Széchenyi Gyógyfürdő

Magyarország egyik leghíresebb turisztikai célpontja a Széchenyi gyógyfürdő. Ez Európa legnagyobb gyógy- és wellness komplexuma termálvízzel. A fürdő Budapesten, a fantasztikusan szép varosrészében, a Városligetben található.  A fürdő közelében olyan érdekes helyszínek vannak, amelyeket minden Magyarországra és Budapestre látogatónak érdemes felkeresnie: a Vajdahunyad vára, az Andrássy út, a Hősök tere, az Állatkert, a Cirkusz, a Szépművészeti Múzeum és a Botanikus kert.

Történelme

A fürdő első említése 1868-ba nyúlik vissza, amikor  Zsigmondy Vilmos mérnök megfúrta az első artézi kutat, amely 970 méter mély volt és a kifolyó víz pedig 74,5 fokos hőmérsékletű. 1884-ben pedig a fővárosi közgyűlésen felvetették egy fürdőház építésének kérdését. Később az önkormányzat a Műszaki Egyetem professzorát, Czigler Győzőt bízta meg a fürdő tervezésével, de a tervet csak 1903-ban hagyták jóvá.

Az építkezés hivatalos kezdete 1909. május 7-én kezdődött. A munkálatok teljes egészében gyorsított ütemben folytak, és 4 év építkezés után az eredetileg „Artézi fürdőháznak” nevezett fürdőhelyet már „Széchenyi Gyógyfürdő” néven 1913. június 16-án nyitották meg. Természetesen az építkezés terjedelme és a ráfordított összegek is lenyűgözőek voltak. Az építkezés teljes területe 6.220 m2 volt, és 3,9 millió aranykoronába került a magyaroknak.

A Széchenyi fürdő megnyitása óta egyéni fürdőkből, nyilvános – népi – férfi és női fürdőkből, valamint férfi és női gőzfürdőkből állt.

Már a megnyitástól kezdve lenyűgöző volt a látogatók száma. Az első évben, 1913-ban a vendégforgalom száma elérte a 200.000 főt, 1919-ben pedig már megközelítette a 900.000 látogatót. A nagy látogatottság ellenére azonban a fürdő továbbra sem volt nyereséges, aminek fő oka a tervezett hidroterápiás gyógyszálló hiánya volt.

Természetesen az első világháború megtette a maga kiigazításait, és a gazdasági tényezőket nagymértékben befolyásolta. Csak 1924-ben döntött úgy a városi önkormányzat, hogy fontolóra veszi a fürdőhely rekonstrukcióját és bővítését. 1926 júniusában egy fiatal építész, ifj. Francsek Imre nyert egy strand tervezésére kiírt pályázatot.

Az építkezés 1927. augusztus 19-én fejeződött be, de a gazdasági problémák továbbra is fennmaradtak a fürdőben, mivel a vízmelegítés költségei megnőttek.

A második kutat csak 1936-ban fúrták. Ez 1256 méter mély volt, és a víz hőmérséklete Európa legmelegebbje volt, és elérte a 77 fokot. Ezzel megoldódott a fürdő fűtésének és a vízellátásának a problémája is. A fűtési rendszert pedig 1939-ben geotermikusra állították át, ami tovább hozzájárult a Széchenyi fürdő gazdasági fenntarthatóságához.

A második világháború a helyiségek 20%-át rombolta le. A fürdőt azonban 1945 márciusában részben újra megnyitották a szovjet katonák és a nagyközönség előtt. 1949-ben létrehoztak egy iszapos szakrendelőt, amely 1950-ben nyitotta meg kapuit nőgyógyászati iszappakolásként. Később, az évek során más eljárásokat is megnyitottak (fizioterápia, elektroterápia, sógyógyfürdő). És 1981-ben elindult egy ambuláns balneoterápiás központ megalakítása.

Építészete és formatervezése

Minden ember, aki belép ebbe az épületbe, biztosan azt fogja mondani, hogy a Széchenyi fürdő elképesztően, egyszerűen hihetetlenül jól néz ki. Olyan, mintha az ókori Róma idejébe csöppentünk volna vissza, és átélhetjük az ókori idők érzelmeit.

Az épület eredeti tervezését Czigler végezte, ami mintegy 20 évet vett igénybe az életéből, de sajnos 1905-ben a mérnök meghalt, és Dvorák Ede és Gerster Kálmán vette át a fürdő építését. Megjegyzendő, hogy a parkra néző délkeleti rész klasszicista stílusban épült, de az épület legtöbb eleme neoreneszánsz stílusú.

Minden munkában, külső és belső térben egyaránt, a víz témájához kapcsolódó különböző dekorációkat alkalmaztak. Például a fürdőtér előtt és az épület külsején sellők, halak, kagylók, különböző vízi szörnyek stb. találhatók. Az építészek és a tervezők olyan felelősségteljesen álltak hozzá a munkához, hogy még a díszítőedényeken, csempéken és oszlopfejezeteken is ugyanazokat az elemeket használták.

Nem sokkal később, 1926-ban ifj. Francsek Imre építész építette meg a fürdő uszodai részét. Az épület három medencéből állt, amelyek félkör alakúak voltak. Ezeket a medencéket egy épület vette körül, és reneszánsz stílusban kivitelezték. A medencék és az épület körüli teljes teret számos szobor veszi körül. Az összes díszítés és díszítőmotívum a vízzel kapcsolatos elemek használatán alapul, ezért a fürdőt gyakran "fürdőpalotaként" is szokták emlegetni.Egy másik megjegyzendő tény, hogy a fürdő felépítése tükörszerkezetű, azaz a fürdő egyik szárnya mintha tükörképe lenne a másiknak (mindkét szárnyban ugyanolyan medencék vannak).

A kupola alatti csarnok részletesebb figyelmet érdemel. A fő kupola sarkaiban egy kompozíció található, melyen gőték, középen pedig hattyúk és delfinek láthatóak. A kupola mozaikmunkáit Vajda Zsigmond készítette. A kupola közepén egy mozaik Hélioszt (a Nap istenét) ábrázolja, amint harci szekerét hajtja. A kupola négy félköríves oldalán szintén római, keleti és egyiptomi fürdőzős mozaikjelenetek láthatók. Mindez a nagyhatalmú ókori római korszak idejét idézi.

A főbejáraton belépve a látogató az öltözőn keresztül két termálmedencéhez kerül. Az egyik hosszúkás formájú (38 °C), a másik pedig kerekebb (34 °C). Kicsit tovább sétálva a látogató a gőzfürdőbe jut, ahol a hőmérséklet 40 és 50 °C között mozog. A központi csarnoktól balra haladva egy mesterséges sodrással ellátott úszómedencét találunk, mögötte pedig egy nyolcszögletű, 36 °C-os gyógyvizes medencét. Ez utóbbi medence mellett egy fényes és aromás gőzfürdő (50 °C) található.

Kicsit továbbsétálva a szabadtéri medencéket láthatjuk, amelyek után a látogató egy vörös oszlopokkal és kannákkal díszített medencékkel berendezett csarnokba kerül. Ebben a csarnokban a medencék hőmérséklete változó. A téglalap formájú medence hőmérséklete 35 °C, a félkör alakú medence hőmérséklete pedig -38 °C. A csarnok végén két kisebb medence található, amelyek hőmérséklete 40 °C és 20 °C.

Az épület tengelyéhez viszonyítva a jobb oldali medencék megközelítőleg azonosak. A másik szárnyban található két termálmedence hasonmásai azonban itt nem állnak rendelkezésre, mivel azok a járóbeteg-gyógyfürdőhöz tartoznak. A Széchenyi gyógyfürdőben víz alatti extenzióra is van lehetőség (a végtagok vagy bármely testrész megnyújtására vagy kiegyenesítésére szolgáló eljárás, amelynek célja a normál állapot visszaállítása).

Az épület jobb és bal oldalán található szabadtéri medencékből lépcsők vezetnek az épület jobb és bal szárnyában található alagsori szaunákhoz. Mindegyik 40 fő befogadására alkalmas, és 18 °C hőmérsékletű merülőmedencével is rendelkezik.

A termálvizek és tulajdonságaik

Mint már említettük, a fürdő számára két kutat fúrtak, az elsőt 1868 és 1878 között Zsigmondy Vilmos vezetésével (mélysége 970 méter, hőmérséklete 74,5 fok), a másodikat 1936-ban fúrták (mélysége 1240 méter, hőmérséklete 77 fok). A jelenlegi állapot szerint a második kútból érkezik a víz, amelyet Szent Istvánról neveztek el. A forrásból naponta mintegy 6000 köbméter vizet használnak fel.

Az ivókút vize kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos, alkáliákat és bizonyos mennyiségű fluoridot tartalmazó gyógyvíz. A gyógyvíz az ízületi betegségekben (degeneratív, krónikus és félheveny) szenvedőknek ajánlott.

A termálvizek nátriumot, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát-szulfát anyagokat, valamint jelentős mennyiségű fluoridot és metabór-savat tartalmaznak.

Szolgáltatások

A Széchenyi Gyógyfürdő az alábbi nyitvatartási idő szerint nyújt szolgáltatásokat az ügyfelek számára:

• Hétköznap: 7:00 - 20:00;
• Hétvégén:  8:00 - 20:00.

A Széchenyi Gyógyfürdőben összesen 8 tágas Superior és 5 Deluxe szoba található. Minden helyiség meghatározott kényelmi felszereltséggel rendelkezik, például légkondicionálóval, hajszárítóval, italokkal a szobákban. A Deluxe szobák saját fürdőszobával és WC-vel rendelkeznek. A Széchenyi Fürdő összesen 4 különböző csomagszolgáltatást kínál. A pihenés során minden magánszolgáltatáshoz törölközőt, papucsot, úszósapkát, valamint ásványvizet, egy tasak édességet, pezsgőt, testápolási termékeket és hajszárítót biztosítanak.

A gyógyfürdő a terápiás és klasszikus masszázsok széles választékát is kínálja:

• Gyógyvizes fürdő - 1600 Ft;
• Gyógyvizes spa - 3100 Ft;
• Iszappakolás - 2200 Ft;
• Súlyfürdő - 1600 Ft;
• Szénsavas fürdő - 1600 Ft;
• Víz alatti vízsugármasszázs - 1600 Ft;
• Átfogó gyógyfürdőkúra - 4900 Ft;
• Aromás masszázsok - 10.800 Ft (20 perc) és 18.000 Ft (45 perc);
• Frissítő masszázs - 10,800 Ft (20 perc) és 18,000 Ft (45 perc);
• Termál masszázs - 13,000 Ft.

Jegyek

Jegyeket a gyógyfürdőbe a jegypénztárban lehet vásárolni, de a sorban állás elkerülése érdekében jobb, ha online vásárol jegyet a hivatalos weboldalon.

• Good morning belépőjegy szekrényes öltözővel(belépés 9 óráig): Hétfőtől csütörtökig - 8400 Ft; Péntek - 9700 Ft; Hétvégén - nem vásárolható;
• Belépőjegy szekrényes öltözővel: Hétfőtől csütörtökig - 10.500 Ft; Péntek - 12.000 Ft; Hétvégén - 13.000 Ft;
• Felnőtt belépő Zsigmondy kártyával (4 óra): Hétfőtől csütörtökig - 5.000 Ft; Péntek - 5.500 Ft; Hétvégén - 5.500 Ft;
• Fast Track belépőjegy (kizárólag online vásárolható): Hétfőtől csütörtökig - 12.500 Ft; Péntek - 14.000 Ft; Hétvégén - 14.000 Ft;
• Ajándékkártya: 1 000 Ft - 100 000 Ft;
• A helyszínen, ha szükséges, megvásárolhatja a fürdőfelszereléseket: törölközőt, fürdőköpenyt, női fürdőruhát, férfi fürdőruhát, úszósapkát és papucsot.

Hogyan juthatunk el oda?

Mint már említettük, a Széchenyi gyógyfürdő Budapesten, az Állatkerti körút 9-11. szám alatt található. A belvárosban a sárga metróvonalra – azaz a földalatti vasútra – szállva a Széchenyi Fürdő állomáson kell leszállni.

Ha a központi pályaudvarra – például a Budapest-Keletibe – érkezik, akkor gyalog 39 percet vesz igénybe, tömegközlekedéssel pedig csak 18-23 percet az 1-es villamossal, a 72-es trolibusszal, illetve az 5-ös, 30-as, 74-es és 79-es buszokkal.

Ha a budapesti repülőtérről utazik, szálljon fel a 100E buszra, szálljon le a Deák Ferenc tér megállónál, gyalogoljon egy keveset, és szálljon fel a sárga metróra, majd tegye ugyanazt, amit fentebb leírtunk. Vagy ha a saját gépjárművét vagy a taxit választja, akkor a legfőbb problémát az ár jelenti majd számára, mert ez a legdrágább, de egyben a legkényelmesebb közlekedési mód.