A kanadai dollár

A kanadai dollár (C$, CAD) szabadon átváltható valuta, amely korlátozott likviditású. A CLS-listán is szerepel, ami azt jelenti, hogy aktívan használják az IMF-tagországok pénzügyi tranzakcióiban. A világ számos országa egyre gyakrabban részesíti előnyben az amerikai dollárral szemben devizatartalékaik jelentős részének tárolására.

TÖRTÉNETE

A kanadai dollár olyan fejlődési utat járt be, amely nagyon hasonlít az USA valutájának történetéhez, és ez teljesen érthető. Mindkét ország az észak-amerikai kontinensen található, és fejlődésük nagyjából egy időben kezdődött az Angliából, Franciaországból és Hollandiából érkező bevándorlók által. Spanyolország is igényt tartott a kontinens földjeire.

Érmék

Kanadában az első pénz sokáig brit font, amerikai dollár és a Spanyol Birodalom gyarmatai számára kibocsátott reál volt.

A brit fontból nem mindig volt elegendő az elszámolásokra, és az amerikai és a spanyol pénz is sok félreértést és gondot okozott, ezért 1841-ben Kanada tartományban bevezették a kanadai fontot. Aránya az amerikai dollárral 1:4, a brit fonttal pedig körülbelül 1:16 volt. 

Azonban az új pénznem sem volt igazán praktikus. London ragaszkodott a Brit Birodalomban elfogadott összes fizetőeszköz egységességéhez, de az Egyesült Államokkal folytatott növekvő kereskedelem arra ösztönözte a helyieket, hogy közös valutát vezessenek be Amerikával.

1853-ban sikerült kompromisszumot kötni: a kanadai parlament engedélyezte kétféle aranypénz – a brit sovereign és az amerikai Arany Sas – párhuzamos használatát. 

A sovereign 1858-ig volt legális forgalomban, bár egy évvel korábban a kanadai parlament az amerikai dollár használata mellett döntött, és bevezette az ahhoz kötött tízes rendszert. Az első tizedes érmék is 1858-ban jelentek meg.

Hosszú időbe telt, amíg a tartományok megegyeztek a közös valuta bevezetésében. Néhányan közülük – például Új-Skócia és New Brunswick – 1861-ben bevezették a tizedes rendszert, amelyet az amerikai dollárhoz kötötték. Később mindhárom tartomány megalakította a Dominiumot, és egyesítette pénzügyi rendszerét. 1871-ben hozzájuk csatlakozott a Prince Edward-sziget is, amely szintén az amerikai dollárhoz kötött tizedes érméket vezetett be. 

1865-ben Új-Fundland beleegyezett az aranystandard bevezetésébe, de elutasította az amerikai dollárhoz való kötöttséget. A helyi hatóságok a spanyol reálárfolyamot tartották kedvezőbbnek. A tartomány 1893-ig még saját aranyérméket is vert. A kanadai pénzrendszerre való áttérés 1894-ben történt meg, amikor Új-Fundland pénzügyi politikája összeomlott. 

Zsetonok, vagy rézpénzek, lettek az egyesült tartományok, amelyek száma idővel egyre nőtt, fizetőeszközzé. Azért kerültek forgalomba, mert a brit királyi udvar nem adott hivatalos engedélyt a pénzverésre.

Az érméket szándékosan durván dolgozták fel, úgy néztek ki, mint a régi, kopott pénzek, gyakran legendák nélkül. Ezt szándékosan tették, hogy a gyártókat ne lehessen hamisítással vádolni. A pénzérméknek gyakran vicces neveket adtak, mint például "bouquet sous", "Kanada kínzója" és mások. Kovácstörténeti érméket is kibocsátottak - ezek az érmék ma már nagyon ritkának számítanak, és a numizmatikusok számára nagy érdekességnek számítanak.

Papírpénz 

Az első bankjegyeket az amerikai dollár mintájára kellett kibocsátani, mivel az országban még nem volt elfogadott valuta. Az alapként az 1813-as és az azt követő két év brit hadseregének pénzeszközei szolgáltak.

A 20. század első harmadáig a Dominium különböző tartományai saját papírpénzt bocsátottak ki. 1935-ben megalakult a Bank of Canada, amely 1, 2, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 500 és 1000 CAD címletű bankjegyeket kezdett forgalmazni.

Kétnyelvűek voltak – a feliratokat angolul és franciául nyomták, és az előlapjukon a brit királyi család tagjai voltak ábrázolva.

Tíz évvel később már csak két bank – a Royal Bank of Canada és a Bank of Montreal – kapta meg a bankjegykibocsátás jogát.

Jelenleg is csak két emittáló foglalkozik bankjegyek kibocsátásával: a Canadian Bank Note Company és a BA International Inc. Ők ezt a jogot a Bank of Canada-val, az ország központi pénzintézetével kötött szerződés alapján kapták meg.

KÜLSŐ MEGJELENÉS

Kanadában az 1935 óta kibocsátott bankjegyek mindegyike legális, bár a pénzhamisítás miatt gyakran változott a dizájnjuk. A sorozatokat 1935, 1937, 1954, 1967, 1969-1979, 1986-1991 és 2001-2004 között bocsátották ki. 

Ezenkívül néhány bankjegyet már régóta nem használnak, mert nem praktikus. 1989-ben és 1996-ban az 1 és 2 kanadai dolláros címletű aprópénzt egyenértékű érmékkel helyettesítették. 

A 25 és 500 CAD-os bankjegyek – 1935-ös kibocsátásuk kezdete után – szinte azonnal kikerültek a forgalomból. E század elején, 2000-ben a legnagyobb címletű, 1000 CAD-os bankjegy kibocsátása is leállt, de még egészen 2018-ig forgalomban maradt. A kisebb bankjegyeket, például az 1 és 2 CAD-osokat is kivonták a forgalomból, mivel már nem volt rájuk szükség.

Hogyan néznek ki a korszerű bankjegyek

Az ország összes papírpénze egyforma méretű: 152,4 mm hosszú és 69,85 mm széles. 

A kanadai papírpénzt régebben textilre - tiszta pamutra - nyomtatták. Ezt azonban 2011-ben felváltotta a modern polimer. A bankjegyek előállításáért a Bank of Canada felel, de a üzemek a The Canadian Bank Note Company tulajdonában vannak.

Az 1986-1991-es sorozatot a Kanadában őshonos madaraknak szentelték. A sorozatban hét bankjegy szerepel - 2, 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 C$-os címletekben:

• 2 CAD - az előlapon a II. Erzsébet, a hátlapon pedig egy vörösbegy vannak ábrázolva. A bankjegy téglaszínű.
• 5 CAD – kék bankjegy, melynek előlapján Sir Wilfrid Laurier, hátlapján pedig egy örvös halkapó látható.
• 10 CAD – Ibolya színű bankjegy. Az előlapon Sir John A. Macdonald, a hátlapon pedig egy halászsas látható.
• A 20 dollár zöldes színű bankjegy. Az előlapot a brit királynő portréja díszíti, míg a hátlapon egy jeges búvár látható. A kanadaiak a mindennapi életben ennek a madárnak (loon) a nevén nevezik a valutájukat.
• 50 CAD egy piros bankjegy. Az előlapot William King portréja díszíti, míg a hátlapon egy hóbagoly látható.
• 100 CAD – Robert Borden az előlapon és egykanadai lúd a hátoldalon. Maga a bankjegy barna színű.
• 1000 CAD – vöröses ibolyaszínű bankjegy, II. Erzsébet és egy nagy pirók madár ábrázolásával.

A 2001-2004-es bankjegyek a kanadaiak történelmi vívmányait és felfedezéseit hivatottak bemutatni. A bankjegyek előlapja Kanada történelmi és kulturális emlékeit ábrázolja. A sorozatot 2011-ben újra kiadták polimerből. A sorozat mindössze öt bankjegyet tartalmaz:

• 5 dollár - kék, az előlapon Sir Wilfrid Laurier. A hátoldalon hokizó, szánkózó és korcsolyázó gyerekek és egy idézet Roch Carrier "The Hockey Sweater" című művéből láthatóak.
• 10 dollár - az ibolyaszínű bankjegy előlapján Sir John A. Macdonald portréja, hátlapján pedig – békefenntartó erők és háborús emlékmű, pipacsmező és idézet John McCrae "In Flanders Fields" című művéből.
• 20 dollár – zöld bankjegy, amelynek előlapján a II. Erzsébet portréja, hátoldalán pedig Bill Reid festő műve és Gabrielle Roy kanadai író idézete láthatók.
• 50 dollár – piros bankjegy William Lyon Mackenzie King portréjával és a CCGS Amundsen – amely egy jégtörő és sarkvidéki kutatóhajó – és a Kanada északi részének térképe képeivel, plussz az arctic szó inuktitut nyelven.
• 100 dollár - barna bankjegy a Sir Robert Borden ábrájával, hátoldalán pedig – Kanada térképe és Miriam Waddington idézete: Jacques Cartier in Toronto című művéből. 

Az új bankjegysorozatot 2018-ban indították útjára, és kiemelkedő kanadai nőknek szentelték. Eddig csak egy 10 dolláros bankjegy van – Viola Desmond portréjával. 

Aprópénz

Kanadában apró pénzérmék is vannak forgalomban – 5, 10, 25, 50 C, valamint egy- és kétdolláros érmék. Az egycentest 2013 óta már nem gyártanak. A kis érmék előállításához nikkel, acél és ezüst ötvözeteket használnak különböző kombinációkban, valamint nikkellel ötvözött alumínium- és bronzötvözetet.

HOGYAN HASZNÁLJÁK A CAD-ET A VILÁGBAN?

A kanadai dollár a világ tíz legnépszerűbb pénzneme között van, amelyeket a Forex-en történő pénzügyi tranzakciók során használnak. Ebben a toplistában a nyolcadik helyen áll

Kanada kőolajat exportál, így valutájának árfolyama erősen függ a "fekete arany" árától: minél drágább az eladás, annál magasabb a CAD értéke. 

Egy másik tényező, amely erősen befolyásolja a kanadai valutát – az amerikai gazdaság állapota: az USA a legnagyobb kanadai nyersanyag importőr.