Eurovision

Az Eurovíziós Dalfesztivál egy nemzetközi könnyűzenei verseny, amelyet az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) tagállamai számára szerveznek. A rendezvényhez kapcsolódó szellemi tulajdonjogok teljes egészében ezt a szervezetet illetik.

A verseny jelentős szerepet játszik Európa és a világ zenei és kulturális életében. Számos érdekes esemény és botrány fűződik hozzá, és történelme különös figyelmet érdemel.

A verseny története

Az Eurovíziós Dalfesztivált 1956 óta rendezik meg. Ez az éves esemény a világ legnépszerűbb rendezvényei közé tartozik, ha a sporteseményektől eltekintünk. Az Eurovision nézőközönsége körülbelül 600 millió főt tesz ki. A versenyt nemcsak az európai országokban közvetítik, hanem Amerikában, Dél-Koreában, Kanadában, Ázsiában és még Dél-Afrika egyes régióiban is.

Az 1950-es évek elején az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) tagjai úgy döntöttek, hogy elindítanak egy programot a háború utáni Európa egységének elősegítése érdekében. 1950 elején Marcel Bezençon, a Svájci Televíziós Társaság főigazgatója javasolta egy nemzetközi verseny létrehozását Európa legjobb slágerének meghatározására. Az ötletet 1955 októberében az EBU Közgyűlése és Olaszország is jóváhagyta. Az Eurovíziós Dalfesztivált az Olaszországban alapított Sanremói dalfesztivál mintájára hozták létre.

A verseny új formátumának fő célja a második világháború után szétszakadt nemzetek egyesítése volt.

1956-ban az Eurovíziós Dalfesztivált először a dél-svájci Luganóban rendezték meg. Az első helyet Lys Assia szerezte meg a Refrain című dalával. Azóta a verseny minden évben megrendezésre kerül, egyetlen kivétellel: 2020-ban a pandémia miatt elmaradt.

A verseny másik célja az egyik legnépszerűbb zenei műfajban, a popzenében tehetséges előadók és újszerű dalok felkutatása volt az előadók és zeneszerzők közötti versengés útján. A rendezvényt nemzetközi szinten szervezték. A program valójában hozzájárult a televízió népszerűségének növekedéséhez az 1950-es években.

A versenyt kezdetben Eurovision Grand Prix-nek hívták. Az első kiadásban mindössze hét ország vett részt, és minden ország két dalt mutatott be. Később minden résztvevő csupán egy dalt mutatott be.

Az Eurovízión részt venni kívánó előadók száma fokozatosan nőtt, ami egyre nagyobb szervezési nehézséget okozott. Ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy a leggyengébb eredményt elért országokat kizárják, és megtiltják nekik a következő versenyen való részvételt. 2004-ben az Eurovíziót döntőre és elődöntőre osztották fel, lehetővé téve valamennyi résztvevő fellépését. 2008-tól bevezették a két elődöntőt, hogy jobban kezeljék a növekvő résztvevőszámot.

Szabályok és szervezés

Az Eurovíziós Dalfesztiválon az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) minden tagállama egy-egy képviselővel vesz részt. A versenyt élőben közvetítik. Minden ország csak egy versenyzőt nevezhet, aki szólóénekes vagy zenei együttes lehet. A dal maximális időtartama három perc. A szám előadása közben legfeljebb hat előadó tartózkodhat a színpadon, beleértve a kóristákat és a táncosokat is. Miután mindenki fellépett, a győztest zsűri- és nézői szavazással határozzák meg. Szavazati joggal minden olyan ország rendelkezik, amely részt vett a döntőben és az elődöntőkben.

A részvétel egyik alapvető követelménye a dal élő előadása. A dal bármilyen nyelven előadható, de eredetinek kell lennie, és korábban nem lehet közzétenni. Nem vehet részt olyan dal, amelyet a versenyt megelőző év szeptember 1-je előtt kereskedelmi forgalomba hoztak.

Egy másik követelmény, hogy a résztvevőknek legalább 16 évesnek kell lenniük. 2003-ban bevezették a verseny gyermekváltozatát — a Junior Eurovíziós Dalfesztivált —, amelyet kiskorú előadóknak szántak.

Az élő közvetítés után szavazás indul, amelynek eredményeként kiválasztják a legjobb számokat. A kapott szavazatok számától függően a résztvevők 12-től 1 pontig kaphatnak pontokat (vagy nullát, ha egyáltalán nem kaptak szavazatot). Néhány évvel később a nézői szavazatokhoz hozzáadták a zenei szakértők értékelését: minden ország öt szakembere fejezi ki preferenciáit. Egyes esetekben több résztvevő azonos pontszámot kapott. Ilyen helyzetben a kapott maximális pontszámok — 12 és 10 — számát veszik figyelembe.

A zenei show három szakaszból áll: két elődöntőből (amelyeket általában kedden és csütörtökön tartanak) és egy döntőből, amelyet általában szombaton rendeznek meg.

Az Eurovízió minden évada a legmagasabb szintű televíziós produkció. A különböző országok résztvevőit belső kiválasztással vagy nemzeti verseny útján jelölik ki.

A program teljes neve Eurovision Song Contest, amelyhez a helyszín (a fogadó város vagy ország) és az esemény dátuma kapcsolódik. Minden résztvevő műsorsugárzó alkalmazza ezt a formátumot, bár a médiakommunikáció vagy a válogató logójának céljából megengedett a nemzeti nyelvre való fordítás.

A résztvevő országokat sorsolással osztják be az elődöntőkbe. A versenyt angol és francia nyelven bonyolítják le, de a fogadó ország nyelve is használható. A kommentátorokat a résztvevő műsorsugárzók jelölik ki.

A döntőben legfeljebb 26 előadó léphet fel. A döntősök mezőnyét mindkét lődöntő 10-10 továbbjutója, a fogadó ország, valamint a közvetlenül a döntőbe jutó Nagy Ötök (Spanyolország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország) alkotják. Ha a Nagy Ötök valamelyike az előző évi győztes (így egyben a házigazda is), a döntő létszáma 25-re csökken. 2024-től a Nagy Ötök és a fogadó ország előadói is élőben fellépnek az elődöntőkben, de versenyen kívül, így szavazni nem lehet rájuk.

Minden ország rendelkezik nemzeti zsűrivel. Minden résztvevő országban egy 15–30 perces televíziós szavazást bonyolítanak le.

Az Eurovízió 2019 döntője során a fehérorosz zsűrit feloszlatták, miután a tagok a műsor előtt nyilvánosságra hozták az elődöntős szavazataikat a médiának, ami szigorúan sérti a verseny szabályait. Mivel a zsűrit kizárták, a szervezők egy helyettesítő, „összesített eredményt” hoztak létre a szavazataik pótlására, olyan más országok eredményei alapján, amelyek hasonló szavazási múlttal rendelkeznek.

Bárki szavazhat bármely előadóra, kivéve saját országa képviselőjét. Minden ország nemzeti zsűrije a kedvenc dalokra adja le szavazatát. A pontozási rendszer az első helyre 12 pontot, a másodikra 10-et, a harmadikra 8-at irányoz elő, majd csökkenő sorrendben egészen 1 pontig. A nézők SMS-ben és telefonos hívásokkal szavaznak a megjelölt számokra. A nézői pontszámokat hozzáadják a nemzeti zsűri értékeléséhez. Az egyes országok zsűrijének szavazati eredményeit sorban hirdetik ki. A televíziós szavazás eredményeit a műsorvezetők az utolsó helytől kezdve hirdetik ki.

A győztes az a versenyző, aki a legtöbb pontot szerezte.

A verseny egyéb, szigorúan betartott és ellenőrzött szabályai:

• Egy előadó egyszerre nem képviselhet két országot.
• Az előadó állampolgársága bármilyen lehet. Még az a művész is képviselhet egy adott országot, aki nem rendelkezik annak állampolgárságával.
• A próbákon és az éles adásban nyújtott előadásnak azonosnak kell lennie.
• A résztvevők nem jelenhetnek meg a színpadon illetlen öltözetben, és nem folytathatnak provokatív magatartást.
• Politikai tartalmú nyilatkozatok, trágár nyelvhasználat, sértések és kereskedelmi üzenetek tilosak.
• Élő állatok nem lehetnek jelen a színpadon az előadókkal.
• Az előadóknak élőben kell énekelniük; az előre felvett playback és a digitális hangeffektek tilosak. 2021-től engedélyezett a felvett kórus használata, feltéve, hogy az nem fedi el a főénekes hangját.

Történelmi pillanatok

Az Eurovízió egyik történelmi pillanata a szavazási rendszer reformjához kötődik. 2023-tól a zsűri értékelése kizárólag a döntőben számít. A különböző országok nézői az elődöntőkben is szavazhatnak az előadókra egy biztonságos online platformon keresztül. Ezek a változások az előző években tapasztalt számos szavazási visszaélés miatt váltak szükségessé.

Egy másik újdonság a Nagy Ötök részvételét érinti az elődöntőkben. 1969 különösen szokatlan eredményt hozott: Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország és Hollandia négy résztvevője egyenként 18 pontot szerezve nyerte meg az Eurovíziót. Ez az eredmény több ország elégedetlenségét váltotta ki, és a következő évben Norvégia, Finnország, Svédország és Portugália bojkottálta a versenyt.

Az 1985-ös Eurovízió-döntő, amelyet Göteborgban tartottak, különösen emlékezetes volt. A műsorvezető, Lill Lindfors a színpadon elvesztette a szoknyáját, ami nagy megdöbbenést keltett a nézők körében. Később azt nyilatkozta, hogy ez szándékos színpadi trükk volt. Az Európai Műsorsugárzók Uniójának azonban nem tetszett ez az improvizáció, és azóta az ilyen meglepetések tilosak.

1999-ben Dana International került a figyelem középpontjába, amikor magas sarkú cipőben lépett a színpadra, és elesett, miközben átadta a díjat a svéd győztesnek, Charlotte Nilssonnak. Ez az incidens rövid időre megakasztotta a ceremóniát.

2001-ben Terry Wogan, a BBC kommentátora, aki több mint két évtizeden át közvetítette az Eurovíziót, sértő megjegyzéseket tett a dániai verseny műsorvezetőire, és többször Doktor Halálnak, illetve Fogtündérnek titulálta őket. Ez az epizód felkeltette a dán sajtó figyelmét, így a BBC-nek hivatalosan bocsánatot kellett kérnie. A szarkasztikus stilusáról ismert Terry Wogan azonban nem kapott büntetést. Később tréfásan megjegyezte, hogy minden alkalommal bujkálnia kell majd, amikor Dániába látogat, mivel a dánok sohasem bocsátják meg neki azt a kommentárt.

Az Eurovíziót gyakran érik vádak a szavazással kapcsolatos visszaélések és a szövegek eredetiségének hiánya miatt. Azt állítják, hogy az országok nem a legjobb előadókra, hanem szomszédjaikra szavaznak, és a szövegekkel, a viselkedéssel és a résztvevők megjelenésével kapcsolatos konfliktusok sem ritkák.

1973-ban az Izraelt képviselő Ilanitot a rajongói rendkívüli módon féltették. Az Eurovízió előestéjén az előadó számos fenyegetést kapott iszlamista szélsőségesektől, akik terrortámadást terveztek. Ennek ellenére Ilanit golyóálló mellényben lépett fel. Szerencsére semmi sem történt.

Az Eurovízió egyik leghangosabb botránya 2007-ben történt Verka Szerdücsukával, aki Ukrajnát képviselte. A dala a Lasha Tumbay szöveget tartalmazta, amelyet sokan „Rasszija, paka”-ként hallottak, ami vitát váltott ki. Később az előadó elmagyarázta, hogy a szöveg valójában tejszínhabot jelent.

A spanyol versenyző, Daniel Diges egy piros sapkás behatoló – a hírhedt Jimmy Jump – áldozata lett. Ez a focimeccsekről ismert alak ezúttal a spanyol produkció közben jutott fel a színpadra, és tizenöt másodpercig ott is maradt, mielőtt a biztonságiak közbeléptek. Digesnek a váratlan incidens során is sikerült megőriznie a hidegvérét, így utólag lehetőséget kapott arra, hogy újból előadja a dalát.

Győztesek és hatásuk

Az Eurovíziós Dalfesztivál kulcsszerepet játszott számos résztvevő előadó karrierjében. Sok énekes számára ez a verseny ugródeszkának számít a világhírhez. Míg egyesek csupán néhány percnyi hírnevet kapnak, mások valóban zenei ikonokká válnak.

Ha az Eurovízió nyertesek kerülnek szóba, akkor a szemléletes példa az ABBA esete. Amikor 1974-ben felléptek az Eurovízión, még saját hazájukban sem voltak igazán ismertek. A csapat a “Waterloo” című dallal győzött, amely világszerte híressé tette őket. Az ABBA nyolc dala érte el a brit slágerlisták csúcsát, három albumuk arany-, egy pedig platinalemez lett az Egyesült Államokban.

A Waterloo-t az Eurovízió történetének legjobb dalaként ismerték el egy nézői szavazáson, amelyen 31 ország vett részt.

Céline Dion már ismert volt Kanadában és Franciaországban, amikor fellépett az Eurovízión. A “Ne partez pas sans moi” című dallal aratott győzelem (Svájcot képviselve) még nagyobb hírnevet hozott számára. Albumai Ázsiában, számos európai országban és még Ausztráliában is népszerűvé váltak. A verseny után az énekesnő elkezdte fontolgatni az angol nyelvű felvételek készítését.

Hasonló utat járt be a spanyol képviselő, Julio Iglesias. 1970-ben a “Gwendolyne” című dallal a negyedik helyen végzett, majd ezt követően portugálul, franciául és olaszul is elkezdett énekelni. Neve hamarosan bejárta egész Európát.

A Brainstorm volt az első lettországi előadó a dalfesztiválon, és 2000-ben rögtön a harmadik helyen végeztek. Bár a globális áttörés elmaradt, sikeres skandináv turnét tartottak, és rendkívül népszerűek lettek Oroszországban, a balti államokban, valamint Kelet-Európában.

Ellentétes példák is akadnak, amikor ismert előadók gyengébb eredményt értek el. Sokan a t.A.T.u. orosz együttes győzelmét jósolták, ők azonban csak a harmadik helyen végeztek. A brit Blue együttes a tizenegyedik helyen zárt, a francia Patricia Kaas pedig a nyolcadikon.

Írország a legsikeresebb ország az Eurovízió történetében, hétszeres győzelemmel. Egymás után három évben is sikerült megnyernie a versenyt 1992-től 1994-ig. Ezzel szemben Norvégia tartja a negatív rekordot: tizenegyszer végzett az utolsó helyen.

Az Eurovízió történetének legjobb eredménye azonban nem Írországé, hanem Portugáliáé. 2017-ben Salvador Sobral 759 ponttal nyerte meg a versenyt, ezzel megszerezte Portugáliának az első győzelmét a megmérettetésen.

Az Eurovízió eddigi legfiatalabb résztvevője a belga Sandra Kim volt. Manapság a szervezők alaposan ellenőrzik a résztvevők adatait, de a múltban ez nem mindig volt így. 1986-ban egy tizenhárom éves kislány, kifestve és mérettel nagyobb ruhába öltözve becsapta a zsűrit, és megnyerte a versenyt.

A verseny szabályai nem tiltják az ismételt részvételt. Ralph Siegel 17 dalt írt az Eurovízióra és 1979-ben kifejezetten a verseny számára alapította a Dschinghis Khan együttest, amely a negyedik helyen végzett, és hat éven át sikeresen turnézott Európában.

Érdekesség: az Eurovíziós Dalfesztivál a leghosszabb ideje televízióban sugárzott nemzetközi zenei verseny a világon.

Magyarország az Eurovízión

Magyarország eurovíziós szereplésének története egy sikertelen debütálási kísérlettel kezdődött 1993-ban. Az ország összesen 17-szer vett részt a versenyen: 1994–1995-ben, 1997–1998-ban, 2005-ben, 2007–2009-ben, majd 2011-től 2019-ig folyamatosan. Az adásokat az MTV állami műsorsugárzó (később MTVA), egyes években a Duna TV közvetítette. A magyar versenydalokra jellemző volt az anyanyelvhez való hűség és a merész műfaji sokszínűség: a klasszikus balladáktól a metálig és az etno-hip-hopig.

A legfényesebb pillanat az 1994-es Bayer Friderika Eurovízió fellépéséhez kötődik, akinek “Kinek mondjam el vétkeimet?” című spirituális balladája a 4. helyen végzett. Ez a történelmi eredmény az Euróvízió Magyarország legjobb helyezés rekordja, amely azóta sem dőlt meg.

2007-ben Rúzsa Magdi erőteljes, angol nyelvű bluest adott elő, és bejutott a top 10-be. 2013-ban ByeAlex magyar nyelvű dalával lett az indie pop szenzációja.

2014-ben Kállay-Saunders András ötödik helyet kapott a “Running” című dallal.

2017-ben Pápai Joci a roma motívumok és a hip-hop ötvözésével nyűgözte le a közönséget.

Az AWS együttes az Eurovízió 2018 fellépén metalcore-ral és pirotechnikai show-val bizonyította műfaji bátorságát.

A többi kiemelkedő résztvevő között volt a Compact Disco (2012) és Freddie (2016) jellegzetes, rekedt hangszínével.

Az A Dal nemzeti válogató és a szcéna fejlődése

A 2012-ben bevezetett A Dal című műsor nemcsak válogatóként szolgált, hanem a kortárs magyar zene erőteljes ösztönzőjeként is. A selejtezőkkel és elődöntőkkel tagolt formátum kiemelkedő produkciós színvonaláról és népszerűségéről vált ismertté.

A projekt számos ismert előadónak adott lendületet, köztük a HoneyBeast együttesnek, Rácz Gergőnek és Boginak, akinek karrierje meredeken ívelt fel a részvételt követően. Még az ország nemzetközi versenytől való visszavonulása után is az A Dal önálló zenei eseményként folytatódik.

Visszavonulás

Magyarország 2020-ban hivatalosan visszalépett az Eurovíziótól. Bár az MTVA állami műsorszolgáltató ezt a döntést azzal indokolta, hogy a nemzeti tehetségek közvetlen támogatására kíván összpontosítani az A Dal nemzeti válogatón keresztül, a nemzetközi média a lépést Orbán Viktor kormányának erősödő LMBTQ+-ellenes retorikájával hozta összefüggésbe, mivel a versenyt egyre inkább túlságosan liberálisnak tekintették. Annak ellenére, hogy az Eurovízió Magyarország nem indul státusszal zárult a nemzetközi porondon, a magyarok körében az esemény iránti érdeklődés továbbra is jelentős maradt, és a visszatérés kérdése idővel a politikai napirend részévé vált.

2025 augusztusában egy győri fórumon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hibának nevezte Magyarország kilépését az Eurovízióból, hangsúlyozva, hogy az országnak nem lett volna szabad megszakítania ezeket a kulturális kapcsolatokat. Kijelentette, hogy ha politikai ereje győz a 2026-os parlamenti választásokon, fontolóra veszi Magyarország visszatérésének kezdeményezését a fesztiválra. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az Eurovízió fontos nemzetközi platform a magyar kultúra és zenei potenciál bemutatásához, megemlítve olyan együttesek sikerét, mint a Carson Coma. Véleménye szerint a versenyen való részvétel hozzájárulna az ország külső megítélésének javításához, a nemzeti összetartozás erősítéséhez és az Európai Unióval való kapcsolatok elmélyítéséhez.

Eurovízió 2026

A Pals stúdió által tervezett jubileumi logó a „Chameleon Heart” elnevezésű motívummal egészült ki, míg a Florian Wieder által megálmodott színpadképet a bécsi szecesszió inspirálta. A bécsi kávéházak hangulatát idéző zöld szobát egy folyosó kötötte össze közvetlenül a színpaddal.

A versenyt története során először Bulgária nyerte meg: Dara „Bangaranga” című dala 516 ponttal a zsűri és a nézők szavazatát is maximálisan elnyerte. Az első öt helyen Bulgária, Izrael, Románia, Ausztrália és Olaszország végzett.

A döntő zászlós felvonulását az Eurovízió 2025 győztese, JJ nyitotta meg a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekarával. A jubileumi műsor extra produkcióiban (interval act) korábbi neves résztvevők léptek fel: Max Mutzke, Ruslana, a Lordi, Alexander Rybak, Verka Szerdücsuka, Kristian Kostov, Erika Vikman és Miriana Conte egy közös egyveleget adtak elő. Mellettük Parov Stelar és Cesár Sampson is színpadra lépett egy-egy saját számmal. 

Hol nézhető a közvetítés Magyarországon?

Mivel az MTVA állami műsorszolgáltató ismét elállt az M1 és a Duna TV csatornákon való közvetítéstől, a magyarországi versenyrajongók az Eurovízió Magyarország hivatalos YouTube-csatornáján (kommentár nélkül) vagy a szomszédos országok televíziós csatornáin keresztül követhetik nyomon a show-t.

A verseny fejlődése

Az Eurovíziós Dalfesztivál sokat változott az évek során. Hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogy jobb-e ez vagy rosszabb, és mindenkinek megvan a saját véleménye. Az egyik legfontosabb változás a szavazási rendszert érinti: most már a versenyből kimaradó országok is szavazhatnak a szervezők által létrehozott biztonságos online platformon keresztül.

A szakmai zsűri az elődöntőkben már nem szavaz. A döntőbe kerülő résztvevőket kizárólag a televíziós közönség választja ki. Emellett a versenyen nem részt vevő országoknak nem lesz saját zsűrijük: csak a nézőközönség szavaz. Hasonló rendszer vonatkozik a Gyermek Eurovíziós Dalfesztiválra is.

Az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) weboldala hivatalos közleményt adott ki ebben az ügyben. A szavazási szabályokat a 2022-es verseny után módosították, amikor súlyos szavazási visszaélések történtek, amelyek több ország — köztük Azerbajdzsán, Grúzia és Románia — eredményét befolyásolták. A vádak szerint az EBU alaptalanul érvénytelenítette ezeknek az országoknak a nemzeti zsűri szavazatait, és helyettük egy speciális algoritmust alkalmazott a pontok újraszámítására.

Az Eurovízió fontos szerepet játszik a kortárs kultúrában. Lenyűgöző történelme és kiváló jövőbeli kilátásai vannak. Az egész világ figyelemmel kíséri, és globális sikerét tekintve csak a nagy sportesemények vetélkedhetnek vele. A zenei világban az Eurovíziónak nincs versenytársa: egyetlen más verseny sem közelíti meg népszerűségét és nemzetközi lefedettségét.

Közösségi média

Hivatalos weboldal

YouTube

Facebook

Instagram

TikTok