Török líra

A török líra (TRY, türk lirası) – Törökország nemzeti pénzneme. Fizetőeszközként Észak-Cipruson is használják, a sziget azon részén, amely Törökországhoz tartozik. Azon nem stabil devizák csoportjához tartozik, amelyek árfolyama nagyban függ a globális pénzügyi helyzetektől. 

Történelme

A XX. század 20-as éveiben jelent meg, amikor is az akkori török elnök – Atatürk – eltörölte az oszmán lírát, a jelenlegi török pénznem elődjét. Az oszmán líra a XIX. század közepén került forgalomba, felváltva az akce és kurus pénzeket, melyek több évszázadon át voltak a birodalom fizetőeszközei.

Eredetileg arany volt, de a birodalom belpolitikai, valamint közgazdasági problámái hamar elértéktelenítették az új pénznemet. Az Oszmán Birodalom 1923-as felbomlásáig a líra majdnem teljesen elvesztette támogatottságát, bár továbbra is forgalomban maradt az új pénzek mellett.

A múlt század 30-as éveiben többször is igyekeztek stabilabbá tenni – először az angol fonthoz, majd a francia frankhoz kötve, de mindkét próbálkozás kudarcot vallott a két deviza elértéktelenedése miatt.

1935-ben a lírát az ameriaki dollárhoz kötötték.  Ez 1980-ig tartott, bár azóta az árfolyama a dollárhoz képest rekordszintre csökkent: 2,8:1-ről 1935-ben 9:1-re. Ez nagyban összefügg Törökország Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagságával, amelyhez az ország 1947-ben csatlakozott, és számos kötelezettséget vállalt magára. A kötelezettségek megvalósításához a török lírát mesterségesen túlbecsülték, ami ezután komoly leértéktelenedést okozott.

A TRY – az elértéktelenedés világrekordere: 2001-ben a Központi Bank kibocsátotta az első 20 millió líra címletű bankjegyet, mert az amerikai valutával szembeni árfolyama 1.68.000.000:1-re esett.

2005-ben a kormány denominálta a nemzeti valutát. Egy új líra annyit ért, mint a régi egymillió líra. Az átmeneti időszak 2005-től 2008-ig tartott. Ez idő alatt megjelentek 1-től 50-ig a kurusok, 1 új líra érme, valamint az 5, 10, 20, 50, 100 és 200 új líra bankjegyek.

2009-ig, a jelenlegi pénznem forgalomba hozataláig "új"-nak (yeni) hívták. 2009 óta minden papírpénz -  az „új” és a „modern” is – egyformán léteznek a piacon. 2012-ben országos versenyt hirdettek a török líra egyedi szimbólumának elkészítésére. Négy jelölt jutott be a döntőbe, ahol Tyulai Lale terve lett a legjobb – egy latin L betű, két ferde párhuzamos vonallal keresztezve betűt.

Külső megjelenés

Az összes érme hátlapja és a papír török líra bankjegyek előlapja Atatürköt, a köztársaság első elnökét ábrázolja, akit már majdnem száz évvel ezelőtti halála után is a törökök nemzeti vezetőjének tartanak.

A Mustafa Kemal Atatürk portréja ugyanaz mindegyik bankjegyen, viszont címletenként eltérően ábrázolt. Például, az 5 lírás bankjegy az elnök teljes arcképét tartalmazza, míg a 200-ason profilból van.

Forgalomban vannak a 2009-ben vert 1, 5, 10, 25, 50 kurus és 1 lírás érmék, valamint 5, 10, 20, 50, 100, 200 lírás bankjegyek. Az 1-25 kurusos érmék a réz, nikkel és cink egységes ötvözetéből készülnek. Az 50 kurus és az 1 lírás érme pedig fehér ötvözetgyűrű és ságra fémközép kevertfémből készült.

A bankjegyek Atatürk elnököt (elől) és a török tudomány, kultúra és technológia fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájáruló híres török embereket ábrázolják.

• 5 TRY – barna bankjegy 130x64 mm méretben. A hátoldalon – A. Sayili török tudománytörténész portréja, háttérben a Naprendszer részei, egy atom és a DNS;
• 10 TRY – piros bankjegy, mérete 136x64 mm. A hátoldalon - D. Arf matematikaprofesszor, hátterében a Hasse-Arf tétel;
• 20 TRY – zöldes színű, mérete 142x68 mm. A hátoldalon M. Kamaleddin török építész arcképe látható a Gazi Egyetem hátterében, valamint több matematikai alakzat - kocka, gömb, henger;
• 50 TRY – narancssárga bankjegy 148x68 mm méretben. A hátoldalon F. Topuz írónő, a hátterében íróeszközök;
• 100 TRY – világoskék színű bankjegy, mérete 154x72 mm. A hátoldalon B. Itri zenész és a kiváló perzsa költő, Rumi, háta mögött zenei szimbólumok;
• 200 TRY – rózsaszín bankjegy, mérete 160x72 mm. A hátoldalon Y. Emre költő, a háttérben pedig mauzóleuma, madarak és rózsák láthatók.

A török líra a világban

Türk lirası a világ egyik leginstabilabb és legolcsóbb pénzneme, amely értéke nagy mértékben függ az arany és az olaj világpiaci árától, valamint az általános piaci pénzügyi tendenciáktól. A lírának árfolyama változó és a kormány által határozott.