Franciaország

A szabadság és a szabadgondolkodás hazája, számos forradalmi találmány bölcsője, a haute couture (a legmagasabb minőségű szabászat), az ínyenc konyha és a borászat szülőhelye – mindez Franciaország.

Ebben az országban találták fel a mozit és a repülést, a guillotine-t és a női harisnyanadrágot. Itt lehet viccelődni és énekelni, a francia nyelvet sokan az egyik legszebbnek tartják. Bienvenue en France!

Általános információk

Hiba lenne Franciaországot kizárólag európai országnak tekinteni. Bár területének nagy része ma Nyugat-Európában található, azonban az országnak számos tengerentúli területe is van, amelyek a monarchia idejére nyúlnak vissza. Ezek főként szigetek. Franciaország legnagyobb tengerentúli területe Francia Guyana, amely Dél-Amerikában található.

Történelme 

Franciaország történelme több mint kétezer évre nyúlik vissza, és sok mindent megélt: a hanyatlás korszakát, virágkorát, intrikákat, vallási és politikai háborúkat, valamint számos forradalmat is. Eleinte ezt a földet a gallok lakták. Később a mai Franciaország területe a Római Birodalom egyik tartománya lett, miután Julius Caesar a gall háborúk idején annektálta. 

Az V. században Galliát a frankok hódították meg I. Klodvig király vezetésével, aki elsőként vállalkozott a frank állam megteremtésének ambiciózus feladatára. Bizonyos mértékig ez sikerült is neki, azonban a Meroving-dinasztia hatalma idővel meggyengült. Az új uralkodók leszármazottjainak, Kis Pippinnek és fiának, Nagy Károlynak nemcsak a hatalmat sikerült megtartaniuk, hanem egy hatalmas államot is létrehoztak, amely kiterjedt Európa déli és nyugati részére. 

A IX. században azonban a birodalom összeomlott: területeit Nagy Károly unokái között osztották fel. Az egyik rész, vagyis Nyugat-Franciaország, Kopasz Károlyhoz került. Ez volt tulajdonképpen a mai Franciaország elődje.

Ezután következett egy hosszú háborús időszak a normannokkal, akiknek sikerült létrehozniuk az ország keleti részén a Normandiai Hercegségüket. Emellett a skandinávoknak sikerült meghódítaniuk Angliát is, ami komoly konfliktusokhoz vezetett ezzel a királysággal. Ezzel párhuzamosan Franciaországon belül is kiéleződtek a vallási és politikai harcok, amelyek több évszázadon át tartottak. A királyság részt vett a keresztes hadjáratokban is. 

E néhány feszült évszázad alatt a hatalom először a Karoling-dinasztiától a Capetingekhez, majd a XIV. században a Valois-házhoz került. Az Angliával vívott százéves háború (1337-1453) kezdetben az angolok számára kecsegtetett sikerrel, de a Franciaországban Jeanne d'Arc vezetésével kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalom megfordította a helyzetet, és a háború a francia csapatok győzelmével végződött. 

A kimerült Franciaországban létrejött béke volt a kiindulópontja az abszolút monarchia kialakulásának. XI. Lajos volt az első király, aki hatalomra jutott a megújult országban. Uralkodása idején Franciaország egyre inkább erős államként kezdett mutatkozni, ezzel vezető pozíciót követelve magának a világban. 

A XVI. században a vallási viszályok fokozatosan csillapodtak, és a Bourbonok kerültek hatalomra. Az ország azonban a XVII. században ismét elkezdett részt venni az európai háborúkban, hogy megerősítse nemzetközi politikai pozícióját. Először is, aktívan részt vett a harmincéves háborúban, amely később közvetlen konfliktusokhoz vezetett Spanyolországgal. A harmincéves háborúban elszenvedett vereség nagymértékben meggyengítette a Szent Római Birodalmat és szövetségeseit, Franciaország pedig elfoglalta Elzászt, és a kontinens térképén meghatározó szereplővé vált.

A XVIII. század elejére Franciaország abszolút monarchiává vált, meglehetősen agresszív külpolitikával. Az állandó háborúk meggyengítették az ország gazdaságát, és az egyszerű emberek életminősége annyira megromlott, hogy 1789-ben kitört a francia forradalom. A monarchia mint kormányzati rendszer teljes vereséget szenvedett: helyébe az első köztársaság lépett.

Franciaország történelme során négy különböző köztársaság létezett: 1848-tól 1852-ig, 1870-től 1940-ig, 1946-tól 1958-ig, valamint 1958-tól napjainkig. Ezen időszakok mindegyikében az ország új alkotmányt vezetett be. A jelenlegi Ötödik Francia Köztársaság megalapítását Charles de Gaulle-hoz, a legendás tábornokhoz, Franciaország 1944-es felszabadulása utáni ideiglenes kormányának vezetőjéhez kötik. Charles de Gaulle-t ma is a franciák nemzeti hősének és az ország jelentős történelmi személyiségének tekintik. 

Ma Franciaország európai nagyhatalom, a nukleáris szövetség tagja, illetve az Európai Unió egyik alapítója. Mindazonáltal tagja a NATO-nak és az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Földrajz és éghajlat

Franciaország határos Belgiummal, Németországgal, Luxemburggal, Svájccal, Monacóval, Olaszországgal, Spanyolországgal és Andorrával. Tengeri határa van az Egyesült Királysággal. Az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a Földközi-tenger és a La Manche csatorna határolja partjait.

Az ország éghajlata változatos. Nyugaton óceáni éghajlat uralkodik,  hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel, magas páratartalommal, valamint nagy felhőborítottsággal. Délen az országot szubtrópusi éghajlat uralja, száraz, forró nyarakkal és párás, enyhe telekkel. Az ország középső és keleti részén az éghajlat kontinentális. Száraz, forró nyarak és fagyos telek jellemzik, kevés csapadékkal.

Népesség, nyelv és pénznem

A francia metropoliszban mintegy 65 millió ember él. További 2,8 millió franciát számlálnak a tengerentúli területeken. 

Franciaország fővárosa Párizs, ahol körülbelül 2,2 millió ember él. További nagyvárosok: Marseille (közel 870 ezer lakos), Lyon (közel 525 ezer lakos), Toulouse (közel 500 ezer lakos).

Egy 1872-es törvény megtiltja a Francia Köztársaságnak, hogy népszámlálást végezzen az állampolgárok hivatalos megkülönböztetésével faji vagy vallási meggyőződés alapján, ami megnehezíti Franciaország demográfiai adatainak meghatározását. Mindazonáltal, az egykori és jelenlegi  francia gyarmatokról és más régiókból származó őslakosok bevándorlása jelentős számú különböző etnikumú embert eredményezett Franciaországban. A fő etnikai csoportok a következők: portugálok, algériaiak, marokkóiak, németek, olaszok, bretonok, flamandok, katalánok, korzikaiak, baszkok, romák és mások.

Franciaország pénzneme az euró, hivatalos nyelve pedig a francia, bár nem mindenhol beszélik. Az ország számos régiójában elterjedtek a helyi nyelvek: a bretonok például bretonul beszélnek, a flamandok pedig a holland nyelv egyik dialektusát. Elzászban németül, Korzikán pedig korzikaiul, valamint franciául, olaszul és ligurul beszélnek.

Hogyan juthatunk el Franciaországba?

Franciaországba nagyon egyszerű eljutni bármely európai országból: utazhat busszal, vonattal, repülővel vagy autóval.

Ha szervezett utazást foglal, gyorsan elérheti úti célját repülővel vagy busszal. Ez azért is kényelmes, mert az utazásszervező minden szervezési feladatot magára vállal: gyakran még a szállást és a kirándulásokat is tartalmazza az ár.

Az egyéni utazók gyakran inkább vonattal vagy autóval utaznak, bár más utazási lehetőségeket is igénybe vesznek. 

Franciaország legtöbb nagyvárosába közvetlen járatok indulnak: Párizsba, Lyonba, Marseille-be, Nizzába, Toulouse-ba. A Lufthansa és az Air France a legnagyobb légitársaságok közé tartozik, amelyek Európa és Franciaország között közlekednek. Szintén elérhetőek az olyan fapados járatok, mint a Ryanair, a Wizzair vagy az Easyjet. 

A legtöbb európai városba közvetlen buszjáratok indulnak, köztük természetesen Párizsba és a nagyobb francia városokba is. Budapestről igénybe veheti a Flixbus társaságot, amely naponta többször is indít járatokat Franciaország különböző városaiba. Továbbá jól kiépített a vasúti összeköttetés is, így érdemes összehasonlítani a busz- és vonatjegyek árait.

A francia autópálya-hálózat jól kiépített, és lehetővé teszi, hogy minden népszerű úti célt kényelmesen elérjen. Fontos azonban előre megtervezni az útvonalat, mivel a legtöbb autópálya fizetős. Ezenkívül használhatja a BlaBlaCar fuvarmegosztó szolgáltatást is. Az utazás költsége és időtartama természetesen az indulási helytől és a célállomástól függ.

Szállás

Még egy rövid franciaországi utazás esetén is magas költségekkel kell számolnia: az ország nagyon drága. Ez természetesen a szállodaiparra is vonatkozik.

A legfőbb dolog, ami meglepi az első alkalommal ide érkező turistákat, az a kedvező árú szállodák szerény körülményei más országokhoz képest. Egy tipikus szoba egy kétcsillagos francia szállodában aprócska, egy függöny mögötti zuhanyzó és minimális kényelem várja a vendégeket — és mindez napi 35-40 euróért.

Felső kategóriás szálloda kiválasztásakor figyelembe kell vennie a helyi viszonyokat. A kényelem szempontjából a háromcsillagos szobák itt megfelelnek egy olasz vagy német négycsillagosnak, és kétszer annyiba kerülnek, mint a kétcsillagos szobák, azaz 70-80 euróba. Egy francia négycsillagos szállodai szoba átlagosan 100 euróba kerül.

Íme néhány kedvező árú szálloda:

• Lemon Hotel Tarascon: ez egy olyan szálloda Tarasconban, amely felszereltségét és szolgáltatásait tekintve inkább egy olcsó hostelre hasonlít. A szobák közös használatúak, emeletes ágyakkal és franciaágyakkal, a fürdőszoba pedig az emeleten található. Ingyenes Wi-Fi és parkolási lehetőség áll a vendégek rendelkezésére, valamint házi kedvenceket is fogad;
• Eklo Hôtels Le Mans: a szálloda Le Mans (Pays de la Loire) városában található. A szobák saját fürdőszobával, Wi-Fi-vel és TV-vel vannak felszerelve. A konyha és a terasz közös használatú, a parkolás pedig térítés ellenében lehetséges. A dohányzás nem megengedett a szállodában;
• Hôtel Première Classe Villepinte Parc des Expositions: egy kétcsillagos szállodalánc  Villepinte-ben, Párizstól egy órányi autóútra található. Minden szoba saját fürdőszobával, légkondicionálóval és fűtéssel rendelkezik. A Wi-Fi, a TV és a parkolás ingyenes. A szálloda saját parkkal is rendelkezik;
• Hôtel Pastoral: egy nizzai szálloda, amely közös és privát szobákkal várja vendégeit. Közös használatú konyhával és kerttel is rendelkezik. A Wi-Fi ingyenesen használható. A közelben olyan népszerű látnivalók találhatók, mint a MAMAC, a Cours Saleya virágpiac, az Avenue Jean Medecin és a Place Masséna;
• Hôtel Luxembourg: egy kedvező árú szálloda Lourdes városában. A szobák hangulatosak, bár kicsik, saját fürdőszobával és TV-vel rendelkeznek. A szálloda egy bárral és étteremmel várja vendégeit, az ár pedig tartalmazza a reggelit. A Wi-Fi és a parkolás ingyenes.

Ha pénzt szeretne megtakarítani, akkor jó választás lehet egy motel vagy kemping. A kempingekben megszállhat bungalóban vagy sátorban, amelyek éjszakánként körülbelül 20-30 euróba kerülnek. 

A hostelekben a körülmények még szerényebbek, mint a kétcsillagos szállodákban, az áruk viszont elfogadható: nem több 20 eurónál naponta. 

A francia vidéki utazás nemcsak arra nyújt remek lehetőséget, hogy megnézze, hogyan élnek a francia gazdák, hanem arra is, hogy pénzt takarítson meg. A falvakban chambre d'hôtes (szálláshely és reggeli) szállásokat kínálnak. A meglehetősen kényelmes szálláshely reggelivel együtt körülbelül ugyanannyiba kerül, mint egy háromcsillagos városi szálloda szobája, de a körülményeket össze sem lehet hasonlítani. 

Egy hosszabb franciaországi utazás esetén célszerűbb apartmant bérelni magánszemélyektől az olyan szállásfoglaló weboldalon keresztül, mint az Airbnb. Ha hosszabb időre bérel lakást, mindig számíthat kedvezményre, amely annál nagyobb, minél tovább marad.

Mit érdemes megnézni? 

Franciaország látnivalói egytől egyig világszínvonalú remekművek. Franciaország utcái és tájai egyedülálló szépséggel és hangulattal várják a látogatókat.

Párizs

Csak sétáljon végig a francia főváros negyedein, utcáin és terein: miniatűrben láthatja az ország teljes történelmét. Gyermek- és ifjkorunkból emlékezünk ezekre a nevekre, még akkor is, ha soha életünkben nem jártunk Párizsban: a Champs-Elysées sugárút, a Montmartre, a királyi terek a francia uralkodók szobraival és gyönyörű szökőkutakkal, a bájos középkori Rue de la Huchette, valamint a szivárvány minden színében pompázó Rue Crémieux, a régi Párizs szíve.

Champs-Elysées

A két kilométer hosszú Champs-Elysées sugárutat a XVII. században építették a Tuileriák palotája, a francia királyok akkori rezidenciája melletti mocsaras területek lecsapolása és átalakítása érdekében. A palotát a párizsi kommün zűrzavaros időszakában felégették, de a Champs-Elysées a mai napig a francia főváros legnépszerűbb utcája. A napóleoni hadsereg Austerlitznél aratott győzelme után Chalgrin építész az Etoile (ma Charles de Gaulle) téren felépítette az ötven méter magas Diadalívet, amely a sugárút végpontja. Ez még ma is a világ legmagasabb boltíve.

A Champs Elysées-n található a francia elnök rezidenciája. A Párizs legfőbb sugárútján minden évben Bastille-nap alkalmából katonai parádét tartanak. A Tour de France országúti kerékpárverseny útvonalán is a Champs Elysées-n teszik meg a kötelező utolsó köröket. 

Montmartre

Valamikor régen ez volt Párizs széle, egy olyan kerület, amelyet a fiatal és még ismeretlen művészek, írók és szobrászok a legalacsonyabb bérleti díjak miatt választottak lakhelyükül. 

Fokozatosan, rövid idő alatt a Montmartre egy bohém negyeddé változott, ahol a kreativitás és a szabadság pezsgő légköre uralkodott. A helyi kávézók és kabarék a francia főváros szórakozóhelyeiként váltak ismertté, ahol a világhírű Picasso, Degas és Renoir általában egy-két pohár bor mellett zárták az estét. Később Montparnasse vette át a bohém negyed szerepét.

Be szeretne tekinteni Montmartre éjszakai életébe? Akkor látogasson el a Moulin Rouge-ba, az ikonikus kabaréba, ahol fantasztikus előadások várják. Ez a kikapcsolódási lehetőség azonban csak felnőttek számára alkalmas, éjszaka a Montmartre pajzán szórakozással teli környékké változik.

Eiffel-torony

Párizs jelképét és Franciaország leghíresebb épületét nem mindig csodálták a párizsiak és a turisták. Az 1889-ben megjelent tornyot évekig teljesen ormótlan építménynek tartották, amely nem illeszkedett a városközpont arculatába, és csak rontotta azt.

Az elégedetlen polgárok petíciói válasz nélkül maradtak, így nem volt más választásuk, mint beleszeretni Eiffel, a francia mérnök alkotásába. Ma a torony nemcsak Párizst és Franciaországot képviseli, hanem a főváros összes látnivalója között is megdönti az összes látogatottsági rekordot.

Múzeumok

A Louvre a világ egyik legnagyobb múzeuma, mintegy 35 000 kiállítási tárgynak ad otthont, amelyek bemutatják az emberiség alkotó szellemét az ókortól a XIX. század közepéig. A teljes gyűjtemény több mint 380 000 tárgyat számlál, így a kiállítások folyamatosan frissülnek. A Louvre-t évente mintegy 10 millió turista keresi fel a világ minden tájáról. Csak Leonardo da Vinci Mona Lisája naponta több ezer lelkes látogatót vonz: a híres portrét testközelből látni nagy siker azok számára, akiknek sikerül átjutniuk a hatalmas tömegen.

A Georges Pompidou Központ érdekes lehet azok számára, akik nem közömbösek a kortárs művészet iránt. A kortárs művészet különböző területeinek (tánc, zene, festészet) tanulmányozására és támogatására alapították.

Notre-Dame-székesegyház

Néhány évvel ezelőttig a legendás Notre-Dame-székesegyház Párizs látnivalóinak szerves részét képezte. 2019 tavaszán azonban valódi tragédia történt: a székesegyházban nagy tűz ütött ki, mely során a faszerkezetek jelentős része leégett. 

A tető szinte teljesen megsemmisült, a huszártorony pedig összeomlott, azonban a két ikertorony és a gyönyörű ólomablakok szerencsére nem sérültek meg. A székesegyház orgonája is túlélte a tüzet, bár a por, a korom és az oltóvíz károsították a hangszert. Szerencsére, a világhírű kiméra szobrokat öt nappal a tűzeset előtt leszerelték és restaurálásra küldték. Ezenkívül a székesegyházban évszázadok óta őrzött műalkotások többsége is megmenekült, köztük a kereszténység egyik ereklyéje – Krisztus töviskoronája. Az épségben maradt festményeket pedig restaurálják. 

A Notre-Dame-székesegyházat jelenleg újjáépítik, helyreállítása még évekig fog tartani, és minden bizonnyal több millió euróba fog kerülni. Van azonban remény arra, hogy egy szép napon ismét miséket tartanak majd a Notre-Dame-ban.

Provence

Legkésőbb nyár közepéig mindenképp érdemes idelátogatnia: ugyanis június utolsó napjaiban egy fantasztikusan gyönyörű esemény indul, mégpedig a levendulamezők virágzása. Másfél hónapig tart, és hullámokban virágzik, ezért azt ajánljuk, hogy szerezze be a régió térképét bármelyik turisztikai irodában, hogy teljes mértékben élvezhesse a levendulaparadicsom illatos szimfóniájának hangjait. 

A leggyönyörűbb látvány a Valensone-fennsíkon várja Önt. Itt több kilométer hosszan húzódnak az illatos levendulamezők. Az Alpok lábánál elterülő festői hely turisták ezreit vonzza. A virágzás idején a helyiek levendulafesztiválokat szerveznek, amelyeket vásárokkal és különböző műsorokkal színesítenek.

Francia Riviéra

A francia Riviéra a Földközi-tenger partvidékének délkeleti részén helyezkedik el. Az éghajlat itt egyszerűen tökéletes: sehol máshol nincs ilyen kellemesen meleg nyár és enyhe tél.

A tiszta hegyi levegő keveredve a tengeri szellővel olyan légkört teremt, ahol a légzés rendkívül könnyű, a betegségek pedig maguktól eltűnnek. A francia Riviéra több száz éve Európa egyik legjobb üdülőhelye, az itteni ingatlanárak pedig minden elképzelhető és elképzelhetetlen rekordot megdöntenek. Még az olyan kellemetlenségek, mint a kavicsos strandok sem állítják meg a turistaáradatot, köztük számos film- és popsztárral.

A Francia Riviéra felfedezésének legjobb módja, ha autót bérel, és Nizzában kezdi meg az utazását. A francia Riviéra fővárosa Kelet-Franciaország színházi és múzeumi központja.  

A következő látnivaló Menton. Az Olaszországhoz való közelség itt mindenben tükröződik – a természetben, az építészetben és a mindennapi életben: ugyanazok az olajfa- és citrus ültetvények, ugyanazok a házak, a helyiek ugyanolyan vidám temperamentuma. Február itt különleges időszak, mivel a város ad otthont a Citromfesztiválnak. Mentonban szinte mindenhol citromfák nőnek, amelyek egész évben teremnek. 

Nizzától 20 km-re keletre egy igazi szerencsejáték-paradicsom található – a Monacói Hercegség. A mindössze két négyzetkilométeren élő, körülbelül 40 000 fős kis ország hihetetlenül gyönyörű. A helyi parkok, utcák és terek olyan csodálatosak, mintha egy festményt ábrázolnának. 

Pókerezni vagy szerencsekereket pörgetni az európai szerencsejáték-elit a monacói kaszinókban gyűlik össze. Hozzon magával néhány száz eurót, és talán még ahhoz is szerencséje lesz, hogy pont egy világsztárt győzzön le valamely játékban. 

Ezt követően itt az ideje, hogy élvezze a tengerpartot – utazásának következő állomása Antibes városa. Az üdülőhely nem olcsó: a szállodai szobák és az ingatlanárak az egekben vannak. Viszont az itteni strandok többnyire nyilvánosak, vagyis ingyenesek, ráadásul homokosak. Mondanunk sem kell, hogy ezek tökéletesen rendezettek és tiszták. A helyi szokások szerint hozzon magával egy kosár ropogós francia bagettet, sajtot, gyümölcsöt és bort, és piknikezzen kedvére. 

Az utazás utolsó három állomása Cannes, Saint-Raphaël és Franciaország második legnagyobb városa, Marseille. A séta már önmagában is egy feledhetetlen élmény: Önre várnak az Esterel-hegység csodálatos vörös sziklái, a kis falvak gyönyörű strandjai, valamint a helyiek jól megszokott vendégszeretete. 

Várak

Franciaország a várak és kastélyok országa: nincs olyan régió, ahol ne lenne egy ilyen középkori építészeti műemlék. Csak a Loire-vidéken több száz van belőlük, amelyek közül számos tökéletesen felújított és turisták által látogatható. A leghíresebb kastélyok közé tartozik a Chenonceau, a Blois és az Amboise kastély.

Mindegyik a Loire-völgyben található, és a X-XIV. században épült. Koronás tulajdonosaik számára a kastélyok az ellenségtől való védelmet, a családi fészket és a vadászterületet jelentették. Hosszú történelmük során többször is cseréltek gazdát, számos háborút és három forradalmat éltek túl. Napjainkban múzeumok várják itt a látogatókat, ahol a királyi otthonok belső tereit teljesen helyreállították, minden eddig nem látott luxusukkal együtt.

A kirándulások fizetősek, a jegyárak 5 és 20 euró között mozognak típustól és időtartamától függően. A Loire-völgybe Párizsból nagysebességű vonattal vagy busszal lehet eljutni.

Mit érdemes megkóstolni?

Talán nincs még egy olyan rétegzett gasztronómia a világon, mint a francia. Három iránya létezik: a regionális konyha, a polgári konyha és a magas konyhaművészet. 

A regionális konyha mindig valami nagyon kiadós, egyszerű és olcsó. Az alapelv itt az, hogy “keverj össze mindent, és tedd a sütőbe, a fazékba vagy serpenyőbe”. Az ilyen egyszerű ételek szemléletes példája a sütőben sült provence-i ratatouille, amely bármilyen friss zöldségből készül, rétegesen kirakva egy tepsiben vagy sütőedényben.

Az ország minden régiójának megvannak a maga sajátosságai, amelyeket az egész világon ismernek. Dél-Franciaországot például erősen befolyásolja az Olaszországhoz és a Földközi-tengerhez való közelsége. Ezért a déliek étlapján mindig sok hal és tengeri herkentyű szerepel. De vannak olyan területek is, amelyek távol vannak a tengertől: az itteni ételek nehezek, itt az emberek sok húst és zöldséget esznek.

Elzászban a szomszédos Németország hatása érződik: kiadós ételek sok zsírral, párolt burgonya sertéshússal, párolt savanyú káposzta, desszertnek pedig flambírozott gyümölcs.

A provence-i gasztronómia viszont pont ellenkezőleg, sok zöldségből készült ételből áll. A zöldségeket főzik, sütik vagy egyszerűen csak nyersen fogyasztják a legelképesztőbb kombinációkban.

A magas konyhaművészet egy teljesen más téma. A Bourbon-ház a francia palotakonyha trendteremtőjévé vált. Az udvari szakácsok egymással versengve igyekeztek meglepni a királyi családot finom mártások, saláták, húsételek és desszertek megalkotásával.

Külön figyelmet érdemelnek a francia mártások: a besamel, a berni, a hollandi, a spanyol és a fehérmártás. Ezek képezik számos új és modern mártástípus alapját, amelyek elengedhetetlenek a hús- és halételek mellé. 

A hagymaleves a francia konyha legendája. Sűrű, ízletes, kiadós, és ugyanabban az edényben tálalják, amelyben főzték, amíg az egész hagyma finom pürévé nem változott. Bár egyszerűnek tűnik, a hagymaleves elkészítése türelmet és tapasztalatot igényel.

Két elmélet létezik ennek az ételnek az eredetéről. Az első szerint egy felbérelt lengyel szakács hozta el a receptet a királyi udvarba, míg a második szerint a levest az éhes XIV. Lajos készítette, akinek valamiért hirtelen sem szakácsa, és szinte semmi élelme nem maradt a vadászkastélyában. De függetlenül a francia hagymaleves eredetétől, évszázadok óta minden francia család kedvence.

Azok számára, akik Franciaországba jönnek, roppant érdekes lesz megismerni a francia étkezési kultúrát. Egy tipikus ebéd itt több szakaszból áll. Először hideg előételeket szolgálnak fel, majd egy adag levest. A levest követi a főétel, ami általában hús- vagy halétel salátával. Emellett a sajttál és a bor minden étkezés kötelező része.

A franciák étkezési szokásai néha megdöbbentőek lehetnek. Különösen igaz ez arra a szokásukra, hogy mindent mindenbe mártogatnak: húst, halat, sajtot, kenyeret — mindent mártogatni kell. A kekszet, gofrit vagy pirítóst többször is bele kell mártani egy csésze kávéba. Nem túl étvágygerjesztő zsíros foltokat, morzsákat és a felszínen lebegő darabkákat hagynak maguk után. Érdekes, hogy az igazi franciák még azután sem változtatnak szokásaikon a hivatalos ebédeken és vacsorákon, hogy elnökké, miniszterré vagy bankárrá váltak. Mindent belemártanak mindenbe — a szokás megmarad. Nem egy étvágygerjesztő látvány, azonban mennyivel finomabb így!

A sajt és a bor a franciák különleges, több évszázados büszkesége. A sajtokat évszázadok óta készítik itt, amelyekből mára több mint kétszáz félét számlálnak. A sajttál a vékonyra vágott sajtkülönlegességekkel minden asztalon megtalálható, mind a teljes étkezés részeként, mind pedig harapnivalóként is. 

A francia desszertek szinte kizárólag a magas konyhaművészet részét képezik, néhányukat pedig, mint például a macaron-t, a brit és olasz szomszédaiktól kapták ajándékba. Az udvari szakácsoknak köszönhetően, akik olyanok voltak, mint a tudósok, akik valami újat szeretnének felfedezni, a világ megismerte az égetett tésztát és a belőle készült finom desszerteket.

Franciaország több tekintetben is világszínvonal. A világ legjobb sajtjait és borait állítja elő. Továbbá olyan kiváló parfümök és kozmetikumok születnek itt, amelyeknek nincs párjuk a világon. A francia irodalom, művészet és építészet az emberiség koronáját díszítő csillogó gyémántok.