Görögország

Görögország - az ókori civilizáció méltóságteljes romjai és hipermodern megapoliszok, csodálatos tengerpartok és hegyek, évi háromszáz nap napsütés és túlzás nélkül paradicsomi éghajlat.

Nem csak a tengerparti nyaralás miatt érdemes idejönni: azt mondják, az ókori romok különösen alkalmasak arra, hogy elgondolkodjunk a nagy és örökkévaló dolgokon, az athosz-hegyi és a meteorai kolostorok pedig a hit és a legjobbakba vetett remény olthatatlan fényét hagyják azok az emberek lelkeiben, akik meglátogatták őket.

Általános információk

Görögországban született mindaz, ami a civilizált élet alapjait képezi – a demokrácia, a tudomány, a kultúra, a műszaki tudományok, a technológia és a sport.

Tudósai és gondolkodói lendületet adtak a modern emberi társadalom – amelyben ma is élünk – alaptudományainak, kultúrájának, irodalmának és állami intézményeinek fejlődéséhez.

Történelmi előzmények

Görögország történelme Krétával, a legnagyobb görög szigettel kezdődött, amelyet háromezer évvel ezelőtt a minósziak, az első bronzkori civilizáció népesített be. A minósziakról az iskolai történelem- és irodalom órákon szerzett ismereteink révén tudunk: ki ne ismerné Ikarosz és Daidalosz mítoszát, Minósz király labirintusát?

A krétaiak aktívan építették az államukat - erős kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki az ókori Egyiptommal, fejlesztették a kultúrájukat, és egyik várost a másik után építették fel - a poliszokat. A minószi civilizáció fokozatosan átadta helyét az égei-tengeri civilizációnak, amelynek befolyása messze túlterjedt a sziget határain túl a szárazföldre.

Ezután több elveszített háború következett – először Théba, később pedig a makedón királyság ellen, amely már akkor is erős és hatalmas volt – olyannyira, hogy még a hellenisztikus korszak kezdetének előfeltételeit is sikerült megteremtenie a Földközi-tenger térségében. Az Égei-tenger ennek a királyságnak a része lett.

Nagy Sándor makedón király halála következtében a tartományait különálló városállamokra osztották fel, ami nagymértékben meggyengítette pozíciójukat. Ennek eredményeként a Római Birodalom bekebelezte őket – a hellének hosszú időre függőségbe kerültek a rómaiaktól.

A Római Birodalom azonban ugyanezzel a megosztottsággal szembesült, amikor I. Theodosius uralkodó meghalt, és Bizánc lett a birodalom utódja ezer évre. A 15. században Bizáncot az oszmánok hódították meg. Az iszlám birodalomban a görögöknek nehéz volt megőrizni ortodox hagyományaikat és nyelvüket. Ebből a milléták, a külön erre a célra létrehozott görög autonómiák, lett a kiút. 

Görögország 1830-ban vált függetlenné, és néhány évvel később az országban monarchiát állítottak fel. A görög trónt a német Wittelsbach-dinasztia leszármazottja, a bajor származású I. Ottó, később pedig Vilmos dán herceg foglalta el, akit koronázásakor I. Györgynek neveztek el, majd utána az általa alapított görög Glücksburg-dinasztia még néhány királya. A monarchiát egyszer rövid időre eltörölték, amikor az ország 1946-ban polgárháborút vívott a kommunisták ellen, majd három évvel később visszaállították.

1967 áprilisában a monarchiát a fekete ezredesek lázadása után véglegesen felszámolták. A királyok helyébe katonai junta lépett, amely 1975-ig kormányozta az országot.

Megbuktatását követően Görögországban országos népszavazást tartottak, amelyen az állampolgárok megerősítették, hogy parlamentáris köztársaságban szeretnének élni.

Ma Görögország olyan állam, ahol a legfőbb bevételi forrásokat az idegenforgalom (a GDP 15%-a), a mezőgazdaság és az ipar jelenti. 2001-ben megkapta a fejlett ország státuszt, de a nagyszabású globális válság közepette bekövetkezett gazdasági kataklizmák sorozata után 2013-ban elvesztette azt – és ez az első ilyen eset a világon.

Görögország 1945 óta tagja lett az ENSZ-nek, 1980 óta a NATO-nak, 1981 óta pedig az EU-nak.

Az egyetlen hivatalos nyelv itt a görög. Az ország vallása - ortodox. A pénznem 2001 óta az euró.

Földrajza és éghajlata

Ezt a Balkán déli részén fekvő kis országot egyszerre öt tenger mossa: az Égei-tenger, a Márvány-tenger, a Krétai-tenger, a Líbiai-tenger és a Jón-tenger. Azonban azt is mondhatjuk, hogy csak egyetlen tenger – a Földközi-tenger – mossa. És ez is igaz lenne: valójában mind az öt a Földközi-tenger részét képezi.

Görögországnak négy szomszédja van: Bulgária, Albánia, Észak-Macedónia és Törökország. Területe a kontinentális szárazföldből, a Peloponnészosz-félszigetből és 2000 szigetből áll, amelyek közül a legnagyobbak: Kréta, Leszbosz és Euboea.

„Görögországban minden van” – ez a híres mondás teljes mértékben tükrözi a görög táj sokszínűségét. Az ország területének negyedét sziklás és fátlan hegyvonulatok borítják: Az Olümposz, a Píndosz, a Parnasszosz és a Tajgetosz. A tengerparton számos festőien szép hely található – kikötőköblök és strandok, völgyek, öblök és szorosok.

Ez a sokszínűség turisták millióit vonzza, hiszen mindenkinek meg van a saját elképzelése a tökéletes nyaralásról. Vannak, akik luxusstrandokról álmodnak, türkizkék, kristálytiszta vízzel, mások a hegyi ösvények és barlangok extrém élményeire vágynak, míg megint mások az ókor világába szeretnének elmerülni a görög látnivalókhoz vezető kirándulásokon.

Görögország nem fogja meghazudtolni senkinek a várakozásait. A gondtalan tengerparti nyaralás szerelmesei Halkidikí, Kréta, Rodosz és Korfu üdülőhelyeit kereshetik fel. A legmerészebb hegymászók Görögország legmagasabb csúcsát, az Olümposzt és a Meteora kolostorokat csodálhatják meg, amelyek szó szerint a levegőben lebegnek, míg azok, akiket leginkább az ókori városok romjai vonzanak, buszos és gyalogos kirándulásokat tehetnek az athéni Akropolisz, Asklépiosz, Delphoi, Korinthosz és más dicsőséges helyek meglátogatására.

Görögország éghajlata is változatos – a mediterrán éghajlattól a kontinentálisig, és a helyzettől is függ: minél közelebb fekszik a hegyekhez, annál hűvösebb a nyár és annál hidegebb a tél.

Az ország különböző régióinak időjárására vonatkozó általános szabály azonban a következő: kíméletes tél, hosszú és meleg tavasz, száraz és forró nyár, hosszú és enyhe ősz.

A főszezon itt júliushoz közelebb kezdődik, amikor a tenger végre elfogadható hőmérsékletűre melegszik, és sokáig lehet lubickolni a vízben. De ez majdnem novemberig tart: augusztusban és szeptemberben a tengervíz úgy melegszik fel, hogy nagyon sokáig bársonyos és meleg marad.

A fennmaradó időben a legjobb módja annak, hogy jól érezzük magunkat Görögországban, ha legendás helyekre kirándulunk és vásárolgatunk: ekkor kevesebb a turista, és az árak is sokkal alacsonyabbak.

Hogyan juthatunk el oda?

Görögország nincs túl messze Magyarországtól, de ugyanakkor azért nincs is olyan közel. Ezért többféle lehetőség is van az oda utazásra, és ez alapján mindenki maga dönti el, hogy gyorsan vagy lassan, drágán vagy olcsón szeretne oda eljutni.

Autóbusszal

Természetesen logikus, hogy Görögország felfedezését a fővárosában kezdjük. Budapestről Athénba körülbelül 23-25 óra alatt lehet eljutni busszal, így érdemes felkészülni arra, hogy egy éjszakát majd a buszon kell tölteni.

A kényelmes utazás érdekében jó, ha van magánál néhány szendvics, innivaló, gyümölcs, kényelmes ruházat és cipő, egy vékony takaró, egy párna, egy felfújható nyakpárna, egy kis táska a személyes tárgyaknak és a gyógyszereknek – és már fel is szállhat a buszra.

Ami a Budapestről Athénba szóló buszjegyeket illeti, az árak 39 000 és 44 000 forint között mozognak egy útra. Érdemes azonban megfontolni a retúrjegyet, hiszen egyes szolgáltatók már 51 000 forintért is kínálnak ilyen oda-vissza jegyeket, ami nagy megtakarítást jelent.

A buszok előnye, hogy nem csak Budapestről, hanem más vidéki városokból, például Miskolcról, Kecskemétről, Szegedről és más településekről is indulnak Görögországba.

Vonattal

Vonattal kétféleképpen lehet eljutni Magyarországról Görögországba: Szerbián és Észak-Macedónián keresztül, vagy Románián és Bulgárián keresztül. Szerbiában azonban jelenleg javítják a vasútvonalakat, így csak a második lehetőség maradt – átszállással Bukarestben Szófia felé, majd onnan tovább a görögországi Szaloniki városába.

A vonat Budapestről Bukarestbe 15-18 óráig megy, és a legolcsóbb jegy 13 400 forintba kerül. Valójában Görögországba hosszú és nehézkes vonattal eljutni, így ez a módszer leginkább azoknak ajánlott, akik vagy szeretik a vonatozást, vagy útközben meg akarnak állni s körülnézniRomániában és/vagy Bulgáriában is.

Autóval

Budapest és Athén között 1470 kilométer a távolság, és az út túlnyomó része az E75-ös autópályán halad. Az üzemanyagköltségen kívül figyelembe kell venni a szerbiai, észak-macedóniai és görögországi autópályák használatának díjait is, ami nem egészen egyszerű, mivel sok autópálya-üzemeltető van jelen, és mindegyiknek saját fizetési rendszere van. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a görög parkolási szabályzat nem igazán könnyű megérteni. Ráadásul a turistaszezon során a görög hatóságok nagy figyelmet fordítanak a közlekedési szabályok betartására, és minden szabálysértés szigorúan és költségesen büntetendő. Az autó azonban korlátlan mozgásteret biztosít, és segítségével szabadon bejárhatja Görögországot, és eljuthat a kívánt városokba, falvakba és tengerpartokra - ez egy igazi felejthetetlen kaland.

Repülővel

Ez nem csak a leggyorsabb módja az utazásnak, de ráadásul Ön választhatja ki, hogy Budapestről melyik görögországi városba vagy szigetre szeretne repülni. Ezek Athén mellett Szaloniki, Zákinthosz, Rodosz, Korfu és Iráklio – és itt a közvetlen járatokról van szó, míg átszállással pedig Fíra, Míkonosz, Kefaloniá és más városokba is lehet repülni, összesen több mint harminc különböző repülőtérre.

A repülési idő valamivel több mint 2 óra, ha közvetlen járattal repül. A választék viszont tényleg nagy – hetente körülbelül 90 gép repül Magyarországról Görögország különböző térségeibe.

A legolcsóbb jegy, ha előre megváltjuk – például Préveza városába – 6 000 forintba is kerülhet. Bár persze az árak változóak – van 35 ezres, 70 ezres, sőt 200 ezer forintnál is drágább jegy – minden az évszaktól, a légitársaságtól, a vásárlás időpontjától és egyéb részletektől függ. De minden ízlésnek és pénztárcának akad választási lehetősége.

Hol szálljunk meg?

Görögország a turisták országa, ami azt jelenti, hogy a szálláshelyek tekintetében mindig van kereslet. A szálláskeresés problémáját többnyire a túrákat szervező idegenforgalmi szolgáltatók oldják meg, de vannak, akik inkább maguk gondoskodnak mindenről.

Mint minden más üdülőhelyi országban, ahol van csúcs- és mélyszezon, Görögországban is folyamatosan változik a szállodák szobafoglaltsága és árai: júliustól októberig tetőzik a főszezon, tavasszal és különösen télen pedig tart a csendesebb időszak. Ezt figyelembe kell venni, amikor önálló utazást tervezünk.

A szobaárak nagyjából ugyanazok, mint Törökországban – az átlagos számla 25-40 euró között mozog szobánként.

• A Far Out Beach Club egy kis kétcsillagos szálloda Milopotaszban, az Íosz szigeten, gyönyörű stranddal és medencével. A szobák fürdőszobásak és légkondicionáltak, erkéllyel is rendelkeznek. A vendégek kényelmét hűtőszekrények és minibárok, széfek, televízió és internet szolgálja.
• A Zorbas Hostel egy kétcsillagos hostel Athén történelmi városrészében. Minden szoba légkondicionált és fürdőszobával rendelkezik. Közös zuhanyzó és Wi-Fi is biztosított. A hostel az Hadrianus-diadalív és a Szindagma tér mellett található.
• A Real Palace egy háromcsillagos szálloda Kréta szigetén, Máliában. Szinte minden szoba erkéllyel, mindegyik fürdőszobával és légkondicionálóval van felszerelve. A szálloda nagy medencével és természetesen Wi-Fi-vel is rendelkezik.
• Az Albatros egy kétcsillagos hotel a Szkopelosz szigeten. Egyszerű berendezés, tisztaság és kényelem, minden szoba légkondicionálóval és fürdőszobával rendelkezik. Az erkélyekről lenyűgöző kilátás nyílik.
• A Blue Lake egy stúdiószobákkal rendelkező szálloda Keriben (a Zákinthosz szigeten), néhány lépésre a tengertől. A szobák egyszerűen berendezettek, de mindennel el vannak látva, ami a kényelmes tartózkodáshoz szükséges.

Egy lakás vagy egy ház bérlése is egy esetleges lehetőség – különösen akkor, ha egy gyermekes család vagy egy nagyobb társaság látogat Görögországba.

Ezt megteheti a görög ingatlanbérleti honlapokon keresztül - https://www.xe.gr/ , https://www.spitogatos.gr/  vagy https://www.tospitimou.gr/ : bár az információk itt kizárólag görög nyelven olvashatók, a Google Translate sosem hagyja cserben.

További lehetőség, hogy saját maga keres szállást. A legjobb, ha néhány napra beköltözik egy szállodába, hogy nyugodtan és nem kapkodva találjon megfelelő szálláshelyet.

Hogyan tudja ezt megtenni, ha nem tud görögül? Egyetlen egy szót kell megtanulnia: ΕΝΟΙΚΙΑΖΕΤΑΙ, ami azt jelenti, hogy „Bérbe adom”. A hirdetések szinte minden utcában ki vannak plakátolva – leggyakrabban táblákon, de néha közvetlenül az épületeken vagy oszlopokon is.

Második lépés – használjon fel mindent, amire az iskolai angol nyelvtanfolyamról emlékszik. Valószínűleg az angol, a görög és még ki tudja, hogy milyen más szavak barbár keverékével fognak kommunikálni a tulajdonossal, aktív gesztusok segítségével: a görögök nagyon temperamentumos és érzelemdús emberek.

A lakás megtekintését követően kérje a legutóbbi közüzemi számlákat. Ez azért szükséges, hogy legalább nagyjából képet kaphasson a lakhatás költségeiről a bérleti díjon kívül. Ne feledje, hogy a legdrágább tétel a számlán a villany, a legolcsóbb pedig valamilyen okból kifolyólag a víz (és ez egy tengerparti országban van, ahol mindig is hiány volt édesvízből!)

Mit nézzünk meg?

Ugye emlékszik, hogy gyerekként milyen izgatottan követtük az ókori görög hősök, Akhilleusz, Prométheusz, Perszeusz, Héraklész kalandjait az Ókori Görögország mítoszai című sorozat lapjain, amelyeket rogyásig olvastunk? Emlékszik, ahogy az istenek tiszteletére felállított pompás palotákat és templomokat csodáltuk az azonos című rajzfilmekben? Most pedig lehetőségünk van arra, hogy megérintsük az ókort, amikor egyszerűen megvásárolunk egy görögországi körutat.

A legendás templomok, paloták és természeti tájak azonban még ma is léteznek - ezek lettek Görögország leglátványosabb nevezetességei, amelyeket mindenkinek legalább egyszer az életben látnia kell.

Athén

A görög főváros az ókor legfontosabb műemlékeinek központja: itt találhatók az ország leghíresebb műemléki létesítményei.

Mikor menjünk túrára és mit nézzünk meg?

Egy átlagos nyári nap Athénban elviselhetetlenül forró, és nem a legjobb időszak a városnézésre. Úgy tervezze, hogy inkább este fedezi fel a várost: a hőség alábbhagy, és az ókori romok még fenségesebbnek tűnnek a naplementében. Késő délután vagy akár éjszaka is érdemes sétára indulni.

Az éjszakai athéni kirándulások mindig az élmények és benyomások tengerét jelentik, és lehetőséget adnak arra, hogy belevessük magunkat egy olyan város vibráló és dinamikus életébe, amely úgy tűnik, soha nem is alszik.

Kezdje a Syntagmával, a térrel, amelynek neve görögül „rendet” jelent. Nem véletlenül hívják így: itt összpontosulnak Görögország legfontosabb kormányzati intézményei - a parlament épülete és az egykori királyi palota, amely ma szintén a parlamenti komplexum része.

A Syntagma közepén egy pompás szökőkút lágyan csörgedezik kristályos vízsugarakkal, a szomszédságban, az Ismeretlen katona sírja mellett pedig euzonok, az elnöki gárda elitalakulatának katonái állnak díszőrséget. Mindössze 120-an vannak, de hétköznapokon nem mindegyikük teljesít őrszolgálatot. A teljes alakulat csak a nemzeti ünnepeken látható, amikor katonai zenekar játszik a téren, és az őrségváltás különösen ünnepélyes.

A következő kihagyhatatlan látnivaló a legendás athéni Akropolisz, amelyet északról és keletről a főváros legrégebbi városrészének, a Plakának kanyargós utcái vesznek körül. Több ezer évvel ezelőtt ez egy védett magaslat volt, amelyre erődítményeket és templomokat építettek. Továbbá a Parthenón, az ókori Athén legfőbb temploma, az Athéni Niké temploma, az Erektheion szentély, az ión oszlopok és számos más ókori műemlék maradt fenn a mai napig.

Az Akropolisz északi lejtőjén lefelé haladva az Agórára juthatunk el – egy ókori piactérre, ahol az antik Görögország lakóinak legfontosabb összejövetelei zajlottak. Itt található a Héphaiszteion – a tűz istenének, a Héphaisztosznak a tiszteletére emelt templom is.

Az Akropoliszra tett kirándulás után, ha még marad energiája, sétálhat egyet a Plaka utcáin, és nézelődhet a szuvenírboltokban. Itt a legszerencsésebb turisták időnként abszolút jelképes összegekért találnak valódi ókori kincseket.

Kréta

Itt kezdődött Görögország – ez az a tény, amely mindenképpen szolgálhat magyarázatként arra, hogy miért érdemes Krétára látogatni. Az első helyszín, amit kötelező ott felkeresni, a knósszoszi palota.

Egykoron a minószi civilizációnak ez a központja több mint 1300 helyiségből álló létesítmény volt, és akár 10 000 ember is elférhetett itt – mai mércével mérve egy egész kisváros. A palota bonyolult járatrendszere, számos folyosója és átjárója határozottan emlékeztet arra a mitikus labirintusra, amelyet állítólag az ügyes Daidalosz épített Minósz király számára.

De mégis miért mitikus? A knósszoszi palotát is hosszú ideig csak kitalációnak tartották, amíg a 19. század végén fel nem fedezték.

Az első ásatásokat a krétai király névrokona, Minosz Kalokairinosz végezte itt, de a törökökkel folytatott 1898-as háború miatt minden erőfeszítése és eredményei kudarcba fulladtak. A harcok során a háza, ahol gyűjteményeit és kutatási anyagait tárolta, teljesen elpusztult. Ráadásul a török kormány betiltotta a további ásatásokat.

Ezért a felfedező babérjait kicsit később Sir Arthur Evans érdemelte ki. Ez a tekintélyes angol úriember 1900-ban megvásárolta a földet, ahol korábban ásatásokat végeztek, embereket bérelt, és megkezdődött a munka. Öt éven belül a Knósszosz-palotát szinte teljesen feltárták. Azonban barbár módon bántak vele: Evanst csak az Új Palota korszakának (i. e. 1450 előtt) leletei érdekelték, a későbbi rétegeket pedig elrendelte, hogy semmisítsék meg.

Lehet hogy a Minótaurosz labirintusa mégsem egy legenda? 

Rodosz

Görögország negyedik legnagyobb szigete egy hosszúkás ovális formájú halra emlékeztet. A domborzat itt hegyvidéki, a partvonalat pedig tiszta vizű homokos strandok sora jellemzi.

A terület éghajlata ideális azok számára, akik nem kedvelik a kíméletlen hőséget - a hűvös északkeleti szél jelentősen csökkenti a nyári hőmérsékletet kellemes 25-27 fokra.

Rodosz történelme ugyanolyan gazdag mitikus eseményekben és karakterekben, mint az egész Görögország történelme. A dicsőséges múltat az építészeti emlékművek, a rodoszi szobrászok és kerámiamesterek alkotásai tükrözik. Az egyik leghíresebb a Szamothrakéi Niké szobra, amely jelenleg a Louvre-ban látható.

Számos ókori és középkori épület maradt fenn a mai napig, köztük a rodoszi erőd – más néven Nagymesteri Palota – amely egykor a Szent János lovagrend nagymestereinek adott otthont, és Lindosz, a Kr. e. 8-6. században épült tengerparti falu. Akropoliszát az athéni után a második legnagyobbnak és legfontosabbnak tartják.

Rodosz keleti partján található a “Hétforrás-völgy” Nemzeti Park, amelyet a világ nyolcadik csodájának is tekinthetnénk. Egy olyan vízforrásról van szó, amely egyszerre hét helyen tör a felszínre, és elképesztően csodaszép vízesésekben zuhan a Loutanis folyóba.

A legmerészebbek kirándulást tehetnek az 1930-as években itt épült szűk alagútba. Mind a 150 métert egyedül és mezítláb kell megtenni, ráadásul sötétben: a napfény csak egy keskeny szellőzőaknán keresztül áramlik be ebbe az építménybe. Akik vállalták a kockázatot, azt mondják, hogy nagyszerű élményben és egy jó adag adrenalinban volt részük.

Rodosz Pillangó-völgye egy olyan másik helyszín a szigeten, ahol a szezonban turisták tömegei özönlenek, hogy megcsodálják a fekete és vörös pillangók repkedő millióit. Mindez általában júniusban történik, amikor a csíkos medvelepkék (ez a kedves teremtmények botanikai neve) kolóniáikban megkezdik a szaporodásukat.

A kolóniák hihetetlenül szépek, de a sziget hatóságai már komolyan fontolgatják, hogy a párzási időszakban kitiltják az embereket a völgyből. A látványos szelfik vagy természetfotók kedvéért a turisták megzavarják a gyönyörű rovarokat, és arra kényszerítik azokat, hogy ijedtükben felrepüljenek.

A stressz nem múlik el nyomtalanul a törékeny szépségek számára: sokan elpusztulnak anélkül, hogy valaha is tojást raknának. Ezért most van az, hogy már komoly pénzbírságot is lehet kapni, ha valaki megpróbál egy pillangókolóniát a levegőbe reptetni. Ki tudja, hogy a hatóságok nem lépnek-e tovább, és májustól novemberig betiltják a kirándulásokat a völgyben.

A sziget fővárosától, Rodosztól 30 km-re fekvő, hat kilométer hosszú rezervátum nem csak pillangóknak biztosít otthont: a helyi állatvilág igen változatos. A számos pataknak és vízesésnek helyet adó szurdokban előfordulnak ritka teknősök, madarak, sőt még rákok is.

A Pillangók Völgyébe szervezett kirándulások nagyon kényelmesek. Annak ellenére, hogy ez egy hegyvidéki terület, szó szerint ötven méterenként padok, lépcsők és kilátóteraszok vannak a sziklákba belevájva. Még egy kis taverna is működik, ahol még egy kis harapnivalót is el lehet fogyasztani.

Kiemelt figyelmet érdemel a Szent Kalopetra kolostor kápolnája, amely a 18. század végén épült. Egy nemesember építtette, hogy legyen hol imádkoznia a kislánya egészségéért. A lányt kifejezetten azért hozták ide, hogy a gyógyhatású hegyi levegővel lélegezhessen.

Ez a kirándulás csak erős, testileg egészséges embereknek ajánlott: a hegymászás nagy megterhelést jelent a szívnek és a tüdőnek. Nem minden ember képes megbirkózni a feladattal, de a gyenge egészségi állapot nem lehet indok a rodoszi hegyekbe való kirándulás visszautasítására.

Közvetlenül a hegyek lábánál fekszik az Alsópark – a hely, ahol megcsodálhatja a már említett pillangókat, és a fák árnyékában pihenhet meg egy tó partján.

Athosz-hegy és a Meteorák

Keleten, a Halkidikí félsziget legeslegvégén van egy olyan hely, amely minden ortodox keresztény számára különösen fontos. Ez az Athosz-hegy, az ortodox szerzetesség világközpontja.

Ez egy húsz kolostorból álló komplexum, amelyek közül az elsők az V-VII. században jelentek meg a Szent Hegyen. A legtöbbjük görög, de vannak grúz kolostorok is. Itt még mindig a Julián naptárat használják.

Az Athosz-hegy az egyetlen hely Görögországban, ahová a nőknek szigorúan tilos belépniük, és e tilalom megszegése nem is pénzbírsággal, hanem akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. De a férfiaknak sem olyan egyszerű ide bejutni: előbb diamonitiriont, azaz különleges engedélyt tartalmazó dokumentumot kell beszerezniük.

A templomokon kívül a szigeten 12 szkíta található - ezek olyan elszigetelt települések, ahol a szerzetesek éjjel-nappal imádkoznak az Úrhoz.

Az észak-görögországi Kalambaka kisváros közelében, a Thesszália-hegységben található Meteora-kolostorok szó szerint a levegőben lebegnek. Valamikor 22 volt belőlük (más források szerint 24), de jelenleg már csak hat maradt meg ezekből. A többit pedig az idő és a háború sem kímélte: egy részük teljesen lerombolódott, míg mások romokban hevernek. A második világháború folyamán a leggazdagabb kolostori kincstárakat szinte teljesen kifosztották – csupán egy kis részük maradt meg.

A természet és az emberi zsenialitás e minden túlzás nélkül mondható csodájának egyedisége a különleges építészetében rejlik. A kolostorok közvetlenül a sziklák tetejére épültek, több mint 600 méteres tengerszint feletti magasságban. Máig sem tisztázott, hogy a szerzetesek hogyan tudták szinte csak kézzel feljuttatni a megmunkált kőtömböket, hogyan tudtak kápolnákat, templomokat, cellákat építeni, minden percben azt kockáztatva, hogy elveszítik az egyensúlyukat és lefelé zuhannak.

Ma a hat aktív kolostorból négy férfi és két női kolostor működik. Közülük a legnagyobb – a Nagy Meteor (avagy Preobrazsenszkij) – amely a 16. század elején épült. Ahhoz, hogy megközelítsük, egy 154 meglehetősen magas lépcsőfokból álló, nehéz utat kell leküzdenünk.

Akinek azonban sikerül feljutnia a hegyre, az lenyűgöző látványban részesül: a szinte érintetlenül maradt ősi kolostorépületek és a lenyűgöző hegyi panoráma. Itt meglátogathatja a néprajzi múzeumot, megnézheti a kórházat, a székesegyházat, az oltárt – és meglepődhet: még most is működik minden és a szerzeteseket szolgálja.

A Nagy Meteor mellett Ruszanu (női), Szent Barlaam, Szent Anapavszasz Miklós, Szent István (női) és a Szentháromság kolostorok is találhatók.

A múlt század 30-as éveiben itt az útvonalak jelentős átalakítására került sor. Korábban a Meteorok csak kötéllétrákon és faplatókon lehetett feljutni, életveszélyesen, de a helyreállítás után szinte örökkévaló, sziklába vájt lépcsők jelentek meg.

A túra még mindig nagyon nehéz – leginkább egészséges, edzett embereknek ajánlott. A görög állampolgárok ingyenesen vehetnek benne részt, míg a külföldieknek fejenként 3 eurót kell fizetniük.

Mit együnk?

Ha már megfordult a mediterrán országokban – Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Cipruson – akkor a görög konyha valószínűleg nem fog meglepetést okozni: az ételek többsége nagyon is ismerős lesz. Ugyanakkor megvannak a maga sajátosságai is, mint például a görögök óriási szeretete mindenféle füvek és fűszerek iránt. Ezeket sokkal gyakrabban és nagyobb mennyiségben használják, mint más mediterrán országokban.

A görög konyha egy másik jellemzője – a sajtok sokasága. Egy egyszerű tény: a világon senki sem eszik olyan mennyiségű sajtot, mint a görögök – fejenként legalább 25 kg sajtot fogyasztanak évente.

A görög sajtkészítés egyes termékei messze az ország határain túl is híresek. Például a feta sajt - sós, fanyar kockáit sok ember szereti, és ezért helyet kapott a saláták, szendvicsek és rakott ételek receptjeiben.

És mégis, mit érdemes megkóstolni Görögországban? Állítsunk össze egy hozzávetőleges görög ebéd menüt.

Kezdjük például az avgolemonóval – egy olyan levessel, amely mindig tartalmaz nyers tojást és citromlevet. Először a húslevesben főzzünk egy kis apró tésztát, majd óvatosan öntsük bele a citromos-tojásos keveréket. De fontos, hogy ne túrósodjon meg, hanem csak sűrítse be a levest. Szórjuk meg fűszernövényekkel, és már tálalhatjuk is.

Második fogásként dolmathes lesz – ugyan olyan, mint a dolma, amelyet mindenki régóta ismer, csak kissé módosított névvel. Ezek ilyen kicsi töltött tekercsek szőlőlevélben.

Emellett muszakát is tálalunk, amely egy szaftos és étvágygerjesztő rakott étel padlizsánból és darált húsból.

Mindehhez a pompához természetesen a világhírű görög saláta, a meze kerül az asztalra – egy kis csészealjakban adagolt harapnivaló, amely egykor Törökországból érkezett ide. Tegyük hozzá a dzadzíkit, a világszerte ismert mártást, amelynek alapja sűrű, cukrozatlan joghurt friss uborkával, fokhagymával és fűszernövényekkel. Ha kóstolta valaha a bolgár tarator-t, meg fog lepődni, mennyire hasonlít a dzadzíkihoz.

Ezenkívül ehetünk egy fenséges desszertet is – görög kekszet mézzel (a neve – melomakarona) és lokmát – olajban sült fahéjas fánkot, és az ebédet ismét valami színtiszta görög itallal zárjuk le.

A tömény szeszes italok kedvelői minden bizonnyal méltányolni fogják a metaxát, a helyi aromás, gyógynövényekkel átitatott szőlőpárlatot. Kizárólag Görögországban termelik – és semmi pénzért sem hajlandóak elárulni ennek az italnak a receptjét.

A görögök gyakran szolgálnak fel aperitifként az úzót, egy ánizsos égetett szesz félét, és az erősen fűszerezett ételek mellé pedig a retsinát, amely egy alig több mint 11 százalékos alkoholtartalmú fehérbor.

Görögország az egyik legjobb hely arra, hogy jól kipihenjük magunkat, hogy megismerjük a világ civilizációjának történetét, és hogy közben körülvegyenek minket az itteni lakosok - zajos, vidám, hihetetlenül pozitív emberek. „Calimero!” (jó reggelt!) – köszönti a világot ez a csodálatos ország. „Calispera!” (jó estét!) – válaszolnak erre a vendégei.