Román lej

Története

A román pénznem neve holland eredetű. A XIX. század közepén a balkáni országok lakói megismerkedtek a leeuwendaalder érmékkel (az “oroszlán-tallérokkal”), amelyeket akkoriban Hollandiában vertek.

Az oroszlán-tallérok kezdetben kizárólag a királyság belföldi pénze volt, de Hollandia gazdasági és politikai helyzetének erősödésével nemzetközi kereskedelmi érmékké váltak, és ezzel együtt Bulgáriában, Romániában, Oroszországban, Törökországban, sőt az észak-amerikai kontinensen is elterjedtek. Az oroszlán-tallért minden országban másképpen nevezték: az Egyesült Államokban dogt-nak, Törökországban aszadi-kurusnak, Oroszországban pedig levkának hívták. A bolgárok és a románok egyformán nevezték ezeket az érméket – lev, ami oroszlánt jelent – a hátoldalon lévő oroszlánfejek ábrázolása miatt. A román nyelvben az “oroszlán” szó többes száma a “lei”, amely fokozatosan a román fizetőeszköz hivatalos elnevezése lett.

A lej először 1867-ben került forgalomba a francia frankkal párhuzamosan a Havasalföldi és Moldvai Hercegségben – a Román Királyság elődállamában. A kormány 1890-ben felhagyott a frank használatával. A lej lett az ország nemzeti valutája. Ez volt az úgynevezett Első lej.

Történelmileg négy másik változata is létezett ennek a pénznemnek:

● A második lej (1947) a háború utáni monetáris reform eredményeként került bevezetésre. A régi lejt 20 000:1 arányban váltották át az új lejre.

● A harmadik lej (1952) egy másik reform eredménye volt. A bankjegyeket a teljes összegük függvényében különböző árfolyamon váltották át. Például az első ezrest 100:1 arányban, a másodikat és harmadikat 200:1 arányban, a nagyobb összegeket pedig 400:1 arányban váltották be.

● Lej az 1990-2006 években – a Ceauşescu megbuktatása után az új Romániában kibocsátott bankjegyek és érmék. Semmilyen cserére sor nem került: csak a rajzelemek változtak. A magas infláció gyorsan kivonta az összes érmét a forgalomból.

● A negyedik lej (2005-től napjainkig) – egy újabb monetáris reform eredményeként megjelent pénz, amelynek átváltási árfolyama 10 000 régi lej 1 új lejért.

Nem csak a bankjegyek és érmék formatervezése változott, hanem a lej aranytartalma is. A legelején ez 0,290323 volt, de fél évszázaddal később, 1929-ben jelentősen csökkent – 0,009 grammra.

Az infláció még jobban sújtotta a román lej árfolyamát, amikor a Román Királyság belépett a második világháborúba a hitleri Németország oldalán. A háború után Románia köztársasággá vált, és csatlakozott a Szovjetunió által vezetett szocialista blokkhoz. Az ország 1947-ben indította el az első, 1952-ben pedig a második monetáris reformot.

1989 telén Romániában megbuktatták Ceauşescu elnököt, aki csaknem negyedszázadon át állt a hatalom élén. A forradalmi folyamatok számos változást eredményeztek az ország életének minden területén, beleértve a pénzügyi szektort is. A román lej jelentősen leértékelődött, de akkoriban nem hajtottak végre reformokat, hanem csupán “kozmetikai” intézkedésekre korlátozódtak, azaz a bankjegyek és érmék dizájnjának megváltoztatására.

A valuta következő pénzreformja jóval később, 2005-ben történt, amikor egy modern pénznem, az új román lej került forgalomba. A régi bankjegyeket a 10 000 régi lej:1 új lej képlet szerint váltották át.

Jelenleg 7 fajta polimer alapú bankjegy létezik 1 és 500 lej közötti címletekben, és 4 fajta érme 1 és 50 bani közötti címletekben. Azonban az 1 banis érmék nagyon ritkák, és az árcédulákon szereplő számokat Romániában már régóta 10 banira kerekítik.

Külső kinézete

A lej és a bani készítéséhez többféle anyagot használnak: a bankjegyekhez polimereket, az érmékhez pedig horganyzott acélt és sárgarezet.

Bankjegyek

A román lej nyolc címletben kerül kibocsátásra: 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 lej.

• Az 1 lejes címlet egy 120 mm x 62 mm méretű zöld bankjegy. Az előlapon Nicolae Iorga történész és politikus portréja és tárnicsvirágok láthatók. A hátlapon egy Curtea de Argeș-i kolostor látható. Kibocsátása 2005 júliusában kezdődött.

• 5 lej – ibolya színű bankjegy, 127 mm x 66 mm méretű. Az előoldalon G. Enescu zeneszerző portréja és egy szegfűvirág látható. A hátoldalon a Román Athenaeum koncertterem épülete látható. Kibocsátása 2005 júliusában történt.

• A 10 lejes bankjegy rózsaszínű, 133 mm x 72 mm méretű. Az előlapon Nicolae Grigorescu művész portréja és egy zilíz virág látható. A hátlapon egy Olténiai házat ábrázoló festményrészlet látható. Kibocsátása 2005-ben történt, majd 2008-ban újra kiadták.

• A 20 lej egy olivazöld színű bankjegy. Méretei: 136 mm x 77 mm. Az előlapon Ecaterina Teodoroiu katonanő portréja, a hátlapon pedig a Mărășești-i mauzóleum látható. Kibocsátása 2021 decemberében kezdődött.

• Az 50 lejes bankjegy sárga színű, 140 mm x 77 mm méretű. Az előlapon Aurel Vlaicu repülőmérnök portréja és egy havasi gyopár virág látható. A hátlapon egy repülőgép és egy sasfej szerepel. A kibocsátása 2005 júliusában volt.

• A 100 lejes bankjegy kék színű, mérete 147 mm x 82 mm. Az előlapon Ion Caragiale író portréja és egy ibolya virág látható. A hátlapon az író emlékműve és a Bukaresti Nemzeti Színház régi épülete szerepel. 2005 júliusában bocsátották ki, 2018 januárjában újra kiadták.

• A 200 lejes bankjegy narancssárga színű, 150 mm x 82 mm méretű. Az előlapon Lucian Blaga filozófus és diplomata portréja és egy pipacs látható. A hátlapon egy vízimalom és egy ősi figura képe díszeleg. Kibocsátva 2006 decemberében.

• Az 500 lejes bankjegy kétszínű, zöld és lila, mérete 153 mm x 82 mm. Az előlapon Mihai Eminescu költő portréja és egy hársfavirág látható. A hátoldalon a JászvásárIași-i Egyetem Központi Könyvtára van feltüntetve. Kibocsátása 2005 júliusában történt.

Érmék

A román bani olyan aprópénz, amelyet galvanikus bevonattal ellátott rozsdamentes acélból vernek:

• 1 bani – acél sárgarézzel. A pereme sima.
• 5 bani – acél rézzel. A pereme recés.
• 10 bani – acél és nikkel. A pereme felváltva sima és recés.
• Az 50 bani egy sárgaréz érme. A pereme sima, de mindkét oldalán “Romania” felirattal és négyágú csillagokkal van díszítve.

Az érméket sokkal gyakrabban bocsátották ki újra, mint a bankjegyeket – 2005 és 2015 között szinte minden évben sor került erre.

Román lej a világban

A román valutának a lebegő árfolyama van, és azt a Nemzeti Bank szabályozza.

Bár a román lej nem számít globális tartalékvalutának, széles körben használják a szomszédos országokkal való határokon átnyúló elszámolásokban, és a befektetők érdekes eszköznek tartják a kelet-európai műveletek esetében. A valuta az EU feltörekvő piacaira összpontosító egyes ETF-alapok eszköztárában is szerepel.

Annak ellenére, hogy Románia 2007 óta tagja az EU-nak, nem siet az euróra való átállással. Várhatóan legkorábban 2029-2030 körül lesz lehetséges az áttérés. Főbb okok:

1. az infláció stabilizálásának szükségessége;
2. független monetáris politika;
3. óvatos megközelítés az euróövezeti integrációhoz.

A román lej árfolyama más valutákkal szemben

Megjegyzés: az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a bankközi árfolyamon alapulnak, és a forrástól függően változhatnak.