Mohácsi Busójárás

A tél végéhez kapcsolódó rituálék megtalálhatók minden európai nemzetnél. Magyarország, Szerbia és Horvátország határán ma is él a Mohácsi Busójárás, ami az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára felvett népszokás, és amelyet Hungarikumként is elismernek.

Eredete és története

A mohácsi Busójárásról először a XVIII. század végén tesznek említést írásos források. Magyarországra a balkáni sokácok, egy Kelet-Horvátországban, Észak-Szerbiában és Délkelet-Magyarországon élő balkáni népcsoport hozta be. Ők Mohács környékén telepedtek le, azután, hogy a várost 1687-ben felszabadították a török uralom alól.

Van egy legenda, amely szerint a szertartás akkor keletkezett, amikor a sokácok félelmetes maszkokat öltöttek magukra, és az éj leple alatt átkeltek a Dunán, hogy megijesszék a török megszállókat és felszabadítsák a várost.

Az ősi hagyomány a mai napig él – Mohácson minden évben, a vízkereszt és a nagyböjt kezdete között ünneplik a tél végét. A legszínesebb eseményekre hagyományosan hamvazószerda előtt kerül sor, a karnevál pedig az ünnepi időszak csúcspontja. A Mohácsi Busójárás felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, 2012-ben pedig Hungarikumként is elismerték.

Hagyományos karneváli szokások

A dunai átkelés a fesztivál szerves részévé vált. Vasárnap a résztvevők a szigeten gyülekeznek, és onnan csónakokkal indulnak a város felé és partra szállnak. Ezután következik a karnevál, a fesztivál leghíresebb része. Főszereplői a busók, a jankelek és a sokác lányok.

• A busó fő ismertetőjegyei a maszk, a kifordított báránybőrkabát és a pásztorharangok. Ez a figura a törököket a városból kiűző sokácokat szimbolizálja, ezért a jelmezük a legkevésbé sem hasonlít az emberi alakra.
• A busókat szakadt rongyokba öltözött jankelek kísérik, akiknek az a feladatuk, hogy elijesszék a járókelőket, különösen a gyerekeket. A jankelek könnyű, de terjedelmes, fűrészporral teli zsákokat hordanak, amelyekkel tréfásan megütik azokat, akik túl közel merészkednek hozzájuk.
• A farsang harmadik álarca a „szép busók”, amelyek ünnepi népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró szereplők.

A karnevál kedden a telet jelképező koporsó elégetésével és tábortűz meggyújtásával ér véget.

A Mohácsi Busójárás programja

Az ünnep a nagyböjt kezdete előtti utolsó hat napig tart.

• Tavaly február 8-án, csütörtökön kezdődött a Mohácsi Busójárás. Az első három nap a vasárnapra való felkészülés jegyében telik: megnyílik a kézművesek vására, hagyományos faálarcok faragásával foglalkozó műhelyek várják az érdeklődőket, népi zenekarok lépnek fel, és elkezdi működését a hagyományos ételeket és italokat kínáló ételudvar. Szombaton a karnevál résztvevői befejezik a fesztivál fő eseményének előkészületeit.
• A karnevált mindig vasárnap rendezik meg, és a Dunán való átkeléssel kezdődik, ezt követi a városon át vonuló ünnepi körmenet, amely hangoskodva és a járókelőkkel aktívan érintkezve zajlik. A fő nap programja egy koporsó Dunába eresztésével zárul – ami a tél búcsúztatását szimbolizálja – és aztán egy tábortűz körüli tánccal.
• A főnapot követő hétfőn kisebb busócsoportok járják a várost, és szórakoztatják a városlakókat. A koncertek és a csütörtökön megnyílt vásár folytatódik.
• A fesztivál utolsó napja keddre esik. Ezen a napon egy másik, de kisebb busó-felvonulásra kerül sor, és a főtéren egy koporsót égetnek el egy nagy máglyán. Ez a tél végleges befejezését és a nagyböjt kezdetét jelképezi.

A fesztivál gasztronómiai hagyományai

A fesztivál étlapja a vallási szertartásokkal kapcsolatos évszázados hagyományokat tükrözi, hiszen a Mohácsi Busójárás a nagyböjt előestéjén kerül megrendezésre. Szinte minden étel zsíros és laktató, hiszen ilyenkor húsvétig – sok-sok éven át – hosszú ételkorlátozások vártak a hívőkre.

• A fesztivál elképzelhetetlen babgulyás nélkül, amely valószínűleg a régió legjellemzőbb étele. Hagyományosan a cserepes csülkös babgulyást agyagedényben, nyílt tűzön vagy szénparázson készítik. A babgulyás gazdag ízét a kötelező hozzávalók adják: füstölt sertéscsülök, kolbászszeletek és sok paprika.
• A töltött káposzta, amely nemcsak Magyarországon, hanem számos kelet-európai országban is tipikus étel, rizs, darált hús és fűszerek keveréke, amelyet káposztalevélbe tekernek és megfőzik.
• Desszertként puha farsangi fánkot kínálnak, amelyek sárgabaracklekvárral vannak töltve és porcukorral megszórva, vagy van még ropogós csöröge és herőce.
• Az alkoholos italok közül a karneválon leggyakrabban a fűszeres forralt bor, vagy a pálinka, többféle erős gyümölcspárlat található.

Hogyan látogatható meg a Mohácsi Busójárás?

A Mohácsi Busójárás egy nyilvános városi fesztivál, ezért az összes rendezvényre a belépés ingyenes. Minden helyszín az utcán található, ezért, ha minden tervezett rendezvényt meg szeretne látogatni, érdemes meleg ruhát viselni. A látogatók fő kiadásai a szállás, az étkezés és a szuvenírek. A szállást érdemes azonnal lefoglalni, amint eldöntötte, hogy részt vesz a fesztiválon, mivel ez az esemény sok turistát vonz Magyarországról és külföldről egyaránt.

Hogyan juthatunk el oda?

• A legkényelmesebb megoldás az, ha autóval utazik Mohácsba. Például Budapestről az M6-os autópályán lehet eljutni Pécs-Mohács irányába. Az út körülbelül két-két és fél órát vesz igénybe. A szervezők szerint jobb, ha az Újmohács nevű városrész oldalán parkolunk, mivel onnan a komp és a személyszállító sétahajók közvetlenül a Busójárás forgatagába viszik az utasokat.
• A Budapest-Keleti és a Budapest-Déli pályaudvarokról indulnak vonatok Pécsre vagy Villányra. Ezekből a városokból Mohácsra távolsági buszok közlekednek.
• A turistabuszokkal érkezőket a forgalomirányítók a Szepesi parkba irányítják. Javasoljuk a látogatóknak, hogy a II. Lajós, illetve a Dózsa György utcák felől közelítsék meg a városközpontot.

Szállás

• Mohács egy kis város, ezért a szálláslehetőségek korlátozottak. A szállodák választéka nem túl nagy, ezért fontos, hogy időben lefoglalja a szálláshelyét, mert a fesztivál idején nagyon nagy lesz a forgalom. Például a Centrum Panzió vagy a Révkapu Panzió Mohács szállodák.
• Mohács külterületén a legjobb szálláslehetőség Pécsen található. Ez a régió legnagyobb városa és fontos közlekedési csomópont, ezért a szálláskínálat is sokkal nagyobb. Mohács Pécstől 40 kilométerre fekszik, ami kb. egy óra autózást jelent.
• Villány 25 kilométerre van Mohácstól. Borászatai vonzzák a turistákat, ezért a szálláslehetőségek is elég szélesek ahhoz képest, hogy kisvárosról van szó.

Busó külföldön

Hasonló ünnepségek a tél végének és a nagyböjt kezdetének megünneplésére egész Európában kerülnek megrendezésre. Noha különböző nevük van, lényegük, és néha hagyományaik is hasonlatosak lehetnek.

Különböző országok hagyományos télűző felvonulásai:

• Bulgária: a felvonulásokat Kukerinek nevezik;
• Horvátország (Muraköz régió): Fašnik ünnepet tartanak;
• Szlovénia: minden évben megrendezik a Kurentovanje na Ptuju nemzetközi fesztivált;
• Spanyolország: a busókat zarramacosnak hívják;
• Svájc: a farsangi alakokat Tschäggättä-nak nevezik;
• Olaszország: a női maszkokat mamutones-nak hívják.

Érdekes tények

• A maszkokat hagyományosan csak a férfiak faragják, és generációról generációra örökítik át őket.
• Az első írásos emlék a busó ünnepléséről 1783-ból származik, amikor a pécsi püspökség vezetése állítólag megpróbálta betiltani ezt a hagyományt – azzal az indokkal, hogy a maszkok „ördögiek”, és maga a gyakorlat egy pogány rituálé.
• Az elmúlt években a fesztivál látogatói számát tekintve rekordokat döntött: több mint 2500 álarcos figura és több mint 100 000 látogató vett részt a hatnapos rendezvényen.

Hatása és jelenlegi fontossága

A Mohácsi Busójárás lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjük a századokkal ezelőtti szertartásokat, elgondolkodjunk identitásunkon és megérezzük a közösséghez való tartozásunkat.

Ez a fesztivál ápolja a magyar hagyományokat és bemutatja azt az egyedülálló kultúrát, amely a Magyarország és a balkáni országok határán alakult ki.

Közösségi hálózatok

Hivatalos weboldal

Facebook

Instagram