Szijjártó Péter

Életrajza és magánélete

A politikus 1978. október 30-án született Komáromban, gyermekkorában mintegy hat hónapot töltött az Egyesült Államokban. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1997-ben, majd 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, a mai Corvinus Egyetemen szerzett alapdiplomát nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakon.

Politikai pályafutását 1998-ban kezdte, amikor a Fidesz tagjaként bekerült a győri városi képviselő-testületbe. A Fidelitas helyi szervezetének egyik alapítója volt, később az egész szervezet alelnöke lett. 2002-ben, 23 évesen lett az Országgyűlés tagja, és többször is újraválasztották.

2009-ben Szijjártó Péter feleségül vette Nagy Szilviát, aki az oktatás terén dolgozik. A házaspárnak két fia van. A legidősebb, akit szintén Péter névre kereszteltek, 2011-ben született, a legkisebb, Patrik pedig néhány évvel később. Szijjártó ritkán osztja meg a nyilvánosság előtt magánéletének részleteit, de köztudott, hogy a családja fontos szerepet játszik az életében. Szüleiről és nővéréről jelenleg nincsenek megbízható információk – ezeket a szempontokat nyilván inkább távol tartja a médiától.

Politikai pályája

Szijjártó politikai karrierje fiatalon kezdődött, amikor 1998-ban, 20 évesen, a Fidesz párt tagjaként városának, Győrnek lett a városi tanács tagja. Még ugyanebben az évben belépett a párt ifjúsági társszervezetébe, a Fidelitasba, ahol fokozatosan vezető pozícióba került.

2001-ben a szervezet alelnöke lett, majd 2005-től 2009-ig az országos szintet vezette. Szijjártó a Fidelitason keresztül került szoros politikai kapcsolatba Orbán Viktorral, akivel később bizalmi munkakapcsolatot alakított ki.

2002-ben, mindössze 23 évesen választották be először a Magyar Országgyűlésbe, és ezzel ő lett az egyik legfiatalabb parlamenti képviselő. A következő években megerősítette pozícióját a pártban, 2006-ban pedig a Fidesz szóvivője lett, majd Orbán Viktor 2010-es választási győzelme után a miniszterelnök személyes szóvivője. Ez az időszak fordulópontot jelentett karrierjében – a fiatal aktivista pozíciójából a kormány egyik fő szóvivőjévé vált.

2012-ben Orbán Viktor államtitkárrá nevezte ki a hivatalában, aki a külgazdasági kapcsolatokért felelt – különösen az Oroszországgal, Kínával, Azerbajdzsánnal és más nem uniós országokkal való gazdasági együttműködés erősítését célzó keleti nyitás politikájának végrehajtásáért.

Szijjártó 2014-ben külgazdasági és külügyminiszterré nevezték ki, és ezt a tisztséget a mai napig is betölti. Ebben a pozícióban aktív és gyakran ellentmondásos külpolitikával jeleskedett, többek között nyíltan kiállt a nem uniós országokkal való stratégiai együttműködés mellett, és bírálta az Oroszországgal szembeni szankciós politikát. Központi szerepet játszik az Orbán-kormány külpolitikájában, Magyarországot pedig olyan országként képviseli, amely nemzetközi döntéseiben igyekszik megőrizni függetlenségét. Továbbra is kulcsfigurája a Fidesz pártnak és közeli szövetségese a miniszterelnöknek, akihez mindvégig lojális maradt.

Diplomáciai sikerek és megállapodások

1. Stratégiai kapcsolatok elmélyítése Kínával.

   Előmozdította a gazdasági partnerségi viszonyokat, beleértve a közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokat, az olyan kínai vállalatok, mint a Huawei és a BYD bevonását, valamint Magyarország részvételét az “Egy Övezet Egy Út” kezdeményezésben.

2. Energiaipari együttműködés Oroszországgal.

   Ő volt a fő tárgyalópartner energetikai kérdésekben: hosszú távú gázmegállapodást írtak alá a Gazprommal, és a szankciós nyomás ellenére a Roszatommal közösen intenzívebbé tették a Paks II. atomerőmű befejezésének projektjét.

3. A Törökországgal fenntartott kapcsolatok fejlődése.

   A stratégiai partnerség részeként számos megállapodást írtak alá az energia, a honvédelmi ipar és a közlekedési logisztika területén. Törökországot kulcsfontosságú tranzitpartnernek tekintik a Magyarországra irányuló energiaellátás tekintetében, különösen a “Török Áramlat” gázvezetéken keresztül.

4. Az Oroszország elleni szankciókkal szembeni ellenállás az Európai Unióban.

   Többször megakadályozta vagy késleltette a szankciókról szóló uniós döntéseket, arra hivatkozva, hogy Magyarország nemzeti érdekei forognak kockán az energiaágazatban.

5. A határon túli magyar kisebbségek jogainak védelme.

   Következetesen felvetette a szomszédos országokban – így Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában – élő magyar kisebbségek kérdését, ellenezve a magyar nyelvhasználat és oktatás korlátozását.

Politikai nézetei

Szijjártó Péter erősen euroszkeptikus álláspontot képvisel. Rendszeresen bírálja Brüsszelt, amiért az – a miniszter meglátása szerint – politikai nyomást gyakorol, kettős mércét alkalmaz és beavatkozik Magyarország belügyeibe.

Beszédeiben Szijjártó a nemzeti szuverenitás és a gazdasági pragmatizmus elsőbbségét hangsúlyozza, még akkor is, ha ez ellentétes az EU irányvonalával. Aktívan támogatja a “keleti nyitás” politikáját – az Oroszországgal, Kínával és Törökországgal való együttműködést – és támogatja a keletiekkel közös energiaipari projekteket és beruházásokat, ami gyakran kiváltja a nyugati országok kritikáját.

Diplomáciai stílusa gyakran kemény, nyilatkozatai pedig ellentmondásosak. Például többször bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azzal vádolva az ukrán hatóságokat, hogy az zaklatja a kárpátaljai magyar kisebbséget és megsérti a nemzeti közösségek jogait.

Ez az álláspont a Kijev és Budapest közötti kapcsolatok megromlásához vezetett, és Szijjártó lett az egyik kulcsfigura, aki akadályozza Ukrajna európai integrációját.

Botrányok és bírálatok

• Nyomozás be nem jelentett luxus ingatlanok ügyében

  Bár pontos bírósági vizsgálat nem történt, a média rendszeresen beszámol a tisztségviselők bejelentett vagyona és a tényleges tulajdonuk közötti eltérésekről – beleértve Szijjártóét is – amit a korrupcióellenes aktivisták sokszor bíráltak. Maguk a tisztviselők nem erősítették meg ezeket az állításokat.

• Jogi kérdések és az oroszországi kapcsolatokkal összefüggő vádak

  Nem volt nyílt per ellene, de jelentős kritikák érték az Oroszországgal kötött energiaügyletek átláthatóságát illetően – különösen a hosszú távú gázszerződéseket és a Gazprom vagy a Roszatom által finanszírozott projektekben való együttműködés tekintetében. Az ellenzékiek korrupciós szervezkedésnek nevezik, bár bírósági ítélet nem született.

• Kemény retorika Ukrajnával, a NATO-val és az USA-val szemben

  Szijjártó többször kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása a szövetség és Oroszország közötti közvetlen konfrontációhoz, sőt akár egy harmadik világháborúhoz is vezethet, és felszólította a NATO-t, hogy tartózkodjon Ukrajna katonai támogatásától.

• Feszültségek a nyugati szövetségesekkel szemben

  A gyakori oroszországi látogatások fényében – az ukrajnai nagyszabású háború kezdete óta több mint tíz alkalommal – bírálták, hogy az energetikai érdekeket előnyben részesíti a NATO-partnerekkel való diplomáciai szolidaritással szemben. Emellett nyíltan szembeszállt a német nagykövettel, aki a NATO- és uniós szövetségesek közötti szolidaritás támogatására szólította fel Magyarországot, és azt az ország belügyeibe való beavatkozásnak nevezte.

Érdekes tények

Szijjártó Pétert szigorú diplomata imázsa ellenére számos olyan személyes vonás és érdeklődési terület jellemzi, amely formálja őt mint személyiséget.

1. Anyanyelve mellett folyékonyan beszél angolul és németül.
2. Gyermekkora óta szereti a labdarúgást, a “Győri ETO” klub ifjúsági csapatában játszott, és jelenleg is aktívan edz.
3. Támogatja a nemzeti kultúra és a sport fejlesztését – gyakran tart beszédeket e témákban.
4. Közismert a fegyelmezettsége, és betartja a meghatározott edzési és munkarendjét.
5. Szereti a rendet és a precizitást, ami nyilvános beszédeiben és írásaiban is megmutatkozik.
6. Nagyra értékeli a hagyományos családi értékeket, és ritkán hozza nyilvánosságra személyes dolgait a médiában, mivel igyekszik megvédeni családja magánéletét.
7. Visszafogott öltözködési stílust tart fenn, a klasszikus szabást és a sötét színeket részesíti előnyben.

Hatása és jelentősége

Szijjártó Péter a jelenkori Magyarország egyik legbefolyásosabb és legismertebb politikusa. Állandó külügyminiszterként 2014 óta játszik kulcsszerepet az Orbán-kormány külpolitikájának megvalósításában, beleértve a “keleti nyitást”, a kemény euroszkeptikus retorikát és az energetikai megállapodásokat.

A Fideszhez való hűsége, a miniszterelnökhöz való kötődése és az aktív közéleti szerepvállalása miatt a nemzetközi színtéren Orbán “jobbkezeként” tartják számon.

Számos ellentmondás és kritika dacára továbbra is befolyásos marad, és valószínűleg a következő években is a magyar politika egyik kulcsfigurája lesz.

Közösségi hálózatok

Facebook

Instagram

TikTok