Koós János

Karrierje a klasszikus zenei képzettségű oboista és a hihetetlen karizmájú popénekes egyedülálló ötvözete. A legnagyobb elismertséget az 1960-as évek végén szerezte meg, amikor a televíziós Táncdalfesztiválok főszereplőjévé vált: 1968-ban és 1969-ben első díjat nyert a „Kislány a zongoránál” és a „Nem vagyok teljesen őrült” című slágerekkel.

Koós nem csupán énekes volt, hanem sokoldalú előadóművész, aki fellépéseiben ügyesen kombinálta a humort, a paródiát és a színészi játékot. Hosszú évek óta tartó együttműködése Hofi Géza humoristával és szerepei a népszerű filmvígjátékokban megalapozták számára a magyar szórakoztatóipar igazi szimbólumának státuszát.

Koós János életrajza

Koós János 1937. november 20-án született Bukarestben, egy székely családban, amely az erdélyi Gyergyószárhegy – románul Lăzarea – faluban élt. 1941-ben a család Miskolcra költözött, ahol a Mindszent tér közelében telepedtek le. A családi kisbolt államosítása után János apja a lillafüredi Palota szálloda műszaki igazgatója lett.

János alapos zenei képzést kapott oboistaként a miskolci Zenei Gimnáziumban és a budapesti Zeneművészeti Egyetemen. Színpadi karrierje 1960-ban véletlenül indult – úgy történt, hogy egy diákbálon ragyogó paródiát adott elő Vico Torriani énekesről. Éppen akkor Márton Frigyes rendező meggyőzte, hogy változtassa meg a vezetéknevét Koósra, mivel úgy vélte, hogy a Kupsa nem illik egy előadóművész imázsához.

Első fellépései a Kamara Varietében és 1961-es slágere, a „Micsoda nagyszerű dolog” gyorsan országos népszerűséget hoztak a leendő sztár számára.

Pályafutása

Koós János pályafutása komoly klasszikus zenei felkészüléssel indult: oboaművészként végzett, majd professzionális zenekarban játszott. Az országos ismertséget azonban az 1960-as évek hozták meg számára a rangos Táncdalfesztiválokon elért sikereinek köszönhetően, ahol az énekes kétszer is első díjat nyert olyan legendás slágerekkel, mint a „Kislány a zongoránál” (1968) és a „Nem vagyok teljesen őrült” (1969). Védjegyévé váltak továbbá a „Mondjátok meg Máriának” és a „Sír a telefon” című dalok is.

A művész Magyarország meghatározó kulturális nagykövetévé vált, aktívan turnézva a szocialista blokk országaiban: Szovjetunióban – ahol több tízezres stadionokat töltött meg, többek között a Luzsnyiki Stadiont – az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Bulgáriában.

Otthon pedig Hofi Géza humoristával alkotott ragyogó nevettető duettjéért (különösen a híres „Macska-duett”-ért) és Kovács Katival való sikeres triójáért imádták. Későbbi munkásságának fontos részét képezték a feleségével, Dekány Saroltával előadott duettek.

Koós nem csak popénekes volt, hanem egy igazi és sokoldalú showman. Fellépéseiben művészi módon kombinálta a paródiát, a színészi játékot (népszerű filmekben is szerepelt, például az „Az oroszlán ugrani készül” címűben) és a lenyűgöző színpadi improvizációt. Karizmatikus személyisége, „nyugati” eleganciája és az a képessége, hogy humorával meghódítsa a közönséget, a magyar szórakoztatóipar abszolút szimbólumává tette őt.

Legnagyobb slágerei

Koós János leghíresebb slágerei a következők:

• „Annyi ember él a földön” (1966): a dal a Táncdalfesztivál második díját és a legjobb előadóművész címet hozta az énekesnek.
• „Kislány a zongoránál” (1968): a Táncdalfesztivál diadalmas győztese, lírai történet egy zongoránál ülő kislányról; ez a sláger Koós névjegyévé vált.
• „Nem vagyok teljesen őrült” (1969): egy dinamikus sláger, amely biztosította az énekes számára a második egymást követő győzelmet az ország legrangosabb popzenei versenyén.
• „Sír a telefon” (1975): egy érzelemdús szerzemény egy apa és az őt fel nem ismerő kislánya közötti drámai telefonbeszélgetésről.
• „Mondjátok meg Máriának” (1970): egy rendkívül népszerű dallamos szerelmes dal.

Koós János mint humorista

Koós János olyan sokoldalú showman volt, akinek szórakoztató tehetsége még egyetemi évei alatt, Vico Torriani mesteri paródiájának köszönhetően bontakozott ki. A Kamara Varieté és a Mikroszkóp Színpad társulatokban való munkájával bebizonyította, hogy ragyogó humorista, aki képes ötvözni a kivételes zenei tehetséget a finom iróniával és az improvizációval.

Legendás együttműködése Hofi Gézával 1967-ben vette kezdetét, amikor egy siófoki tábortűznél spontán orosz kórus paródiát produkáltak együtt. A páros legismertebb remekműve a „Macska-duett” lett – Rossini énekgyakorlatának szellemes paródiája, amely szatirikusan kigúnyolta az operavilág pátoszát. 1979-ben ebből a produkcióból készült el a kultikus „Megalkuvó macskák” című animációs klip.

Magánélete

Koós János magánélete a megbízhatóság és az elkötelezettség példája volt. 1971-ben feleségül vette Dekány Sarolta énekesnőt, akivel 48 évig boldog házasságban éltek. Két gyermekük született: lánya, Réka (1973), aki híres színésznő lett, és fia, Gergő (1976). Sarolta felhagyott szólókarrierjével, hogy biztos háttérrel lássa el családját, amiért János hálával „a család tyúkanyjának” nevezte.

A művész tehetséges volt az igazi barátságok terén is – legendás „titkos” köteléke Bajor Imre humoristával az utóbbi haláláig tartott. Emellett közeli barátja volt a futballikon Albert Flóriánnak is.

Koós egyik legnagyobb szenvedélye a foci és kedvenc klubja, az FTC (Ferencváros) volt. Fanatizmusa akkora volt, hogy az újszülött fiának a kórházban az első ajándéka egy „Fradi” tagsági könyv lett. A labdarúgás iránti szeretetéről így nyilatkozott:

„Talán az egyetlen dolog a foci, amitől elborul az agyam. Ha most ide, az étterembe behoznának egy labdát, 63 évesen is fölállnék az asztaltól, és elkezdenék dekázni. Legfeljebb kidobnának.”

Koós hat alkalommal nyerte meg az ország vitorlás bajnokságát, ügyes teniszező és karikaturista is volt. Imádott utazni, ezért vett egy lakókocsit, hogy megmutathassa a gyerekeinek az egész világot. 

Érdekes tények

Koós János igazi „egyember-zenekar” volt, akinek a színpadon kívüli élete nem volt kevésbé színes, mint fellépései. Íme néhány érdekes tény a legendás művészről:

1. Magyar Paul Anka: Hihetetlen népszerűsége és hosszú pályafutása miatt a kritikusok gyakran az amerikai énekes Paul Anka magyar megfelelőjeként emlegették.
2. Filmsztár: Koós filmekben is sikeresen szerepelt; leghíresebb szerepe a „Hapi” nevű gengszter volt az 1969-es „Az oroszlán ugrani készül” című akcióvígjátékban.
3. Vitorlás bajnok: Szenvedélyes vitorlázó volt, és hatszoros országos bajnok lett a 40 lábas „Rosa” cirkáló legénységének tagjaként a Balatonon.
4. Tehetséges karikaturista: Kevesen tudták, hogy a művész kiváló rajztehetséggel is rendelkezett, és sok merész karikatúrát alkotott barátairól és kollégáiról.

Hatása és jelentősége

Koós János utolsó évei szakmai bátorságáról tanúskodtak: a krónikus vállfájdalmak ellenére sem volt hajlandó elhagyni a színpadot, azt állítva, hogy fellépés közben semmije sem fáj. Bár kollégái már 2019 elején észrevették a fizikai gyengeségét, a művész egészen az év utolsó februári koncertjéig megőrizte karizmáját.

2019. március 2-án, 81 éves korában a legendás énekes egy budapesti kórházban váratlan szívmegállás következtében tragikus hirtelenséggel hunyt el. Március 20-án helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben, a Művészek Parcellájában, régi jóbarátai – Hofi Géza és Bajor Imre – mellé.

Koós hatása a magyar zene világára alapfontosságú: ő teremtette meg a modern showman archetípusát, ötvözve az oboás akadémikus fegyelmet a színpadi vonzerővel.

Ma Magyarország kulturális ikonként tiszteli őt – rendszeres emlékműsorokkal és slágereinek nemzeti zenei aranyalapként való elismerésével.