A szerb dinár

A szerb dinár (RSD, DIN) Szerbia nemzeti valutája, amely csak ebben az országban használatos. Nem található a tartalékvaluták és szabadon átváltható valuták jegyzékében.

Története

A szerb dinár egy olyan valuta, amelynek története öt korszakra oszlik: középkori, oszmán, megszállási, jugoszláv és modern korszak.

A középkori dinárt először a XIII századi dokumentumok említik és nagyon hasonlított a velencei ezüst grosso érmékhez. Szerbia ekkor már megtalálta ennek a nemesfémnek a kitermelési módját, így az ország elkezdett érméket veretni és exportálni.

Nevét a római dénártól kapta, amelyet Bizáncban széles körben használtak pénzügyi tranzakciókra.

Az oszmán dinár akkor terjedt el, amikor a birodalom 1459-ben meghódította a Balkán térséget. Négyszáz éven át használták, amíg Szerbia el nem nyerte függetlenségét, de a török uralom alatt nem a dinár volt az egyetlen fizetőeszköz. Mellette kisebb érméket is használtak. Az egyikük neve – a para – a mai napig fennmaradt: Szerbiában ez egy olyan váltópénznek a neve, amely valójában már kikerült a forgalomból.

A függetlenség megszerzése után a szerb fejedelemségnek megjelenlt az első saját pénze – az ezüstből vert grosen. Ez egy egész pénzügyi rendszer volt, amelynek még saját árfolyama is kialakult negyvenhárom külföldi ország arany-, ezüst- és bronzpénzéhez  kötötten.

1868-ban, 1875-ben és 1879-ben Miloš Obrenović fejedelem – az akkori államfő – parancsára szerb bronz, ezüst és arany érméket bocsátottak ki és ugyanebben az időszakban a fejedelemség csatlakozott a Latin Monetáris Unióhoz – az európai országok pénzrendszereinek egységesítése céljából létrehozott nemzetközi pénzügyi szervezethez. 1876-ban bevezették a papírdínárokat.

1918-ban egy új állam jelent meg a világ térképén: a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amely két évvel később bevezette nemzeti valutáját – a jugoszláv dinárt. Ezek már nem érmék, hanem bankjegyek voltak 10, 100 és 1000 dinár címletekben. Ebben az időszakban jugoszláv korona is volt forgalomban az országban – ezek osztrák bankjegyekből készültek.

A királyság Jugoszláviává való átnevezése után újra kiadták őket: 1929-ben megváltoztatott mintájú bankjegyeket bocsátottak ki. Ezek címlete 10 és 100 dinárnak felelt meg. További 1000 és 500 dináros bankjegyeket 1931-ben és 1935-ben bocsátottak ki.

1941 és 1944 között az országot a Nedić-féle kollaboráns kormány uralta. A kormány bevezette a szerb dinárt és 1:1 arányban a német birodalmi márkához  kötötte. Ezzel egyidejűleg többféle érmét is kibocsátottak.

1944-ben, a Balkán térség megszállásmentesítése után a Jugoszláv Királyság helyett megalakult a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság – az állam, amely csak néhány hónapig létezett. Ennek ellenére sikerült saját valutát kibocsátania – bankjegyeket 1-től 1000 dinárig terjedő címletekben.

1946-ban a Balkánon megjelent a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (JSZN), amely azonnal bevezette az 50 és 1000 dinár közötti bankjegyeket. 1950-ben a legnagyobb, 5000 dináros bankjegyet bocsátották ki. Megindult a cink és alumínium kisérmék gyártása is – 50 para, 1 és 2 dináros címletekben. 1955-ben egy újabb sorozatot vezettek be 10, 20 és 50 dináros alumíniumérmékből.

1963 óta, amikor az ország új nevet kapott – JSZSZK, a teljes név az érmék hátoldalán szerepel. Az egyetlen kivétel az 50 para aprópénz volt.

1966-ban a jugoszláv pénzt 5 és 100 dinár közötti címletekben nyomtattak, négy évvel később pedig bevezették az 500 dináros bankjegyet. 1974-ben a kormány 20 és 1000 dináros bankjegyeket vezetett be.

Először 1965-ben vertek két nyelvű érméket, 1970-től pedig már négy nyelvűeket: ezek voltak az 1, 2, 5 és 10 dináros pénzérmék. További sorozatokat 1982-ben, 1985-ben és 1988-ban bocsátottak ki, sorban 1, 2, 5, 10, 20, 50 és 100 dináros érméket.

A növekvő infláció a 10 és 100 dinár közötti nagy címletű érmék kibocsátásához vezetett. Ezzel egyidejűleg megjelentek a nagy címletű bankjegyek is – egy 5 000 dináros bankjegy Josip Broz Tito arcképével (1985-ben), majd később 20 000, 50 000, 100 000, 500 000, 1 és 2 millió dináros bankjegyek.

1990-ben, az ország szétesése közepette, a növekvő infláció miatt Jugoszlávia demonetizálta nemzeti valutáját. Az átváltási árfolyam 1:10 000 volt.

1994-ben kibocsátották az új dinárok első sorozatát, de ez sem mentette meg a széteső ország pénzét az inflációtól. Míg az előző három évben két denomináció történt – 1992-ben 1:10 árfolyamon, 1993-ban pedig 1:1000000 – addig 1994-ben egy év alatt kettő. A pénz értéke 1:1 milliárdról 1:10 milliárdra csökkent. Ez idő alatt Szerbia és Montenegró kivételével szinte minden ország elcsatolt Jugoszláviától.

Ezt követően Macedónia bevezette a macedón dénárt, Horvátország és a Szerb Krajina a horvát kunát, Szlovénia és Montenegró az eurót, Bosznia-Hercegovina és a Szerb Köztársaság pedig a konvertibilis márkát.

Az új szerb dínár, amely az amerikai dollárhoz lett kötve, tovább folytatta esését, de már lassúbb tempóban. Árfolyama 2006 és 2018 között 60,5:1-ről 104:1-re csökkent.

Az új szerb dínár külseje

A valutát a Szerb Nemzeti Bank bocsátja ki. Jelenleg az országban 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 2000 és 5000 dináros bankjegyek vannak forgalomban. A legutóbbi kibocsátásra 2011-ben került sor, amikor a szerbek olyan bankjegyeket kaptak, amelyek gyakorlatilag a volt Jugoszlávia 2000-es és 2002-es bankjegyeinek mintáját másolták.

Egy szerb dinár 100 kunára oszlik, de ezeket az érméket már régen kivonták a forgalomból. Fizetési tranzakciókra csak dinárokat használnak.

• A 10 szerb dinár – sárga 131x62 mm bankjegy, előlapon a címlet és V. Karadžić nyelvész arcképe. A hátoldalon – a címlet és Karadžić egész alakos portréja, a szerb ábécé betűi.
• A 20-as zöldes színű, 135 x 64 mm méretű, az előlapon a címlet és az ország egyik uralkodójának, Petar II Petrovic Njegosnak a képe. A hátoldalon a Lovćeni Nemzeti Parkban található mauzóleuma látható.
• Az 50 világos lila színű és 139x66 mm-es méretű. Az előlapon a címlet és Stevan Mokranjac portréja látható. A hátlapon a címlet és egy hegedű látható.
• A 100 – 143x68 mm-es kék bankjegy, előlapján a legendás szerb tudós és feltaláló, N. Tesla, hátlapján pedig egyik találmánya látható.
• A 200 – rózsaszín/barna színű, mérete – 147x70 mm. Az előlap N. Petrovic festőnőt ábrázolja, a hátlapon pedig Gračanica ősi kolostorát.
• Az 500 – világoszöld színű, 147x70 mm, előlapja Jovan Cvijić
• tudóst ábrázolja, hátlapján nemzeti szerb mintával.
• Az 1000 – piros, 151x72 mm méretű. Az előlap J. Weifert, a Szerb Nemzeti Bank igazgatótanácsának elnökét ábrázolja, a hátlapon pedig a bank épületét.
• A 2000 – barna/szürke színű, az előlapon M. Milankivic. A hátoldalon - az egyik műve. A méret 155 x 74 mm.
• 5000 dinár – lila/zöld színű bankjegy, előlapján S. Jovanović, hátlapján a Szerb Tudományos Akadémia és a parlament sziluettjei.

Az országban 1-20 dináros érmék is vannak forgalomban. Ezek különböző fémekből készülnek – acélból, horganyzott és plattírozott rézből, valamint bronzból.

Az 1 dinár előlapján a Nemzeti Bank ábrája látható, a 2 dinároson a Gračanica kolostor, az 5 dinároson a Krušedol kolostor, a 10 dinárt pedig két változatban verik: a Studenica kolostorral és a XXV. belgrádi Universiade emlékjelével.

A 20 dináros érmék is különböző kivitelben jelennek meg – N. Tesla, M. Milanković, J. Weifert, I. Andrić és M. Pupić portréival.

A szerb dinár a világban

A szerb valuta változó árfolyamú, ezt az országban az infláció mértéke és üteme határozza meg. Nem használják devizatranzakciókra és nem alkalmas árfolyamkülönbségekkel való kijátszásra.