Államalapítás ünnepe

Az államalapítás napja Magyarország nemzeti és hivatalos állami ünnepe, egyben Szent István ünnepe is. Augusztus 20-án a keresztény magyar állam megteremtőjére és történelmi örökségére emlékeznek. A valláshoz való hatalmas hozzájárulása miatt a katolikus egyház 1083. augusztus 20-án szentté avatta István királyt és Szent Istvánnak nevezte el. Azonban augusztus 20-át állami ünneppé Ferenc József csak 1891-ben nyilvánította. 

Természetesen minden mai magyar ember számára az államalapítás napja az egyik legjelentősebb és legdicsőbb ünnep. 

Az ünnep története

A magyar államalapítás történetének megértéséhez a 10. és 11. század fordulójáig kell visszatekinteni. I. István király, a keresztény magyar állam megalapítója, augusztus 15-én ünnepelte Nagyboldogasszony napját, amelyet kiemelt ünnepnek tekintett, ezért ezen a napon tartott törvénykezést a Fehérvárra összehívott királyi tanáccsal. 

1038-ban halálos ágyán a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának. A király aztán Nagyboldogasszony napján elhunyt. 1083. augusztus 20-án Szent László király oltárra emeltette I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, és szentté avatta. Mindez a Nagyboldogasszony utáni első vasárnap történt.

1092-ben Szent László és a szabolcsi zsinat elrendelte, hogy ezt a napot emléknappá nyilvánítsák első királyuk, I. István tiszteletére. Az évtizedek során változott a királyról és az ünnepről alkotott vélemény, azonban a török megszállás hatalmas kárt hozott az ünnepnek.

Évszázadok teltek el, és csak a XVII. században kezdték el ismét felismerni az ünnep értékét. Ezért Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét. Sajnos ez nem tartott sokáig, mivel 1771-ben XIV. Benedek pápa rendelkezésére eltörölték az ünnepet. Kicsit később, Mária Terézia uralkodása idején a magyarok nemzeti öntudata felébredt, és augusztus 20-át ismét nemzeti ünneppé nyilvánították. 

Bár ünnepség nem volt, de a Habsburg uralomnak köszönhetően 1818-tól felvonulások kezdődtek, amelyek 1945-ig a Budai Várban zajlottak. Ezalatt az idő alatt azonban számos olyan esemény történt, amely befolyással volt az ünnepre. Az 1848-49-es forradalom következtében a Habsburgok ismét megtiltották az I. Szent Istvánra való emlékezést és ünneplést. 1891-ben pedig Ferenc József ismét munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át.

Az első világháború után augusztus 20-a új értelmet nyert. Az ünnep tökéletes napként szolgált arra, hogy összehozzák az embereket. Ugyanebben az évben került sor az első tűzijátékra is.

A második világháború idején az ünneplést fel kellett függeszteni, azonban érdekességképp el kell mondani, hogy a munkaszüneti napot azonban nem törölték el. Ezután augusztus 20-át előbb az Új kenyér, majd pedig a Népköztársaság ünnepévé nyilvánították. 1956-ban kezdődött a magyar művészek ünnepi kitüntetésének szokása, ami a mai napig fennmaradt. 1966-ban a Kádár-korszak idején modern stílust öltött az ünnep.

Szent István napja és augusztus 20. hagyományai

Már hagyománnyá vált, hogy minden évben az államalapítás ünnepe előtt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart. Ez egy egyházegyesítő mozgalom, amely a világ keresztény egyházainak egyesítését szolgálja. Az ünnepség a magyar nemzeti lobogó felvonásával kezdődik a Kossuth téren. Ezt az eseményt tűzijáték kíséri, ezután következik  a katonai kitüntetések átadása és az Országház kupolacsarnokának megnyitása. A teremben minden látogató szabadon megtekintheti István király, a híres magyar uralkodó Szent Koronáját, amely Magyarország ereklyéinek egyike.

A program évről évre javul, érdekes és változatos. Az ünnepségre a Budai Várban kerül sor. Itt különböző koncerteket, kézműves- és gasztronómiai fesztivált szerveznek, ahol bemutatják és megkóstolhatják az ország tortáját, az ünnepség második felében pedig sor kerül az újkenyér megáldására és megszentelésére. 

Délután ünnepi szentmisét is tartanak a Szent István Bazilika mellett. A szentmise a római katolikus liturgia legfontosabb és legszentebb része. A körmenet során a Szent Koronát a Magyar Nemzeti Gárda viszi, amely egy független katonai egység, amelyet az állam a magyar nemzeti jelképek védelmére hozott létre.

Az államalapítást nem csak Budapesten, hanem országszerte és a világ más országaiban is ünneplik. A Felvidéken például ünnepi liturgiát tartanak, kenyeret szentelnek, koncerteket, előadásokat és tűzijátékot rendeznek.

Kulturális események

Magyarország lenyűgöz nemzeti szépségével és gazdagságával. Jelentős történelmi múlttal rendelkezik, amely az élet különböző területein nyilvánult meg az évek során. Az építészet különböző stílusokat ötvözött, amiből később olyan lenyűgöző építészeti és történelmi értékek születtek, mint: 

• a Parlament épülete;
• a Budai Vár;
• a Visegrádi vár;
• a Széchenyi lánchíd;
• Vajdahunyad vára;
• a Festetics-kastély (Keszthely);
• a Gödöllői Királyi Kastély;
• Győr barokk óvárosa;
• a Szent Adalbert-székesegyház.

Továbbá számos építészeti remekmű is található itt, amelyek turisták millióit vonzza Magyarországra évente. Ezek között számos természeti csoda is található:

• a Széchenyi gyógyfürdő;
• a Balaton;
• a Miskolctapolca Barlangfürdő;
• Hévíz;
• az Aggteleki cseppkőbarlangok.

Az országban különböző fesztiválok, előadások és vásárok is megrendezésre kerülnek. Ezek a világ legérdekesebb eseményei közé tartoznak, amelyek az országba vonzanak minden korosztályt.

• a Sziget Fesztivál;
• a Harley-Davidson fesztivál;
• az Egri Bikavér Ünnep;
• a Strand Fesztivál;
• a Campus Fesztivál 2026;
• az AGROmashEXPO 2026 kiállítás;
• a FeHoVa 2026 kiállítás;
• a Budapest Boat Show 2026 kiállítás;
• az Ipar Napjai 2026 kiállítás;
• az Ipar Napjai 2026 kiállítás.

Államalapítás ünnepe 2024-ben

Évről évre egyre több rendezvény és ember vesz részt az államalapítás és I. Szent István király ünnepén. 2024. augusztus 17. és 20. között többnapos rendezvénysorozatot tartottak Budapest több helyszínén. A látogatókat látványos tűzijátékkal, ünnepi zászlófelvonással, a Duna felett izgalmas légiparádéval, Szent István-napi díszünnepséggel várják. 

A rendezvénysorozat néhány érdekesebb helyszíne:

• Aranyvonat kiállítás

  A szerelvény 1938-ban készült azzal a céllal, hogy Magyarország legfontosabb nemzeti és katolikus ereklyéjét szállítsa. Az államalapító halálának 900. évfordulójára építették, azonban a második világháború idején teljesen megsemmisült. A vonatot 1945 januárjában helyreállították, és 30 tonna arannyal a fedélzetén Ausztriába küldték. Az arany a Magyar Nemzeti Bank tulajdonát képezte. Ezt követően a vonatot “aranyvonatnak” kezdték nevezni. Mivel a vonat történelmi szempontból fontos, így a Szent Koronát a kocsiban állítják ki. 

• Sporthősök

  A látogatók egyedülálló sporttörténeti kiállítással, interaktív sportjátékokkal, és a nemzet sporthőseivel találkozhatnak.

• Varázsliget

  Itt található a világ egyik legfestőibb vára, a Vajdahunyad. Ezen a helyszínen különböző gyerekprogramok: cirkusz, gyermekszínház stb. várják a kicsiket.  

• Csárdafesztivál

  A Vörösmarty téren különleges gasztronómiai élményekben lehet része. A fesztivál változatos ételeiről lett híres, köztük természetesen a legfontosabbak a nemzeti ételek.

• Magyar ízek utcája

  Az év egyik leglátogatottabb gasztronómiai rendezvénye, ahol Magyarország Tortája mellett a Szent István-napi kenyér is bemutatásra kerül. 

•  Road movie live

  A Szent István-napi Retro Tabán és a Műegyetem Rakparton pop- és rocksztárok dalai csendülnek majd fel. 

• Kapisztrán tér

  Ezen a téren nézhetik meg a katonaság és különleges erők felvonulását. Augusztus 20-án a Budai Várban található Tóth Árpád sétányon rendezik meg a Hősök útját.

• Mesterségek ünnepe

  Lenyűgöző fesztivál, amely bemutatja az ország sokszínűségét és a nemzeti öntudatot. Az idén közel 800 kézműves lesz látható a fesztiválon, melynek helyszíne a Budai Várnegyed lesz. 

• Városok sétánya

  Az Alkotmány utcában egyetlen helyen megtekinthető Magyarország valamennyi városának zászlaja.

• A Szent Korona megtekintése az Országházban

  Az államalapítás ünnepe alkalmából nyílt napot tartanak a Parlamentben, a látogatók ingyenesen léphetnek be az épületbe és közelről is megtekinthetik a Szent Koronát. 

• Kossuth Lajos tér
• A Szent István Napi díszünnepséget a zászlófelvonással és tisztavatással a Kossuth téren tartják. Az 1927-ben épült Pannónia Hajó is kihajózik az Országházhoz. A rakpartokon a Magyar Honvédség Légiparádéja lesz látható, ahol hadászati repülőgépek, helikopterek és ejtőernyős bemutatók kápráztatják el a közönséget.

• Szent István Bazilika

  A Szent István Bazilikában ünnepi szentmisével és Szent Jobb körmenettel várják az érdeklődőket.

• Gyönyörű tűzijáték

  Az ünnep tulajdonképpen a legnagyobb tűzijátékkal zárul, amely 21:00 órakor kezdődik. Tavaly a tűzijáték során több mint 40 000 pirotechnikai effektet használtak fel, illetve közel 1000 drón táncát figyelhettük meg az égen.

Ilyen változatos programok mellett nehéz minden helyszínre eljutni. Ezért nem meglepő, hogy az államalapítás ünnepét az állam nyilvánosan hirdeti hivatalos weboldalain, valamint a különböző médiákon keresztül.

Államalapítás ünnepe 2026-ban

Az államalapítás ünnepe 2026-ban augusztus 19. és 22. között többnapos budapesti programsorozatként zajlott. Augusztus 20-án a hivatalos állami ünnepségek a Kossuth téren kezdődtek zászlófelvonással és tisztavatással, majd napközben családi, kulturális, gasztronómiai és zenei programok várták a látogatókat több fővárosi helyszínen. A programok között szerepelt a Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, a Magyar Ízek Utcája a Várkert Bazár környékén, valamint a Duna fölötti légiparádé is. A 2026-os államalapítás ünnepe esti programja a korábbi éveknél erősebben épített a fény- és drónshow-ra, miközben a tűzijáték rövidebb, záró szerepet kapott.

Tűzijáték és drónshow

A tűzijáték 2026-ban nem hagyományos, önálló esti műsorként jelent meg, hanem egy nagyobb audiovizuális show fináléja volt. Az augusztus 20-án 21:00-kor kezdődő program fényfestést, zenét, lézert és drónshow-t kapcsolt össze, majd körülbelül tízperces pirotechnikai résszel zárult. A látványprogramban mintegy 2000 drón vett részt, a fényfestés pedig a Parlamenten és a Lánchídon is látható volt.

Gyakori kérdések az államalapításról