntöttek el, amelyek évente 2-3 alkalommal zajlottak.

A XVI. század második felétől kezdve az ukrán kultúra a reformáció hatására fejlődött. Megjelent a Pereszopnicjai Evangélium, Ivan Visenszkij, Ipatyij Potyij és Heraszim Szmotrickij polemikus irodalma. Ivan Fedorov kezdeményezte a könyvnyomtatást. Kiadták az Osztrohi Bibliát, a Bukvárt (ábécéskönyv) és az Apostol című könyvet. Megnyíltak az első iskolák. Később az európai reneszánsz hatására népszerűvé váltak a világi portrék és szobrok.

Az újkor a nemzeti felszabadító háborúkat jelenti Bohdan Hmelnickij vezetésével, valamint  az ukrán kozák állam, a Zaporizzsjai Had (Hetmanátus) létrehozását, amelynek fővárosa Csihirin volt. 1660-ban a Hetmanátus jobb- és balparti területekre szakadt.

A XVIII. század végén, a Rzeczpospolita felosztását követően, az orosz-török háborúk, valamint a Hetmanátus és a Zaporizzsjai Szics felszámolása után az ukrán területek két birodalom — az Orosz és a Habsburg — részévé váltak, ahol egészen a XX. század elejéig maradtak.

Modern kor

 A XIX. század és a XX. század eleje Ukrajna történelmében a nagy változások, kiemelkedő személyiségek és jelentős eredmények elérésének időszaka volt az élet különböző területein. Ezt a századot az új ukrán identitás és a nemzeti ébredés megszületése, valamint az ország kulturális, irodalmi és társadalmi fejlődésében elért jelentős előrelépés jellemezte.

Az írók, költők és közéleti személyiségek aktívan hozzájárultak az ukrán nyelv és kultúra népszerűsítéséhez. A leghíresebbek közülük Tarasz Sevcsenko, Leszja Ukrajinka, Pantelejmon Kulis, Mihajlo Drahomanov, Panasz Mirnij, Ivan Franko és mások voltak, akiknek művei és tevékenysége jelentős szerepet játszott az ukrán kultúra fejlődésében. A nemzeti felvilágosodás szimbólumai és az ukrán nép jogaiért folytatott harcosai lettek. Gondolataik és művészetük máig inspiráló, és az ukrán kultúra fejlődéséhez való hozzájárulásuk örökre megmarad Ukrajna történelmében.

A viharos XX. század, amely a forradalmakkal és az első világháborúval indult, az ukránok számára különböző államok részeként kezdődött. Szlobozsanscsina, Naddnyiprjanscsina, Tavria és a Krím-félsziget ekkor az Orosz Birodalom részét képezte, míg Galícia, Bukovina, Kárpátalja és Pogyilja az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Így az ukránok egymással szemben álló táborokban találták magukat a front két oldalán, de ugyanakkor a saját államukért is harcot vívtak. 

A XX. század elejét Ukrajna történelmében a Mihajlo Hrusevszkij vezette Központi Rada, a négy univerzálé, az Ukrán Népköztársaság Direktóriuma, a Nyugat-Ukrán Népköztársaság, valamint az ukrán földek egyesítésének és a függetlenség kikiáltásának reménye jellemezte. Azonban ezen tervek akkor nem valósultak meg. Az 1920-as években megkezdődött a szovjet hatalom korszaka, melyet “vörös terror”, kollektivizálás, kulákság elleni harc, a holodomor, a Gulag és a sztálini elnyomás, a “kivégzett reneszánsz”, a második világháború és ellenállási mozgalmak, súlyos háború utáni évek, a nemzeti eszme és vallási nézetek miatti üldözések jellemeztek. A szabadságszerető ukránok azonban soha nem feledték el legfontosabb céljukat – a függetlenséget. Azonban végül, ukránok millióinak régóta dédelgetett álma valóra vált  – 1991. augusztus 24-én Ukrajna függetlenségét kikiáltották.

Függetlenség

1991-ben Ukrajna szuverén független államként kezdte meg útját. 1991. december 1-jén tartották meg a függetlenséget támogató népszavazást és az első elnökválasztást. A fő jelöltek Leonyid Kravcsuk és Vjacseszlav Csornovil voltak. Utóbbi jelentős népszerűsége ellenére Leonyid Kravcsuk győzött. 2004-ben alkotmányreformot hajtottak végre, amely Ukrajnát elnöki-parlamentáris köztársaságból parlamenti-elnöki köztársasággá alakította át.

Függetlensége óta Ukrajna hat elnököt váltott és két forradalmat élt át — a 2004-es narancsos forradalmat és a 2013-ban kitört Euromajdant, amely fegyveres konfliktusba torkollott Oroszországgal (a Krím-félsziget és Donbász annektálása, a 2022-es orosz invázió), amely még mindig tart.

Földrajz

Ukrajna területe nagyrészt a Kelet-európai-síkság területén fekszik, és Európa teljes területének mintegy 5,7%-át teszi ki. A terület hossza a nyugati határtól a keleti határig 1316 km, az északi határtól a déli határig pedig 839 km. Ukrajna határainak teljes hossza 6993 km, amelyből 1355 km a Fekete- és az Azovi-tengeren, valamint a Kercsi-szoroson húzódik.

A legészakibb település Ukrajnában a Csernyihiv megyében található Hremjacs község, a legdélebbi pedig a Krím-félszigeten elhelyezkedő Forosz település. Az ország legnyugatibb települése a kárpátaljai Salamon, a legkeletibb pedig Rannya Zorja Luhanszk megyében. Ukrajna földrajzi középpontja a Cserkaszi megyében, a zvenihorodi járásban található Marjanivka község északi részén található.

Ukrajna 7 országgal határos: Oroszországgal, Moldovával, Romániával, Magyarországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal.

Ukrajna területének majdnem 95%-a síkság, átlagos tengerszint feletti magassága pedig 175 méter.

Az ukrajnai síkság legmagasabb pontja a Berda-hegy, amely a Hotini-fennsíkon található. Magassága eléri az 515 métert tengerszint felett. Ez a pont egyébként az egész Kelet-európai-síkság legmagasabb pontjának számít. Ukrajna hegyvidéki területéhez tartoznak az Ukrán-Kárpátok, melyek legmagasabb csúcsa a Hoverla (2061 méter tengerszint felett), valamint a Krími-hegység, melynek legmagasabb pontja a Roman-Kos (1545 méter tengerszint felett).

Ukrajna kiterjedése és földrajzi sokszínűsége miatt az ország különböző régióinak éghajlata sajátos jellemzőkkel bír. A legtöbb területen mérsékelten kontinentális éghajlat uralkodik, míg az északnyugati és délkeleti részeken kontinentális éghajlat jellemző. A Krím déli partvidékén az időjárási viszonyokat szubtrópusi mediterrán éghajlat jellemzi.

Ukrajna olyan terület, ahol jól megfigyelhető a négy évszak váltakozása. Az átlaghőmérséklet télen  -8 és -12 °C között mozog (a déli régióban a téli átlaghőmérséklet 0 °C körül ingadozik). Nyáron a hőmérő átlagosan +18 és +25 °C-ot mutat, bár egyes régiókban a levegő akár +35 °C-ra vagy annál is többre felmelegedhet. 

Figyelembe véve az éghajlati sajátosságokat, a legjobb időszak a turisták számára, hogy Ukrajnába látogassanak, a késő tavasztól kora őszig tartó időszak.

Nyelv és pénznem

Ukrajnában az egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, amely az indoeurópai nyelvcsalád szláv nyelvcsoportjába tartozik.

Az ország nemzeti valutája az ukrán hrivnya (UAH). A hrivnyát 1996-ban vezették be a pénzreformot követően. A valuta a nevét a középkori Ukrajnában használt súlymértékről kapta. Jelenleg az 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 50 és 1000 hrivnya értékű címletek vannak forgalomban. A hrivnya előtt, 1992-től, miután Ukrajna kilépett a rubelzónából, egy átmeneti valutát használtak, a kupon karbovanecet. 

Népesség és politikai rendszer

A függetlenség óta a legnagyobb népességszámot 1993-ban regisztrálták, és 52 millió 244 ezer embert tett ki. Ezt követően ez a szám az évek során folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Ennek fő okai a kivándorlás — beleértve a munkamigrációt —, a születési arányszám csökkenése és a halandóság növekedése. A 2001-es népszámlálás szerint Ukrajna lakosságának 67,2%-a városi területeken él, míg 32,8%-a vidéken. A teljes körű háború kitörése előtt a legnagyobb népességű városok Kijev, Harkiv, Dnyipro és Odessza voltak. A háború előtt a keleti és a nyugati régiók voltak a legsűrűbben lakottak. 

Ukrajna parlamentáris-elnöki köztársaság, amelyben az elnöki, parlamenti és helyhatósági választásokat titkos szavazással tartják. A választások ötévente zajlanak.

Ukrajna elnökei:

• Leonyid Kravcsuk (1991. december 5. — 1994. július 19.);
• Leonyid Kucsma (1994. július 19. — 2005. január 23.);
• Viktor Juscsenko (2005. január 23. — 2009. február 25.);
• Viktor Janukovics (2010. február 25. — 2014. február 22.);
• Petro Porosenko (2014. június 7. — 2019. május 20.);
• Volodimir Zelenszkij (2019. május 20. óta).

A soron következő elnökválasztásokat 2024 tavaszán kellett volna megtartani, azonban a háború miatt ezeket elhalasztották, amíg a hadiállapotot fel nem függesztik vagy el nem törlik.

Hogyan juthatunk el Ukrajnába? 

A háború előtt Ukrajna jól kiépített, különböző típusú közlekedési kapcsolatokkal rendelkezett. Békeidőben az ország vasúthálózata több mint 22 ezer km hosszú volt, míg az autópályák hossza meghaladta a 100 ezer km-t, beleértve a nemzetközi összeköttetéseket is. Azonban a háború következtében az utak és vasúti pályák egy része megsemmisült. 

A függetlenség kinyilvánítása óta Ukrajnában aktívan fejlődött a nemzetközi légi közlekedés, különösen a vízummentesség elnyerését követően az EU-val. Ukrajna legnagyobb nemzetközi repülőtere a Boriszpili repülőtér. Sokáig ez volt az ország legnagyobb légitársaságának, az Ukraine International Airlines (ukrán nevének rövidítésével MAU) bázisa. A MAU mellett Ukrajnában több kisebb fapados légitársaság is működött. A fővároson kívül nagyobb repülőterek találhatók Harkivban, Lembergben, Dnyiproban és Odesszában. 

A tengeri útvonalak hossza Ukrajnában mintegy 4500 kilométer. A legfőbb nemzetközi hajózási útvonalak Odessza kikötőjén keresztül zajlanak.

A háborús állapot kihirdetése óta Ukrajnában a légi közlekedés szünetel. Azonban Ukrajnába más módon is el lehet jutni: autóval, nemzetközi buszjáratokkal vagy vonattal. Nyugat-Ukrajnának közvetlen határa van Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával, ahol számos határátkelőhely található. Ezek lehetővé teszik a be- és kiutazást az Európai Unió országai felől. 

A Magyarország és Ukrajna közötti határszakasz 137 kilométer. Itt több határátkelőhely is rendelkezésre áll, így kiválaszthatja a legmegfelelőbbet az Ön számára. 

1. Közúti határátkelők:

• Záhony — Csap
• Lónya — Harangláb
• Barabás — Mezőkaszony
• Beregsurány — Asztély
• Tiszabecs — Tiszaújlak

1. Vasúti határátkelők:

• Záhony — Csap
• Tiszaszentmárton — Szalóka (csak a teherforgalom számára)

Hová utazzunk Ukrajnában — a legérdekesebb helyek a turisták számára

Ukrajna egy rendkívül gazdag történelmi örökséggel rendelkező ország. Az állam területén közel 500 települést alapítottak több mint 900 évvel ezelőtt. Továbbá majdnem 4500 falu Ukrajnában több mint 300 éves történelemmel rendelkezik. Ukrajnában 150 ezer történelmi, kulturális, régészeti és építészeti emlék található.

Ukrajna leghíresebb nevezetességei, amelyek a turisták és az ukránok körében egyaránt nagy érdeklődésre tartanak számot, a Kijevi barlangkolostor (Pecserszka Lavra) és a Szent Szófia-székesegyház, amelyek közel 1000 évvel ezelőtt épültek. Azonban Ukrajna valamennyi régiója sajátos természeti, építészeti és történelmi látnivalókkal rendelkezik.

A teljes körű invázió előtt sok turista látogatta az országot. Mivel 2020-ban legalizálták a szerencsejátékokat, egy új szórakozási lehetőség jelent meg számukra — a junket túrák. Ezek speciális túrák az ukrán kaszinókba.

Kijev

Ukrajna fővárosa egy igazi szabadtéri múzeum. Íme a legnépszerűbb turisztikai látványosságok, amelyeket minden Kijevbe látogatónak meg kell tekintenie:

• Kijevi barlangkolostor (Pecserszka Lavra);
• Andrijivszkij Uzviz (sétálóutca);
• Arany-kapu;
• Hrescsatik és a Függetlenség tere;
• Marijinszkij-palota;
• Szent Szófia-székesegyház;
• Kiméra-ház;
• Szent Volodimir-székesegyház;
• Tarasz Sevcsenko Nemzeti Múzeum;
• Hanenko Múzeum.

A Kijevi Nemzeti Akadémiai Operettszínház, Ukrajna legnagyobb vasútmodellje — a Miniland, a Szent Miklós-templom és a VDNH üvegháza egyaránt népszerű a turisták körében.

Hol szálljunk meg?

Kijevben rengeteg szálláslehetőség áll a vendégek rendelkezésére, csak a pénztárcájuk szabhatja meg a határt. Az ukrán főváros legnépszerűbb szállodái a következők:

• 11 Mirrors;
• InterContinental Kyiv;
• Hilton;
• Opera Hotel Kyiv;
• Oselya Eco hotel in Kyiv.

Ezenkívül a főváros számos szobákatt és apartmanokat is kínál napi vagy hosszú távú bérlésre, valamint hosteleket.

Lemberg (Lviv)

Lemberg teljes történelmi központja az UNESCO Világörökség része, így az óváros szinte minden szegletét érdemes megnéznie még a legigényesebb turistáknak is. Az “Oroszlánvárossal” való ismerkedést az alábbi helyszínekkel érdemes kezdeni:

• A vidéki építészet és a népi élet múzeuma;
• Szent György-székesegyház;
• Piactér;
• Lembergi Operaház;
• Potocki-palota;
• Dominikánus dóm;
• Boim-kápolna;
• Olasz udvar;
• Magas Kastély Park;
• “Licsakivi temető” Történelmi és Kulturális Rezervátum.

És azok számára, akik nem csupán Lemberget szeretnék megismerni, figyelmébe ajánljuk a lemberg megyei várakat — Zsovkivszki, Pidhorecki, Zolocsivi, Oleszkói. 

Hol szálljunk meg?

A lembergi szállodák nem csupán a kellemes pihenésről szólnak. A városban számos olyan létesítmény található, amelyek különleges hangulatukkal és történelmükkel vonzzák a látogatókat: 

• Grand Hotel Lviv Casino & Spa;
• City Inn Hotel;
• Chopin;
• "Drevny Grad" Park Hotel;
• Citadel Inn.

Lembergben számos pénztárcabarát szálloda, hostel és apartman is foglalható. 

Kárpátok

Az ukrán Kárpátok talán a legnépszerűbb régió az ukrán és a külföldi turisták körében. Tehát, ha Ön is túrát tervez a hegyekben, és szeretné a lehető legtöbbet kihozni az utazásból, mindenképpen vegye fel az útitervébe az alábbi helyeket:

• Hoverla — Ukrajna legmagasabb pontja;
• Bukovel síközpont;
• Jaremcse;
• A máramarosi Pip Iván-hegy;
• a Kárpátok magashegyi rétjei;
• a legmagasabb hegyi tó, a Brebeneszkul (a Kárpátok kék szeme);
• Maricsejka-tó;
• Sesori község Ezüst-vízesései;
• Piszanij Kaminy-hegy (Írott-Kő);
• Ivano-Frankivszk megye fatemplomai.

Hol szálljunk meg?

A Kárpátokban rendkívül fejlett a szállodai és szórakoztató infrastruktúra. Egyes szállodák pedig már önmagukban is a terület legfőbb látnivalói. Ezek közé tartozik:

• Sztara Pravda komplexum;
• SkyPod Eco Mountain Resort;
• Shelter Apart Hotel;
• Black Rock Mountain Retreat;
• Korona.

Azoknak, akik olcsóbb lehetőségeket keresnek, vagy teljes mértékben élvezni szeretnék a Kárpátok helyi hangulatát, érdemes szállást keresniük a hegyi falvakban. A helyiek szívesen kínálnak turistáknak etno-stílusú szállásokat.

Pripjaty

Sokak számára a csernobili kizárási zóna meglehetősen hátborzongató hely. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik szeretnének ellátogatni arra a területetre, ahol 1986-ban a XX. század legnagyobb technogén katasztrófája történt. Van, aki az izgalmakat keresi, míg mások a saját szemükkel szeretnék látni a tragédia helyszínét, felfedezni azt a területet, ahol a természet közel 40 éve nem ismer emberi beavatkozást.

A legnépszerűbb turisztikai helyszínek a csernobili zónában:

• Pripjatyi vidámpark;
• Duha radarállomás;
• Pripjatyi kikötő;
• Pripjaty kávézó;
• 2. számú középiskola;
• Vörös-erdő;
• Energetik kultúrpalota;
• Azúr uszoda;
• Csernobili atomerőmű;
• Pripjaty sztélé.

Kamjanec-Pogyilszkij

Kamjanec-Pogyilszkij színes történelmi hangulatával vonzza a turistákat. Az ősi műemlékek és a modern infrastruktúra egyedülálló szimbiózisa különleges energiát teremt. Az emberek romantikát és kellemes hangulatot keresve jönnek ide, emellett lehetőséget kapnak arra, hogy több évszázados “időutazásban” legyen részük. 

A legnépszerűbb turisztikai helyszínek Kamjanec-Pogyilszkijben:

• Kamjanec-Pogyilszkiji kastély;
• Egyetértés asztala emlékmű;
• Alsó- és felső-lengyel kapuk;
• Farenholts lépcső;
• Péter és Pál apostol székesegyház;
• Örménykút;
• Városháza;
• A turisták emlékműve;
• Dominikánus templom;
• Szmotrickij kanyon.

Hol szálljunk meg?

Mint minden turisztikai városban, Kamjanec-Pogyilszkijben is számos kényelmes szálloda található, többek között:

• Kleopatra VIP;
• 7 dnyiv (nap);
• Optima Collection;
• Monte Cristo;
• Filvarky center.

Emellett lehetőség van szoba vagy apartman bérlésére is. Azonban a turista szezonban  érdemes előre lefoglalni a szállást a városban. 

Kárpátalja

Ez Ukrajna egyik legszínesebb régiója. Itt minden van, ami érdekelheti a turistákat: hegyek, erdők, várak, egyedülálló templomok, természeti és kulturális látnivalók, rekreációs lehetőségek. 

Kárpátalja legnépszerűbb turisztikai célpontjai:

• Kaszonyi Termálfürdő;
• Ungvári vár;
• Munkácsi vár;
• Nárciszok völgye;
• Schönborn kastély;
• Szinevéri-tó;
• Sipot-vízesés;
• Alsókalocsa község;
• Iza község;
• Aknaszlatina.

A hideg időszakban Kárpátalja a téli sportok egyik központja. 

Mit kóstoljunk meg?

Ukrajna egy népszerű régió a gasztronómiai turizmus szempontjából is. A nemzeti konyha gazdag ínycsiklandó és színes ételekben. Ráadásul minden egyes régió híres saját különleges gasztronómiai hagyományairól.

• Poltava megye kulináris specialitása például a galuska;
• Hmelnickij megye a különböző kolbászok és hústekercsek ukrán fővárosa;
• A Ternopili régióban érdemes megkóstolni a helyi gombalevest, a macsankát és a gazdag kulist szalonnával;
• Lemberg híres a galíciai (lembergi) sajttortájáról és finom réteseiről;
• Kárpátalja pedig a bográcsgulyásról és a hústekercsekről;
• Bukovinában a vendégeket hagyományos helyi csanahival, házi készítésű brindzával és mamaligával (puliszka) várják;
• A Kárpátok specialitása pedig a bános és a gombaleves.

Mindemellett természetesen nem hagyhatjuk ki a borscsot, a varenikit (derelye), a töltött káposztát és a kocsonyát. Aki valami igazán különlegeset szeretne kipróbálni a régi ukrán receptek alapján, annak érdemes megkóstolni a spundrát és a kacsana kását.

Érdekességek Ukrajnáról

1. A világ első alkotmányát 1710-ben az ukrán hetman, Pilip Orlik vezette be. 
2. Zaporizzsja megyében található a Kősír régészeti lelőhely, amely régebbi, mint Stonehenge és az egyiptomi piramisok.
3. Kijevben található a világ legmélyebb metróállomása, az Arszenalna. Mélysége 105 méter. 
4. Kropivnickij városa alapítása óta hatszor változtatta meg a nevét.
5. 2022. július 1-jén az ukrán borscs felkerült az UNESCO kulturális örökségi listájára.
6. A Zaporizzsjai Szics — az egyik legelső demokratikus társadalmi formáció a világon.
7. Európa egyik legnagyobb sivataga Herszon megyében található. Az Oleski sivatag területe 210 ezer hektár.
8. Ukrajna Függetlenségi Nyilatkozatának szövege mindössze 93 szóból állt, és egy papírlapon elfért.
9. A kikiáltást követő 2 hónapon belül Ukrajna függetlenségét több mint 92 ország ismerte el.

Háború Ukrajnában

2022. február 24. óta Ukrajna háborúban áll Oroszországgal. Oroszország agressziója Ukrajna ellen azonban már jóval a teljes körű invázió előtt elkezdődött. 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, és destabilizálta a társadalmi-politikai helyzetet Ukrajna keleti megyéiben. Válaszképpen az orosz agresszióra, 2014. április 14-én terrorellenes műveletet (ATO) indítottak Ukrajnában. 

Jelenleg Ukrajnában hadiállapot van érvényben. Az ország egyes területei megszállás alatt állnak. A háborús cselekmények következtében számos települést részben vagy teljesen megsemmisítettek, köztük Mariupolt, Szeverodonyecket, Marjinkát, Bahmutot, Avgyijivkát, Rubizsnét, Volnovahát, Popasznát. A háború azonban továbbra is tart.