Grúzia

Grúz nyelven az ország neve Szakartvelo, ami azt jelenti, hogy “a föld, ahol a Kartveli él”. A Kartveli egy grúz önnév, egy ősi grúz törzseket egyesítő kifejezés.

Az ország története

Időszámítás előtti korszak

Grúzia területén mintegy 400 paleolitikumból származó tárgyat találtak. Az élet fő központjai itt a Kaukázus-hegység déli lábánál voltak. A Homo georgicus maradványait Dmanisi város közelében találták meg, a neandervölgyiek nyomait a Dzsrucsula-barlangokban, és egy nagy barlangkomplexumot fedeztek fel a Moustier-kultúra vallási szertartásainak maradványaival Cuchvati falu közelében.

Az első állam előtti formációk

A Kr. e. hatodik évezredtől a negyedik évezredig tartó időszakban a mai Grúzia területét az ősi kartveli törzsek lakták. A Kr. e. II. évezred végétől a legnagyobb csoportok (szvánok és karto-zánok) fokozatosan továbbvándoroltak, és megalakították az első előállamokat: Kolkhiszt, Diauehit és Zábáhot.

Az első államok

A görög gyarmatosítás a Kr. e. hatodik században kezdődött, amikor a mai Grúzia nyugati részén az új Kolkhisz királyság alakult. A Kr. e. IV-III. században jött létre az Ibériai Királyság, I. Pharnavaz vezetésével. Időszámításunk kezdetén Kolkhisz a Római Birodalom része lett. A IV. század elején a kereszténységet állami vallásként fogadták el.

A középkor

A 7-10. század között Grúzia területén megalakult a Tbiliszi Emirátus. Ennek bukása után kezdődött az úgynevezett aranykor: III. Bagrat király egyesítette Hereti és Kahetit, létrehozva egy erős, egységes grúz birodalmat. Az állam IV. Dávid és Tamar királynő alatt érte el a csúcspontját. A királynő halála után újabb nehéz időszak kezdődött Grúzia történetében: a mongol invázió (1238-1335). Grúzia 1386-tól 1403-ig szenvedett Tamerlán támadásaitól, amíg VII. György nem írta alá a békeszerződést.

A tizenötödik század után az egységes Grúzia különálló királyságokra esett szét: Imereti, Kartli, Kaheti és Szamche-Dzsavaheti. A 16. és 17. században Grúzia az Oszmán Birodalom és Perzsia között a Transzkaukázusért folytatott háborúk színhelye lett. 1783-ban a Kartli és Kaheti királyságok uralkodói aláírták a georgijevszki szerződést, amelynek értelmében támogatást kaptak az Orosz Birodalomtól.

Az Orosz Birodalom és a Szovjetunió tagállamaként

1801-től 1917-ig Grúzia az Orosz Birodalom része volt, mint grúz kormányzóság. 1918-ban kikiáltották a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaságot, amely Grúzián kívül Örményországot és Azerbajdzsánt is magában foglalta. Ez az “állam” mindössze egy hónapig létezett, majd a Grúz Demokratikus Köztársaság kikiáltotta függetlenségét.

1921 februárjában a Vörös Hadsereg megszállta Grúziát, és 1922-től 1991-ig az ország a Szovjetunió része volt (1936-ig a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság részeként, 1936-tól különálló tagköztársaságként).

Függetlensége

1991. április 9-én Grúzia a március 31-i népszavazást követően visszanyerte függetlenségét, és Zviad Gamszahurdia lett az ország első elnöke. Ezzel egy időben az ország két régiója – Abházia és Dél-Oszétia – kinyilvánította elszakadási szándékát Grúziától. Az Oroszország által erkölcsileg, pénzügyileg és katonailag táplált szeparatista indulatok fegyveres polgári konfliktusokhoz és bábkormányok létrehozásához vezettek a szakadár régiókban, Dél-Oszétiában és Abháziában.

A konfrontáció 2008 augusztusában az orosz-grúz háborúban csúcsosodott ki. Az orosz alakulatok megtámadták a grúz területeket, és Grúzia, amely képtelen volt fegyveresen ellenállni egy ilyen erős ellenségnek, kénytelen volt engedményeket tenni, de Abháziát és Dél-Oszétiát továbbra is az Oroszország által megszállt területeinek tekinti.

Már 1992 januárjában. Gamszahurdiát az ellenfeleivel való éles nézeteltérések miatt eltávolították hivatalából. A hatalom az Államtanácshoz került, és az országot tulajdonképpen Eduard Sevarnadze vezette, aki 1995-ben lett Grúzia második elnöke (2003-ig). 2004-ben a rózsás forradalom következtében, amelyet Sevardnadze választási hamisítási kísérletei váltottak ki, Miheil Szaakasvili lett az elnök.

A 2012-es parlamenti választásokat a “Grúz Álom - Demokratikus Grúzia” párt nyerte, amely ma is hatalmon van. 2013-ban Giorgi Margvelashvili lett az ország elnöke, 2017-ben pedig Szalome Zurabisvili vette át az elnöki tisztséget.

Háborúk az országban

Földrajza

Grúzia Európa és Ázsia kereszteződésében fekszik: az országot nyugaton a Fekete-tenger, délen és északon pedig a Kaukázus-hegység határolja. A Kis-Kaukázus és a Nagy-Kaukázus között terül el a Kolkhida-alföld, amely alig emelkedik a Fekete-tenger szintje fölé, és nyugatról keletre 150 méterre magasodik. A régiót magas szeizmikus aktivitás jellemzi, a legaktívabb területek a Dzsavahétiai fennsíkon találhatók.

Az országnak két éghajlati övezete van:

1. Grúzia nyugati részén enyhe és nedves szubtrópusi éghajlat uralkodik. Ezekre a területekre a magas csapadékmennyiség (1200-2800 mm), a meleg tél és az erős szelek jellemzőek.
2. Grúzia keleti részén az éghajlat szubtrópusi és mérsékelt éghajlatú, az időjárást kontinentális légtömegek befolyásolják. A csapadékmennyiség alacsonyabb, a hőmérséklet pedig magasabb.

A hegyvidéki területeket alpesi éghajlat jellemzi: a magassággal csökken az átlaghőmérséklet, és nagy mennyiségű hó esik. Több mint 630 gleccser található a Nagy-Kaukázus hegyvonulat mentén, a Tyerek, az Enguri, a Rioni és más folyók medencéjében (a legnagyobbak a Caneri, az Abano, az Usba, a Csauhi és az Adisi). Az ország területének több mint egyharmadát erdők borítják, sztyeppék pedig szinte egyáltalán nincsenek – ezeket kulturális termesztett ültetvények váltották fel.

Népessége és politikai rendszere

Grúzia egységes parlamentáris köztársaság. Az államfő az elnök, aki azonban elsősorban reprezentatív és ceremoniális feladatokat lát el. Grúzia jelenlegi elnöke Salome Zurabisvili. A kormányfő a miniszterelnök, akit az elnök nevez ki, és akinek a parlament többségének támogatását kell megszereznie. Ezt a tisztséget jelenleg Irakli Kobahidze tölti be. Grúzia törvényhozása egykamarás, 150 tagú parlament.

A legutóbbi hivatalos grúz népszámlálásra 2014-ben került sor, amely szerint Grúziában 3,713 millió ember élt. Az újabb adatok nem hivatalosak. Például a Nemzeti Statisztikai Szolgálat végzett egy felmérést. Eredményei szerint 2023 januárjában Grúzia lakossága 3,756 millió ember volt, akiknek több mint 60%-a városi lakos. Az összlakosság közel egyharmada a fővárosban, Tbilisziben lakik.

Nyelvek és pénznem

Grúzia hivatalos nyelve a grúz, amely a grúzok többségének anyanyelve. Az országban  még  mingrél nyelvet beszélik (körülbelül 340 000 ember, főként Nyugat-Grúziában, a Szamegrelo régióban) és a szvaneti nyelvet (kb. 15 000 ember, főként Szvanétiben). A lakosság kb. 7%-a beszél örményül (főleg Dzsavahetiben) és 6%-a azerbajdzsániul (főleg Kahetiben és Alsó-Kartliban). Sok grúz beszél oroszul és angolul.

Érdemes megemlíteni, hogy a grúz nyelv írása egyedi, és pontos eredete mindmáig tisztázatlan. Például a grúzok így írják az országuk nevét – საქართველო. Az írás eredetileg 38 betűből állt, de ma már 33. A legrégebbi grúz nyelvű felirat 430-ban készült.

Grúzia 1995-ben vezette be a hivatalos pénznemet, a larit (GEL). 1 lari 100 tetrinek felel meg. Dollárt és eurót bármely bankfiókban vagy pénzváltóban lehet váltani, még az ország távoli részein is.

Hogyan juthatunk el oda?

Budapestről Grúziába számos légitársaság kínál járatokat, többek között a Wizz Air, az Air France-KLM, az Air Baltic, a LOT Polish, a Pegasus Airlines, a Lufthansa, Austrian Airlines és a Turkish Airlines. Ezeknél a nagy nemzetközi légitársaságoknál olcsó repülőjegyeket is lehet kapni, ha legalább 2-3 hónappal előre foglal. Vannak közvetlen járatok Tbiliszibe vagy Kutaisziba, és vannak járatok isztambuli vagy más városokban történő átszállással is. A repülőút legalább 7 órát vesz igénybe, a jegyárak pedig 43 000 és 120 000 forint között mozognak, évszaktól, sürgősségtől, légitársaságtól és csatlakozástól függően.

A Tbiliszi Nemzetközi Repülőtér 17 km-re van a várostól. Onnan busszal és vonattal lehet eljutni a fővárosba.

Budapestről Grúziába vonattal is el lehet jutni, de figyelembe kell venni, hogy ez kb. 2 900 km, és többször kell átszállni. A legegyszerűbb útvonal Románián, Bulgárián és Törökországon keresztül vezet, bár fel kell készülni arra, hogy a török-grúz határt csak busszal lehet átlépni, így a vonatot buszra kell majd cserélni. A jegyek Isztambulig legalább 33 000 forintba kerülnek, de vonattípustól és fülkétől függően 2-3-szor drágább is lehet az ár. Ami a törökországi jegyárakat illeti, sok lehetőség van, hiszen Grúziába többféle török útvonalon és fuvarozóval is el lehet jutni. Az utazás nem kevesebb mint két napot vesz igénybe.

Ha autóbusszal utazna Grúziába, az több átszállást és bonyolult logisztikát is jelent a menetjegyekkel, és mivel ez majdnem 3 000 km, érdemes megfontolni, hogy ez a megoldás megfelelő-e az Ön számára.

Aki szereti a kalandot és az autós utazást, annak fel kell készülnie arra, hogy a Grúziába vezető úton szállodában vagy sátorban tölti az éjszakát. A legközvetlenebb útvonal Szerbián, Bulgárián és Törökországon keresztül vezet, és akár negyven órát is vehet igénybe.

Hol szálljunk meg?

Grúzia minden turisztikai régiója gazdag idegenforgalmi infrastruktúra-hálózattal rendelkezik. A legnagyobb választék Tbilisziben, Kutaisziben és Batumiban, valamint Mestiában várja a turistákat. A kisebb településeken szerényebb a választék – csak Kaheti rendelkezik fejlett szállodai infrastruktúrával.

A nagyvárosokban szállodák, panziók és hostelek, a kisvárosokban pedig főleg panziók találhatók. Grúziában a legtöbb szálloda 3 csillagos, és általában az ár tartalmazza a reggelit is.

A tapasztalt turisták azt tanácsolják, hogy kizárólag a Booking vagy az Airbnb szolgáltatásain keresztül foglaljanak szállást, anélkül, hogy személyesen tárgyalnának a tulajdonosokkal – csak ebben az esetben lehet 100%-ban számítani a szállásra vagy a kártérítésre probléma esetén.

Tbiliszi legjobb szállodái közé tartoznak:

• Radisson Blu Iveria Hotel;
• Courtyard Tbilisi;
• Sheraton Grand Tbilisi Metechi Palace Hotel;
• Hotel British House;
• Tiflis Palace;
• Mercure Tbilisi Old Town;
• Khokhobi;
• Holiday Inn Tbilisi, az “IHG Hotels&Resorts” lánc szállodája.

Népszerű hostelek Tbilisziben:

• Envoy Hostel and Tours;
• Fabrika Hostel & Suites;
• Nest Hostel Tbilisi.

Hová érdemes eljutni: Grúzia érdekes helyei a turisták számára

Grúziában a turisták élvezhetik a hófödte Kaukázus-hegységet, Kaheti szubtrópusi völgyeit és a fekete-tengeri üdülőhelyek nyugalmát.

Batumi

Batumi – az Adzsar Autonóm Köztársaság fővárosa – nem csak a Fekete-tenger egyik legfontosabb kikötővárosa, hanem az ország egyik legfontosabb idegenforgalmi központja is. Grúzia más tengerparti üdülőhelyeivel (Kobuleti, Szarpi, Gonio stb.) összehasonlítva Batumi nagyszabású modern fejlesztésével, zsúfolt strandjaival és gazdag infrastruktúrájával nyűgöz le.

Hagyományosan az emberek a várossal való ismerkedést egy fotóval kezdik – az “Ali és Nino” óriásszobra és az “Argo” felvonó mellett, az Ardagáni-tó táncoló szökőkútjainak hátterével vagy Médeia szobrának közelében, aki a Kolkhisz királyság királyának lánya volt, és aki segített a legendás Iaszónnak megszökni az aranygyapjúval. Az ókori Kolkhisz egyébként a mai Adzsaria területén helyezkedett el.

Batumi strandjai kavicsosak és a legnépszerűbbek közé ezek tartoznak:

• A Központi (kb. 10 km hosszú, ingyenes, az egész város mentén húzódi;
• A Zöldfok (kicsi, festői kőtömbökkel, a botanikus kert közelében található);
• Gyermekstrand (hullámtörőkkel felszerelt strand a gyermekes családok számára az “Ali és a Nino” közelében).

Batumi külvárosában helyezkednek el:

• Gonio erőd, az ókori rómaiak egykori katonai erődítménye;
• Kutaiszi, Grúzia egyik legrégebbi városa;
• “Macsahela” Nemzeti Park;
• Adzsaria legnagyobb vízesése, a Mahuneti (30 m).

Tbiliszi

A turisták számára Grúzia elsősorban Tbilisziben kezdődik. Az ország fővárosát és legnagyobb városát az V. században alapították a Kura folyó partján.

A korszerűség itt harmonikusan ötvöződik az ókorral: az óváros szűk utcáin még az ötödik századból származó épületek is megtalálhatók, az acélból és üvegből épült Béke-híd pedig futurisztikus formáival nyűgöz le.

A legendák a Tbiliszi alapítását a meleg forrásokhoz kapcsolják, és ez nem kitaláció. A terület valóban gazdag kénes forrásokban, és a “Tbiliszi” nevének jelentése “meleg város”. Az Abanotubani kerületben még mindig vannak nyilvános fürdők, amelyeket mára modern SPA-központokká alakítottak át.

A legtöbb turisztikai látványosság a főváros központjában összpontosul:

• A Narikala erőd a Kura folyó sziklás partján. A közelében található a népszerű drótkötélpálya, ahonnan a leglátványosabb szögekből láthatjuk a város részét;
• Cminda Szameba – ami grúzul Szentháromságot jelent – egy modern székesegyház a Szent Illés-hegyen;
• A Szion-székesegyház és az Ancsiszati templom a város legrégebbi szakrális műemlékei.
• A nyüzsgő Sota Rusztaveli sugárút egy központi utca, amelyen számos kulturális, kormányzati és kereskedelmi épület található, köztük a Grúz Állami Múzeum és a Sota Rusztaveli Színház.

Kazbegi régió

Kazbegi község egy felvidéki régió az ország északi részén. Központja egy balneológiai üdülőterület, amely a Kazbek-hegy (grúz neve Mkinvarcveri – azaz “jéggel borított csúcsú hegy”) lábánál fekszik. Ennek a rétegvulkánnak a magassága eléri az 5047 métert.

Ma a legtöbb turista a hegyi turizmus miatt érkezik Kazbegibe: a Grúziából induló hegymászó útvonal “2A” besorolású.

A régió egyéb természeti és kulturális látnivalói között vannak:

• A Gergetiszi Cminda Szameba egy a 14. századból származó aszketikus templom, amely a hegyekben, 2168 m magasságban található;

• A Gergetiszi gleccser – Grúzia leghosszabb gleccsere (kb. 7 km);
• Gudauri síközpont;
• Arsa és Szno 16. századi romos erődítményei;
• A Tyerek folyó Darjal-szorosa, avagy az Alánok kapuja, a Nagy-Kaukázusi hegység egyik hágója;
• Gveleti vízesések – a Gveletiszckáli folyó erőteljes vízesései a Kazbek-hegy szurdokában.

Kaheti

Ez Grúzia keleti részén található történelmi régió, amelyet a szubtrópusi éghajlat miatt az ország fő bortermelő vidékének tekintenek. A Gombori-hegység Kahetit Külső-Kahetire (ahol a mezőgazdasági területek és a száraz síkságok dominálnak) és Belső-Kahetire osztja. A belső rész ideális feltételeket biztosít a szőlőtermesztéshez: Grúzia szőlőültetvényeinek több mint 70%-a az Alazani-völgyben összpontosul. Saperavi-t, mcvane-t, rkaciteli-t, mudzsuretuli-t és más fajtákat termesztenek itt, és a legmegfelelőbb odalátogatási időpont a szeptemberi Rtveli szüreti fesztivál ideje.

Az ország leghíresebb borászati vállalatai a következők:

• “Kvareliai Boralagút”;
• Shumi borászat;
• Pheasant's Tears.

Kahetiban száraz borokat is (Mukuzani, Vaziszubani, Cinandali) és félédes borokat (Kindzmarauli, Hvancskara, Ahaseni) egyaránt termesztenek.

A borászati látnivalók mellett a régió a Telavi ősi városában tett séták miatt is népszerű, amelyeken a Batonis-Cihe erődkomplexum, a 900 éves platán és a Dzveli Suamta kolostor látható.

Továbbá érdemes megnézni:

• Lagodehi és Tuséti Nemzeti Parkok;
• A Szihnahi erőd falai, ahonnan kilátás nyílik az Alazani-völgyre;
• A tizenegyedik századi Alaverdi templom;
• A Bodbei női kolostor.

Mcheta

A Mcheta-Mtianeti régió festői természetéről, mély szurdokairól, örökké hófedte hegycsúcsairól, valamint ősi templomairól ismert. Mcheta városa a VI. századig a Kartli Királyság fővárosa volt.

A település a kereszténység Grúziában való megjelenéséhez és elterjedéséhez is kapcsolódik: a legenda szerint a negyedik században épp ide érkezett Kappadókiából Szent Nino. Neki köszönhetően először III Mirian király fogadta el az új hitet, és később a kereszténység lett a fő vallás egész Grúziában.

Mcheta ad otthont Grúzia első UNESCO világörökségi helyszínének (1994 óta), a 6. századi Dzsvari kolostornak. Azon a helyen épült, ahol a legenda szerint Szent Nino állította fel az első keresztet. Grúzia – azaz az egykori Ibéria – régi fővárosa emellett a Szvetichoveli Székesegyházával, a középkori Sio-Mgvimi kolostorral és a negyedik századi Szamtavro kolostorral vonzza a turistákat és zarándokokat.

Borzsomi

A turisták elsősorban a Borzsomi üdülőközpont miatt jönnek ide, a Borzsomi-Kharagauli Nemzeti Parkba (amely Grúzia területének több mint 7,5%-át teszi ki). Itt a 19. század eleje óta aktívan fejlesztik az ásványvízforrásokat, amikor Borzsomiban megépültek az első szállodák és ásványfürdők. 1890-ben pedig megkezdődött a helyi víz ipari palackozása.

A Borzsomi ásványi anyag tartalma 5,5-7,5 g/l, a víz a nátrium-hidrogénkarbonát csoportba tartozik, és vulkáni eredetű. Érdekes, hogy a víz ásványi összetétele az 1830-as évek óta, amikor az első laboratóriumi vizsgálatokat végezték, változatlan maradt. A Borzsomi segít normalizálni az anyagcserét és az emésztőrendszert.

A legendás forráson kívül Borzsomi községben számos más nevezetesség is található:

• A Borzsomi központi park vízesésekkel és kénes forrásokkal;
• A középkori Mcvane kolostor;
• A festői Kahiszi és Abackuri tavak.

Mit együnk?

Grúzia látnivalói még izgalmasabbá válnak, ha megismerkedik a nemzeti gasztronómiával! A grúzok szeretik és tudják, hogyan kell pazar lakomákat rendezni – a gazdagon megterített asztal (szupra) körüli összejövetelek hagyománya még az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára is felkerült.

A grúz konyha ízvilága élénk és fűszeres, sok zöldséggel és hússal. A friss fűszernövények különösen népszerűek: koriander, bazsalikom, tárkony stb.

A legnépszerűbb nemzeti ételek közé sorolhatjuk:

1. Bőséges levesek: harcso marhahússal, rizzsel és tkemali szilvamártással, zsenge csihirtma csirkével vagy pulykával, hasi marhahús belsőségekkel.

2. Húsból és baromfiból készült főételek: hinkali, csakapuli bárányhússal, savanyú tejszínnel és fehérborral, saslik, odzsahuri (sült burgonya sertés- vagy marhahússal), baromfipörkölt és csahohbili paradicsomszósz, csanahi ( bögrében dinsztelt hús padlizsánnal, burgonyával és más zöldségekkel).

3. Desszertek sok dióval, mézzel és gyümölcssziruppal: gozinaki, pelamusi szőlő- vagy gránátalmazselé, csurcshela.

A leghíresebb grúz szószok az érett paradicsomból, csirkealapléből és fokhagymából készült szacebeli, a cseresznyeszilvából és kökényből készült zöld és piros tkemali, valamint a legendás adzsika, egy borsból, fokhagymából és pikáns fűszernövényekből készült mártás.

És természetesen nehéz elképzelni Grúziát fehér (Tvisi, Cinandali, Napareuli) vagy vörös (Kindzmarauli, Odzalesi, Hvancskara) bor, csacsa (törkölypálinka) és ásványvíz alapú limonádék nélkül.

Grúzia egy modern ország a keleti és a nyugati kultúra kereszteződésében. Fejlett üdülőhelyi infrastruktúrájának (a tengeritől a síelésig) és a kényelmes logisztikájának köszönhetően az ország az év bármely időszakában vonzza a turistákat a világ minden tájáról.