Ferencvárosi Torna Club

A Ferencvárosi Torna Club (FTC), vagy gyakran Ferencváros, illetve Fradi, egy magyar sportegyesület és labdarúgócsapat, amelyet 1899-ben alapítottak Budapesten. A klub legismertebb és legsikeresebb szekciója a labdarúgás, de számos más sportágban is aktív.

Az elnevezés „Ferencvárosi” része Budapest IX. kerületének nevéből származik, amelyet „Ferencvárosnak” hívnak. Ez a kerület a város egyik történelmi része, és a klub a kerületi hovatartozást hangsúlyozza a nevével. A „Torna Club” rész pedig a testnevelésre és sportolásra utal, amely a klub alapításának idején nagyon fontos volt a sportegyesületek számára.

A Ferencvárosi Torna Club híres a magyar labdarúgásban elért sikereiről és hosszú történetéről, számos bajnoki cím és kupagyőzelem áll a neve mellett, és jelentős nemzetközi versenyeken is részt vett. A klub szurkolói között híres a szenvedélyes és elkötelezett támogatás és a Ferencvárosi Torna Club fontos szerepet játszik a magyar sportkultúrában.

Megalapítás

A labdarúgás Magyarországon 1892-től vált ismertté és hamar népszerűvé vált.

A Ferencvárosi Torna Club (FTC) megalakulása a labdarúgás iránti növekvő érdeklődés eredményeként történt Ferencvárosban. Gabrovitz Kornél hazatérése Prágából és a BTC tartalék kapusa, Weisz István ösztönzésére alapították meg az egyesületet. Mecénások, például Gráf József pékmester és Dr. Springer Ferenc segítségével sikerült pénzt gyűjteni az egyesületnek. 1899. április 15-én egy találkozón a Gutgessel Vendéglőben döntöttek az egyesület megalapításáról és itt kiválasztották a tisztikart, amelynek tagjai Weisz István, Békés Gyula, Varsányi Gusztáv és Malaky János lettek. Az alakuló közgyűlés 1899. május 3-án volt, ahol elfogadták az alapszabályokat, kijelölték a fehér-zöld színeket és Dr. Springer Ferencet választották elnöknek. Itt eldöntöttek, hogy a klub a Ferencvárosi Torna Club nevét viseli majd és „Erő Erkölcs, Egyetértés” jelmondatot kap. Az FTC kezdetben csak a labdarúgással foglalkozott, de a torna szót is belefoglalták a nevébe, hogy később más sportágakat is magában foglalhasson. A vezetőség első feladata egy pálya építésére alkalmas terület megszerzése volt, amely a Soroksári úti Népiskola melletti üres telket sporttelep lett.

Az FTC 1900. március 25-én, közel 1500 néző előtt tartotta első nyilvános mérkőzését az Óbudai TE ellen az új Soroksári úti pályán, ahol 1:0 arányban vereséget szenvedett, de március 31-én már 4:1-re győzött a III. kerületi TVE ellen, ami hozzájárult a csapat növekvő népszerűségéhez és a szurkolók elköteleződéséhez.

1900-ban az FTC, ahol a sportolók több sportággal is foglalkoztak, felismerte a szakosztályok szétválasztásának előnyeit, és ennek eredményeként elsőként hozta létre a labdarúgó-szakosztályt december 3-án, Kárpáti Béla vezetésével és Horváth Ferenc kapitánnyal.

1900-ban Magyarországon egyre több labdarúgó egyesület alakult, ami az önálló labdarúgó-szövetség, a Magyar Labdarúgók Szövetségének megalapításához vezetett 1901-ben, az FTC kezdeményezésére. A szövetség első elnöke Jász Géza, főtitkára Horváth Ferenc lett. Az első bajnokságban öt csapat szerepelt az első osztályban, köztük az FTC. Az első hivatalos bajnoki mérkőzés egy héttel az FTC és a BTC találkozója után történt. Az FTC első nemzetközi mérkőzését 1901-ben játszotta az osztrák Cricketer ellen, majd ugyanazon év áprilisában döntetlent ért el a svájci Servette ellen. Első bajnoki pontját és győzelmét az FTC 1901 júniusában szerezte meg. Az FTC bronzérmet szerzett az első bajnokságon.

1901. december 1-jén az FTC és az MTK első alkalommal játszott egymás ellen, az FTC 5:1-re nyert, és az MTK teljesítette a bajnokságba való felvételi kritériumokat, így a következő szezonban már a másodosztályban szerepelhetett. Ezenkívül 1901. december 8-án jelent meg először az újságban a Fradi-címer.  

1902. október 12-én a magyar válogatott első hivatalos mérkőzésén három FTC játékos, Berán József, Koltai József és Pokorny József képviselte a klubot, és a csapat 5:0-ra kikapott. 1903. április 5-én, öt FTC játékossal a soraiban, a magyar válogatott első győzelmét és gólját szerezte meg. Az FTC 1903-ban megnyerte az első bajnoki címét, valamint az Ezüstlabda vándordíjat is megszerezte, legyőzve a 33 FC-t az Ezüstlabda döntőjében. 1906. február 25-én debütált az FTC-ben a később világhírűvé vált Schlosser Imre.

Az 1910-es évek során megszületett az FTC első olimpiai érme, jelentősen bővült a magyar bajnoki címet nyert szakosztályok névsora. Míg az első évtizedben a labdarúgókon kívül csak az atléták nyertek országos bajnokságot, az 1910-es években csatlakoztak hozzájuk az úszók, a vízilabdázók és a kerékpárosok is, azaz már öt sportágban tudott az FTC példaképeket állítani az ifjúság elé.

Az 1920-as évek egyre nagyobb sikereket hoztak a Ferencvárosi Torna Clubnak. Megszülettek az első olimpiai és Európa-bajnoki sikerek, a magyar bajnoki címek száma is jelentősen nőtt.  1920. október 30-án súlyos veszteség érte a klubot, mivel a hosszú betegség után elhunyt Dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke és csak három évvel később Dr. Gschwindt Ernő foglalta helyét.

Az 1930-as évek a Tóth-Potya István, legendás edző, távozásával kezdődtek. A helyét Blum Zoltán foglalta. Nemzetközi téren folytatódtak a Ferencvárosi Torna Club sikerei. Érdemes megemlíteni a Fradi Újpest elleni játékokat 1932/33 szezonban, amikor az FTC a Magyar labdarúgókupa döntőjében történelmi jelentőségű győzelmet ért el az Újpest ellen (11:1).

Az 1948-as londoni olimpián a Ferencvárosi Torna Club öt sportolót küldött, akik közül Fábián Dezső vízilabdázó ezüstérmet, Novák Éva úszó bronzérmet szerzett, Novák Ilona és Nádas Tibor negyedik helyezést ért el úszásban és evezésben, míg Szilárd Zoltán úszó nem ért el pontszerző helyezést.

A kommunista hatalomátvétel után, 1949-ben az FTC sportegyesületet beolvadtatták az ÉDOSZ SE-be, elvesztve ezzel önálló nevét, de színeit megtartva. Az egyesületet 1951-ben átszínezték piros-fehérre, eltávolítva minden múltbeli, hagyományos elemet. 1956-ban, a forradalom idején, a Ferencvárosi Torna Club újra megalakult, visszaállítva eredeti címerét és színeit, és a kommunista rendszer bukása után ez az állapot maradt meg.

Az 1960-as évek az FTC aranykorszakát jelentették, amikor a klub 1965-ben megnyerte az Európa-liga elődjét, a Vásárvárosok Kupáját, és ezzel az egyetlen magyar csapattá vált, amely rangos európai kupát nyert. A korszakban a csapat négy magyar bajnoki címet is szerzett, és a VVK 1967/68-as sorozatában a döntőig jutott. Ebben az időszakban Albert Flórián, a klub legendás játékosa, megkapta az 1967-es Aranylabdát, amelyet azonban politikai okok miatt csak 1968-ban vehetett át.

1974. május 19-én az FTC új stadiont avatott, miután a régi Üllői úti stadion elavulttá vált. A csapat több mint egy évtizedet töltött „hontalanságban”, ideiglenesen a Népstadionban játszva. Az új stadion futópálya nélküli, közvetlen nézői közelségű kialakítású volt, és bár a megnyitó meccsen a Vasas 1:0-ra legyőzte őket, az első győzelem az új stadionban hamarosan, június 1-jén az MTK ellen érkezett, ahol Branikovits László szerezte az első ferencvárosi bajnoki gólt az új létesítményben. 1974-ben a Ferencváros nyolc év után ismét bajnoki címet szerzett, legyőzve a Videotont, és a Magyar Népköztársaság Kupa döntőjében az MTK-t. A csapat 1975-ben nemzetközi tornákat is nyert, beleértve az MLSZ Kupát és a Téli Kupát.

Az 1980-as évek elején a Ferencváros bajnoki címet szerzett, Nyilasi Tibor pedig ezüstcipőt kapott 30 góllal. A csapat teljesítménye az évtized közepén hanyatlott, de az évtized végére ismét az élmezőnybe került. A 90-es években Nyilasi edzőként vezette a csapatot, és 1991-ben ezüstérmet és Magyar Kupa győzelmet ért el. A 1994/95-ös szezonban a Fradi bajnokságot nyert Novák Dezső vezetésével és a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott, 1995-ben legyőzve a Grasshoppers-t a BL-ben. Az évtized végére a Ferencváros bronz- és ezüstérmet szerzett, és megvédte bajnoki címét 1996-ban.

A Ferencváros 2003/04-es szezonban bajnoki címet és kupagyőzelmet ért el, majd bejutott az UEFA-kupa csoportkörébe, amit másik magyar csapat még nem ért el. 2006-ban anyagi problémák miatt a másodosztályba került, és csak 2009-ben sikerült visszajutni az első osztályba. A következő években újra sikereket értek el: Ligakupa győzelem 2013-ban, Magyar Kupa 2015-ben, majd duplázás 2016-ban. 2019-ben a 30. bajnoki címüket szerezték meg, és bejutottak a Bajnokok Ligája csoportkörébe. 2020-ban és 2021-ben is bajnoki címeket nyertek, és kétszer is bejutottak az Európa Liga főtáblájára.

A 2022-2023-as Európa-liga szezonban a Ferencváros a legjobb 16 közé jutott, miután 4-0 összesítéssel kikapott a Fradi – Leverkusen meccsen. 2023-ban a Ferencváros meglepő 3-0-ás vereséget szenvedett a feröeri KÍ Klaksvíktól a Bajnokok Ligája selejtezőjében, ami vezetőedzőjük, Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov elbocsátásához vezetett.

A 2024-ben sok meccsre fog sor kerülni és a Fradi meccsjegyek iránti kereslet mindig magas, hiszen a szurkolók lelkesen támogatják a csapatot minden mérkőzésen. 

Tulajdonosok

Az FTC, azaz a Ferencvárosi Torna Club, egy hagyományosan önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesület, melynek több szakosztálya van, köztük a legismertebb, a labdarúgás. A labdarúgó részleg azonban átalakult az évek során, és különböző tulajdonosi szerkezetekkel működött. 2002-ben megalakult az FTC Zrt. (FTC Labdarúgó Zártkörűen Működő Részvénytársaság). Az FTC Labdarúgó Zrt. 99,99 százalékos tulajdonosa az anyaegyesület, a Ferencvárosi Torna Club, a fennmaradó 0,01 százalékot pedig az előző tulajdonos, a Várszegi Gábor-féle Fotex tulajdonolja.

A Ferencvárosi Torna Club vezetősége a következő:

• Elnök - Kubatov Gábor
• Ügyvezető alelnök - Nyíri Zoltán

Eredmények és trófeák

Az FTC labdarúgócsapata Magyarország egyik legnépszerűbb és legsikeresebb futballklubja. Az alábbiakban felsorolom a legfontosabb eredményeiket és trófeáikat:

Hazai győzelmeink:

• 34x bajnok
• 24x Magyar Kupa
• 2x Ligakupa
• 6x Szuper Kupa
• 5x Ezüstlabda

Nemzetközi sikerek:

• 1x Vásárvárosok Kupája (1965)
• 2x Közép-Európai Kupa (1928, 1937)
• 1x Challenge Cup (1909)
• 1x VVK döntő (1968)
• 1x KEK döntő (1975)
• 3x KK döntő (1935, 1938, 1939)
• 1x Challenge Cup döntő (1911)
• 2x Bajnokok Ligája főtábla (1995, 2020)
• 1x UEFA Kupa főtábla (2004)
• 3x Európa Liga főtábla (2019, 2021, 2022)

A stadion és az infrastruktúra

Az első Üllői úti stadiont az FTC 1911. február 12-én nyitotta meg, 40 000 fős befogadóképességgel, és az avató mérkőzést az MTK ellen játszották. 1971-ben lebontották a régi lelátókat, és egy új stadion építése kezdődött, amelyet 1974. május 19-én, a klub alapításának 75. évfordulóján avattak fel egy Ferencváros-Vasas bajnoki mérkőzéssel, amit a Vasas nyert 1-0-ra. Az új stadion kezdeti befogadóképessége 29 505 fő volt, de a 90-es években, műanyagszékek felszerelésével, ez csökkent 18 100 főre.

2012-ben Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke bejelentette a sokak által várt Groupama Aréna megépítését. 2014 augusztusától vették birtokba a Groupama Arénát. Az új Ferencvárosi Stadion egy minden szükségletet kielégítő, 24 ezer néző befogadására alkalmas, teljesen fedett lelátóval rendelkező sportlétesítmény, amely a legmagasabb európai standardoknak megfelelően szolgálja ki a szurkolókat. A stadion területén található a Ferencvárosi Torna Club hivatalos rajongói üzlete a Fradi Shop és a klub híres múzeuma is. Drukkerek  igénybe vehetik a klub parkolóját, amelybe gépjárművel kizárólag a Rákóczi híd felől érkezve, a Könyves Kálmán körútról állhatnak be az autóval érkezők.

Fontos megemlíteni az úgynevezett Fradi szurkolói kártyát. A Ferencvárosi Torna Club 2010 elején vezette be a szurkolói kártyát, amely a rendbontók azonosítását hivatott segíteni. Ennek megléte kötelező a labdarúgó szakosztály hazai mérkőzéseinek megtekintéséhez. A regisztráció személyes jelenlétet igényel a 2014 óta bevezetett vénalenyomat-regisztráció miatt. Hat év alattiak számára a belépés ingyenes és regisztráció nélküli. A B1-C1 szektorokban elérhető a B kártya, ami nem tartalmaz vénaszkenner funkciót, míg a C2-D3 szektorokban továbbra is az A Fradi szurkolói kártya, amely vénaszkennerrel rendelkezik, szükséges a belépéshez.

Jelenlegi játékoskeret

Az FTC labdarúgócsapatban jelenleg 35 játékos van és a csapat edzője szerb Dejan Sztankovics, aki megbízott Máté Csabát váltotta fel, aki a Sztanyiszlav Csercseszov júliusi menesztése után volt az edző. 

A játékosok listája:

Kapusok:

• Varga Ádám
• Szécsi Gergő
• Dibusz Dénes

Védők:

• Samy Mmaee
• Eldar Civic
• Botka Endre
• Myenty Abena
• Pászka Loránd
• Ibrahim Cisse
• Henry Wingo
• Ismail Aaneba
• Dhonata Tavares De Oliveira
• Crisitan Ramírez

Középpályások:

• Muhamed Besic
• Mohamed Ali Ben Romdhane
• Anderson Esiti
• Amer Gojak
• Mohammed Abu Fani
• Kristoffer Zachariassen
• Cebrail Makreckis
• Stjepan Loncar
• Katona Bálint
• Tóth Alex
• Edgar Szevikjan
• Habib Maiga

Támadók:

• Tokmac Chol Nguen
• Owusu Kwabena
• Jose Marcos Marquines
• Kenan Kodro
• Varga Barnabás
• Adama Traoré
• Tosin Kehinde
• Halmai Ádám
• Alekszandar Pesics
• Lisztes Krisztián

Fontos meccsek a 2022/23-as szezonban

A Ferencvárosi TC a 2022–2023-as szezonban az NBI-ben indult, miután a 2021–2022-es NB1-es szezonban 33. alkalommal lett bajnok.

A Ferencvárosi Torna Club a MOL Magyar Kupa 3. fordulójában 2–0-ra legyőzte a Bicske csapatát, és így továbbjutott. Azonban a következő fordulóban meglepetésre kikapott a harmadosztályú Iváncsa csapatától 3–2-re, amivel búcsúzott a sorozattól.

A Ferencvárosi Torna Club a Bajnokok Ligája selejtezőjében először a kazah Tobil Kosztanaj csapatát győzte le összesítésben 5–1-re, majd a második fordulóban a szlovák Slovan Bratislavát ejtette ki 5–3-as összesítéssel. A harmadik fordulóban az azeri Qarabag csapatával szemben, a hazai vereség után átkerültek az Európa-liga rájátszásába. Itt az ír Shamrock Rovers csapatát legyőzve jutottak be az Európa-liga csoportkörébe, ahol első helyen végeztek. A nyolcaddöntőben a német Bayer Leverkusen volt az ellenfelük, akik két meccsen is legyőzték őket, így a Ferencváros a nyolcaddöntőben búcsúzott a sorozattól.

Egyes meccsek:

• 2023.03.09  Bayer 04 Leverkusen - Ferencvárosi TC (Európa Liga 2 : 0)
• 2023.03.16  Ferencvárosi TC - Bayer 04 Leverkusen (Európa Liga 0 : 2)
• 2023.07.19  Ferencvárosi TC - Klaksvikar ÍF BL (0 : 3)
• 2023.07.27  Ferencvárosi TC - Shamrock Rovers FC Konf. Liga (4 : 0)
• 2023.08.03  Shamrock Rovers FC - Ferencvárosi TC Konf. Liga (0 : 2)
• 2023.08.10  Hamrun Spartans FC - Ferencvárosi TC Konf. Liga (1 : 6)
• 2023.10.05  ACF Fiorentina - Ferencvárosi TC Konf. Liga (2 : 2)
• 2023.10.26  KRC Genk - Ferencvárosi TC Konf. Liga (0 : 0)
• 2023.11.09  Ferencvárosi TC - KRC Genk Konf. Liga (1 : 1)
• 2023.11.30  FK Čukarički - Ferencvárosi TC Konf. Liga (1 : 2)
• 2023.12.14  Ferencvárosi TC - ACF Fiorentina Konf. Liga (1 : 1)

A klub játéklegendái

Az FTC létezése során számos méltó játékos volt a klub része. Ezek közül kiemelhetjük bizonyos legendákat vagy gólkirályokat:

1. Nyilasi Tibor az FTC örökös bajnoka. Kétszeres magyar és háromszoros osztrák bajnok. Magyarországon 1981-ben az év labdarúgója, magyar gólkirály és Ezüstcipő‑nyertes, valamint 1984-ben osztrák gólkirály is lett. 70 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban és 32 gólt szerzett.
2. Sárosi György a magyar labdarúgás legnagyobb egyéniségeinek egyike, az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet szerző csapat kiemelkedő klasszisa és csapatkapitánya. A Ferencváros csatára és középfedezete, 1931-1943 között 61 mérkőzésen volt válogatott és 42 gólt lőtt.
3. Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1952-től 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát.
4. Friedmanszky Zoltán kétszeres magyar bajnok, egyszeres MNK győztes. Tagja az 1965-ös VVK győztes csapatnak. Az élvonalban csak a Fradiban játszott, összesen 157 mérkőzésen és 76 gólt szerzett.
5. Dzurják József 1986-ban a Ferencvároshoz került, ahol 1990-ig játszott. Utolsó szezonját a Fradiban fejezte be a bajnokság gólkirályaként.

A szurkolói klub

A Ferencvárosi Torna Club szurkolóitábora vitathatatlanul a legnagyobb Magyarországon. Gyakran fradistának nevezik őket és Magyarországon a legjobb szurkolóknak tekintik. A Ferencvárosi Torna Club 2018-19-es szezonjában a szurkolók 90. évfordulójukat ünnepelték a B-Közép alapításának évfordulójával. A klub szurkolói aktív részt vettek a szezonban, látványos koreográfiákkal és pirotechnikai bemutatókkal, új dalokkal, és kétszer is különvonatos utazásokat szerveztek Debrecenbe és Miskolcra. A szezon során a hazai mérkőzések átlagos nézőszáma 10.715 volt. Az FTC szurkolói között számos aktív csoport van, köztük a 1995 óta fennálló Green Monsters, valamint ultra, casual és hool csoportok.

Szponzorok

Az FTC, mint egyik legnépszerűbb magyar futballklub, az évek során több jelentős szponzort vonzott magához. A klub támogatói között szerepeltek nagy multinacionális vállalatok, helyi üzleti szereplők és más szervezetek is.

Jelenlegi szponzorokhoz tartoznak:

1. Főtámogató: T mobile;
2. Stadion névadó szponzor: Groupama biztosító;
3. Felszerelés szállító: Nike;
4. Exkluzív partnerek: Penny, Tippmix, HSA Group, MVM;
5. Beszállító: Dreher, Pepsi;
6. Liga névadó szponzor: Otp Bank, Otp Bank Liga.