Svájci frank

A svájci frank (CHF, Fr) a Svájci Államszövetség nemzeti pénzneme. Liechtensteinben, Campione d'Italia olasz kommunában és a németországi Büsingen am Hochrhein városában is forgalomban van.

A világ egyik legstabilabb valutája, a tartalékok számához tartozik, bár a svájci frank részesedése a globális valutatartalékban nem nagy és nem haladja meg a 0,3%-ot.

Története

Mióta 1850-ben a Svájci Konföderációban előszőr vertek és nyomtatták az érméket és bankjegyeket, azóta a svájci frank változatlanul forgalomban van.

A 18. század végéig minden kanton saját pénzzel rendelkezett, melyeket kizárólag a városok, sőt magánbirtokok belső igényeire vertek.  Miután a Franciaország megállapította a svájci területen a Helvét Köztársaságot, mint szövetségi államot, itt elpszpr megjelent a közös valuta - frank. 

A franciák azonnal svájci franknak nevezték el  (franc de Suisse), és ez a név örökre megmaradt. Még a Helvét Köztársaság megszüntetése után a katonok úgy döntöttek, hogy megtartják az egyetlen valutát és 1,5:1 arányban a francia frankhoz kötöttek a svájci frankot.   

Mivel a Svájc tagja lett  a Latin Monetáris Uniónak Franciaországgal, Belgiummal, Olaszországgal és Görögországgal, eredményeként a svájci pénzügyi rendszerben megjelentek ezen országok valutái, sőt jogot kaptak a közvetlen forgalomra. Azonban az unió   a múlt század 20-as éveiben felbomlott.

1929-ben nagyszabású gazdasági válság kezdődött szerte a világon, amely számos ország pénzügyi  rendszerének összeomlásához vezetett. Itt Svájc sem lett kívétel: nemzeti valutája azonnal 30%-kal csökkent, bár ez volt a svájci frank egyetlen jelentős leértékelése az egész történetében.

1945 és 1973 között, a Bretton Woods-i rendszer idején, ezt a valutát az amerikai dollárhoz kötötték 4,305 Fr:1 USD és 4,375:1 árfolyamon. Azonban a rendszer összeomlása után a dollár árfolyama jelentősen csökkent. Jelenleg a dollárért kissé kevesebbet, mint 1 frankot adnak és az euró árfolyama 1 Fr: 0,91 EUR.

Mai  napokban, annak ellenére, hogy aktívan együttműködik az Európai Unióval, a Konföderáció nem siet bevezetni az uerót a területén, és továbbra használja a CHF-t, megőrizve ezzel a pénzügyi függetlenségét.

Külső megjelenés

A Svájc nemzeti valutáját bankjegye és érmék képezik. A benkjegyek kibocsátásáért a Svájci Nemzeti Bank felel, míg az érméket a Pénzverde verteti. Összesen kilenc sorozat bankjegyet bocsátottak ki - 1907, 1911-1914, 1938, 1954-1961, 1976-1979, 1983-1985, 1994-1998, 2016-2019 között.

2021. május 1-től a bankjegyek csak az utolsó, kilencedik sorozata számít törvényes fizetőeszköznek az országban, a régi papírpénzek ugyanazon év október végéig korlátozott forgalomba kerülnek.

• A 10 Fr egy sárga bankjegy, előlapján látható egy karmester kezei, egy óra és időzónák. A hátoldalon egy vasúti alagút hátterében egy óraszerkezet található. Mérete 123 mm x 70 mm.
• A 20 Fr egy piros bankjegy. Az előlapon három elem látható: egy geometriai minta, egy prizma a tenyérben és egy csillagkép. A hátlaponl pillangók, egy filmvászon és egy színpad. Mérete: 130 mm x 70 mm.
• Az 50 Fr zöld bankjegy. Az előlapon ökológiai téma: kéz pitypanggal, földgömb, körülötte légáramlatok. Mérete: 137 mm x 70 mm.
• A 100 Fr egy kék-világoskék bankjegy. Az előlapon két összehajtott tenyér vízzel. összehajtott tenyér van, vízzel benne. A hátoldalon egy hegyi folyó a Valais kantonban. Mérete: 144 mm x 70 mm.
• A 200 Fr – különböző barna árnyalotban készült bankjegy. Az előlapon földgömb  és a jobb kéz különböző irányokba mutató ujjaival képe látható. A hátoldalon a részecskék mozgásának térképéről részlete. Mérete: 151 mm x 70 mm.
• Az 1000 Fr a lila és a narancs különböző árnyalataiban készült bankjegy. Az előlapon egy kézfogás és a Föld mintája ábrázolt.a svájci parlament csarnoka. Mérete: 158 mm x 70 mm.

A Svájcban a pénzérméket hét címletben bocsátják ki: három apró érme 5-től 20 rappenig és négy érme 0,5-től 5 CHF-ig.

Korábban 1 és 2 rappen érméket vertek, de ezeket 2006-ban, illetve 1974-ben kivonták a forgalomból.

A rappen a svájci aprópénze, amelynek négy neve van a Konföderáció hivatalos nyelveinek száma szerint. Az apropénz rappen a német nyelvű lakosok számára a rappen, a francia nyelvűek számára centime, olaszok számára centesimo, a retoromán kisebbség számára pedig rap nevét visel. Az ötfrankos érme kivételével minden érme előlapján babérkoszorú látható, melynek közepén a címlet látható. Az ötfrankos érme középen Svájc címere, oldalán babérágak, felül a címlet látható.

A hátlapon Helvetia látható, amely már több mint 150 éve Svájc szimbóluma.

Míg a bankjegyek dizájnja folyamatosan változott, az érmék 1850 óta még mindig ugyanazt a formát és képet viselik.  Az egyetlen változás az ötvözet. Az 1960-as évekig a rappent és frankot ezüstből vertek, majd melchiorból.. Később a helyét s réz-nikkel ötvözet vette át. Már csak az ötfrankos érmék készülnek három fém ötvözetből:  réz, nikkel és alumínium.

Időről időre különböző évfordulók és események alkalmából 10, 20 és 50 Fr címletű emlékérméket bocsátanak ki. ezek lehetnek kétféműek vagy egyféműek. A 20 és az 50 Fr-os érméket 2007-ben és 2004-ben bocsátottak ki ezüst/réz és arany/réz ötvözetekből.

Svájci frank a világban

A Svájci Államszövetség valutája nulla inflációval rendelkezik, és az egyik legmegbízhatóbb pénznemnek számít. Gyakran használják a díjalapú sportesemények jutalmaként, ráadásul a nemzetközi sport szervezetek többségének székhelye Svájcban található.  

GYIK