Tudományos Világfórum Budapesten

A budapesti World Science Forum (WSF) fontos nemzetközi konferencia, amely a világ vezető tudósait, politikusait, a civil társadalom képviselőit és a médiát tömöríti. A 2003-ban indult WSF mára a tudományos terület globális kihívásainak megvitatásának, valamint a tudósok és a társadalom közötti együttműködésnek fontos platformjává vált. A fórumot a "tudomány Davosaként" határozzák meg, és célja, hogy a tudományra és a tudománypolitikára ugyanolyan globális stratégiai befolyást gyakoroljon, mint a Világgazdasági Fórum a globális gazdaságpolitika területén.

Az alábbi táblázatban megtekintheti az általános információkat:

Történelme és háttere

A WSF-et a UNESCO és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) által támogatott, más partnerekkel együtt 1999-ben Budapesten megrendezett "A tudomány a XXI. századért: új elkötelezettség" című rangos világkonferencia sikere inspirálta. A Magyar Tudományos Akadémia – a UNESCO-val, a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) és az Amerikai Tudományfejlesztési Egyesülettel, az AAAS-szal együttműködve – a tudományos közösség és a társadalom közötti vitafórum megteremtésének vágyától vezérelve elindította az ezt követő, kétévente Budapesten megrendezésre kerülő World Science Forum (WSF) elnevezésű rendezvénysorozatot.

Az első WSF fórumot 2003-ban tartották, és a "Tudás és társadalom" témának szentelték, azzal a fő céllal, hogy világszerte felhívják a figyelmet a tudás növekvő, új szerepére és társadalmi hatására. A második, 2005-ös fórum a "Tudás, etika és felelősség" témakörben a tudás etikai dimenzióival, valamint a tudósok és a döntéshozók felelősségével foglalkozott a 21. század globális társadalmában. A 2007-es harmadik fórum a "Befektetés a tudásba: Befektetés a jövőbe" címmel, hangsúlyozta a tudásforrások fontosságát a világ gazdaságainak és társadalmainak jövője szempontjából. 2009-ben, a Tudomány Világfórum sorozat 10. évfordulóján a fórum stratégiai jövőképet adott a tudomány jövőjéről, ahogyan a címe is mutatja: "A tudás és a jövő", és azóta kétévente kerül megrendezésre.

A Tudományos Világfórum sikere azt mutatja, hogy a kezdeményezés mögött álló eredeti elképzelés és szándék lassan kezd megvalósulni. Tudósok, politikusok, döntéshozók és a civil társadalom képviselői termékeny párbeszédet folytattak a tudományos világot és a társadalmat egyszerre érintő kérdésekről, és összefoglalták az előttünk álló közös kihívásokat. A Tudomány Világfórum iránti növekvő nemzetközi érdeklődés azt mutatja, hogy általános az egyetértés: A Tudomány Világfórum napjainkban a globális tudománypolitika vezető eseményévé vált.

Budapest 2024-ben ismét vendégül látta a világ minden tájáról érkező tudósokat, és a globális tudományos központ szerepét töltötte be.

Célok és témák

A WSF egyik fő célja, hogy felhívja a figyelmet a tudomány szerepére a modern társadalomban és annak az emberi fejlődésre gyakorolt hatására. A fórum igyekszik megvitatni és kideríteni, hogy a tudomány hogyan befolyásolhatja a modern világ politikai és gazdasági kérdéseinek megoldását. Ez nemcsak a legmodernebb tudományos kutatásokra terjed ki, hanem a tudósok munkájának etikai vonatkozásaira és a globális társadalom iránti felelősségükre is.

A WSF emellett olyan konkrét globális kihívások kezelésére is törekszik, mint az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a biológiai sokféleség és más kérdésekre. A fórum lehetőséget biztosít a tudósok, a politikusok és a civil társadalom képviselői számára, hogy megtárgyalják az ezekre a kihívásokra vonatkozó stratégiákat és megoldásokat. Az ötletek megvitatásával és közös stratégiák kidolgozásával a fórum résztvevői hozzájárulnak a globális problémák megoldására irányuló nemzetközi megközelítések kialakításához.

A WSF legutóbbi budapesti fórumai a témák széles skálájával foglalkoztak, az etikától és a tudomány felelősségétől kezdve a tudásba és a jövőbe való befektetésekig. Ezek tükrözik a tudományos kutatás és a társadalmi kihívások aktuális trendjeit. A fórumokon folytatott viták platformot biztosítanak az eszmecseréhez és a globális problémák közös megoldásainak kereséséhez. Ennek eredményeképpen a WSF katalizátorként működik új tudományos kezdeményezések és együttműködések számára, amelyek befolyásolhatják a globális tudomány és társadalom jövőbeli fejlődési irányát.

Hatás és kulcsfontosságú eredmények

A Tudományos Világfórum (WSF) sikerének jelentős része a globális tudományos közösségre gyakorolt hatása. Minden egyes fórum jelentősen hozzájárul a tudomány fejlődéséhez és segíti a nemzetközi együttműködés kiépítését. Az alábbiakban bemutatunk néhányat a korábbi fórumokon elért legfontosabb eredményekből, megállapodásokból és nyilatkozatokból:

• Fokozott együttműködés: a WSF lehetőséget biztosít a világ tudományos vezetői számára, hogy eszmét, tapasztalatot és erőforrásokat cserélhessenek. Ez hozzájárul a különböző országok tudományos intézményei és kutatói közötti együttműködés szintjének növeléséhez.
• Stratégiafejlesztés: a fórumok a modern tudomány kulcsfontosságú kérdéseivel foglalkoznak, és stratégiákat dolgoznak ki azok kezelésére. A tudományos közösség megvitathatja az ötleteket és közös megközelítéseket dolgozhat ki olyan összetett problémákra, mint az éghajlatváltozás vagy a biológiai sokféleség.
• Cselekvésre való felhívások: a WSF gyakran válik a konkrét intézkedések meghozatalának és a cselekvés szükségességéről szóló nyilatkozatok kiadásának platformjává. A fórumok a tudománypolitikák megváltoztatására, a kutatásba való befektetés fontosságára és az új technológiák fejlesztésére szólítanak fel.
• Nemzetközi kezdeményezések létrehozása: a WSF során folytatott megbeszélések és viták alapján új kezdeményezések és projektek születnek a globális kihívások kezelésére. Ezek a kezdeményezések magukban foglalhatnak közös kutatási programokat, adatmegosztást vagy közös technológiafejlesztési projekteket.
• A globális tudatosság növelése: a WSF segít felhívni a figyelmet a világot érintő fontos tudományos témákra és kérdésekre. Ez hozzájárul a tudományos eredmények és a társadalomra gyakorolt hatásuk globális elfogadottságának növeléséhez.

Ennek eredményeképpen a WSF fontos szerepet játszik a tudomány jövőjének kialakításában és a tudományos közösségek közötti együttműködés előmozdításában világszerte.

Híres felszólalók és résztvevők

A budapesti Tudományos Világfórumon olyan kiemelkedő tudósok, politikusok és Nobel-díjasok vettek részt, akik jelentősen hozzájárultak saját területükhöz, és határozott véleményük van a globális kihívásokról. Íme néhány név, akiket érdemes megemlíteni:

• Stephen Hawking – neves elméleti fizikus, kozmológus és asztrofizikus, író, aki 2009-ben és 2011-ben vett részt a fórumon. A kozmológia problémáiról és a tudománynak a modern világban betöltött szerepéről alkotott álláspontja mindig is mélységéről és tekintélyéről volt nevezetes.
• Angela Merkel – népszerű német politikus, aki 2017-ben felszólalt a fórumon. Ismert arról, hogy népszerűsíti az oktatást és a tudományt a fiatalok körében, és támogatja a nők jogait a tudomány területén.
• Malála Júszafzai – pakisztáni aktivista és Nobel-díjas, aki világszerte a nők oktatáshoz való hozzáférését szorgalmazta. 2017-ben szólalt fel a fórumon.

• Jane Goodall – híres primatológus és antropológus, aki 2013-ban tartott beszédet a fórumon. Környezetvédelmi kérdéseket és a természeti erőforrások megőrzésének szükségességét hangsúlyozza.

  

• Edward Witten – neves húrelmélet kutató és Nobel-díjas fizikus. Fontos szerepet játszott a fizika és a kozmológia modern problémáinak megvitatásában.
• Jamanaka Sinja – a sejtek újraprogramozásával kapcsolatos kutatásaiért 2013-ban megkapta az fiziológiai és orvosi Nobel-díjat. Munkája jelentős hatással volt a regeneratív orvoslásra, és nagy érdeklődést váltott ki a fórum résztvevői körében.
• Mario Molina – Nobel-díjas kémikus, 2013-ban felszólalt a Fórumon. Aktívan hozzájárult az éghajlati problémákról a tudomány és a technológia szemszögéből folytatott vitákhoz.
• Andre Geim – Nobel-díjas fizikus, aki 2017-ben részt vett a fórumon. Egyedülálló betekintést nyújtott a kvantumfizikába és az ezen a területen elért modern eredményekbe.
• Sir Peter Gluckman a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) elnöke, világszerte elismert tudományos tanácsadó és kutató. Fő szakterülete az élettudományok és a tudománypolitika, kiemelten foglalkozik a tudomány és a döntéshozatal kapcsolatával, valamint a tudományba vetett társadalmi bizalom megerősítésével.
• Lidia Brito az UNESCO természettudományi főigazgató-helyettese, aki a fenntartható fejlődés és a tudomány társadalmi szerepének előmozdításán dolgozik. Munkássága során különös figyelmet fordít a fejlődő országok tudományos kapacitásának erősítésére és a tudomány alapú döntéshozatal támogatására.

Együttműködés és partnerség

A Tudomány Világfórumának (WSF) fontos eleme a nemzetközi együttműködés előmozdítása a tudomány területén, valamint a különböző globális szervezetekkel, egyetemekkel és kutatóintézetekkel való partnerség.

A Tudomány Világfórum fontos részét képezik az olyan globális szervezetekkel való partnerségek, mint az UNESCO, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC), az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete (EASAC) és az InterAcademy Partnership (IAP). Ezek a szervezetek nemcsak pénzügyi támogatást és szakértelmet nyújtanak, hanem aktívan részt vesznek a napirend meghatározásában, a problémamegoldásban és a stratégiai döntéshozatalban is.

Az egyetemek és a kutatóintézetek szintén fontos szerepet játszanak a WSF partnerségben. Különböző tudományterületeken biztosítanak szakértelmet, elősegítik az ülések és előadások megszervezését, és ösztönzik a fiatal tudósok részvételét a fórumon.

E partnerség révén a WSF egyedülálló lehetőségeket tud biztosítani a tudományos együttműködés és az innováció számára, hozzájárulva a tudomány és technológia globális fejlődéséhez.

WSF 2024

2024-ben a Tudományos Világfórum a tudományba vetett bizalom, a politikai döntéshozatal kockázatértékelése, valamint a tudományos együttműködés, koordináció és kormányzás fontos aspektusaira összpontosított. Ezek a témák különösen fontosak voltak a globális kihívások, például a világjárvány, az éghajlatváltozás, a hadügyi válságok, a tudomány iránti bizalom válsága, a kiberbiztonság és más összetett kérdések összefüggésében.

A 2024-es WSF-en megvitatott legfontosabb témák és a kulcsfontosságú előadók listája:

• A tudományba vetett bizalom a modern tudomány egyik kulcskérdése volt, amely megértést és koncepcióalkotást igényelt.
  Előadók: Gabriela Ramos (UNESCO), Remi Quirion (INGSA), Roula Iglesi-Lotz (GYA), Olive Shisana (Dél-Afrika elnökének szociálpolitikai különleges tanácsadója), Ő Királyi Felsége Sumaya bint El Hassan (a Jordán Tudományos Társaság elnöke), Michel Kazatchkine (vezető kutató, Diplomás Nemzetközi és Fejlesztési Tanulmányok Intézete).
  Moderátor: dr. Sarah Mosoetsa (vezérigazgató, Dél-Afrikai Nemzeti Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet).
• Kockázatértékelés – az objektív kockázatértékelés fontosságának megvitatása zajlott a politikai és tudományos döntéshozatalban.
  Előadók: Dhesigen Naidoo (a Dél-afrikai Elnöki Klímabizottság adaptációért felelős elnöke), Felix Dapare Dakora (az Afrikai Tudományos Akadémia (AAS) elnöke), Ramia Al Bakain (az analitikai és környezeti kémia professzora, University of Jordan), Roger Pielke Jr (professzor, Környezettudományi Program, University of Colorado Boulder), Magdalena Skipper (főszerkesztő, “Springer Nature” akadémiai kiadóvállalat), Azeeza Rangunwala (vezető menedzser, “groundWork” környezetvédelmi szervezet).
  Moderátor: dr. Nicole Arbour (ügyvezető igazgató, Belmont Forum).
• A jövő csúcstalálkozója – a jövő csúcstalálkozó eredményeit és a további lépéseket tekintették át.
  Előadók: Tshilidzi Marwala (a Johannesburgi Egyetem alkancellárja és elnöke), Sudip Parikh (az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség (AAAS) vezérigazgatója), Angela Tabiri (az Afrikai Matematikai Tudományos Intézet (AIMS) tudományos igazgatója), Lidia Brito (az UNESCO főigazgató-helyettese), Michael Backes (egyetemi docens, a Namíbiai Egyetem végrehajtó bizottságának tagja, a Globális Ifjúsági Akadémia tagja), Jinghua Cao (a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetségének (ANSO) ügyvezető igazgatója).
  Moderátor: dr. Pfungwa Nyamukachi (a stratégiai partnerségek és részvényesi kapcsolatok igazgatója, “The Conversation Africa” független hírforrás).
• Együttműködés, koordináció és menedzsment a tudományban – a hatékony együttműködés és az erőforrás-gazdálkodás fontosságát vizsgálták a tudomány területén.
  Előadók: Peter Gluckman (a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) elnöke), Catherine Cesarsky (a “Square Kilometre Array” rádióteleszkóp projekt igazgatótanácsának elnöke), Motoko Kotani (tudományos és technológiai társ-tanácsadó, Japán Külügyminisztérium), Clarissa Rios Rojas (kutató, Cambridge-i Egyetem, Egyesült Királyság), Naledi Pandor (nemzetközi kapcsolatokért és együttműködésért felelős miniszter, Nemzetközi Kapcsolatok és Együttműködési Minisztérium (DIRCO), Dél-Afrika).
  Moderátor: Heide Hackmann (a Future Africa Institute igazgatója, Pretoria Egyetem).

A WSF 2024 innovatív technológiai eszközöket alkalmazott a virtuális részvétel és a hálózatépítés lehetővé tétele érdekében. Minden eseményt online közvetítettek, és egy speciális platformot indítottak a viták, az eszmecsere és a fórum résztvevői közötti új kapcsolatok kialakítására. Ez lehetővé tette, hogy a Tudományos Világfórum még több embert vonzzon a világ minden tájáról, és hatékony kommunikációt biztosított a résztvevők között, függetlenül azok tartózkodási helyétől és képességeitől.

A WSF 2024 helyszíne és időpontja

A Tudományos Világfórumot Budapesten rendezték meg, 2024. november 20. és 23. között. A helyszínről és a szervezésről a fórum időpontjához közeledve folyamatosan tettek közzé további információkat.

Mi várható 2026 évi Tudományos Világfórumtól?

A következő World Science Forum (WSF) 2026-ban Indonéziában, Jakartában kerül megrendezésre, amely a 12. alkalommal fogja összehozni a világ tudományos közösségének kiemelkedő képviselőit. Az esemény házigazdája az Indonéz Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség (BRIN) lesz, amely átfogó pályázattal nyerte el a rendezés jogát Törökországot és Vietnamot megelőzve.

A fórum központi témája: „Tudomány a globális reziliencia és méltányosság érdekében”, ami a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság előmozdítását célozza. A résztvevők között tudósok, politikai döntéshozók, iparági vezetők és civil szervezetek képviselői is várhatók. A tanácskozás fókuszában a tudomány szerepe áll majd a globális kihívások – például a klímaváltozás, a kiberbiztonság és a béke fenntartása – kezelésében. Indonézia a fórum által szeretné megerősíteni pozícióját, mint innovációs központ a keleti féltekén.

A házigazda ország kiemelte, hogy Indonézia a világ egyik leggazdagabb biodiverzitású térsége, így a fenntarthatósági kérdések napirendre tűzése különös jelentőséggel bír számukra. A szervezők azt is hangsúlyozták, hogy a 2026-os esemény egyik kiemelt célja lesz a tudományos eredmények és a politikai döntéshozatal közötti együttműködés további erősítése.

Konklúzió:

A WSF jelentős szerepet játszik a globális tudományos párbeszéd és együttműködés elősegítésében, a tudományos közösség kommunikációjában a politikai döntéshozókkal és a társadalommal, valamint a bolygónk legjobb elméinek összehozásában, hogy a tudomány és az emberiség fontos kérdéseivel foglalkozzanak. Ez a fórum egyedülálló lehetőséget biztosít az ötletek, tapasztalatok és a legújabb tudományos felfedezések cseréjére, hozzájárulva a tudomány fejlődéséhez minden területen és egy jobb jövő megteremtéséhez a világ számára.

A WSF állandó helyszíneként Budapest a tudományos csere és együttműködés központjává vált. A város híres gazdag történelméről, valamint kiemelkedő tudósairól és azok tudományos eredményeiről. Kulturális és tudományos központként való örökségét kiemeli, hogy olyan fontos globális eseményeknek ad otthont, mint a Tudományos Világfórum. A város nemcsak ideális platformot biztosít a tudományos együttműködéshez, hanem szépségével és kulturális örökségével felejthetetlen benyomást is hagy a résztvevőkben.