Az Euró

Az amerikai dollár után az euró (€, EUR) a második legnagyobb tartalékvaluta. Az euró a világ legfiatalabb devizája, amelyet 1999-ben kezdték használni a készpénz nélküli pénzügyi tranzakciókra, míg készpénzben csak három évvel később vált elérhetővé.

Az Európai Unió tizenkilenc tagállama és tíz másik ország használja az eurót hivatalos fizetőeszközként. Nemsokára még több EU-tagállam hivatalos szinten is áttér erre a pénznemre, méghozzá Bulgária, Horvátország és Románia.

TÖRTÉNELEM

Az Európai Unió létrehozása az 1992-ben aláírt a Maastrichti Szerződés hatályba lépése után történt, aminek eredményként bevezették az eurót.  A dokumentum rögzítette az egységes valuta létrehozásának szükségességét az újonnan megalakult európai országok uniójának területén. 1995-ben az Európai Bizottság hivatalos jóváhagyása után az euró megkapta a nevét. A Maastrichti Szerződés meghatározta azokat a kritériumokat, amelyeknek az Unióba való belépéshez a potenciális EU-tagoknak meg kellett felelniük, ezen kívül az euró elfogadását egyetlen valutaként.

Az euró elfogadásának feltételei nem minden érdekelt fél számára volt megfelelő. Az Egyesült Királyság és Dánia csatlakoztak az EU-hoz, de mentességet kértek az új valuta bevezetésétől. Svédország volt a következő, és nem kötelező népszavazást tartott, amelynek eredményeként a svéd polgároknak lehetőségük volt koronát választani.

Az euró bevezetése a balti államokban átmenetileg megmaradt, mivel az országok nem teljesítették teljesen a Maastrichti Szerződés kritériumait. Észtország volt az első ország, amely teljesítette gazdasági teljesítményét ennek megfelelően és 2011-ben bevezette az egységes európai valutát. Lettország 2015-ben csatlakozott az eurózónához.

Számos más EU-tagállam (Lengyelország, Csehország és Magyarország) továbbra is saját devizákat használja, és nem tervezik áttérni az euróra.

Az egységes európai valuta vonzza az öt olyan EU-n kívüli országot, amelyek az eurót választották fizetéseikhez: a Vatikán, Andorra, Monacói Hercegség, San Marino Köztársaság és Saint-Pierre és Miquelon Területi Közösség.

Még öt más országban az eurót különféle pénzügyi tranzakciókhoz használják, bár nem fogadták el hivatalosan: Franciaország tengerentúli gyűjtőterületei - Saint Barthélemy és Saint Martin, az Egyesült Királyság tengerentúli katonai bázis területei, Akrotiri és Dhekelia, valamint két balkáni állam - Montenegró és Koszovó.

DIZÁJN

Az Európai Központi Bank végzi az euró bankjegyek kibocsátását. Az EU tagállamainak összes központi bankjával való együttműködés révén, egy olyan bankrendszert hozták létre, amely minden olyan üggyel foglalkozik, amely az egységes európai valuta kibocsátásához és forgalomba hozatalához kapcsolódik.

Bankjegyek

Jelenleg két sorozat bankjegy van forgalomban: az €5, €10, €20, €50, €100, €200, és €500 címletben. Az első sorozatot 2002-ben bocsátották ki, és Robert Kalina tervezte. A második sorozat kibocsátása több évig tartott, 2013-tól 2019-ig, és Reinhold Gerstetter újított terve alapján készült.

Mindkét sorozat bankjegyei közös tervezetet viselnek: az előlapján ablakokat, a hátoldalán pedig hidakat látunk. Az ablakok szimbolizáljak az európaiak világ felé való nyitottságát, míg a hidak a kommunikációt és együttműködést jelképezik. A bankjegy bal felső sarkában kék EU zászló található, középen 12 csillaggal, amelyek az EU országait szimbolizálják. A valutanév latin és görög ábécével van feltüntetve (EURO és ΕΥΡΩ).

Az előlap bal oldalán biztonsági szálak találhatók, amelyeken az adott címletet jelző ismétlődő számok vannak. A jobb oldalon hologramfólia látható.

• €5 (első sorozat) szürke bankjegy, az előlapon Diadlív látható, a hátoldalon pedig az Európai Unió térképe és egy ókori csatornahíddal. A bankjegy mérete 62 mm x 120 mm, és a klasszikus korszak építészeti stílusát ábrázolja.
• €10 piros bankjegy, amely római építészeti stílust mutat be egy boltívvel az előlapon, a hátoldalon pedig híd és térkép ábrázolt. A bankjegy mérete 67 mm x 127 mm. 
• €20 kék bankjegy a gótikus építészet stílusában készült, 72 x 133 mm méretben. Az előlapon egy ablak, a hátoldalon egy híd található. 
• €50 narancssárga bankjegy a reneszánsz stílusában készült. Az előlapon egy ablak, a hátoldalon pedig egy híd és Európa térképe látható. Mérete 77 mm x 140 mm. 
• €100 zöld barokk stílusú bankjegy, 82 mm x 153 mm méretben. Az előlapon boltíves ablak, a hátoldalon híd és térkép látható. 
• €200 sárgás-barna bankjegy, amely az Art Nouveau acél-üveg stílusában tervezett, az előlapon kapút, a hátoldalon pedig hidat és térképet ábrázol. A bankjegy mérete 82 mm x 153 mm. 
• €500 lila bankjegy modern építészeti stílusban, az előlapon az épület homlokzatát, a hátoldalon pedig hidat és térképet ábrázol. A bankjegy mérete 82 mm x 160 mm.

A második sorozat dizájnja szinte teljes egészében lemásolja az elsőt. Az egyetlen különbség az, hogy a valutanév egy további írásmóddal bővült. Így most már három írásban jelenik meg az "euro" név a bankjegyeken - latin, görög és cirill. Az utóbbi a Bulgária az EU-hoz való csatlakozásához kapcsolódik.

A bankjegy szériaszámát mindig megelőzi egy latin betű, amely az adott bankjegy kibocsátási országát jelöli. Azonban ez a betű általában nem felel meg az ország nevének. Például Ausztriát az N betű, Spanyolországot a V, Németországot pedig az X betű képviseli.

Érmék

Forgalomba hozott többféle címletű aprópénz, például 1 centes, 2 centes, 5 centes, 10 centes, 20 centes, 50 centes, 1 eurós és 2 eurós érmék. Az érmék iránti kereslet a különböző országok árpolitikájától függ. A nagyobb címletű aprópénz, mint az 50 centes, 1 eurós és 2 eurós érmék, főként azokban az államokban használják, ahol az árakat 5 centtel lehet osztani. Más államokban az 1 centes és 2 centes érmék elterjedtebbek.

Az euró érmék tervezése országonként változik, és a kibocsátott országtól függ. Azonban a címlet és az Európa térképe a hátlapon minden érmén egyforma.

AZ EURÓ FORGALMA A VILÁGBAN

Az euró készpénzforgalma 950 milliárd euró, ezért az amerikai dollár után a második legnagyobb a világon. Emellett az euró a második legnagyobb forgalommal rendelkező deviza a különféle pénzügyi tranzakciókban, és a teljes volumene 35%-át tesz ki.