Szerbia

Szerbia az egykori Jugoszlávia legnagyobb "töredéke", ahol a világon a legtöbb málnát termesztik, még mindig szeretik az oroszokat, és latin és cirill betűs írásmódot egyaránt használnak az írásukban.

Emellett ott egy rendkívül vidám nép él, amely reggeltől estig kávét iszik, a focit tartja a világ legjobb sportjának, és tudja, hogyan kell keményen dolgozni és nagyot lazítani.

Általános információk

Szerbia (Srbija, Србіја) egy balkáni köztársaság, amely a Balkán-félsziget középső területeinek nagy részét és a Pannon-fennsík egy szakaszát foglalja el. Valamivel több mint 7 millióan lakják, a fő etnikai csoport a szerbek, akik az összlakosság 85%-át teszik ki.

Az ország nem csak egynemzetiségű, hanem egyvallású is: lakosainak mintegy 90%-a ortodox vallású. A fennmaradó 10% katolikus, muzulmán és protestáns.

Történelme

Hosszú történelmük során a szerbek számos kísérletet tettek arra, hogy független államot hozzanak létre. Az első említés erről a nyolcadik századból származik, amikor a Balkán nyugati részén megjelent a Szerb Fejedelemség, amely több szláv törzset egyesített.

A fejedelemség idővel teljes értékű állammá nőtte ki magát Bizánc kormányzása alatt, de a 12. századra már függetlenné vált, erős és hatalmas lett.

Ez a virágzás több mint száz évig tartott. A 14. század végén, amikor az állam felbomlott, a szerb fejedelmek földjei az Oszmán Birodalom ellenőrzése alá kerültek, miután a törökökkel szemben a koszovói csatában vereséget szenvedtek.

A török uralom csaknem négyszáz évig tartott, ami később komoly hatással volt a szerb életmódra, konyhára, hagyományokra, sőt még a zenére is.

A tizenkilencedik század számtalan zűrzavart hozott: először az 1804-es felkelést, amely tíz évig tartott, majd az 1815-ös lázadást, amely Szerbia Oszmán Birodalomtól elnyert függetlenségének elismerésével és a Szerb Fejedelemség megalakulásával végződött. Az ország 1873-ban nyerte el végleges függetlenségét, 1883-ban pedig királysággá vált.

A huszadik század eleje szintén viharos volt: Szerbiát belső konfliktusok szaggatták szét, egymás után törtek ki a háborúk. Ez idő alatt jelentősen nyert területeket Macedónia és Koszovó egyes részeinek rovására.

1929-ben jelent meg a világ térképén a Jugoszláv Királyság, amely három nemzetet – szerbeket, horvátokat és szlovénokat – egyesített. A második világháború után a Királyságot megszüntették, és helyébe a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (FNRJ) lépett, amelyet Josip Broz Tito elnök vezetett. A 60-as évek elején az ország nevét Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság-ra (SFRJ) változtatta. Szövetségi alapon több ország csatlakozott hozzá, köztük a Szerb Szocialista Köztársaság is.

Szerbia az 1990-es évek elejéig az SFRJ részeként létezett. Jugoszlávia felbomlása 17 évig tartott. Ez idő alatt Horvátország, Szlovénia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina különböző időpontokban lépett ki az államszövetségből, de Szerbia mindvégig a föderáció része maradt.

2006-ban az utolsó tandem is széthullott: először Montenegró különült el, majd két évvel később a Koszovói Köztársaság is elszakadt Szerbiától. Ma Szerbia független parlamenti köztársaság, fővárosa Belgrád.

Közös határai vannak a volt jugoszláv szomszédjaival és Magyarországgal, és nem rendelkezik tengerparttal. A beutazáshoz a világ legtöbb országából vízum szükséges. Az EU-ból, az USA-ból, Japánból, Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból nem kell vízum.

A nemzeti valutája a szerb dinár.

Hogyan juthatunk el oda?

Szerbia határos Magyarországgal, így eljutni oda sokkal könnyebb, mint némelyik távoli országba. És ami a legfontosabb, nem tart túl sokáig, függetlenül attól, hogy milyen közlekedési módot választ: repülőgépet, autót, vonatot vagy buszt.

Repülővel

Annak ellenére, hogy Budapest mindössze 380 kilométerre van Belgrádtól, az egyik fővárosból a másikba repülőgéppel is el lehet jutni – átszállás nélkül. A járatokat az “Air Serbia” légitársaság üzemelteti, és a repülés 55 percet vesz igénybe. Egy ilyen repülőjegy 26 000 és 29 000 forint közötti összegbe kerül.

Más légitársaságok is kínálnak járatokat a két város között, de átszállással, magasabb áron és jóval hosszabb idővel, így nem sok értelme van – különösen, ha figyelembe vesszük a repülőtereken töltött időt.

Ebben az esetben a repülőgép azok számára jelent lehetőséget, akik szeretnek repülni, és mindent előre megterveztek.

Vonattal

Kétségtelenül – ez egy kényelmes megoldás, hiszen vonattal mindössze 6-7 óra alatt juthatunk el Belgrádba. Ehhez Budapestről el kell jutni Szegedre, onnan pedig naponta ötször indulnak vonatok a szerbiai Szabadkára – a jegy 1920 forintba kerül.

Az elmúlt években azonban ezen a szakaszon felújítást végeztek, hogy nagysebességű vonatot indítsanak Budapest és Belgrád között. Így most, 2024 novemberének végén a tervek szerint nagysebességű vonatok indulnak Szabadkáról a szerb fővárosba. A vonat mindössze 70 perc alatt teszi meg ezt a 187 kilométeres szakasz távolságot.

Ez az útvonal azonban még nem indult el, így Szerbia belső területeire való további utazáshoz át kell szállni buszra. De ez nem is jelent komoly problémát, hiszen belgrádi buszok a szabadkai buszpályaudvarról óránként indulnak reggeltől estig. A jegyek ára 1 700-1 800 dinár, azaz 6 000-6 300 forint.

Tulajdonképpen egész Szerbiát be lehet járni, hiszen ez egy kis ország – Szerbia legészakibb és legdélebbi pontjai között a közvetlen távolság mindössze 485 kilométer.

Busszal

Ez a lehetőség nagyon kényelmes, mivel minden reggel és délután Flixbus buszok járnak a budapesti Nepligetről Belgrádba. Az út hat órát vesz igénybe, a jegy ára pedig 8 000 forint. Ami az árat illeti, érdemes szem előtt tartani, hogy ha ünnepnapokra veszi meg a jegyet, akkor 20-30%-kal többe kerülhet, ha pedig néhány hónappal korábban vásárolja meg hétköznapi indulással, akkor olcsóbb.

Emellett a Flixbus azért is kényelmes, mert közvetlenül Budapestről több mint ötven szerbiai útbaeső városba lehet vele utazni – méghozzá átszállás nélkül.

Autóval

Az a tény, hogy Magyarország és Szerbia közös határon osztozik, arra ösztönzi az utazókat, hogy autóval látogassanak el a szomszédba, hiszen még a Magyarország keleti, északi vagy nyugati részén élő magyarok számára sincs messze.

A szerb határt a leggyorsabban az M5-ös autópályán keresztül lehet elérni. A legforgalmasabb határátkelőhelyre, Röszkére körülbelül két óra alatt lehet eljutni Budapestről.

Bár Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, a magyar állampolgárok érvényes személyi igazolvánnyal is beutazhatnak, vagyis magánútlevélre nincs szükség.

Autóval Budapestről Belgrád kb. négy és fél óra alatt érhető el.

Az autópályák fizetősek és jó minőségűek. Az útidíjat minden út menti benzinkútnál elektronikusan lehet fizetni. De nemzetközi zöldkártyára is szükség van. Szerbiában nem kell előre autópálya-matricát vásárolnia, de ez nem jelenti azt, hogy ingyen használhatja ezeket.

Az autópálya matrica helyett Szerbiában kétkapus rendszer van. Mi az a kétkapus rendszer? Amikor behajtunk egy fizetős útszakaszra, egy sorompónál jegyet kell váltanunk, majd amikor elhagyjuk a szakaszt, az autóval sorba kell állnunk egy kijelölt kapunál, és fizetnünk kell.

Szerbiában az egyes útszakaszokon a jármű kategóriájának megfelelően kell útidíjat fizetni. Például Röszkétöl Belgrádig 6,50 euró az útidíj.

Szerbiában az eurót a fizetőkapuknál a piaci árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon váltják át, ezért javasoljuk, hogy dinárban fizessen.

Hol szálljunk meg?

Szerbiában az idegenforgalom mindig is fejlett volt: sem a háborúk, sem a NATO-bombázások, sem a hosszú gazdasági kilábalás nem hátráltatták meg. Vannak itt helyek a pihenésre – annak ellenére, hogy a tengerhez és a tengerpartokhoz egyáltalán nincs közvetlen hozzáférés.

Szerbia általában a vidéki turizmus szerelmeseinek célpontja. Mindenki megkapja az elvárt szabadtéri kikapcsolódást, a biotermékekből készült egyszerű és finom ételeket, és kellemes kommunikációt a szerbekkel, akik hihetetlenül barátságos és jó kedélyű emberek.

A szerbiai gyógyfürdőkben való kezelés a másik ok, amiért a külföldi turisták egyre gyakrabban rendelnek gyógytúrákat Szerbiába. Az üdülőhelyek nevét könnyen kitalálhatjuk a “banja” azaz “fürdő” szóból, amely szinte mindig szerepel bennük:

• Ivanjica városában több üdülőhely várja vedégeit. Az ottani gyógyfürdők a vér-, a neurológiai és csontbetegségek kezelésére szakosodnak. Rákbetegség utáni rehabilitációs kezelések is igénybe vehetők.
• A Banja Kulaši egy olyan üdülőhely, amely a gyomor-bélrendszeri, máj- és epehólyag betegségekben szenvedők számára kihagyhatatlan célpont.
• Magyarkanizsán olyan gyógyközpont működik, amelyben hatékonyan kezelik a teljes mozgásszervi rendszert, a csontok traumás és az életkorral összefüggő elváltozásait.
• Niška Banja megváltás a szív- és az érrendszeri problémákkal küzdők számára.
• A Prolom Banja a vese-, máj- és emésztőrendszeri betegségekben szenvedők üdülőhelye.

A kezelés alapja a gyógyiszap és a szerb termoásványi víz. A körülmények itt teljesen elfogadhatóak, és az árak sokkal alacsonyabbak, mint más európai üdülőhelyeken.

A gasztronómiai túrák a turizmus harmadik érdekes területe. Kedvelt választás azok számára, akik szeretnek enni és egyszerűen megismerni egy új konyhát. Finom, laktató és olcsó, ezért nincsenek elégedetlen vendégek.

A szerbiai szálláshelyeket az utazás céljának és időtartamának megfelelően érdemes kiválasztani. Ha egy rövid, két-három napos túráról van szó, a szállodák, hostelek és panziók is megfelelnek.

A szerbiai szállodákban nagyon jó a kiszolgálás, és a szobák ára jelentősen alacsonyabb, mint a többi balkáni országban és Európa többi területein:

• Az “Agent Lux Apartments” egy négycsillagos szálloda Jagodinában. A szobák modern stílusban berendezettek, és mindenhol fürdőszobával és WC-vel rendelkeznek. A háziállatok szállása itt engedélyezett.
• Az “F apartmani Kragujevac” egy négycsillagos szálloda Kragujevacban, ahol minden szobában konyhasarok és mosógép áll rendelkezésre.
• A “Habitat-Hostel” egy fiataloknak szóló hostel Belgrádban, 10 perces sétányira a Nikola Tesla Múzeumtól. Hangulatos szállás – privát és kollégiumi szobák, ingyenes parkoló és internet. Háziállatokat is szívesen fogadnak.
• “Accommodation Glorius” egy szép, megfizethető árú szálloda Nišben, 20 perces sétányira a niši erődítménytől. A szobák egyszerűen vannak berendezve, de hangulatosak. A kiszolgálás jó.
• A “Guest house Little Heaven” egy vendégház Užicén, amely ideális a falusi turizmus szerelmeseinek. Van egy konyha és egy társalgó – ezek közös használatban vannak. A szobák hangulatosak és tiszták. Internet; a környék bejárásához kerékpárkölcsönzés áll rendelkezésre. A közelben síközpont is található.

Hosszabb nyaraláshoz azonban a bérelt apartmanok és házak jobban megfelelnek, különösen, ha gyerekekkel utazik. Szerbiában a legkényelmesebben ezeken a honlapokon lehet szállást bérelni – https://www.airbnb/ és a https://www.vrbo.com/ (a jól ismert Home Away szolgáltatás új neve).

Mit érdemes megnézni?

Csodálatos természet, ősi műemlékek, ortodox kolostorok, nemzeti parkok – és ez még nem a teljes lista Szerbia látnivalóiról.

Természetesen nem fogja tudni néhány nap alatt megnézni ennek a balkáni országnak az összes gyönyörűségét, de van néhány hely, amit mindenképpen érdemes elsőként felkeresni.

Belgrád

A szerb főváros sok mindenre emlékszik: egykor kelta törzsek alapították, majd hosszú ideig a rómaiak uralták, aztán germán, szarmata és avar törzsek következtek. Belgrádot lerombolták és felépítették, felépítették és újra lerombolták, majd a romokból újra és újra feltámadt: a város 38 alkalommal épült újjá teljesen háborúk után.

A szerbek csak a VII. században telepedtek le ezeken a területeken, és a várost első alkalommal Belgrádként Vladimir-Mikhail bolgár fejedelem említi 887-ben kelt levelezésében.

Minden korszak nyomot hagyott a város építészetén. Az utcáin végigsétálva láthatjuk a Karađorđević-dinasztia királyi palotáit, fejedelmi rezidenciákat, török mecseteket és törökfürdőket, ősi erődítményeket és szupermodern szállodákat, bevásárlóközpontokat és irodákat.

A túrát Belgrád történelmi központjában, a Mihály fejedelem utcában kell kezdeni. Ezt tartják Európa egyik legszebb sétálóutcájának. Itt falatozhat egyet kávézóban vagy étteremben, vásárolhat számos butikban és bevásárló galériában.

• A királyi paloták egy másik okot adnak arra, hogy sétálni induljunk Belgrádban. Nem csak a téli és nyári rezidenciák építészete lenyűgöző, hanem a díszítés gazdagsága is. Drága fából faragott bútorok, stukkók, fényűző csillárok, faliszőnyegek és festmények - mindez lenyűgözően néz ki.

• A Nikola Tesla Múzeum szintén kötelező látnivaló Belgrádban. Nehéz olyan szerbet megemlíteni, akire honfitársai ennyire büszkék lennének. Még Josip Broz Tito, a háború utáni Szerbia első elnökének alakja is elhalványul a tudós és feltaláló zsenialitása mellett, bár a szerbek még mindig nagyra tartják őt.

• A Köztársaság tér közelében található Skadarlija negyed mindazok számára érdekes, akiknek nem közömbös a művészet és a bohém élet. A kevesebb mint 600 méter hosszú kis utca hangulata nagyon hasonlít a párizsi Montmartre szelleméhez – ugyanolyan mámoros és gondtalan.

Zlatibor

A gyönyörű szláv nevet viselő hegység a szerbek és a világ minden tájáról érkező turisták kedvelt nyaralóhelye. Itt szinte sosincs köd, és az év 200 napján süt a nap. Zlatibor éghajlata az alpesi és a mediterrán éghajlat egyedülálló kombinációja: ilyen jellegű párosítás nincs sehol máshol a világon.

Az emberek itt nem csak a lelküket pihentetik, hanem kezelést is kapnak. A termálforrások számos betegséggel segítenek megbirkózni, a vérszegénységtől kezdve a pajzsmirigybetegségekig.

Đavolja Varoš – az Ördög városa

Ezt a hátborzongató és félig misztikus nevet kapta a Kuršumlija közelében található, természetes kőoszlopokból álló sziklakomplexum. A "véres" vizek – patakok és folyók, amelyek vize a magas ásványianyag-tartalom miatt vöröses elszíneződést kapott – tovább fokozzák a borzalmat. Ezeket a forrásokat Ördögvíznek és Ördögkútnak nevezik.

A túrákat itt csak éjszaka lehet megtekinteni: a sűrű árnyékok és a csend misztikus hátteret teremtenek, és nagymértékben fokozzák a borzongató hangulatot.

Fruška Gora avagy Tarcal-hegység

A Szerbia második legnagyobb városa, Újvidék közelében fekvő nemzeti park hatalmas – 22 000 négyzetkilométeres – területet foglal magában. 

A második világháború előtt ez egy egész kolostorváros volt harminc kolostorral.

A háború, a bombázások és az idő a legtöbbjüket elpusztította, de az épületek aktív restaurálása folyamatban van: több mint a felét már helyreállították. Ez a park egyedülálló növény- és állatvilága miatt vált nemzeti parkká. Ritka növényfajok százai teremnek itt, és veszélyeztetett állatfajok is élnek errefelé.

A szerbek hétvégenként szívesen jönnek ide sátrakkal és tartalékokkal, hogy egy kicsit kikapcsolódjanak. A park a világ minden tájáról is vonzza a turistákat: a látogatók folyamatosan kattogtatják a fényképezőgépeiket és videókat készítenek a gyönyörű tájakról.

Szendrői vár

Szerbia középkori építészetének másik példája a szerb fejedelemség fővárosának idegenektől való védelmére épült erődítmény. A Szendrőben folyó ásatások során még mindig folyamatosan kerülnek elő ősi leletek, sőt, még nemesi temetkezőhelyek is. Az erőd falai között állítólag elrejtett számtalan kincsről szóló ősi legendák mindenféle kalandor elméjét izgatják, így a helyi terület az ásatók paradicsoma.

Szendrő Belgrádból busszal érhető el.

Mit együnk?

A szerb konyha a Balkán, Ausztria, Magyarország és a mediterrán országok – Törökország és Görögország – kulináris hagyományainak csodálatos ötvözete. Régiótól függően egy-egy ország hatása erősebben érezhető. Észak-Szerbia például a Bulgáriából, Magyarországról és Romániából ideérkezett ételekre – gulyás, paprikás, puliszka, sertéskolbász, pörköltek és levesek – épül.

Az oszmán uralom négyszáz éve nem múlt el eredménytelenül a szerb konyha teljes egészére nézve: az ország legtöbb régiójának étlapján a török ételek és főzési módok dominálnak.

Aki először török üdülőhelyeken járt, majd Szerbiába érkezett, biztosan észreveszi ezt a hasonlóságot. Sokan így is mondják: “Szerb konyha? Hmm... Hát, olyan, mint a török, csak jobb”.

Az oszmánok számos bárányhúsos ételt vezettek be a szerb konyhába – mindenféle kebabot, fasírtot, hús-, zöldség- és halsaslikot. A ćevapčići, pljeskavica, ražnjići mindenhol készül – otthon, éttermekben, piknikeken – de az ételekbe szerb ízeket varázsolnak, helyi fűszerekkel. Szó szerint bármi, amit faszénen sütnek, itt különleges kedvenc. Nagyon finommá teszik – talán még finomabb, mint Törökországban.

A szerbek nagyon szeretik a pitéket: bármilyen pitét meg tudnak enni, legyen az sós vagy édes. Minden háziasszony legalább egy tucat receptet ismer a pitához, a gibanicához – túrós süteményhez, a burekhez – puffasztott hústasakhoz, és a krompirusihoz – ami ugyanolyan burek, de burgonyás töltelékkel.

A szerb koh egy finom házi készítésű búzadara sütemény, amelyet bőségesen áztatnak vaníliás tejben. Hétvégenként készítik.

Ha italokról van szó,akkor a kávé a kedvenc italok listájának élén áll – mindig török cezvében főzve, sűrűn és mámorítóan aromásan. Szinte állandóan isszák – nem csoda, hogy Szerbia szilárdan megállja a helyét a kávéfogyasztó országok top tízes listáján.

Érdekes módon a teát itt inkább gyógyszernek, mint desszertitalnak tartják: csak megfázáskor isszák.

A szerbiai otthonokban, vendéglőkben és éttermekben az alkoholtartalmú italokat a sör és a rakija – egy gyümölcspárlat, – valamint a helyi borok képviselik. A rakijának az alapanyagoktól függően számos elnevezése van. A sljivovica például szilvából készült pálinka, a lozovača pedig szőlőből készült borpárlat. De hozzá kell tenni, hogy a szerbek nem lepárolják a pálinkát, hanem sütik.

A szerbek nagy becsben tartják a házi készítésű szeszes italokat. Bármely családi ünnepségen a vendégek a régi családi recept alapján készült pálinkát előnyben részesítik a vásárolt brandyvel, vodkával vagy konyakkal ellentétben.

Szerbia olyan közel fekszik hozzánk, mégsem ismerjük igazán. Pedig egyszerű, nyitott, jóindulatú és nagyon szép – érdemes legalább egy hétre ellátogatni ide.

Híres személyek

Szerbia gazdag történelmi örökséggel rendelkezik – 13 évszázad alatt az ország számos olyan kiemelkedő személyiséget nemzett, akik kulcsszerepet játszottak kulturális, politikai és társadalmi életében. Az alábbiakban röviden bemutatjuk Szerbia néhány leghíresebb történelmi személyiségét, eredményeiket és az ország fejlődéséhez való hozzájárulásukat.

• Petrović Đorđe Karađorđe – az Oszmán Birodalom elleni első szerb felkelés vezetője 1804-ben, a Karađorđević dinasztia alapítója, Szerbia nemzeti hőse.
• Miloš Obrenović szerb fejedelem volt, aki 1815-ben megszervezte és irányította a Második szerb felkelést az Oszmán Birodalom ellen.
• Nikola Tesla – a történelem egyik legnagyobb feltalálója. Bár Horvátországban született, Teslát szerb származásúnak tartják. Az elektrotechnika területén elért találmányai forradalmasították a világot.
• Ivo Andrić író, aki irodalmi Nobel-díjas lett 1961-ben. Regényei – köztük a ”Híd a Drinán” – a szerb irodalom klasszikusainak számítanak.
• Ki ne látta volna Emir Kusturica filmjeit? Ő egy híres szerb rendező, aki olyan kultikus filmeket alkotott, mint az “Arizonai álmodozók” és “Az élet egy csoda”.
• Marina Abramović – az ő művei gyakran váltanak ki ellentmondásos értékeléseket, de kétségtelenül a kortárs művészet egyik legérdekesebb jelenségei közé tartoznak.
• Novak Đoković a történelem egyik legjobb teniszezője és többszörös Grand Slam-győztes.
• Dejan Stanković egy legendás szerb labdarúgó, aki olyan híres klubokban játszott, mint a “Lazio” és az “Inter”, s ezen kívül a Ferencvárosi Torna Club vezetőedzője is volt.
• Miloš Raonić – szerb származású kanadai teniszező, aki jelentős sikereket ért el a teniszvilágban.
• Ceca Veličković a Balkán-félsziget egyik legnépszerűbb énekesnője. Zenéje a folk és a pop keveréke.
• Željko Joksimović – népszerű szerb énekes, aki Szerbiát képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Gyakran ismételt kérdések