Lengyel zloty

A lengyel zloty (PLZ – 1995-ig, a továbbiakban – PLN, rövidítve – zł) a Lengyel Köztársaság nemzeti valutája. Kizárólag az ország területén van forgalomban, és nem tartozik a szabadon átváltható valuták közé.

TÖRTÉNELME

A zloty megjelenése előtt a Lengyelországi monetáris rendszer bonyolult és nehezen kezelhető volt. Forgalomban volt hrivnya, kopi és groszy ezüstérmék. A groszyt egy sajátos rendszer szerint számolták – hatos és hármas egységekben: egy hatos egység hat groszyt, egy hármas egység pedig három groszytl tartalmazott.

A középkorban a Velencében vert aranydukát szinte minden európai országban törvényes fizetőeszközzé vált. Lengyelországban is megjelent: kezdeti árfolyama körülbelül 12 groszy volt egy dukát, amelyet a lengyelek rövidítve egyszerűen zloty-nak ("arany") kezdtek nevezni.

Idővel a lengyel groszy elértéktelenedett, és egy dukátért 30, majd 50 groszy-t kellett fizetni. Ennek ellenére a Szejm úgy döntött, hogy a dukát rögzített árfolyamát 30 groszyban állapítja meg, ugyanakkor bevezeti a számolandó és a vörös zloty fogalmát.

Az aranydukátból lett a vörös zloty, és a 16-17. századi pénzreform során a számolandó zloty megkapta az egyesített monetáris valuta státuszát. Fél kopával vagy 30 groszyval volt egyenlő.

Az első ezüst zlotyt a 16. században verték. Névlegesen még mindig 30 groszyval volt egyenlő, bár a tömeges pénzverés során jócskán veszített a tiszta ezüstből. A fém fajsúlya az érmékben legfeljebb 3,3 gramm volt, azaz az összsúlyuknak csak a fele. Így a valódi értéke nem 30, hanem csak kb. 12 groszy volt.

Az érme új nevet kapott – tymf – és a köznyelvben az “aranyoska” becenevet kapta. A tymf a 18 század utolsó negyedéig volt forgalomban, bár bevezetése sok problémát okozott a lengyel pénzügyi rendszerben.

Az ország felosztása a 18. század végén különböző típusú pénzek megjelenéséhez vezetett a területén. Hatalmas, néhány millió zloty névértékű kisajátítási bankjegyeket bocsátottak ki, majd miután az orosz birodalmi csapatok elfoglalták Varsót, forgalomba került az orosz rubel és az Orosz Birodalom pénzérméi. Mindazonáltal minden árat továbbra is zlotyban és groszyban számoltak, mivel a lengyel pénzügyi rendszer akkoriban az ezüstszabványt tartotta fenn.

A Lengyel Királyság az Orosz Birodalom része lett, és területén hivatalosan is bevezették a zloty nevű hazai valutát, de az árfolyamot az orosz rubelhez kötötték. A rubel párhuzamos forgalmát is engedélyezték.

Az 1930-as évekbeli lengyel felkelés után az orosz kormány csökkentette a Királyság pénzügyi autonómiáját, és 1841-ben a rubel lett a fizetőeszköz. Az egyetlen hely, ahol továbbra is verték és fizettek a zlotyval, Krakkó volt, amely akkoriban szabad város maradt.

Mire az első világháború véget ért és Lengyelország 1918-ban elnyerte függetlenségét, már több valutával rendelkezett: osztrák-magyar koronával, német márkával, orosz rubellel és két megszállási valutával, az Ost-márkával és az Ost-rubellel.

1917-ben a lengyel kormány úgy döntött, hogy az összes pénzt lengyel márkával váltja fel – a nevet a német márka analógiájára választották. Ez egy kedvező időszak volt a gazdaságban és a pénzügyi területen, de a további események az ország összes felhalmozott tartalékának kimerüléséhez vezettek. Az akkor Lengyelországot irányító Józef Piłsudski háborúba keveredett a Szovjetunióval az ukrajnai, fehéroroszországi és litvániai határvidékek területeiért.

Ez a jelentősen megnövekedett háborús kiadások és az alacsony adók miatt a lengyel márka erőteljes leértékelődését eredményezte. A Szovjet-Oroszországgal kötött 1920-as fegyverszünet után a márka még jobban leértékelődött, így 1924-re az országban pénzreformot hajtottak végre. Ennek eredményeként a zloty visszatért a lengyel nemzeti valuta szerepébe, és mintegy 2 millió márkára váltották az 1 zloty-t.

A reform azonban nem mentette meg a zlotyt a további gyengüléstől. Lengyelországban a Józef Piłsudski által megrendezett államcsíny következtében kedvezőtlen gazdasági folyamatok zajlottak. Egy amerikai kölcsön és a tengerentúli banki szakértők felügyelete alatt folytatott szigorú pénzügyi politika azonban segített stabilizálni, sőt néhány évig javítani a zloty helyzetét.

De később a problémák újult erővel jelentkeztek. Piłsudski halála után Lengyelországban a katonaság vette át a kormányzást. Az egyetlen megoldás a gazdaság stabilizálására az volt, hogy állami ellenőrzés alá vonják.

A második világháború után Lengyelország kénytelen volt a szocialista út irányába indulni. 1944 óta a zloty több monetáris reformon és címletváltáson ment keresztül, mivel az országban az infláció folyamatosan emelkedett.

Csak az 1970-es években, mindössze két-három éven belül alakult ki egyfajta stabilitás, de 1980-ban súlyos gazdasági válság tört ki, amely kormányváltáshoz vezetett, és ennek következtében Lengyelország kapitalista gazdasági modell felé fordult. Az 1980-as években a köztársaság nehéz fejlődési pályát járt be a szocialista táborból való kilépés felé.

A hatékony intézkedések eredményeként az infláció fokozatosan lelassult és kezelhetővé vált, a lengyel gazdaság pedig az 1990-es évek elején példátlan növekedést mutatott.

1995-ben a régi zlotyt tízszeresen denominálták, noha egy évvel korábban új bankjegyeket nyomtattak, és 1990-ben új érméket vertek. A 10 és 200 zł közötti bankjegyeket és az 1 és 50 groszy közötti címletű érméket hozták forgalomba. Ez a sorozat új zloty néven vált ismertté, nemzetközi kódja pedig PLZ-ről PLN-re változott.

A régi pénzt 1996-ban kivonták a forgalomból, de a bankjegyeket még 2010-ig lehetett újakra váltani a bankokban.

2015-ben a meglévő bankjegyekhez hozzáadták az 500 zł-is címletet, bár eredetileg nem tervezték a bevezetését.

2012-ben kezdték meg a módosított bankjegyek kibocsátását, amelyek fokozatosan felváltották az összes régi, sérült és elhasználódott papírpénzt.

KÜLSEJE

A lengyel zloty bankjegyeket hat címletben állítják forgalomba, 10 és 500 zł között. Az ország történelmének különböző emlékezetes dátumaihoz kapcsolódó emlékbankjegyeket is több alkalommal bocsátottak már ki.

• 10 zł – barna bankjegy, amelynek előlapján I. Mieszko fejedelem arcképe, hátlapján pedig az uralkodása idejéből származó ezüstérme látható. A bankjegy mérete – 120 mm x 60 mm.
• 20 zł – rózsaszín és lila árnyalatú bankjegy. Az előlapon az első lengyel király, Bátor Boleszláv arcképe látható. A hátoldalon az ő uralkodásának idejéből származó dénár érme szerepel. Méretek: 126 mm x 63 mm.
• 50 zł – kék és világos kék bankjegy, az előlapon III. Kázmér királlyal. A hátoldalon a királyi hatalom szimbólumai: a pecsét és a buzogány, valamint ereklyék. A háttérben Krakkó ábrázolása látható. Méretek: 132 mm x 66 mm.
• 100 zloty – zöld bankjegy Jagelló király (megkeresztelkedése után Ulászló) portréjával A hátoldalon a teutonok címere és kardjaiés a Malborki vár (magyarul Máriavár). Méretek: 138 mm x 69 mm.
• 200 zloty – sárga bankjegy I. Zsigmond királlyal és az ő krakkói Wawel-dombon lévő kápolnájának címerével. Méretek: 144 mm x 72 mm.
• 500 zloty – többszínű bankjegy Jan Sobieskivel (más néven – III. János lengyel király), egy lengyel nemesi  címerrel és a Wilanówi palota képével. Méretek: 150 mm x 75 mm.

Az emlékbankjegyek négy címletben - 10, 20, 50 és 19 zloty - kaphatók, a húsz zlotys bankjegynek nyolc, egymástól teljesen eltérő változata van:

• A 10 zł egy 2008-ban kibocsátott piros bankjegy. Az előoldalon J. Piłsudski, a hátoldalon az 1919-es lengyel címer és a légiósok emlékműve látható. Méretek: 138 mm x 69 mm;
• 20 zł – 2009-es sárga bankjegy, az előlapon Juliusz Słowacki költő és a múzeumának otthont adó háza látható. A hátlapon repülő daru, Sedation című vers részlete, III. Vasa Zsigmond emlékműve és a varsói Keresztelő Szent János-székesegyház szerepel. Méretek: 138 mm x 69 mm;
• 20 zł – 2011-ben kibocsátott három színű, szürke, fehér és fekete bankjegy Frédéric Chopin portréjával, Chopin szülőháza és a Mazurka in B minor zenemű kottatöredékével. A hátoldalon Chopin F minor etűdje látható egy jellegzetes lengyel tájkép hátterével;
• 20 zł – 2011-es háromszínű (szürke, barna és fehér) bankjegy, az előlapon M. Skłodowska-Curie arcképével és a Sorbonne épületével. A hátoldalon a Nobel-érme, a varsói Rádium Intézet, ahol Skłodowska-Curie dolgozott, és egy részlet az előadásából látható. Méretek: 138 mm x 69 mm;
• 20 zł – 2014-es bankjegy több színben, a Belvedere-palotával és J. Piłsudski portréjával. A hátoldalon a Lengyel Légió szimbólumai és kitüntetései, valamint a Belvedere holografikus képe látható. Méretek: 147 mm x 67 mm;
• 20 zł – 2015-ös bankjegy J. Długosz történész portréjával és egy nyitott könyv képével. A hátoldalon a Wawel-székesegyház és Jan Długosz címerének képe. Méretek: 138 mm x 69 mm;
• 20 zł – 2015-ös bankjegy kék és rózsaszín színekben. Az előlapon Dubrawka, Bolesław fejedelem lánya és Mieszko fejedelem és a lengyel címer és látható. Az előlap bal oldalán a lengyel kereszténység 1050. évfordulója felirata látható. A bankjegy hátoldalán, a középső részen a gnieznói érsekség képe és egy kehely szerepel.
• 20 zł – 2017-es bankjegy a częstochowai Fekete Madonna ikonjával és a Lengyel Köztársaság címerével. A bankjegy hátoldalán egy 1717-ben Rómában kiadott metszet látható, amely a Szűzanya csodatévő képének megkoronázását ábrázolja. A bal oldalon a Jasna Góra kolostor alaprajza látható erődítményekkel. Méretek: 144 mm x 72 mm;
• 20 zł – 2018-ban kibocsátott lila és narancssárga színű bankjegy Józef Piłsudski portréjával, hátoldalán pedig a lengyel zászlóval és a nemzeti címerrel. Méretek: 150 mm x 77 mm.

A legérdekesebb bankjegy a 2019 októberében kibocsátott 19 zloty, szokatlan címletű bankjegy. Dizájnját Ignacy Paderewski zeneszerzőnek szentelték. Az előlap világoskék hátterén az ő portréja látható. A hátoldalon a varsói értékpapírnyomda látható. A bankjegy mérete 150 mm x 77 mm.

Érmék

A lengyel pénzverde kilenc címletben gyárt aprópénzt és kis érméket: hatot grosz, hármat pedig a zloty címletében. A váltópénz érmék 1, 2, 5, 10, 20 és 50 groszy címletekben kaphatók. A zloty 1, 2 és 5 zł-os érmékben kerül verésre. 2017 óta az ötvözetek anyagának árát csökkentették.

Valamennyi érme hátlapján a címlet látható, körülötte tölgyfaággal.

A LENGYEL ZLOTY A VILÁGBAN

Lengyelország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, de az euróra való átállást különböző okokból állandóan elhalasztották. 2016-ban az ország kormánya úgy döntött, hogy teljesen lemond az euróról, mivel Lengyelország a jövőben is meg akarja őrizni költségvetési függetlenségét. A zloty belátható jövőben továbbra is a nemzeti valuta marad.