A második világháború

A második világháború az emberiség történetének legpusztítóbb konfliktusa volt.

Az első világháborúval ellentétben, amely elsősorban katonai veszteségeket eredményezett, a második konfliktusban a polgári halálos áldozatok száma háromszorosa volt a katonák veszteségeinek. Ez a légi hadviselés fejlődésének köszönhető, mert az lehetővé tette távoli városok és települések bombázását.

A konfliktus másik páratlan és borzalmas aspektusa az államilag támogatott hatmillió zsidó tömeges meggyilkolása volt. A holokauszt, ahogy később ismertté vált, összesen tizenegymillió gyilkosságot eredményezett.

A második világháború egy olyan konfliktus volt, amely 1939 és 1945 között a világ szinte minden részét érintette.

A fő hadviselő felek a tengelyhatalmak – Németország, Olaszország és Japán – és a szövetségesek – Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és kisebb mértékben Kína – voltak. A háború sok szempontból az első világháború utáni 20 évig tartó, megoldatlanul maradt viták folytatása volt.

A történészek becslései eltérnek az áldozatok számát illetően, de több forrás szerint a halottak száma 50.000.000 - 75.000.000 körül mozog. Az ilyen magas halálos áldozatok száma a második világháborút a legvéresebb konfliktussá és egyben az emberi történelem legnagyobb háborújává teszi.

A HÁBORÚ ELŐZMÉNYEI

A gazdasági fellendülés időszaka után, illetve amikor úgy tűnt, hogy a demokrácia meghonosodik Németországban, a nagy gazdasági világválság megnyitotta a pénzügyi és politikai viharok új korszakát. 1929 és 1932 között a munkanélküliség Németországban csaknem ötszörösére nőtt, és végül a munkaerő negyedét érintette. Ennek fényében a náci párt támogatottsága ugrásszerűen megnőtt.

Az 1928-as és 1933-as parlamenti választások között a párt szavazataránya 3-ról 44 százalékra nőtt. A nácik a versailles-i szerződés felbontását, a gazdaság fellendítését és Németország becsületének helyreállítását ígérték. Emellett egy sokkal nagyobb, fajilag tiszta Németország létrehozására törekedtek.

A náci ideológia szerint a németek fajilag felsőbbrendűek voltak, és jogosultak voltak egy nagyobb területre vagy lebensraum-ra (élettérre) keleten. Miután hatalomra kerültek, a nácik üldözték azokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartottak, beleértve a zsidókat, szlávokat, feketéket és cigányokat.

1933-ban Paul von Hindenburg német elnök Hitlert nevezte ki a kormány kancellárrá. A politikai elit számos tagja úgy gondolta, hogy ellenőrzésük alatt tarthatják őt. Ehelyett Hitler gyorsan magához ragadta az ország irányítását, központosította a hatalmat és felfüggesztette a polgári szabadságjogokat. Németország rövid életű demokrácia-kísérlete kudarcot vallott.

Németország abszolút uralkodójaként - a Führer - Hitler újra bevezette a kötelező katonai szolgálatot, újjáépítette az ország fegyveres erőit, elrendelte milliók népirtását, és megtámadta Európa országait.

Háromnegyed évszázaddal halála után, Hitler hatalomra jutása és Németország zuhanása a demokráciából a fasizmusba, rémisztő emlékeztetőül szolgál a rasszizmus és a szélsőségek veszélyeire a politikában.

A FONTOSABB ESEMÉNYEK KRONOLÓGIÁJA

1939 elején Adolf Hitler német diktátor elhatározta, hogy lerohanja és megszállja Lengyelországot. Lengyelország viszont francia és brit katonai támogatásról volt biztosítva egy német támadás esetén. Hitler mindenképpen meg akarta támadni Lengyelországot, de előbb semlegesítenie kellett annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió ellenálljon nyugati szomszédja inváziójának.

Titkos tárgyalások eredményeként augusztus 23-24-én Moszkvában aláírták a szovjet-német megnemtámadási paktumot.

A paktum titkos protokolljában a németek és a Szovjetunió megállapodtak abban, hogy Lengyelországot egymás között osztják fel – az ország nyugati harmada Németországhoz, a keleti kétharmad pedig szovjet ellenőrzés alá kerül.

Miután létrejött ez a cinikus megállapodás, amelynek többi része a titkos jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatala nélkül is megdöbbentette Európát, Hitler úgy döntött, hogy Németország a szovjet vagy brit beavatkozás veszélye nélkül megtámadhatja Lengyelországot, és elrendelte megkezdeni az inváziót augusztus 26-án. A Nagy-Britannia és Lengyelország között augusztus 25-én aláírt hivatalos kölcsönös segítségnyújtási egyezmény (amely egy előzetes, bár ideiglenes megállapodást váltott fel) arra kényszerítette, hogy néhány nappal elhalassza a hadműveletek megkezdését. Hitler azonban továbbra is eltökélt volt, hogy figyelmen kívül hagyja a nyugati hatalmak diplomáciai kísérleteit, amelyekkel megpróbálták leállítani.

Végül 1939. augusztus 31-én 12 óra 40 perckor Hitler elrendelte a Lengyelország elleni katonai akciót, amely másnap reggel 4 órára 45 percre volt kitűzve. Az invázió a parancsnak megfelelően kezdődött meg.

Válaszul Nagy-Britannia és Franciaország szeptember 3-án 11:00 órakor hadat üzentek Németországnak. Így megkezdődött a második világháború.

A fontosabb események kronológiája:

• Az atlanti csata: 1939. szeptember 3. - 1945. május 8.
• A dunkerque-i csata: 1940. május 26. - június 4.
• Az angliai csata, 1940. július 10. - október 31.
• A krétai csata: 1941. május 20. - 1941. június 1.
• Leningrád ostroma: 1941. szeptember 8. - 1944. január 27.
• A moszkvai csata: 1941. szeptember 30. - 1942. éprilis 20.
• A Pearl Harbor-i csata, 1941. december 7.
• A második harkovi csata: 1942. május 12-28.

• A midwayi csata: 1942. június 4-7.
• A guadalcanali hadjárat: 1942. augusztus 7. - 1943. február 9.
• A sztálingrádi csata: 1942. augusztus 23. - 1943. február 2.
• Torch hadművelet: 1942. november 8-16.
• A kurszki csata: 1943. július 5. - augusztus 23.
• A Monte Cassinó-i csata: 1944. január 17. - május 18.
• Az Anziói csata: 1944. január 22. - 1944. június 5.
• A Fülöp-szigeteki tengeri csata: 1944. június 19-20.
• Normandiai partraszállás: 1944. június 6. - augusztus 30.
• A Leyte-öbölbeli csata: 1944. október 23-26.
• Az ardenneki offenzíva: 1944. december 16. - 1945. január 25.
• Az Ivo Dzsima-i csata: 1945. február 19. - 1945. március 26.
• A berlini csata: 1945. április 16. - május 2.
• Az okinavai csata: 1945. április 1. - június 22.

A háború résztvevői

A második világháború a bolygó szinte valamennyi országát érintette így vagy úgy, és az államok 80%-a közvetlenül részt vettek benne. A világ két pólusra oszlott - azokra, akik Németországot, Olaszországot és Japánt támogatták, és azokra, akik a Hitler-ellenes koalícióhoz tartoztak. A háború legnagyobb szereplői azonban a következő államok voltak:

• Németország;
• Olaszország;
• Japán;
• Franciaország;
• Nagy-Britannia;
• Egyesült Államok;
• Szovjetunió;
• Kína.

A második világháború katonai és politikai vezetői:

• Adolf Hitler – német diktátor, Németország kancellárja;
• Andrew McNaughton – a Kanadai Hadtest parancsnoka;
• Bernard Montgomery – brit tábornagy;
• Dwight D. Eisenhower – a NATO egyesített fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnoka Európában;
• Erwin Rommel – német tábornagy;
• Franklin D. Roosevelt – az Egyesült Államok elnöke;
• George Smith Patton Jr – az amerikai hadsereg tábornoka;
• Georgij Zsukov – a Szovjetunió marsallja;
• Guy Simonds – kanadai altábornagy;
• Harry S. Truman – az Egyesült Államok elnöke;
• Heinrich Himmler – az SS Reischführere;
• Hirohito – Japán császára;
• Hugh Dowding – a légierő vezérkari főnöke;
• Joseph Goebbels – német propagandaminiszter;
• Joszif Sztálin – a kommunista párt titkára;
• Omar N. Bradley – az amerikai hadsereg tábornoka;
• Winston Churchill – brit miniszterelnök;
• Benito Mussolini – olasz diktátor.

MAGYARORSZÁG A HÁBORÚ IDEJÉN

Az 1930-as években Magyarország a fasiszta Olaszországgal és a náci Németországgal folytatott kereskedelem növekedésére épített, hogy kilábaljon a világválságból. 1938-ra a magyar politika nacionalistábbá vált, és Németországéhoz hasonlóvá megpróbálta a szomszédos országokban lévő etnikai magyar területeket Magyarországhoz csatolni.

1938 márciusában a Magyar Királyi Honvédség megszállta Kárpátalját. A Csehszlovák Köztársasággal, a Szlovák Köztársasággal és Romániával rendezték a területi vitákat. 1940. november 20-án Magyarország a hármas paktum aláírásával csatlakozott a tengelyhatalmakhoz.

A következő évben a magyar csapatok részt vettek Jugoszlávia és a Szovjetunió megszállásában. Német nyomásra 200 ezer katonából és 50 ezer munkaszolgálatosból álló alakulatot vezényeltek a Don-kanyarhoz 1942 nyarán. A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én áttörte a doni magyar frontot, és bekövetkező katasztrofális vereség során 120 ezer magyar katona halt meg. A magyar vezetők nem kockáztathatták meg a háborúból való kilépést, mert az a német megszállást eredményezett volna. Ezért fenntartották a németbarátság látszatát, miközben titkos tárgyalásokba kezdtek az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával. A megállapodás azonban kitudódott és 1944 márciusában a német csapatok megszállták Magyarországot.

Amikor a szovjet csapatok megközelítették Magyarországot, Horthy Miklós kormányzó fegyverszünetet írt alá Magyarország és a Szovjetunió között. Ezt követően Horthy fiát elhurcolták a németek, így Horthy kénytelen volt törölni a fegyverszünetet. A régenst leváltották a hatalomból, és Szálasi Ferenc magyar fasiszta vezető német támogatással új kormányt alakított. A nyilasok rémuralma a nemzet történetének egyik legsötétebb korszaka. A zsidók gettósítása, kényszermunkára kötelezése, a nyugati határ felé indított „halálmenetek” szervezése gőzerővel folyt.

1945-ben a Magyarországon lévő magyar és német csapatok vereséget szenvedtek az előrenyomuló szovjet hadseregtől.

A háborúnak közel 1 millió magyar áldozata volt, köztük több mint 500 ezer zsidó és 28 ezer roma. Összehasonlításképpen: bár nehéz pontos számokat megállapítani, Michael Gaines becslése szerint a második világháború alatt a Szovjetunióban elhunytak száma a megdöbbentő 26,6 millió és 42,7 millió között mozog. A harcok és a bombázások számos várost megrongáltak, különösen Budapestet. A nemzeti vagyon fele elpusztult.

Kulcsfontosságú dátumok

A háborúnak számtalan fontos eseménye volt, és lehetetlen mindent felsorolni. De a második világháború alatt Magyarország történelmének legfontosabb dátumai a következők voltak:

• 1940. augusztus 30. – a második bécsi döntés eredményeként Magyarország megkapta a romániai Erdély területét.
• 1941. április 11. – a magyar hadsereg jugoszláv területre lépett, hogy támogassa a tengelyhatalmak jugoszláviai megszállását.
• 1941. június 27. – Magyarország hadműveletet indított a Szovjetunió ellen: egységei a német szövetségesek hadosztályainak és dandárjainak részei voltak, amelyek a Szovjetunió határai közelében állomásoztak, várva az inváziót.
• 1942. áprilisában – Magyarország második világháborús leghatékonyabb katonai alakulatát a keleti frontra küldte.
• 1944. március 19. – Magyarország megszállása a német csapatok által.
• 1944. augusztus 24. – Románia csatlakozott a Németország elleni háborúhoz, ami megnyitotta az utat a Vörös Hadsereg előtt a magyarországi bevonuláshoz.
• 1944. október 15. – Horthy a rádióban fegyverszüneti kérést közvetített.
• 1944. október 16. – a fiát fogva tartó németek nyomására Horthy kénytelen volt visszavonni a fegyverszüneti parancsot és lemondani.
• 1944. október – Berlin Szálasi Ferencet, az antiszemita, fasiszta Nyilaskeresztes Párt szervezet vezetőjét nevezte ki Magyarország új vezetőjének. Uralkodása 1945. áprilisáig tartott.
• 1944. december 24. - 1945. február 13. – utcai harcok Budapesten.
• 1945. április 4. – A Vörös Hadsereg elfoglalta Magyarország egész területét.

Magyarország háború után

1947 februárjában Magyarország Párizsban aláírta a háborút lezáró békeszerződést, ami visszaállította a 1938. előtti határokat, ráadásul a pozsonyi hídfő Csehszlovákiához került, háborús jóvátételt kellett fizetni és egyéb korlátozásokat érvényesítettek. Elindult a szovjet mintájú egy párti diktatúra kialakulása és létrejött a Magyar Népköztársaság. Ez végül az 1956-os forradalomhoz és annak szovjet tankok általi leveréséhez vezetett.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI

A második világháború globális hatása a társadalmi élet számos számos területén megmutatkozik. Hatása túllépte az országhatárokat. Mély és törölhetetlen nyomot hagyott az egész világ országaiban.

A háború hatalmas pusztítást, emberéleteket követelt és a lakosság kitelepítését okozta. Megváltoztatta a politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedést, ami új nagyhatalmak kialakulásához vezetett.

Az Egyesült Királyságra gyakorolt hatás

Az ország teljes vagyona több mint 25%-kal csökkent.

Winston Churchill megbuktatására tett kísérletként a Munkáspárt 1945-ben kilépett a második világháború alatt fennálló koalíciós kormányból, ami általános választásokhoz vezetett. Az elsöprő győzelem után a Munkáspárt az alsóházi mandátumok több mint 60%-át szerezte meg, és 1945. július 26-án Clement Attlee új kormányt alakított.

A Szovjetunióra gyakorolt hatás

Mint már említettük, a második világháború alatt a Szovjetunióban elhunytak száma 26,6 millió és 42,7 millió között mozog. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ebből 8,7 millió volt a harci veszteség. A nemzeti vagyon egyharmada elveszett.

A háború következtében a Szovjetunió elveszítette tárgyi eszközeinek negyedét, és ennek eredményeként (valamint a nagymértékű népességveszteség miatt is) a szovjet ipari termelés csak 1948-ban, a mezőgazdasági termelés pedig csak 1950-ben érte el a háború előtti szintet. A Szovjetunió gazdaságának 1954-ig tartó fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a legyőzött Németországtól kapott jóvátételek 4,3 milliárd dollár értékben, beleértve ipari berendezéseket és teljes gyárkomplexumokat is. 

A második világháború végeredménye Németország számára

Az ország városai és infrastruktúrája szinte teljesen elpusztult. Németország jóvátételt is fizetett a győzteseknek gépek, berendezések elkobzása és a német munkaerő felhasználása formájában.

A vereség következtében Németországot két nagy egységre osztották: a nyugati és a keleti részre, keleti területeit pedig Lengyelországhoz és a Szovjetunióhoz csatolták.  A németek 1949-ig korlátozott jogokkal rendelkeztek az ország irányításában.

Olaszországra gyakorolt hatás

A háború után az olasz ellenállási mozgalom kíméletlenül kivégeztetett számos katonai és politikai személyiséget, köztük Mussolinit is, ellentétben Németországgal és Japánnal. 1946-ban a Togliatti-amnesztia, amelyet a Kommunista Párt akkori titkáráról neveztek el, szabadon bocsátotta mindazokat az olaszokat, akik a második világháború alatt bűnügyi és politikai bűncselekményeket követtek el.

Franciaországra gyakorolt hatás

A «törvénymosás» akkor kezdődött el, amikor a Francia Köztársaság Ideiglenes Kormánya került hatalomra. A francia kollaboránsokat helyi perekben ítélték el. Nem vádolták őket nemzetközi háborús bűnökkel.

Összesen 300 000 ügyet vizsgáltak meg; 120 000 ember kapott különböző büntetéseket, köztük 6763 – kivégzést.

Ausztriára gyakorolt hatás

Ausztria 1938-ban megszenvedte Németország bevonulását. 1945-ben pedig Ausztriában elkezdődött a szövetségesek megszállása, amely 1955-ig tartott. Az ország területét és a fővárost, Bécset megszállási övezetekre osztották fel a négy győztes hatalom között.

Japánra gyakorolt hatás

1945. augusztus 6-án az USA, válaszul arra, hogy Japán megtagadta a kapitulációt, atombombát dobott Hirosima városára, majd augusztus 9-én Nagaszaki felett egy másik atombombát is felrobbantottak. Különböző becslések szerint ez 80 000 és 40 000 emberéletet követelt. 1945. március 9-én amerikai bombázók gyújtóbombákkal és napalmmal elpusztították Tokió lakásállományának negyedét, közel 100 000 ember halálát és 130 000 sebesülését okozva. Japán kapitulációja után a szövetséges erők megszállták. De az amerikai megszálló hatóságok számos fontos átalakítást hajtottak végre az országban, amelyek nagyban hozzájárultak a japán társadalom és gazdaság fejlődéséhez.

A világra gyakorolt hatás

A második világháború nemcsak Európában, hanem az egész világon nagy felfordulást eredményezett. Ez idő alatt kulturális és gazdasági forradalom zajlott le, amelynek hatásai ma is érzékelhetők.

Gazdaságilag a II. világháború utáni korszakban az iparban a rombolástól a fejlődést szolgáló alkotás irányába történt elmozdulás, ami a fejlett technológiákkal és korábban hallatlan vállalati struktúrákkal való kísérletezésen alapuló gondolkodásmódot eredményezett.

Az európai háborút közvetlenül követő években a bruttó termelés (GDP) pozitív változásai mutatják a legjobban ezt az átalakulást. Egyes országok anyagi és pénzügyi összeomlást szenvedtek el a második világháború alatt, de emellett olyan új technológiákat hoztak létre, amelyeket ma is használnak.

Az Egyesült Államok méretének, technológiai erejének és a finanszírozáshoz való hozzáférésének köszönhetően a legtöbbet profitáltak a második világháborúból, mivel a katonai programokat a polgári lakosság javát szolgáló vállalkozásokká és iparágakká tudta alakítani.

A második világháború után az európai gazdaság gyorsan növekedett. Kínában azonban lassabban fejlődött, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban.

Az erdők, gazdaságok, közlekedési csomópontok és öntözőrendszerek elpusztítása, valamint a városok bombázása miatt a II. világháború végére mintegy 50 millió menekült és kitelepített személy maradt. Az elsüllyedt hajók számos kikötőt eltorlaszoltak, a lerombolt gátak árvizeket okoztak Hollandiában, Franciaország tengerparti és északi területei pedig a háború utolsó évében lepusztultak.

A legtöbb európai város súlyosan megrongálódott: Varsó, Berlin, Hamburg, Drezda, Düsseldorf, Boulogne-sur-Mer, Le Havre, Rouen, Brest, Pisa, Verona, Lyon, Leningrád, Kijev és Krakkó voltak a leginkább károsult városok.

A Japánban a háború pusztításairól szóló becslések szerint 66 város szenvedett súlyos károkat, területük átlagosan 40%-a megsemmisült. Ennek következtében közel 9 millió ember vált hajléktalanná. A teljes körű adatok hiánya ellenére a háború utáni első két év adatai arra engednek következtetni, hogy a lakosság nagy része éhezett és alultápláltságban szenvedett, és hogy az akut élelmiszerhiány és az 1945-ös rizstermés kudarca miatt emberek ezrei haltak meg éhezéssel összefüggő okok miatt.

A HÁBORÚ EMLÉKE

A következő európai országokban vannak a háborúról szóló emlékművek és múzeumok:

• A dunkerque-i háborús múzeum, Franciaországban.
• Auschwitz, Lengyelország.

• Reichstag, Németország.
• Anne Frank háza, Hollandia.
• A varsói felkelés múzeuma, Lengyelország.
• Churchill háborús szobái, Anglia.
• Omaha Beach Emlékmúzeum, Franciaország.
• Oskar Schindler gyára, Lengyelország.

• Emlékmű a meggyilkolt európai zsidóknak, Németország.
• Liverpooli Háborús Múzeum, Anglia.
• Nemzeti Hadtörténeti Múzeum, Ukrajna.
• Katonai felszerelés szabadtéri múzeuma, Ukrajna.

A második világháború olyan örökséget hagyott maga után, amely számos országban új demokratikus alkotmányok elfogadásához vezetett. A háború legfontosabb eredménye a gyarmati rendszer összeomlása volt. Ma az emberek úgy emlékeznek a második világháborúra, mint globális emberi tragédiára, népirtásra és a történelem legnagyobb katonai akciójára, amely során több százmillió ember élete ment tönkre.