Puskás Ferenc: futball legenda és Magyarország büszkesége

Puskás Ferenc kétségtelenül nem csupán a magyar, de a világ labdarúgásának is az egyik legmarkánsabb szimbóluma. Nem csoda, hogy a “World Soccer” magazin a 20. század legjobb játékosai között a 6. helyre rangsorolta, az IFFHS pedig a 20. század legjobb góllövőjeként ismerte el – hiszen Ferenc pályafutása során nem csak kivételes játékos és páratlan góllövő volt, akinek tehetségét és leleményességét a pályán futballrajongók milliói csodálták, nem csak mentor és nagyszerű edző lett – hanem a magyar nép erejének, kitartásának és elkötelezettségének szimbóluma is. A pályán elért sikerei büszkeséget keltettek egy olyan ország szívében, amely a háború és a nagy változások után kereste a helyét a világban.

Gyermekkora és a pályafutásának kezdete

Puskás Ferenc 1927. április 1-jén született szegényes családban, Pruczeld Ferenc néven, de egész életében április 2-án ünnepelte a születésnapját, hiszen okmányait  ezen a napon írták alá. Puskás édesapja maga is labdarúgó volt, a Kispestben játszott, majd segédedzőként dolgozott. Ő volt az, aki megismertette és megbarátkoztatta fiát a labdával, amint az járni kezdett. Nem sokkal később édesapja a német Pruczeld vezetéknevet "Puskás"-ra változtatta, mert 1937-ben felerősödtek a nacionalista indulatok az országban, és a Puskás család teljesen lemondott a német nyelv használatáról még a mindennapi életben is.

Puskás fiatal éveit egy budapesti házban töltötte, a Kispest edzőpályája melletti környéken, ahol sok fiatal, sokgyermekes család élt. Puskás egyik szomszédja és legjobb barátja Bozsik József volt. Bozsik 12 évesen a Kispest kölyökcsapatának játékosa lett. Amikor az akkor 10 éves Puskás ezt megtudta, könyörgött egy klub alkalmazottjának, hogy fogadja el az 1925-ben született Kovács Mikolás nevére kiállított hamis születési anyakönyvi kivonatot, arra hivatkozva, hogy egy korábbi játékos fiaként ugyanolyan tehetséges és ügyes, mint ifjúkorában az édesapja. Ferenc 1943. december 5-én, a Nagyvárad elleni mérkőzésen játszotta első mérkőzését a Kispest színeiben – mivel a klub néhány alapemberét influenzajárvány sújtotta.

Puskás december 12-én, az alapcsapatban lejátszott harmadik mérkőzésén megszerezte profi pályafutása első gólját. 1949. február 19-én Puskás hét gólt szerzett a Kispestnek a Győr elleni 11-3-as győzelem alkalmával. 1949-ben a Kispest a magyar Honvédelmi Minisztérium irányítása alá került, a magyar hadsereg csapata lett, és nevét Budapest Honvédra változtatta. Ennek következtében a játékosok katonai rangot kaptak. Később Puskás őrnagy lett, amiért a “Száguldó Őrnagy” becenevet kapta. Katonai klubként a Honvéd a besorozást használta fel a legjobb magyar játékosok megszerzésére, ami Czibor Zoltán és Kocsis Sándor szerződtetéséhez vezetett. A Budapest Honvednél töltött pályafutása során Puskás öt magyar bajnoki címet segített megnyerni a klubnak. Emellett 1947-48-ban, 1949-50-ben, 1950-ben és 1953-ban ő volt a bajnokság góllövőlistájának első helyezettje – megfelelően 50, 31, 25 és 27 góllal. 1948-ban ő lett Európa legjobb góllövője.

Az Aranycsapat korszaka

Puskás 1945. augusztus 20-án debütált a magyar válogatottban, és rögtön gólt is szerzett az Ausztria elleni 5-2-es győzelem során. Ezután 85 mérkőzésen lépett pályára és 84 alkalommal szerzett gólt Magyarország színeiben. Nemzetközi góllövőlistáján ott van a kettő mesterhármas Ausztria és egy a Luxemburg elleni meccseken, ezen kívül négy gólt szerzett az Albánia elleni 12-0-s győzelem alkalmával.

Czibor Zoltánnal, Kocsis Sándorral, Bozsik Józseffel és Hidegkuti Nándorral együtt ő alkotta az Aranycsapat magját, amely 32 egymást követő mérkőzésen veretlen maradt. Ebben a sorozatban 1952-ben olimpiai bajnokok lettek, a helsinki döntőben Jugoszláviát 2-0-ra legyőzve. Puskás négyszer is betalált az olimpiai tornán, köztük az első gólt a döntőben. Angliát is kétszer legyőzték, először 6-3-ra a Wembley Stadionban, majd 7-1-re Budapesten. Puskás mindkét Anglia elleni mérkőzésen két-két gólt szerzett. A csapat 1953-ban megnyerte az 1948-53-as Európa-kupát is – Magyarország 11 ponttal a tabella első helyén végzett, s ezzel megnyerte a bajnokságot. Puskás tíz góllal a torna góllövőlistájának élén végzett, és kétszer is betalált, amikor Magyarország 1953-ban a Stadio Olimpicóban 3-0-ra legyőzte Olaszországot, és így megszerezte a trófeát.

Puskás három gólt szerzett az 1954-es labdarúgó-világbajnokság első fordulójának két mérkőzésén. Dél-Koreát 9-0-ra, majd Nyugat-Németországot 8-3-ra győzték le. Az utóbbi mérkőzésen – miután Werner Liebrich szerelte – Puskás bokatörést szenvedett, és a bajnokság utolsó mérkőzéséig nem tudott visszatérni a pályára. De a döntőben pedig mégis kijött. Puskás az 1954-es, Nyugat-Németország elleni világbajnoki döntőt törött bokával játszotta végig. Ennek ellenére a torna negyedik góljával már hat perc után vezetéshez juttatta Magyarországot, és miután Czibor két perccel később újabb gólt szerzett, úgy tűnt, hogy a torna előtti favoritok megnyerik a bajnoki címet. A nyugatnémetek azonban még a szünet előtt két góllal egyenlítettek, majd hat perccel a meccs vége előtt megszerezték a győztes gólt. Két perccel a mérkőzés lefújása előtt a Puskás egyenlített, de a gólt les miatt érvénytelenítették. Az aranyévek az 1955-60-as Közép-európai Nemzetközi Kupán szerzett ezüstéremmel zárultak, így a “Hatalmas Magyarok” összesen két arany- és két ezüstéremig jutottak.

Száműzetés és a külföldi siker

1956 októberében forradalom tört ki Magyarországon, amelyet a szovjet csapatok brutálisan elfojtottak. A Budapest Honvéd ekkor került be az Európa-kupába, ahol az első fordulóban sorsolás eredményeként az Athletic Bilbaóval játszott. A Honvéd idegenben 2-3-as vereséget szenvedett, de a hazai mérkőzés előtt a csapat tagjai értesültek a magyar forradalom eseményeiről és annak leveréséről, ami miatt a csapat tagjai úgy döntöttek, hogy egyelőre nem térnek haza. És annak ellenére, hogy a FIFA és a Magyar Labdarúgó-szövetség – valószínűleg politikai indíttatásból – megpróbálta megakadályozni őket ebben, adománygyűjtő túrát szerveztek Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Brazíliában.

Miután visszatértek Európába, a csapat játékosai szétváltak. Néhányan, köztük Bozsik, visszamentek Magyarországra, míg mások Nyugat-Európában találtak maguknak új klubokat. Puskás több neves európai klubtól, például az AC Milantól és a Juventustól is kapott meghívót, de aztán az UEFA két évre felfüggesztette, mert nem volt hajlandó visszatérni Budapestre. Az UEFA a Magyar Labdarúgó-szövetség kérésére megpróbálta hazaküldeni a politikai menekülteket, de ők inkább kivárták a kétéves eltiltást, minthogy börtönbe kerüljenek, mivel otthon mindannyiukat népárulónak minősítették. A stressz hatására Ferenc két év alatt 18 kilót hízott.

Az eltiltás lejárta után Puskás megpróbált Olaszországban játszani, de nem talált olyan élvonalbeli klubot, amelyik hajlandó lett volna szerződtetni, mivel az olasz menedzserek aggódtak a kora (akkor már 31 éves volt) és a túlsúlya miatt. Puskás azonban 1958-ban a Real Madridhoz szerződött, és 31 évesen megkezdte pályafutása második szakaszát. Kétéves karrierszünet után Ferenc a királyi klub fehér mezében lépett pályára, és egy másik híres bevándorló, az argentin Alfredo Di Stefano társaságában szétzúzták a spanyol és európai klubokat.  Puskás négyszer volt a spanyol bajnokság góllövőlistájának élén, és a híres 1960-as Európa-kupa döntőben a glasgow-i Hampden Parkban 130 ezer néző előtt négy gólt szerzett az Eintracht Frankfurt ellen, és csapata, a Real Madrid 7-3-ra győzött. A spanyolok imádták őt, szeretetteljesen "Canoncito"-nak, azaz "kis puskának" becézték. Abban az évben második lett az Európa legjobb labdarúgójának járó Ballon d'Or – azaz Aranylabda – címért folyó versenyben, egy másik spanyol labdarúgó, a barcelonai Luis Suárez mögött. Puskás 1966-ig játszott a Real Madridban, amikor visszavonult, hogy az edzői tevékenységére összpontosítson.

Hagyatéka és kitüntetései

Puskás Ferenc pályafutása során hihetetlen eredményeket ért el, ugyanis:

• 89 mérkőzésen játszott a magyar és a spanyol válogatottban, ahol 84 gólt szerzett; 
• 533 mérkőzésen játszott a magyar és a spanyol első osztályú bajnokságban, amelyeken 511 gólt szerzett. 
• Olimpiai bajnok 1952-ben. 
• Ötszörös magyar bajnok, ötszörös spanyol bajnok. 
• Háromszoros Bajnokcsapatok Európa-kupa győztese (1959, 1960, 1966).

Edzői sikerei közé tartozik a kétszeres görög bajnok (1970, 1972, Panathinaikósz) és a Bajnokcsapatok Európa-kupa döntőse (1971, Panathinaikósz), Görögkupa-győztes (1979, AÉK Athén), ausztrál bajnok (1991, South Melbourne Hellas). 

Személyes kitüntetései a következők: 

• Ezüst Ballon d'Or 1960; 
• A Magyar Labdarúgó-szövetség szerint az év játékosa: 1950; 
• A Közép-európai Nemzetközi Kupa gólkirálya: 1948-53; 
• Magyarország legjobb góllövője: 1947-48, 1949-50, 1950, 1953; 
• A spanyol bajnokság gólkirálya (Pichichi-trófea): 1959-60, 1960-61, 1962-63, 1963-64; 
• A Bajnokcsapatok Európa-kupa gólkirálya: 1959-60, 1963-64; 
• Magyarország aranycipője: 1948. 

Puskás a következő elismeréseket is kiérdemelte: 

• Európa legjobb játékosa a 20. században;
• Magyarország legjobb játékosa a 20. században; 
• A legjobb góllövő a 20. században. 

Felkerült még az alábbi listákra is: 

• FIFA 100 legjobb labdarúgója; 
• Top 10 legjobb játékos a 20. században (6. hely) – World Soccer magazin; 
• Top 10 legjobb labdarúgó a világon a 20. században (7. hely) – IFFHS; 
• Aranyláb: 2006 a futballlegenda kategóriában. 

A budapesti Népstadiont 2002-ben Puskás Ferenc Stadionra keresztelték át.

A Sárneczky Krisztián, Szabó Gyula és Sziládi Katalin által 2001-ben felfedezett 82656 Puskás kisbolygót az ő tiszteletére nevezték el.

Pontosan egy évvel a labdarúgó halála után az ő tiszteletére nevezték át a budapesti Bozsik József Stadion melletti Újtemető utcát.

Róla nevezték el az új Puskás Aréna stadiont, egy metróállomást, a Puskás Akadémia labdarúgóklubot, a Puskás Kupát és a FIFA Puskás Ferenc-díjat.

A FIFA 2009-ben alapította a Puskás Ferenc-díjat, amelyet az év legszebb gólját szerző játékosnak (nemtől függetlenül) ítélnek oda.

2017-ben Puskás szobrot avattak az ausztráliai Melbourne-ben, az azóta lebontott Olympic Park stadion egykori helyszínének közelében, ahol ő clubmenedzserként 1991-ben NSL-bajnoki címig vezette a South Melbourne Hellast.

Személyes élete és a pályán kívüli tevékenységei

Puskás Ferenc elképesztő karrierje ellenére mindig igyekezett gondoskodni a családjáról, és időt szentelni rá. Felesége Erzsébet volt, aki a kispesti klubban kézilabdázott, és akivel 56 évig élt együtt, s akivel közösen nevelték fel lányukat, Anikót.

Ferenc a pályán kívül a Panathinaikósznál mutatta meg edzői képességeit, amelyet 1971-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupájának döntőjébe vezetett, de a Wembleyben a görög klub 0-2-re kikapott a holland Ajaxtól. Különböző országok különböző klubjainál dolgozott.

1981-ben tért vissza először Magyarországra Puskás, majd 1990-ben ismét Budapest lett az otthona.  1993-ban négy mérkőzésen volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya, köztük az Ír Köztársaság ellen 4-2-re megnyert barátságos mérkőzésen Dublinban, ahol Magyarország végül kétgólos hátrányt követően legyőzte ellenfelét.

Egy korszak vége

2000-ben Puskásnál Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. 2006 szeptemberében egy budapesti kórházba került, majd 2006. november 17-én tüdőgyulladásban halt meg. Temetése során koporsóját a Puskás Ferenc Stadionból a Hősök terére vitték, katonai tiszteletadás mellett. A budapesti Szent István-bazilika kupolája alatt temették el 2006. december 9-én. Puskás Ferenc figyelemre méltóságteljes 79 évet élt.

Történelmi szerepe

Puskás Ferenc neve a labdarúgásban elért rendkívüli  eredmények szimbólumaként, valamint egy olyan történelmi személyiség ragyogó képeként hangzik el, aki a szabadság szellemét és a hazájához való hűséget testesítette meg. A labdarúgás történelméhez való hozzájárulását nem lehet túlbecsülni, és a magyar kulturális életben betöltött szerepe halhatatlan marad.

Az ő idejében Magyarország a futballesztétika védelmezője lett, és Puskás Ferenc volt a legkiemelkedőbb képviselője. Minden gólja egy kis mesterképzéssé vált a fiatal játékosok számára, játékstílusa pedig inspiráló forrás maradt generációk számára.

Magyarország és a világ az évek során tisztelettel adózik emlékének, nevét a világ minden pontján ismerik és becsülik. Szurkolók ezrei bármit megadnának azért, hogy a "Száguldó őrnagyot" újra a pályán láthassák, és élvezhessék a játékát.

Puskás Ferenc nemcsak a labdarúgás történelmében hagyott nyomot, hanem a tehetségét és nagyságát áhítattal tisztelő generációk szívében is. Neve továbbra is életet lehel a magyar kultúrába és futballörökségbe, mindenkit emlékeztetve lelkierőjére és hazája iránti elkötelezettségére.