Az Amerikai Dollár

Az Amerikai Egyesült Államok dollárja ($, USD) az Egyesült Államok hivatalos fizetőeszköze és a világkereskedelemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagállamai által különböző tranzakciókban használt fő tartalékfizetési eszköz.

TÖRTÉNELEM

A hollandok voltak az első európai telepesek Észak-Amerika kontinensén. Magukkal hozták a „thaler” nevű pénzt, és elkezdték azt használni a vásárlások és eladások tranzakcióiban.

A különböző nemzetiségű helyi lakosok a maguk módján hallották ezt a pénznevet, és így ejtették ki az anyanyelvük fonetikai normáinak megfelelően ejtették kш. Végül az új kontinens pénzneme megszerezte jelenlegi nevét - a dollárt.

1972. április 2-án a dollárt az Amerikai Egyesült Államok hivatalos pénznemének nyilvánították. Ez az USA Kongresszus által elfogadott pénzverési törvényben lett rögzítve. Az első amerikai törvényes fizetőeszköz fémekből készült és hetven évig forgalomban volt. 1849-től 1889-ig aranydollár érméket vertek, amelyek 9% tiszta aranyat tartalmaztak. 1933-ig forgalomban voltak, amikor megszüntették az aranyalapot. Ez volt a világ pénzügyi rendszere, amelyben a számlaegység bizonyos mennyiségű aranyon alapult.

1975-ig lehetőség volt dollárt aranyra váltani. Az árfolyamok változtak: 0,88865 és 0,81853 gramm aranyat lehetett kapni 1 USD-ért. A kötést 1976-ban érvénytelenítették, és most a változó árfolyam működik.

A papírpénz 1862 augusztusában kezdett forgalomba kerülni. A négy éves polgárháború kezdete után, egy évvel korábban, 1861-ben alakult ki az amerikai bankrendszer. A háborús felek szükségleteihez nagy költségvetési tétel volt szükséges.

Az első bankjegyeket az úgynevezett Demand Notes-nak hívták, ami „bankjegyek a szükségleteknek” jelentett. 1862-ig forgalomban voltak, és 1862-1865 között az Egyesült Államok bankjegyek váltották fel őket. Az emberek „zöld hátnak” nevezték az US bankjegyeket a sajátos tervezésük miatt. Az előlap fekete színű volt, a hátlap pedig zöld. A „zöld hátakat” 1971-ig bocsátottak ki.

A háború alatt a kormány arra utasította a magánbankokat, hogy bankjegyeket nyomtassanak. 1600 volt belőlük, és mindegyik saját dizájnnal rendelkezett. Ennek eredményeként több mint 30 ezer dizájn lehetőség vált elérhetővé.

Az „állami bankjegyeknek” nevezett bankjegyek forgalomba hozatala kizárólag arra az államra korlátozódott, ahol kibocsátották őket. Az ilyen pénzkínálat ellenőrzése lehetetlenné vált, és így 1866-ban megkezdődött az egységes papírpénz kibocsátása Nemzeti Bankjegy néven. Azóta csak ez a felirat szerepel az amerikai bankjegyeken.

Jelenleg az amerikai dollár a világ legnépszerűbb és legbefolyásosabb valutája. Számos pénzügyi tranzakció alapja, mint például a keresztárfolyam kiszámítása, deviza-, kereskedelmi és tőzsdei megállapodások (például Forex) megkötése.

DIZÁJN

Az amerikai dollárokat több címletben bocsátják ki, amelyek egy-egy amerikai elnök portréjával egyeznek meg:

• Az 1 dolláros bankjegy előlapján George Washington portréja, míg a hátlapon az Amerikai Egyesült Államok Nagypecsétjének mindkét oldala (az USA nemzeti szimbóluma) található. A hétköznapi nyelvben az amerikaiak 1 dolláros bankjegyet „egyes”-nek és „ásznak” nevezik.
• Az 5 dolláros bankjegyen Abraham Lincoln portréja látható az előlapon, aki az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke volt, és eltörölte a rabszolgaságot, míg a hátlapon a Lincoln-emlékmű látható. Az elterjedt nevek „ötösök” („fivers”).
• A 10 dolláros bankjegy előlapján Alexander Hamilton portréja, a hátoldalon pedig az Egyesült Államok kincstári épülete látható. A köznyelvben a bankjegyeket gyakran „Hamiltonnak”, „tennernek” és „fűrészbaknak” nevezik. Az utóbbi kifejezés a fa tartására szolgáló eszköz nevéből ered, ami hasonlít a római szám "X"-hez..
• A 20 dolláros bankjegy előlapján Andrew Jackson portréja, hátoldalán pedig a Fehér Ház épülete látható. Az amerikaiak ezeket a bankjegyeket „Jacksons”-nak vagy egyszerűen „dubs”-nak hívják, ami a „to dub up” idiómából ered (Az "to dub up" idióma azt jelenti, hogy valaki pótolja vagy helyettesíti valamit. A kifejezés általában olyan helyzetekre utal, amikor valaki egy másik személy vagy dolog helyébe lép, vagy egy funkciót, szerepet vállal, ami eredetileg másnak lett kijelölve.).
• Az 50 dolláros bankjegy előlapján Ulysses Grant portréja, a hátoldalon pedig a Capitolium látható. A bankjegyen szerepel a „béka” (frog) és a „fél-yard” (half-a-yard) zsargon nevek is. A „béka” a lóversenyek gyakori résztvevők szlengjéből származik, akik úgy gondolják, hogy egy ötvendolláros bankjegy szerencsétlen a fogadáshoz.
• A 100 dolláros bankjegy előlapján Benjamin Franklin portréja, a hátoldalon pedig a Függetlenségi Csarnok látható. Utóbbi egy nagyon szent hely minden amerikai számára, mert ebben az épületben fogadták el az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát és az Egyesült Államok alkotmányát. A hétköznapi nyelvben az amerikaiak „Benjamin”-nak, „C-jegynek” és „Cs-nek” nevezik a bankjegyet.

Van még az Amerikai Egyesült Államok kétdolláros bankjegye is, amelyen Thomas Jefferson portréja és az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának pillanata látható. Azonban ez nem rendszeresen forgalomba hozott, és egy ilyen bankjegy megszerzése nagy szerencsének számít. Az emberek általában megőrzik a 2 dolláros bankjegyeket, és igyekeznek nem használni azt nem használni.

A nagy címletű bankjegyek, mint az 500, 1000, 5000 és 10000 dollár, szintén forgalomban vannak, de kizárólag banki tranzakciókra használhatók.

Ritka bankjegyek

A 20. század első felének elején kibocsátott pénzeket a magángyűjtők máig őrzik. Valóban, a 1918-as év 500 dolláros bankjegyén John Marshall, az Amerikai Egyesült Államok főbíró portréja látható. Az 1934-es év bankjegyén a 25. amerikai elnök, William McKinley portréja látható. Az 5000 dolláros bankjegyen James Madison portréja látható, aki Thomas Jefferson elnök után az Egyesült Államok elnöke volt.

Az összes amerikai bankjegy azonos méretű: 155.956 mm x 66.294 mm. Nincsenek elavult bankjegyek; minden kibocsátási év bankjegyei törvényes fizetőeszköz a különböző pénzügyi tranzakciókban és váltásokban.

Érmék

Egy dollár ($1) 100 centnek (100 c) vagy fillérnek felel meg. Az USA apróbb érméi 1c, 5c, 10c, 25c, 50c és 1 dollár címletűek.

BIZTONSÁGI ELEMEK

Az amerikai valuta alapvető fontosságú az üzleti és pénzügyi világban, ezért annak biztonsága rendkívül szigorú. Az amerikai dollár bankjegyeket nem egyszerű papírra nyomtatják: 75% pamutból és 25% lenből állnak. Emellett a kompozíció szintetikus szálakat is tartalmaz, hogy a bankjegyek ellenállóak legyenek a károsodással és sérülésekkel szemben. A rostpapír pontos összetételét csak az az egy gyár ismeri, ahol a dollárokat nyomtatják. De annak pontos helye ismeretlen.

A bankjegyek rendkívüli sajátossága, hogy bírják a kopást: csak 4 000 hajtogatás után jelenik meg látható hajlítás jele. A nyomtatáshoz használt zöldes tintának is titkos összetétele van, és speciális tudás nélkül lehetetlen reprodukálni. Az összes jellemzőt a Bureau of Engraving and Printing (Nyomtatás és Pénzverdék Hivatala) fejlesztette ki. A biztonsági elemek megerősítéséhez a legújabb technológiákat, például a mikronyomtatást és mélynyomtatást alkalmazzák.

Néhány elem, például az elnökök szemei, bonyolultan vannak bevésve, így nagyon nehéz lesz más részleteket reprodukálni a képből.

AZ AMERIKAI DOLLÁR FORGALMA A VILÁGBAN

Az amerikai dollár világban lévő pénzkészlete nem kevesebb, mint 1,2 trillió dollár, amiből a fele az Egyesült Államokon kívül funkcionál. A pénzügyi aggregát tartalmazza monetáris részvényeket, főbb betéteket, értékpapírokat és váltóleveleket, amelyek összege hatalmas, 10 500 000 000 000 dollárt ér.

A világ arany- és devizatartalékainak több mint a felét ebben a valutában tartják. Az Egyesült Államoknak erős érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa ezt a status quo-t, mivel ez számos előnyt biztosít:

• Biztosított az USA-dollár stabil likviditása, amely lehetővé teszi a külföldi hitelek kamatai és díjak megtakarítását;
• Az alacsony inflációs ráta megtartása;
• Több lehetőség nyílik az amerikai valutaárfolyam spekulatív túlértékelésére.

Az amerikai dollár fő versenytársa az euró, ez azonban nem tartja vissza az Amerikai Egyesült Államokat attól, hogy a gazdaságban és az üzleti életben világelső maradjon.