Hollandia

Általános információk

Az ország neve nem hiába “alsó földek”-et jelent – hiszen szó szerint minden méterét a tengertől harcolja ki, ez a valóság: Hollandia területének mintegy fele mindössze 1 méterrel van a tengerszint felett, további egynegyede pedig a tengerszint alatt fekszik. Sok olyan falu és kisváros van, ahol egyetlen méternyi aszfaltozott út sincs. A helyiek számára az üzletekben való bevásárlási “séta” csónakázást jelent.

A gyönyörű helybeli tájképek mögött a lakosok hihetetlen munkája rejtőzik. Számos gátat, zsilipet és dűnét kell építeniük, hogy megvédjék a földet az áradásoktól. Hollandia fővárosának, Amszterdamnak még a neve is teljesen prózai eredetű: a XIII. században építettek egy gátat az Amstel folyón (a városon keresztülfolyó egyik folyó), amelyről a várost nevezték el.

Az ország történelme

Hollandia történelme gazdag és szövevényes, visszanyúlik a középkori hercegségekhez és megyékhez, amelyek a XVI. században a Habsburgok uralkodása alatt egyesültek. 1568-ban kezdődött az a spanyol koronától való függetlenségért vívott nyolcvanéves háború, amely 1648-ban az Egyesült Tartományok független köztársaságának megalakulásával fejeződött be.

A XVII. században, Hollandia úgynevezett “aranykorában” az ország a világ egyik vezető tengeri és kereskedelmi hatalmává vált, tudományos és kulturális eredményei pedig az elismertek közé tartoznak.

A XVIII. században Hollandia az Angliával és Franciaországgal folytatott háborúk miatt gazdasági és politikai hanyatláson ment keresztül. A francia forradalom hatására 1795-ben megalakult a Batáviai Köztársaság, amely francia protektorátus alatt állt fenn. Napóleon 1815-ös veresége után a bécsi kongresszuson létrehozták az egyesült Holland Királyságot, amely a mai Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot foglalta magában. Belgium azonban 1830-ban elszakadt, és független államot alkotott.

A tizenkilencedik században Hollandia alkotmányos monarchiává vált, és aktívan részt vett a gyarmati tevékenységekben, mindenekelőtt Indonéziában. Az első világháború alatt semleges maradt, a második világháború alatt pedig 1940 és 1945 között a náci Németország szállta meg az országot.

A háború után Hollandia a fellendülés és a gazdasági növekedés időszakát élte át, és alapító tagja lett a NATO-nak és az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből később az Európai Unió lett. Ma Hollandia liberális politikájáról, magas életszínvonaláról és a szociális kérdések progresszív megközelítéséről ismert.

Földrajza és éghajlata

Hollandia egy meglehetősen kicsi, de sűrűn lakott európai ország, amely az Északi-tenger partján fekszik, és csak két országgal szomszédos: Belgiummal délen és Németországgal keleten. Nyugaton Hollandia tengeri határral rendelkezik: kompjárattal néhány óra alatt el lehet jutni Nagy-Britanniába.

Hollandia 12 tartományból álló királyság:

• Észak-Hollandia (székhelye Haarlem);
• Dél-Hollandia (székhelye Hága);
• Frízföld (székhelye Leeuwarden);
• Flevoland (székhelye Lelystad);
• Limburg (székhelye Maastricht);
• Utrecht (székhelye Utrecht);
• Észak-Brabant (székhelye 's-Hertogenbosch);
• Zeeland (székhelye Middelburg);
• Drenthe (székhelye Assen);
• Gelderland (székhelye Arnhem);
• Groningen (székhelye Groningen);
• Overijssel (székhelye Zwolle).

Külön érdekesség, hogy Flevoland az utolsó holland tartomány, amelyet 1986-ban hoztak létre. A királyság középső részén végzett hatalmas területrendezési munkálatoknak köszönhetően jöhetett létre. Nem csoda, hogy itt szeretik ismételgetni:

A földet Isten teremtette, a Hollandiát pedig maguk a hollandok.

Az ország éghajlata mérsékelt és tengeri. Nyáron sosincs forróság, télen pedig elviselhetetlenül hideg: a nyári átlaghőmérséklet 17 °C körül van, télen pedig ritkán csökken fagypont alá a hőmérséklet. Éppen ezért Hollandia ideális hely azok számára, akik különböző okokból nem bírják a szélsőséges hőmérsékleteket.

Népesség, valuta és politikai rendszer

Hollandiában 17,5 millió ember él, és a világ egyik legmagasabb életszínvonalú országa. A királyság mindig legalább az első húsz helyen szerepel az európai és a globális rangsorokban. A hivatalos nyelv a holland, de Hollandia lakosai javarészt többnyelvűek. Szinte a teljes felnőtt lakosság, sőt még a gyermekek is folyékonyan beszélnek angolul, és sokan jól beszélnek németül is.

A hivatalos pénznem az euró, amely 2002-ben váltotta fel a holland guldent.

Hollandia politikai rendszere alkotmányos monarchia, parlamentáris demokráciával. Az állam vezetője az uralkodó, jelenleg Vilmos Sándor király, akinek szerepe elsősorban ceremoniális. A törvényhozó hatalmat egy kétkamarás parlament (a Staten-Generaal) gyakorolja, amely egy Első kamarából (75 tagú, a tartományi tanácsok által megválasztott szerv) és egy Második kamarából (150 tagú, közvetlen szavazással választot testület) áll. A végrehajtó hatalmat az uralkodó által kinevezett kormány irányítja, amelynek élén a miniszterelnök áll, jelenleg Mark Rutte. A kormány koalíciók alapján alakul, mivel Hollandiában többpártrendszer van, és általában egyetlen párt sem kap abszolút többséget.

Hogyan juthatunk el oda?

Hollandia a világ minden tájáról érkező turisták kedvelt célpontja: évente több mint 15 millióan érkeznek ide. A statisztikák szerint az országot leggyakrabban az amerikaiak, a britek, a franciák és a legközelebbi szomszédok, a németek és a belgák választják. Az országba való beutazáshoz nincsenek bonyolult eljárások, ami még vonzóbbá teszi az országot. Hollandia szárazföldi, légi és vízi úton is megközelíthető.

A szárazföldi útvonalak Németországon és Belgiumon keresztül vezetnek, ahonnan nagysebességű vonatok és buszok közlekednek folyamatosan a tökéletes autópályákon.

Repülővel

Minden tartományban vannak repülőterek, így ha gyorsan kell ideérnie, a legjobb, ha repülőjegyet foglal. A járatokat leggyakrabban a KLM, a világ legrégebbi és legnagyobb légitársasága üzemelteti.

Az amszterdami Schiphol repülőtér, amely több mint egy évszázaddal ezelőtt egy lecsapolt tó helyén épült, külföldről érkező repülőgépeket fogad. Hat kifutópályájával az európai kontinens negyedik legnagyobb repülőtere.

A KLM légitársaság mindennapi rendszerességgel indít járatokat Budapestről Amszterdamba. Elővételben történő vásárlás esetén a jegyek 34 000 és 60 000 forint közötti összegbe kerülnek, átszállás nélkül és egy útra. A repülési idő körülbelül 2 óra 20 perc.

Ha már holnap repülnie kell, az Air Serbia, a Ryanair, a LOT, az EasyJet, a Lufthansa vagy a Swiss 66 ezer és 125 ezer forint közötti összegért kínál jegyet átszállással (de ez további 5-12 órát vesz igénybe), míg a KLM-nél egy átszállás nélküli jegy 239 ezer forintba vagy még többe kerül.

Hollandia azonban kis ország, és nem kell feltétlenül a fővárosba repülni, olcsóbban is el lehet jutni egy másik városba. A WizzAir például mindössze 10 700 forintért kínál jegyet Budapestről Eindhovenbe – és ez mindössze néhány héttel az indulás előtt, átszállás nélkül. Eindhoven pedig mindössze 125 km-re van Amszterdamtól, 111 km-re Rotterdamtól és 138 km-re Hágától.

Emellett Debrecenből is lehet repülni Hollandia különböző repülőtereire, így mindenkinek van választási lehetősége, a kívánt indulási időponttól és helytől, valamint a jegy árától függően.

Vonattal

Először is figyelembe kell vennünk, hogy a távolság Budapest és Amszterdam között körülbelül 1400 km. De ha ettől nem riad meg, és szereti a vasutat, vagy útközben Németországban is szándékozik megállni, akkor ezek a választási lehetőségek.

Budapest és Amszterdam között két fő vonatútvonal van. Az egyik Magyarországról Berlinbe (éjszakai vonat), majd Berlinből Hollandiába vezet. A másik pedig – Magyarországról Münchenbe és Münchenből Hollandiába.

Berlinbe az éjszakai vonatjegyek ára 11 600 forinttól indul és az útazás kb. 11 órát vesz igénybe. A napi közvetlen vonatra a vonatjegy ára már 13 200 forinttól kezdődik.

Berlinből Amszterdamba a leggyorsabb vonat menetideje kb. 6 óra, a legolcsóbb jegy ára 29 EUR. Közvetlen vonatjáratok közlekednek, így nem kell átszállni.

A gyermekek jelentős kedvezményt kapnak.

Általánosságban elmondható, hogy a Münchenen keresztül történő utazás a jegyárak és az utazási idő tekintetében nagyjából azonos, és Ön választhat, hogy reggel vagy este érkezik Berlinbe vagy Münchenbe.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy Németországban a vonatok néha nagyon késnek, de van egy olyan szabály, hogy ha a vasút hibájából lekési a vonatát, joga van felszállni egy másik megfelelő vonatra, de csak akkor, ha már van jegye erre az útvonalra.

Busszal

Budapestről Amszterdamba naponta és többször is indulnak buszjáratok. Ha ma vagy holnap utazna, a Flixbus 43 000 és 60 000 forint között kínál jegyeket – de ne feledje, hogy ez 1-2 átszállással jár. Az utazási idő 21 órától 32 óráig terjed.

Ha viszont elővételben vásárols jegyet, az árak 25 000 és 44 000 forint között mozognak, szintén átszállással. A járatok a következő helyekről indulnak: Népliget, Mexikói út vagy Kelenföld.

A RegioJet autóbuszai is indulnak Hollandiába, a jegyek ára a legközelebbi napokra körülbelül 38 ezer, illetve elővételben 31 ezer és 41 ezer forint közötti összegbe kerülnek. De vegyük figyelembe, hogy ez a társaság a transzfereket buszról vonatra való átszállással szervezi, vagy fordítva.

Kocsival

Autóval utazni igazán kényelmes – nem korlátozza Önt a bőröndök mérete és száma, mint a közlekedési társaságoknál, nem zavarják más utasok, így gond nélkül társaloghat vagy hallgathatja a zenét, és az autóban a hőmérsékletet és a szellőzést saját kényelme szerint állithatja be, és még magával viheti a háziállatait is.

Magyarországról autóval a leggyorsabban Ausztrián és Németországon keresztül lehet eljutni Hollandiába, de Szlovákián és a Cseh Köztársaságon keresztül is. Így Amszterdamig kb.1395-1430 km a távolság, útvonaltól függően.

Az üzemanyagon kívül figyelembe kell vennie az autópályadíjak költségeit is, amelyek minden egyes országban, amelyen áthalad, körülbelül 10-15 eurót tesznek ki. Németországban és Hollandiában azonban ingyenesek az autópályák. Mindenesetre érdemes előre szakemberekkel átvizsgáltatni az autót, hogy elkerülje az útközbeni problémákat, mivel ezekben az országokban a javítások drágák.

A vezetési idő 14-16 óra, vagyis útközben valószínűleg meg kellesz állnia valahol pihenésre és\vagy éjszakázásra.

Egyébként Hollandiában 13 olyan város van, ahol bizonyos területeken nem engedélyezett a dízelautók közlekedése.

Hajóval

A hajók szerelmeseinek különleges kaland lesz Hollandiába vízi úton eljutni. Természetesen nem ez a leggyorsabb vagy legolcsóbb út, de mindenképpen felejthetetlen. Két útvonal is létezik ide - a németországi Kölnből, a Rajnán tett hajókirándulással. A másik pedig egy északi-tengeri hajóút: például a német Hamburgból vagy Brémából Amszterdamba vagy Rotterdamba.

Hol szálljunk meg?

Amszterdam drága város, de ez nem jelenti azt, hogy a világ összes pénzét egy szállodai szobára kellene költenie. A szerényebb költségvetéssel rendelkező turisták számára is vannak jó szállodák kedvező áron.

A belvárosi szálloda kiválasztásakor figyelembe kell vennie néhány részletet - például azt, hogy ezek mindegyike 300-400 éves, régi épületekben helyezkedik el. Építészetük is megfelelő: a szobák kicsik és alacsonyak, nincsenek liftek, csak csigalépcsők, amelyek túl meredek és keskenyek a terjedelmes bőröndök befogadására.

Az amszterdami szállodák kétségtelen előnye, hogy közel vannak a város legtöbb látnivalójához és a közlekedési csomópontokhoz. A repülőtérről körülbelül fél óra alatt, a központi pályaudvarról pedig 7-15 perc alatt érhetőek el tömegközlekedéssel.

Hostelek és megfizethető szállodák

• A Hotel V Frederiksplein szálloda a város szívében, a gát, számos üzlet és étterem közelében található. A szobák központi fűtéssel, saját fürdőszobával, valamint nagyméretű francia- és king-size ágyakkal rendelkeznek. Internet, TV és rádió áll rendelkezésre, a vendégeknek pedig reggelit és egy bárt is kínálnak.

• A Flipper egy régi épületben, a központ közelében található szálloda. A szobák kicsik, de tiszták; vannak családi és nemdohányzó szobák. A szállodában étterem, reggelizőterem és bár, valamint szobaszerviz is van. Internet és TV is rendelkezésre áll. A vendégek a parkolóban hagyhatják autójukat, és a szálloda parkjában pihenhetnek. Felár ellenében kerékpárok is bérelhetők. A személyzet több is nyelven beszél.

• A La Belle Vue szálloda egy régi bevásárló árkádban, egy nagyon szép épületben található. A szobák nem nagyok, de hangulatosak, mindegyikhez saját fürdőszoba tartozik. Vendégparkoló is van. Barátságos, több nyelven beszélő személyzet.

• A Di-Ann City Centre Hotel egy kis szálloda fűthető szobákkal és számos kényelmi szolgáltatással. Az internet és a TV nem minden, amit a vendégek számára kínálnak. Tiszta és hangulatos, a személyzet udvarias és többnyelvű. A szobákban fürdőszoba és WC, valamint hűtőszekrény és széf is található.
• Az Anna-Maria II egy olcsó botel, azaz egy kikötött hajón található szálloda, minimális felszereltséggel. A legjobb árak vasárnaptól csütörtökig érvényesek, hétvégén sokkal drágábbak. A szobák kicsik, több ágyasak. A fürdőszoba közös, a reggeli ingyenes.

A legnépszerűbb szállodák

Íme hét népszerű szálloda Hollandiában, amelyek magas értékeléseket kapnak a turistáktól:

1. Hotel Pulitzer Amsterdam - ez a luxushotel Amszterdam szívében található, és 25, egymással összekapcsolt XVII. és XVIII. századi épületet foglal magában. Egyedülálló belső teréről és magas szintű szolgáltatásairól ismert.

2. A Conservatorium Hotel egy másik amszterdami luxusszálloda, amely a múzeumok és divatos butikok negyedében található. A szálloda modern szolgáltatásokat kínál egy történelmi épületben.

3. A De L'Europe Amsterdam egy elegáns szálloda az Amstel folyó partján, amely történelméről és magas szintű kényelméről ismert. Itt pompás kilátás nyílik a városra, és kiváló éttermek várják a vendégeket.

4. The Dylan Amsterdam – a tekintélyes csatornanegyedben található butikhotel a történelmi bájt modern dizájnnal és személyre szabott kiszolgálással ötvözi.

5. A Grand Hotel Karel V egy luxushotel Utrechtben, egy volt kolostorban. Páratlan kényelmet és történelmi hangulatot kínál a vendégeknek.

6. A Hotel Des Indes, The Hague – egy híres hágai szálloda, amely 1881 óta várja vendégeit. A szálloda eleganciájáról és magas szintű szolgáltatásairól híres.

7. Az InterContinental Amstel Amsterdam – az Amstel folyó partján található szálloda 1867 óta a luxus szimbóluma, amely fényűző szobáiról és panorámás kilátásairól ismert.

Ezek a szállodák történelmük, elhelyezkedésük és szolgáltatási színvonaluk miatt népszerűek a turisták körében.

Mit érdemes megnézni?

Ennek a nyugat-európai országnak minden nagyobb városának történelme legalább 500 évvel ezelőtt kezdődött, így bőven akad látnivaló. Hollandia emellett évszázadok óta az európai kultúra és építészet egyik központja. A több száz éves múltra visszatekintő festmények, szobrok, házak és hidak a restaurátorok erőfeszítéseinek köszönhetően még mindig nagyon szép állapotban vannak, és a világ minden tájáról vonzzák a művészet kedvelőit.

Építészet

A holland városok régi építészetének saját, jól felismerhető arculata van. Három- és négyemeletes, egymáshoz közel épült, ferde nyeregtetős házak zsúfolódnak a szűk utcákban és a számtalan csatorna partjain.

Erre egyszerű a magyarázat: Hollandiában ősidők óta minden méter földterület aranyat ért, így a középkori építők gyakran nem engedhették meg maguknak, hogy akár csak egy méteres távolságban egymástól építsenek házakat. A városok központi utcáit hihetetlen szűkösségük miatt inkább sikátoroknak nevezik. A házak közötti távolság olyan kicsi, hogy még két sovány ember sem valószínű, hogy elkerülné egymást.

A holland városok központjai közvetlenül a nagyobb folyók partjain épültek, így közülük sokan cölöpökön állnak. Amszterdamban még az a hiedelem is él, hogy nem szabad ugrálni vagy hangosan toporzékolni a házban, mert különben víz alá merül.

Az évszázadok során a cölöpök néhol elkorhadtak, és ha a régi házak nem álltak volna szorosan egymás mellett és nem támasztották volna meg egymást, valószínűleg már elkezdtek volna összeomlani – a modern építészek minden erőfeszítése ellenére.

Csatornák

Hollandia nagy része a tengerszint alatt fekszik, ezért sok helyi város a csatornáival nagyon emlékeztet Velencére. Mindenképpen tegyen egy hajókirándulást Amszterdam csatornáin. A lenyűgöző séta és az idegenvezető érdekes történetei rengeteg élménnyel és benyomással gazdagítják majd.

Sajtpiac

Lehet úgy ellátogatni Hollandiába, hogy ne kóstolná meg a híres sajtokat? Nem, ez teljességgel lehetetlen!

Európa “sajtszívében” minden évben tartanak sajtpiacokat – vidám ünnepségeket, amelyek inkább show-ra hasonlítanak, mint hagyományos vásárra. Mindössze öt olyan város van, ahol ezeket megrendezik. Szinte mindegyikük neve az azonos nevű sajtokról ismert: Gouda, Edam, Alkmaar, Hoorn és Woerden. Ezeket a sajtvásárokat leggyakrabban nyáron tartják, csak az alkmaari sajtpiac van nyitva március végétől szeptember végéig.

“Tiltott gyümölcs”

Kevés olyan hely van a világon, ahol az emberi gyengeségeket akkora megértéssel kezelik, mint Hollandiában. Amszterdam különösen sikeres ebben a tekintetben. A híres De Wallen, a hatalmas vöröslámpás városrész egyik negyede nem csak XXX szolgáltatásokat kínál, hanem legálisan invitál erotikus filmek megtekintésére, pikáns magazinok lapozgatására vagy kávézók látogatására is.

Hollandia legnépszerűbb látnivalói

Az oda érkező turistáknak van egy kis problémájuk: általában kevés az idejük és nagyon sok a látnivaló – ott nagyon elkerekedik az ember szeme. Íme tíz hely, amit mindenkinek meg kellene néznie:

1. A Rijksmuseum Amszterdam legnagyobb múzeuma és a világ húsz leglátogatottabb művészeti múzeumának egyike. Művészeti gyűjteménye a XV-XIX. századi holland mesterek számos alkotásából álló összeállítás. Nevezetesen, a híres mesterek az “arany” XVII. századból, különösen Rembrandt, Jan Lujken, Jan Vermeer és Frans Hals, valamint Pieter de Hooch, Jan Steen, Jacob van Ruisdael, Bartholomeus van der Helst, Jan van Scorel és mások. A festményeken kívül a gyűjteményben szobrászati és iparművészeti alkotások, ázsiai művészet van, valamint egy történeti jellegű kollekció, továbbá rajzok, grafikák és fényképek gyűjteménye is megtalálható.

2. Keukenhof egy igazi paradicsom nem messze a fővárostól. Ebben a királyi virágparkban ritka növényfajok találhatók. A grandiózus látványban csak az év néhány hónapjában gyönyörködhetünk, amikor a park a virágzási szezonban – kb. március 20-tól május 20-ig – nyitva áll a látogatók előtt.

3. Az Anne Frank Ház minden amszterdami utazás egy szomorú pontja – egy kis zsidó lány múzeuma, aki szívszorító naplót írt. Ezt a naplót számos nyelvre fordították le. Ez a gyász helye és egy örök emlékeztetője az emberiségnek arra, hogy mi az a fasizmus.
4. A rotterdami Tengerészeti Múzeumban a látogatók valódi hajókat, harci panorámákat, haditengerészeti felszereléseket és más érdekes kiállítási tárgyakat tekinthetnek meg.

5. A rotterdami kockaházak Piet Blom dán építész által tervezett egyedi épületek, amelyeket fejjel lefelé fordítottak és egy sarokra állítottak. Ez a város egyik legszínvonalasabb környéke.

6. Az utrechti templom avagy a Szent Márton-katedrális Hollandia legmagasabb temploma – 112 méteres a tornya. A katedrális a XVI. században épült gótikus stílusban.

7. A Kasteel de Haar Hollandia legnagyobb és egyik leghíresebb kastélya, amely Utrecht közelében található. A kastély, ahogy ma ismert, a XIX. század végén Pierre Cuypers építész építtette újjá egy középkori vár romjai alapjain. A helyreállítást a gazdag van Zuylen van Nyevelt család finanszírozta.

8. A Depot Boijmans Van Beuningen egy 2021 novemberében megnyitott innovatív múzeumi tárolólétesítmény Rotterdamban. Ez a világ első nyilvános múzeumi raktára, ahol a látogatók megtekinthetik a Boijmans Van Beuningen Múzeum teljes gyűjteményét, amely mintegy 151 000 műalkotást tartalmaz. A raktár egy futurisztikus, tükrös épületben található, amelyet az MVRDV építésziroda tervezett. A látogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a klasszikus festményektől a kortárs installációkig számos műalkotást megtekintsenek, sőt, még a restaurálási folyamatot is megfigyelhetik.

És ez még nem minden látnivaló Európa egyik legszebb vidékén. Ahhoz, hogy az egész királyságot megismerhesse, valószínűleg több évig itt kell élnie, és napi tanulmányi kirándulásokat kell majd szerveznie magának.

Mit együnk?

A holland konyháról először a sajt és a hering jut eszünkbe. De valójában ez a két termék tette híressé az országot évszázadokkal ezelőtt az egész világon.

A hollandok egyetlen napot sem bírnak ki hús nélkül. A zöldségpürével és marhahússal készült raguk, valamint a hutspot (húsos pörkölt burgonyadarabokkal, hagymával és sárgarépával) minden kávézó vagy étterem étlapján szerepelnek. Egy másik helyi étel a stamppot. Ez egy sima püré párolt vagy főtt zöldségekből: burgonyából, hagymából és sárgarépából. Önmagában vagy köretként füstölt kolbásszal vagy kis húsgombócokkal tálalják.

A hollandok sok burgonyát esznek különböző formában. A majonézes sült krumpli kifejezetten közkedvelt a hollandok körében: ez a legnépszerűbb helyi fast food.

A leghíresebb holland desszert a Stroopwafels. Két vékony ostyalapból áll, amelyek között egy réteg édes szirup van. Általában melegen tálalják egy csésze forró kávéval vagy teával.

Az ország éttermei és kávézói éppoly soknemzetiségűek, mint a lakosság. Ha Amszterdamba vagy egy másik városba érkezik, megkóstolhatja az autentikus olasz pizzát, az arab kibbeh-t, a török baklavát vagy az orosz kaviáros palacsintát.

5 érdekes tény Hollandiáról

A lenyűgöző építészet és látnivalók mellett az ország múltjában és jelenében is sok szokatlan dolgot találhatunk. Íme, öt tény, amely némileg kiegészíti Hollandia portréját:

1. 2020. január 1-jétől ezt az államot már nem Hollandiának, hanem egyszerűen Nederland-nak hívják – hivatalosan hollandul Koninkrijk der Nederlanden, angolul Netherlands. Ez volt a királyság kormányának hivatalos döntése. Csak két tartománya, Dél- és Észak-Hollandia viseli még ezt a nevet. De a Nederlanden-nek magyar verziója nem is létezik, tehát a hivatalos országnevet is úgy fordítjuk, hogy Holland Királyság.

2. Két fővárosa van: hivatalosan Amszterdamot tekintik fővárosnak, de az országot valójában Hágából irányítják, ahol a kormány dolgozik.

3. Ez a kerékpárosok paradicsoma: a kerékpárok száma többszöröse a lakosok számának, és a bringások sérülési aránya a legalacsonyabb a világon.

4. Hollandiához tartoznak még Bonaire, Saba és Sint-Eustatius karibi szigetek. Ezek a királyság gyarmatai. Polgáraik még a hollandiai választásokon is szavazati joggal rendelkeznek.
5. A tolerancia a holland mentalitás egyik jellegzetes vonása: 1919-ben a helyi nők szavazati jogot kaptak; a prostitúció, az eutanázia és a könnyű drogok itt engedélyezettek; 2001-ben pedig Hollandia lett a világon az első ország, amely elismerte az azonos neműek közötti házasságkötést.

Tehát ilyen ez a tulipánok, malmok és sajtok országa. Ha nem látogatott el Hollandiába, nem látta az igazi régi Európát.