Egyesült Arab Emírségek

Egy arab mese megtestesülése – ezekkel a szavakkal jellemezhető az életszínvonal egy olyan országban, amely alig több mint fél évszázaddal ezelőtt még csak egy volt a sok brit gyarmat közül. Akkoriban az ország annyira jogfosztott volt, hogy nem tudott önállóan rendelkezni a területén lévő hatalmas kőolajkészletekkel. 

Azóta sok minden megváltozott. Ma az Egyesült Arab Emírségek (EAE) a világ egyik leggazdagabb országa, és a dollármilliomosok száma pedig megdöntött minden rekordot: az ország majdnem minden századik lakosának hat nullás tőkéje van a számláján

Vannak, akik dolgozni és pénzt keresni jönnek ide: nem véletlen, hogy a 10 millió lakos közel 85%-a migráns. Mások pihenni érkeznek ide: az örök nyár, a fejlett idegenforgalmi szektor és a kiváló infrastruktúra egész évben tökéletes feltételeket teremt a kikapcsolódáshoz.

Általános információk

Az EAE egy szemléletes példa arra, hogyan élhet egy olyan ország, amelyiknek sikerült megszabadulnia a külső kontrolltól, és amely átvette az irányítást saját gazdasági, kulturális és vallási politikája felett.

Történelme

Valamikor régen több sejkség (fejedelemség) létezett egymás mellett a mai Egyesült Arab Emírségek területén, amely a 16. század óta az európai hatalmak befolyása alá került. Különböző időszakokban Portugália, Hollandia és az Egyesült Királyság irányította őket. Ez kedvező fekvésüknek és a gyöngybányászat lehetőségének volt köszönhető.

Bár mindezen országok befolyása hosszú és jelentős volt, Nagy-Britanniának sikerült a legstabilabb ellenőrzést kialakítania. Az 1720-as évekre a brit kereskedelem a Perzsa-öbölben megnőtt. A britek meg akarták erősíteni tengeri hatalmukat, hogy biztosíthassák az Indiába vezető kereskedelmi útvonalakat, és távol tartsák az európai versenytársakat.

Ezzel egy időben megnőtt az AL Qasimi család hatalma a Perzsa-öböl északi és keleti részén. Nagy haditengerészetet és közel 20 000 fős hadsereget hoztak létre. Attól tartva, hogy ez megzavarhatja a terveiket, a britek támadássorozatot indítottak az AL Qasimi család ellen. A család 1820-ra vereséget szenvedett.

Ezt követően a britek 1820 és 1853 között egy sor szerződést kötöttek az Emírségekkel. E megállapodások értelmében a sejkeknek biztosítaniuk kellett a tengeren a békét, és tartózkodniuk kellett attól, hogy nagy hajókat és erődítményeket építsenek a partok mentén. Az arab törzsek közötti rendszeres tengeri háborúk azonban továbbra is mindennaposak voltak.

Az 1853-ban aláírt szerződés ismét kötelezte a sejkségeket a tengeri ellenségeskedések teljes beszüntetésére és a szigorú tengeri fegyverszünet betartására. A brit részvétel a tengeri biztonságra korlátozódott, mivel a britek nem kívántak beavatkozni a sejkségek belügyeibe. A sejkhatalmak és a Brit Birodalom közötti megállapodások sorozata oda vezetett, hogy a területet „fegyverszüneti államoknak” vagy „fegyverszüneti partvidéknek” nevezték el.

A britek továbbra is uralták a „fegyverszüneti partvidéket”. 1892-ben kizárólagos megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a szerződéses államok az Egyesült Királyság beleegyezése nélkül nem adhattak el, nem adhattak kölcsön és nem adhattak át egyéb módon földet más kormányoknak, és nem léphettek kapcsolatba egyetlen külföldi kormánnyal sem. Cserébe a britek megvédték az Emírségeket a külföldi szárazföldi vagy tengeri agresszióval szemben.

A brit uralom körülbelül 75 évig tartott, és ezalatt a régió iránti érdeklődésük egyre nőtt. Az emírségek ügyeibe való be nem avatkozás politikája megváltozott. Ennek oka az volt, hogy az 1930-as években nagy olajmezőket fedeztek fel a Közel-Keleten. Más külföldi hatalmak beavatkozásától tartva a britek biztosították az olajkoncessziók odaítélésének ellenőrzését, és megtiltották a külföldieknek a banki koncessziókat.

1966-ban világossá vált, hogy a brit kormány már nem engedheti meg magának a jelenlegi Egyesült Arab Emírségek területének kormányzását és védelmét. A brit erők súlyosan túlterheltek voltak a sejkségek megvédésében. 1968 elején a britek bejelentették, hogy 1971 végére ki akarnak vonulni a Perzsa-öbölből.

A hét szerződéses sejkhatalom Bahreinnel és Katarral együtt megpróbálta megalakítani az Egyesült Arab Emírségek föderációját. Az utóbbi két ország azonban az utolsó pillanatban meggondolta magát, és úgy döntött, hogy saját független államot hoz létre.

1971. november 30-án a britek megszüntették a fegyverszüneti megállapodást, és ezzel a térségben lezárult a brit fennhatóság korszaka. Ennek eredményeként 1971. december 2-án egy új ország jelent meg a világ térképén: az Egyesült Arab Emírségek, amely kezdetben hat sejkségből állt, egy évvel később pedig a hetedik, Rász el-Haima is csatlakozott hozzájuk.

Az újonnan létrehozott szövetségnek nagy szerencséje volt: az 1970-es évek elején az olajárak meredeken emelkedtek világszerte. Az Emirátusokba özönlöttek az olajdollárok, ami a kormány racionális politikájával párosulva azonnal erőteljes lökést adott a gazdaságnak.

Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Arab Emírségekben nem csak az olajipar fejlődik. A turizmus és a pénzügyi szektor a két másik olyan pillér, amelyre az ország jóléte és függetlensége már fél évszázada szilárdan épül.

Földrajz és éghajlat

Az Egyesült Arab Emírségek az Arab-félsziget egy részét foglalják el. A világ legnagyobb félszigetéről van szó, amely a Közel-Keleten található. Az ország a Perzsa-öböl partján fekszik, Szaúd-Arábiával és Ománnal határos, valamint tengeri határai vannak Katarral és Iránnal is.

Ez a szövetség hét emírségből áll, amelyek tulajdonképpen kis abszolút monarchiák, és amelyek mindegyikét egy-egy emír irányítja:

• Abu-Dzabi (amely fővárosként is működik);
• Adzsmán;
• Dubaj;
• El-Fudzsejra;
• Rász el-Haima;
• Sardzsá;
• Umm-el-Kaivein.

Az emírségek közül a legnagyobb az Abu-Dzabi. Ez az állam közös fővárosa is. Abu-Dzabi emírje egyben az Egyesült Arab Emírségek elnöke is.

Az Emírségekben kevés lakott terület van, mivel az ország nagy részét a Rab-el-Háli sivatag foglalja el, ahonnan rendszeresen homokviharok csapnak le, és ezek nagyon megnehezítik a lakosok életét.

Az Egyesült Arab Emírségek éghajlata forró és száraz. A nyár 45-50 °C-os, perzselő, a téli hónapokban pedig a nappali hőmérséklet kellemes 20-25 °C-on marad. Néha előfordulnak éjszakai fagyok (az év nagy részében az éjszakák általában hűvösek).

A kánikula meghatározza az egész ország életét. Nemcsak minden helyiségben, hanem a szabadban is szükség van légkondicionálásra: az összes tömegközlekedési megállóhelyet felszerelték vele. A víz ára – amelyet főként tengervíz-sótalanító üzemekben állítanak elő – szintén jelentős.

Népesség, nyelv, valuta

Talán nincs még egy olyan ország a világon, mint az Egyesült Arab Emírségek, ahol az őslakosok a teljes lakosságnak mindössze 15%-át teszik ki. A többiek a világ minden tájáról érkező bevándorlók. A legtöbben Délkelet-Ázsiából származnak: a pakisztáni, egyiptomi, indiai és bangladesi bevándorlók a lakosság közel 60%-át teszik ki. Ők hagyományosan azért jönnek ide, hogy olajfúró platformokon és más helyeken dolgozzanak.

A hivatalos nyelv az arab, de a helyi lakosság folyékonyan beszél angolul is.

Érdekes módon az ország hatóságai nagy gondot fordítanak polgáraikra. A helyi szociálpolitikát az egész világ megirigyelheti: egy fiatal család például hatalmas, 70 000 dirham értékű esküvői ajándékot kaphat.

Az Emírségek muszlim állam, és a lakosság akár 76%-a iszlám vallású. Ez határozza meg mentalitásukat és életmódjukat, de az ország törvényei meglehetősen engedékenyek a migránsokkal és a turistákkal szemben.

Az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városa korántsem a főváros: Abu-Dzabi 603 000 lakossal csak a harmadik helyen áll ebben a rangsorban, míg Dubaj mintegy 3 millió lélekszámmal az első helyen áll. A második legnagyobb a Sardzsá 1,3 millió lakossal.

Az Egyesült Arab Emírségek nemzeti valutája az emirátusi dirham (AED), amelynek árfolyama 1:0,27 az amerikai dollárhoz képest. Az euróval szembeni átváltási árfolyam – 1:0,24.

Hogyan juthatunk el oda?

Az EAE nagyszerű hely mind a szabadidős, mind az üzleti utazások szempontjából, ezért a közel-keleti országgal már régóta léteznek közlekedési kapcsolatok.

Az országba csak repülővel lehet eljutni.

A városok általában metróval, busszal vagy taxival érhetők el a repülőtérről. A taxi átlagosan 20 dollárba kerül. A metró olcsóbb. Némelyik szálloda transzferszolgáltatást is kínál.

Vízum

A beutazástól számított legalább 6 hónapig érvényes útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok (magán, diplomata, hivatalos, turista) előzetes vízum nélkül léphetnek be az Egyesült Arab Emírségekbe, és 6 hónapon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak ott. Ezen időszak után hosszabbításra nincs lehetőség. A repülőtéren való átutazás szintén vízummentes.

Azonban tartsa szem előtt, hogy az EAE belső szabályozása miatt a magyar nagykövetség nem javasolja, hogy ideiglenes útlevéllel lépjen be az Emirátusokba.

Szállás

Ha sok napsütésre, egzotikumra és abszolút kényelmes körülményekre vágyik, akkor az Egyesült Arab Emírségekbe való utazás tökéletes az Ön számára. Bár nem a legolcsóbb választás, de megéri, mert rengeteg benyomással és élménnyel gazdagodik.

Természetesen a szállással, étkezéssel és kirándulásokkal kapcsolatos összes probléma megoldásához a legegyszerűbb, ha felkeres egy utazási irodát. De ki mondta, hogy a független utazás rosszabb? Csak ismerni és figyelembe kell venni az Emírségekben töltött nyaralás néhány jellemzőjét – a szálláshelyek, éttermek és szórakozási lehetőségek választéka pedig óriási.

Az Egyesült Arab Emírségek szállodái ciklikusan, a szezontól és az iszlám ünnepnapok naptárától függően telnek meg. Ez az árakat is befolyásolja. Úgy vélik, hogy az EAE üdülőhelyeinek meglátogatására a legjobb időszak szeptember végétől áprilisig tart: a hőség már elmúlt, de a tenger még meleg.

Szeptembertől áprilisig azonban a túrák és a szállodai szobák ára sokkal magasabb, mint az év más időszakaiban. Ráadásul az árak attól is függnek, hogy a szállodák milyen messze vannak a strandoktól. Mindazonáltal még a főszezonban is találhat igazán olcsó szállodákat.

A turisták szerint jó és olcsó szállást Dubaj Deira kerületében lehet találni. Ezek főként szállodaláncok hoteljei – Ibis, City Max és mások. A Sardzsában való nyaralás is érdekes: a helyi apartmanok és strandok híresek megfizethető áraikról és minőségi szolgáltatásaikról.

Egy másik lehetőség a Rász el-Haima. Az Egyesült Arab Emírségek legészakibb emírségében található Al Marjan mesterséges szigetcsoportja évente több tízezer turistát fogad. Jelenleg a sziget ad otthont az emírségben található összes ötcsillagos hotelszoba 45%-ának, olyan helyi és nemzetközi szállodaláncok révén, mint a Rixos, a Hilton és mások.

Íme néhány jó szállodai lehetőség:

1. A Majlis Grand Mercure Residence Abu Dhabi egy 5 csillagos fővárosi szálloda szabadtéri medencékkel, fitness klubokkal és a helyszínen található éttermekkel. Minden szoba a superior szállodai apartmanok színvonalának megfelelő felszereltséggel rendelkezik. A Wi-Fi és a parkolás ingyenesen vehető igénybe.
2. A Pullman Sharjah egy ötcsillagos luxus felhőkarcoló Sardzsában. Az elegáns dizájnnal és drága bútorokkal berendezett szobák minden igényt kielégítően felszereltek. A létesítmények között úszómedence, fitneszközpont, spa és étterem is rendelkezésre áll. A parkolás és a Wi-Fi ingyenes.
3. A Crystal Plaza Hotel egy háromcsillagos szálloda, amely Sardzsá külvárosában, a tenger és a turisztikai látványosságok közelében található. Stílusos szobákat kínál kényelmes ágyakkal és egyéb bútorokkal. A szállodában étterem és fitneszközpont is működik. Reptéri transzferszolgáltatás áll rendelkezésre.
4. Az Al Nakheel Hotel Apartments egy háromcsillagos szálloda Rász el-Haimaban. Jó lakhatási körülmények, minden szobában van fürdőszoba és konyha kávéfőzővel. Az internet és a parkolás ingyenes.
5. A Grand Sina Hotel egy egycsillagos szálloda Deirában, Dubajban. A kényelmes ágyakkal, tiszta ágyneművel és fürdőszobával ellátott szobákban több személy is elfér. A földszinten egy étterem található. A szálloda közel van a vendéglátóhelyekhez és a látnivalókhoz.

Az Egyesült Arab Emírségekben könnyű lakást bérelni – rengeteg ajánlat van. Nyilvánvalóan olcsóbb, és ha nem túl fontosak önnek az olyan kényelmi szolgáltatások, mint a fitneszközpont vagy az úszómedence, akkor ez a lehetőség ideális az ön számára. Az olyan szolgáltatások, mint az Airbnb vagy a Booking.com számos különböző lehetőséget kínálnak megbízható tulajdonosoktól.

Mit nézzünk meg?

Tudja, mi az az arab fényűzés? Ez a kilóra árult arany és egy igazi síközpont a sivatag közepén. Hosszú és fáradságos feladat lenne felsorolni mindazokat a csodákat, amelyekkel az Emirátusok lenyűgözik a turistákat a világ minden tájáról.

Ezért inkább kiemelünk néhányat a leglenyűgözőbb látnivalók közül – vágjunk bele!

Burdzs Kalifa

A világ legmagasabb épülete nem valahol az Egyesült Államokban épült: a híres Empire State Building már 1970-ben elvesztette ezt a státuszt. Most a Burdzs Kalifa áll az első helyen – a Dubajban 2010-ben épült 163 emeletes, 828 méter magas monstrum.

A sztalagmitra emlékeztető torony számos irodának, üzletnek, étteremnek és luxusapartmanoknak ad otthont. A másik ok a látogatásra – a kilátóteraszokról Dubajra nyíló lélegzetelállító kilátás.

A Dubaji aranypiac

Ismét Dubaj – és ismét a sokkhatás határán lévő meglepetés. A Deirában kapható fehér, sárga és még rózsaarany ékszerek is egy arab mese kincsekkel teli barlangjára emlékeztetnek.

Az arany itt olcsóbb, mint más országokban, mivel az Emirátusokban nincs aranyimport-adó és nagyon alacsony az ékszerekre vonatkozó adó. Az árak az arany napi árfolyamától függenek. Aki nem közömbös a nemesfémek csillogása iránt, az a világ minden tájáról érkezik ide. A helyi lakosok is gyakran járnak ide, főként menyasszonyok és vőlegények, akik jelentős arany ékszerkészleteket keresnek szeretteiknek.

Mecsetek

Az Egyesült Arab Emírségekben minden egyes mecset az iszlám építészet valóságos remekműve. Hagyományosan a legdrágább kő, levélarany és fényűző szőnyegek felhasználásával épülnek.

A Zájed sejk nagymecset egy hófehér csoda, amelyet Abu-Dzabiban építettek az Egyesült Arab Emírségek első elnökének kezdeményezésére, aki itt is van eltemetve. Ez az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb és a világ egyik legnagyobb mecsete: több mint 40 000 ember tud itt egyszerre imádkozni. A mecset belsejét 5 627 négyzetméternyi területet lefedő szőnyegek borítják, és hét, több ezer Swarovski-kristállyal kirakott csillár világítja meg.

Ez egyike azon kevés mecseteknek, amelyek nemcsak a muszlimok, hanem a más vallású látogatók számára is nyitva állnak.

Ha saját szemével szeretné látni és néma csodálattal megbámulni a Zájed sejk mecsetet, buszra vagy taxira szállhat. A szokásos nyitvatartási idő szombattól csütörtökig, 09:00 és 22:00 óra között. Pénteken, a közös ima napján a mecset 09:00 és 12:00 között tart nyitva, majd 15:00 és 22:00 között újra kinyit. A nyitvatartási rend a ramadán és egyes munkaszüneti napok alatt változhat. A belépés ingyenes.

Dubajban van egy másik mecset is, amelyet a nem muszlim turisták teljesen ingyenesen látogathatnak – a Jumeirah mecset. Itt is hasonló szabályok érvényesek: a tárlatvezetések minden nap (péntek kivételével) 10:00 és 14:00 órakor zajlanak. A Jumeirah az azonos nevű kerületben található, nem messze a tengerparttól, a keleti oldalon.

Várak és erődök

Ezek olyan csaták és háborúk emlékhelyei, amelyeket évszázadokkal ezelőtt vívtak a leendő olajbirodalom területén. Az oázisokban olyan várakat és erődöket építettek, amelyeknek védelmet kellett nyújtaniuk az ellenséges támadások ellen. Az építéshez különböző anyagokat használtak, amelyek közül néhány egészen egzotikus volt, mint például korallkő, gipsz és afrikai fa.

Érdekes látnivalók: el-Dzsahili erőd (el-Ajn), Adzsmán erőd (Adzsmán), Al-Fahidi erőd (Dubaj), Masfout vár (Adzsmán) és Dibba Al-Hisn erőd. Az el-Fahidi és Adzsmán erődökben múzeumok is működnek.

Sir Bani Yas-sziget

A Zájed bin Szultán Ál Nahján sejk megbízásából a szigeten létrehozott nemzeti parkba tett kirándulás igazi esemény mindenkinek, akinek nem közömbös az élővilág. A park számos, az Arab-félszigeten őshonos állatfajnak ad otthont, köztük a veszélyeztetett tengeri teknősöknek, homoki gazelláknak, sörényes juhoknak, arab tahroknak és arab bejzának, valamint szabadon élő ragadozóknak és dögevőknek, például gepárdoknak és csíkos hiénáknak.

Bár a park folyamatos fejlesztésének jelentős részét a kutatás és a természetvédelem teszi ki, a látogatók élvezhetik a lovaglást, a természetjáró ösvényeket, a hegyi kerékpározást és a piknikezést.

A parkot vagy autóval, s majd Jebel Dhanna városból hajóval lehet megközelíteni (vízitaxik és autós kompok közül is lehet választani), vagy közvetlenül hajóval vagy repülővel.

Jeep szafari a sivatagban

Ez a szórakozás csak azoknak való, akik szeretnék megbizsergetni az idegeiket. A sofőrök természetesen kizárólag helyi lakosok, akik tökéletesen ismerik a környéket és a terepjáró-kezelés minden csínját-bínját.

A nehéz, laza futóhomok számos veszélyt rejt magában - bármikor könnyen bele lehet esni egy gödörbe, amely az út közepén keletkezik. A homokban kitaposott ösvények szinte azonnal eltűnnek, és Isten tudja, merre kell továbbmenni. De a sofőrje megfontoltan ült a volán mögé – minden bajból ki tud majd kerülni.

A balesetek kockázata egyébként nagyon alacsony. Ha hányingere lenne, mindenképpen vegyen be egy tablettát, mielőtt elindul a sivatagba. A dzsipben tényleg keresztül-kasul dobálja az embert, és néha olyan érzés, mintha hullámvasúton utazna. Arra is ügyeljen, hogy ne üsse be a fejét vagy a kezét az autó ablakaiba. Ez szinte az egyetlen módja annak, hogy megsérüljön.

A sál, a sapka és a napszemüveg elengedhetetlen a homok elleni védekezéshez. A világ legtöbb sivatagjához hasonlóan itt is elég hideg lehet, amikor lemegy a nap. Mindenképpen vigyen magával plusz egy réteg ruhát estére.

A dzsipes szafarik általában egy órán át tartanak, és tevegeléssel, hastánccal és beduin falvakban megrendezett vacsorával zárulnak. A szafarikat reggel és este szervezik; a költségek attól függnek, hogy mit tartalmaz a program.

Mit együnk?

A kelet-arábiai konyha részeként az EAE konyhája hasonlóságokat mutat a szomszédos országok, például Omán és Szaúd-Arábia ételkínálatával, valamint a Közel-Kelet és Ázsia különböző konyháinak hatásaival. Éttermek tucatjai találhatók minden sarkon, amelyek a világ minden tájáról származó fogásokat kínálnak.

Az EAE-ben azonban, mint minden más iszlám országban, figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vallási szabályrendszerhez. Először is, a sertéshúsból készült ételeket nem mindenhol szolgálják fel. A szállodákban a reggeli gyakran marhahúst, bárányt vagy csirkét tartalmaz sertéshús helyett. Ha van disznóhús, akkor az egyértelműen fel van tüntetve. Egyes szupermarketekben esetleg külön részlegben árulhatják.

Másodszor, az Egyesült Arab Emírségekbe való utazás a Ramadán szent hónapjában (április-május – az iszlám naptárat gondosan követni kell) bizonyos sajátosságokkal jár. A muszlimoknak tilos napnyugta előtt enni vagy inni, ezért ne tegye ezt a szállodán vagy a lakásán kívül. Egyes éttermekben és kávézókban, amelyekben redőnyök vagy függönyök vannak, lehet enni. Viszont a legtöbb hely napközben zárva van. Napnyugta után azonban a pincérek szó szerint rohanva igyekeznek kiszolgálni az éhes látogatók tömegét.

Alkoholos italokat általában csak a szállodák éttermeiben és bárjaiban szolgálnak fel. Minden éjszakai klubban és golfklubban engedélyezett az alkohol árusítása. Ez minden emírségre vonatkozik, kivéve Sardzsát, amely az egyetlen olyan emírség, amely szigorúan betartja az iszlám törvényeket.

Mit érdemes megkóstolni az Egyesült Arab Emírségekben? Természetesen a húst. A marha-, bárány- és csirkeételek kifinomultságukkal, illatukkal és ízükkel meglepetést okoznak.

Próbálja ki a ghuzit – a zsenge bárányhúst, amelyet alacsony hőfokon főznek zöldségekkel és diófélékkel.Ezt a húst egy nagy tálca rizsre tálalják, és főtt tojással, ropogós hagymával, citrommal és más kiegészítő elemekkel díszítik.

Hasonló módon készítik a Machboos-t, a nemzeti rizsételt is. Általánosságban elmondható, hogy ez egy húsból, zöldségekből és fűszerekből álló rizses fogás, amelyet rétegesen raknak le, és lassan átsütik a kemencében. A machboosnak azonban minden családnak megvan a saját receptje, és még a fűszerkeverék is változhat.

A halételek rajongói imádni fogják a samak mashvi-t: ez grillen sült hal, citrommal, olajbogyóval és fűszerekkel, különleges pácban. Az emírségi levesek nagyon bőségesek és laktatóak: a leveshez gyakran hozzáadnak csicseriborsót, babot, borsót és burgonyát.

Az emirátusok asztalán gyakran a mezze képviseli a nassolnivalókat. Ezek kis tálak és tányérok hús- és sajtdarabokkal, szószokkal, salátákkal és zöldségekkel. Mindenképpen kóstolja meg a hummuszt, a főtt csicseriborsóból tahinivel (ez szezámpép), olívaolajjal és fűszerekkel készített krémpürét.

A keleti édességek tökéletes desszertek. Sok közülük már ismerős számunkra – lukum, halva, datolya. Vannak azonban kevésbé ismert (de nem kevésbé finom) desszertek is: Aish El Saraiya (kenyérpuding), Luqaimat (ropogós tésztagolyók), Batheetha (datolyapasztagolyók). Mindezt a pompát a sörbet – egy ördögien édes, gyümölcsből készített üdítő jeges csemege – vagy egy csésze erős kávé illetve tea teszi igazán teljessé.

Különleges helyet foglal el az édességek között a dubaji csokoládé – kifinomult, datolyával, fűszerekkel vagy akár tevetejjel készítve, amely az Emírségek modern gasztronómiai szimbólumává vált.

Az Egyesült Arab Emírségek tökéletes hely mindazok számára, akiknek a lelke csodákra, luxusra és az élet kisugárzó szépségére vágyik. Itt, mint sehol máshol, hirtelen világossá válik: minden álom valóra válik – csak nagyon kell akarni.