Karácsony Gergely
Karácsony Gergely – magyar politikus és Budapest jelenlegi főpolgármestere. Mind parlamenti, mind helyi szintű munkában szerzett tapasztalattal rendelkezik, korábban a főváros XIV. kerületét vezette.
Az ellenzéki erők képviselőjeként ismert Karácsony a város fejlesztése, az infrastruktúra modernizálása és a budapesti lakosok érdekeinek védelme mellett áll ki. A könnyebb tájékozódás érdekében az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb információkat:
Neve | Karácsony Gergely Szilveszter |
Születési dátum | 1975. június 11. |
Születési hely | Fehérgyarmat, Magyarország |
Családi állapota | Házas |
Tevékenységi köre | Politika, szociológia, politológia |
Beosztása | Budapest főpolgármestere |
Életrajza és magánélete
Karácsony Gergely 1975. június 11-én született Fehérgyarmaton, Magyarországon. Nyírtass községben nőtt fel, Debrecenben pedig elvégezte a gimnáziumot.
1993–1995 között a Károli Gáspár Református Egyetemen tanult, majd 1995 és 2000 között szociológiát tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Budapesten. Az ELTE jogi karán politológia szakon végezte posztgraduális tanulmányait.
2000-től a közvéleménykutatás terén dolgozott a Medián cégnél, ahol 2007-ben kutatási igazgatóként folytatta munkáját. Ezzel párhuzamosan oktatói tevékenységet is végzett: 2004-től a Corvinus Egyetem tanársegédje lett, 2008-tól pedig ugyanazon egyetemen adjunktusi státuszt kapott.
Karácsony Gergely feleségével fiatalon
A politikus tudatosan korlátozza a családjáról nyilvánosságra hozott információk mennyiségét. Ritkán kommentálja magánéletét, hogy megvédje szeretteit a média felesleges figyelmétől. Azt tudni lehet, hogy a politikus házas, és feleségével, Kiss Virággal együtt nevelik lányukat.
Politikai pályája
Karácsony Gergely politikai karrierjét a Lehet Más a Politika (LMP) pártban kezdte, ahol aktívan foglalkozott környezetvédelmi és társadalmi igazságossági kérdésekkel. 2013-ban, miután nézeteltérései támadtak az LMP vezetésével a választásokon való részvétel stratégiájával kapcsolatban, egy képviselőcsoport, köztük Karácsony is, kilépett a pártból, és megalapította a Párbeszéd Magyarországért pártot. Ez a döntés ideológiai nézeteltérések miatt született: az LMP a nagy pártoktól való függetlenséget kívánta követni, míg az újonnan alakult párt nagyobb politikai együttműködésre és európai integrációra törekedett.
2019-ben Karácsony Gergelyt választották meg Budapest polgármesterének, mint az ellenzéki pártok – köztük a Párbeszéd, a Momentum, a DK, a Liberális Párt és az MSZP – egyetlen közös jelöltjét. 50,86%-os szavazati aránnyal győzött, megelőzve a kormánypárt, a Fidesz jelöltjét, Tarlós Istvánt, aki 44,10%-os szavazati eredményt szerzett.
2019-ben Karácsony Gergelyt választották meg Budapest polgármesterének
Ez a győzelem fontos előrelépést jelentett a magyar ellenzék számára, mivel Budapest az egyik utolsó nagyváros volt, ahol a Fidesz megtartotta hatalmát. Karácsony megígérte, hogy megerősíti a demokratikus intézményeket, támogatja a kisebbségek jogait és elősegíti a város hosszú távú fejlődését. Választása egyben az Orbán-kormány tekintélyuralmi politikájának elutasítását is szimbolizálta, és egy európaiasabb, liberálisabb politika irányába való elmozdulást jelentett.
A 2022-es parlamenti választásokon Karácsony Márki-Zay Pétert támogatta az ellenzék egyetlen miniszterelnök-jelöltjeként, miután az első fordulót követően visszavonta saját jelöltségét. Az ellenzék konszolidációja ellenére a Fidesz abszolút többséget szerzett a parlamentben.
Karácsony Gergely a 2022-es parlamenti választásokon
Győzelme jelentős teljesítmény volt az ellenzék számára. Polgármestersége idején aktívan fellépett Viktor Orbán kormányának politikája ellen, különösen az ökológia és az emberi jogok területén. 2024-ben Karácsony Gergely másodszor is pályázott a budapesti polgármesteri posztra. A rendkívül feszült kampány és az eredmények megkérdőjelezésére irányuló kísérletek ellenére mindössze 41 szavazattal győzte le a Fidesz-kormány által támogatott jelöltet.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere
2019 októberében, miután megválasztották Budapest polgármesterének, Karácsony Gergely az infrastruktúra fejlesztésére, a szociális kezdeményezésekre és a környezetvédelmi politikára összpontosított. Az ő vezetése alatt a város modernizálta a tömegközlekedést, korszerűsítette a buszokat, villamosokat és trolibuszokat, bevezette az elektronikus jegyrendszert, és kibővítette a kerékpár- és gyalogos útvonalak hálózatát.
A szociális szférában Karácsony megfizethető lakhatási programokat és városi szolgáltatások fejlesztését kezdeményezte, a “Budapest Global Council” néven pedig a vállalkozókkal való együttműködés platformját hozta létre a befektetések ösztönzése és a kis- és középvállalkozási tevékenység fejlesztése érdekében.
Gergely Karácsony 2019-ben tartott beszédében
A környezetvédelem területén klímavészhelyzetet hirdetett ki, és olyan terveket hajt végre, amelyek célja a CO₂-kibocsátás csökkentése, a zöld infrastruktúra fejlesztése, a közművek korszerűsítése és az energiatakarékosság. Aktívan dolgozik a város zöldterületeinek és fáinak megőrzéséért.
Általánosságban elmondható, hogy politikája egy modern, környezetbarát és integráló város megteremtésére irányul, egyensúlyt teremtve a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az üzleti és társadalmi kezdeményezések támogatása és a környezetvédelem között.
Kritika és konfliktusok
Karácsony Gergelyt többször bírálták mind a polgárok, mind a kormány vezetői. A kormány és a Fidesz képviselői pénzügyi felelőtlenséggel vádolják, és azzal, hogy vezetése alatt a főváros a csőd szélére került. Maga Karácsony a válságot a kikényszerített “szolidaritási adóval”, a város számláiról való törvénytelen levonásokkal és az állami támogatásokhoz történő hozzáférés korlátozásával magyarázza, amit a főváros ellenzéki vezetésére gyakorolt politikai nyomásgyakorlásnak tekint.
Külön konfliktuspontot jelentett a 2025-ös Budapest Pride megszervezése. A kormányzati tilalom ellenére Karácsony Gergely nyilvánosan támogatta a rendezvényt, és “önkormányzati rendezvénynek” nyilvánította, amely nem igényel rendőrségi engedélyt.
Karácsony Gergely a Budapest Pride-on 2025-ben
Ennek az álláspontnak köszönhetően a felvonulás meg is valósult, és a történelem legnagyobb felvonulása lett, összegyűjtve több százezer résztvevőt. A következmények azonban nem sokáig várattak magukra: a polgármestert beidézték kihallgatásra, gyanúsítottá vált egy betiltott rendezvény szervezése ügyében, és a központi kormányzat részéről bírságok és további szankciók veszélye is fenyegette.
Politikai ideológia és a jövő
Karácsony Gergely szerint Magyarország jövője szorosan összefügg az Európai Unióval. Szerinte az EU a magyarok egyenlőségének és szabadságának záloga, a kormány Európa-ellenes retorikája pedig csak árt az országnak. Általánosságban elmondható, hogy bár Karácsony nem nyilatkozott nyilvánosan a NATO-ról, tettei és kijelentései az európai integráció és az európai országokkal való együttműködés támogatására utalnak.
Munkásságának egyik fő motívuma a klímaváltozás elleni küzdelem. Klímavészhelyzetet hirdetett a fővárosban, és azt tűzte ki célul, hogy Budapest klímasemlegessé váljon. Hivatali ideje alatt a város aktívan fejlesztette a tömegközlekedést és a kerékpáros infrastruktúrát, a városi kerékpármegosztás felhasználóinak száma pedig többszörösére nőtt.
Karácsony a kisebbségi jogok védelmezőjeként is ismert. Támogatja a Budapest Pride-ot, és kiállt egy LMBT-negyed és kulturális központok létrehozása mellett, hangsúlyozva, hogy a kisebbségi jogok a nemzeti érdekek részét képezik.
Saját politikai elképzelésében a demokrácia, az átláthatóság és a szolidaritás értékeit hangsúlyozza. Ami a magyar politikában betöltött jövőbeli szerepét illeti, elemzők szerint valószínűleg továbbra is az Európa-párti irányvonalat fogja képviselni, és támogatni fogja a főváros környezetbarát jellegű fejlesztését.
Közösségi hálózatok
