Devizák

Norvég korona

A norvég korona (NOK) Norvégia nemzeti valutája, amely a természeti erőforrásokban gazdag ország gazdasági erejét is tükrözi. Stabil gazdaságának és fejlett energiaszektorának köszönhetően a korona fontos szerepet játszik a globális pénzügyi piacokon.

Mitől olyan egyedi és értékálló?

által Anna Pusztai

Tartalom
Norvég korona

Történelmi háttere

Az első pénzérmék Norvégia területén – a penningek – a 9. század végén kerültek forgalomba, Olaf Tryggvason király uralkodása alatt. A királyságnak ekkor még nem volt saját pénzverdéje, csak 600 évvel később jelent meg, így a már akkor is fővárosnak számító Oslóban, akkori nevén Christianiában verték a pénzt. 

Norvég korona

Az érmékhez szükséges ezüstöt messziről — a kongsbergi bányából — hozták. Idővel a pénzverés költségeit sikerült jelentősen csökkenteni: 1868-ban a pénzverde Oslóból közvetlenül az  ezüstbányába költözött, és annak részévé vált. Közel 200 évig itt gyártották az érméket, egészen a bánya 1957-es bezárásáig.

A bankjegyeket 1895-ben vezették be Norvégiában, és sokáig kizárólag magánszemélyek és bankok rendelkeztek a kibocsátás jogával. A papírpénz nyomtatására vonatkozó királyi engedélyt kezdetben egy bizonyos J. Molen nevű nyugati kereskedő kapta, aki hamarosan csődbe ment. Később ezt a jogot a Riksbank, a Kurantbank és a Dán-Norvég Bank kapta meg, amelyek bankjegyei 1814-ig voltak forgalomban.

A 19. század elején Norvégia a Svéd Királyság része lett, és 1816-ban a Norvég Bank kibocsátotta az első speciedaler bankjegyeket, a jelenlegi korona közvetlen elődjét.

A norvég koronát, amelynek aranytartalma 0,403 g volt, 1875-ben vezették be, két évvel azután, hogy a királyság csatlakozott a Skandináv Monetáris Unióhoz. A szövetséghez való csatlakozás a norvég, a dán és a svéd valuta egyidejűleg történő, egyenlő mértékű forgalmát biztosította valamennyi tagországban.

Norvég korona (1874-1902)

20 norvég korona (1874-1902)

Az első világháború kitörésével a Skandináv Monetáris Unió összeomlott, de a “válogatott” valuták még három évig forgalomban maradtak a félsziget országaiban. Az 1930-as évek elején a norvég koronát először külföldi valutához, a brit fonthoz kötötték. Az arány 19,9:1 volt.

Egy 1 koronás bankjegy, 1940.

A II. világháború alatt kibocsátott 1 koronás bankjegy, mivel az érmegyártáshoz szükséges nyersanyagok nem álltak rendelkezésre

Ezután az évek során a NOK több más külföldi valutához is kötődött:

  • 1939-ben az amerikai dollárhoz 4:1 arányban;
  • 1940-1945 között Hitler birodalmi márkájához 1:0,6 arányban;
  • 1946-tól 1971-ig a Bretton Woods-i rendszeren keresztül az aranyhoz.

1992 óta a norvég korona lebegő árfolyamú valuta.

A norvég korona külső megjelenése

Jelenleg a Norvég Királyság nemzeti valutája öt bankjegyből és négy érméből áll. 2017-től kezdődően a korábbi kibocsátási évek — 1994 és 2001 között — bankjegyeit lecserélik. Ezeket 2028. május végéig lehet újakra váltani.

Bankjegyek

A norvég papírpénz 50, 100, 200, 500 és 1000 koronás címletű. Az ország történelméhez, építészeti hagyományaihoz, gazdaságához és tengeri motívumaihoz kapcsolódó szimbólumokat ábrázolnak.

Norvég Bank

A Norvég Bank, a norvég korona kibocsátójának épülete

Érdekesség, hogy más országok pénznemeitől eltérően az új norvég korona bankjegyein nem szerepelnek királyi családok, politikusok, írók, művészek és más kiemelkedő személyiségek portréi. A bankjegyek dizájnja minimalista:

  • 50 kr — zöld színű bankjegy, melynek mérete 126 mm x 70 mm. Az előlapon az Utvær világítótorony képe látható, amely a Norvég- és az Északi-tenger határán található. A hátlapon a világítótorony stilizált képe szerepel;

    50 norvég korona

    50 NOK bankjegy

  • 100 kr — egy 133 mm x 70 mm méretű piros bankjegy. Az előlapján egy 9. században épített ősi viking hajó, a Gokstad látható. A hátlapján az Orion csillagkép és egy konténerhajó szerepel;

    100 norvég korona

    100 NOK bankjegy

  • 200 kr — kék színű bankjegy, melynek mérete 140 mm x 70 mm. Az előlapon Norvégia fő halát, a tőkehalat, a hátlapon pedig egy halászhajót ábrázol;

    200 norvég korona

    200 NOK bankjegy

  • 500 kr — narancssárga színű bankjegy, melynek mérete 147 mm x 70 mm. Előlapján a Stavanger, egy norvég kisvárosról elnevezett mentőhajó látható. A hátlapján pedig egy olajfúró torony szerepel;

    500 norvég korona

    500 NOK bankjegy

  • 1000 kr — lila színű bankjegy, melynek mérete 154 mm x 70 mm. Ez a bankjegy a legegyszerűbb kialakítású: az előlapon egy tengeri hullám, a hátlapon pedig a horizont látható.

    1000 norvég korona

    1000 NOK bankjegy

A norvég korona valamennyi bankjegye magas fokú hamisítás elleni védelemmel rendelkezik.

Érmék

A norvég korona váltópénze nincs forgalomban: az utolsó, 50 ørés érmét 2012-ben vonták ki. Helyette 1, 5, 10 és 20 kr értékű érmék vannak forgalomban, amelyek réz, cink és nikkel különböző arányú ötvözetéből készültek.

Kialakításuk rendkívül érdekes:

  • Például az 1 és 5 kr-s érmék közepén egy lyuk van, amely az ősi pénzek formájára emlékeztet. Az 1 kr előlapján V. Harald király monogramjai láthatók (négy darab van belőlük), a hátlapján pedig egy növényen ülő madár képe látható;

    1 korona

    1 NOK érme

  • Az 5 kr érme előlapján a Szent Olav királyi rend képe, hátlapján pedig a díszítés töredéke látható;

    5 korona

    5 NOK érme

  • A 10 és 20 kr-s érmék előlapján V. Harald király profilja és a “Norvég Királyság” felirat látható a modern norvég nyelv mindkét változatában (nynorsk és bokmål), míg a hátlapon a címlet és a verés éve szerepel.

    10 korona

    10 NOK érme

A 2000-es évek elején a norvég bankrendszert megrázta a 20 koronás érmékkel kapcsolatos nagy visszhangot kiváltó botrány. A szíriai migránsok, miután észrevették, hogy méretük és vastagságuk teljesen megegyezik a saját nemzeti 10 fontos érméjükkel, elkezdték aktívan cserélni ezeket az érméket speciális automatákon keresztül, amelyek a fémpénzt papírpénzre cserélik.

Mivel akkoriban 1 szíriai font 0,2 USD-t ért, míg 20 norvég koronáért 3 USD járt, világossá vált, milyen nyereséget érhettek el a szír csalók.

A norvég korona a világban

Norvégia nemzeti valutája a szabadon átváltható valuták közé tartozik, és szerepel a CLS-listán, amely az IMF-tagországok különleges elszámolási rendszere.

A norvég korona szemléltető fotója

A norvég korona (NOK) stabilitásáról ismert a globális piacokon, amit számos kulcsfontosságú tényező magyaráz:

  • A gazdaság erőforrás-támogatása. Norvégia a világ egyik legnagyobb olaj- és gázexportőre, ami erős gazdasági alapot biztosít. A korona értéke gyakran függ az olajáraktól, mivel az ország költségvetésének jelentős részét az energiaexportból származó bevételek teszik ki. Amikor az olajárak magasak, ez erősíti a koronát;
  • Alacsony inflációs ráta. Norvégiában alacsony az infláció, köszönhetően a központi bank (Norges Bank) által folytatott szilárd monetáris politikának. Ez segít fenntartani a nemzeti valutába vetett bizalmat;
  • Magas életszínvonal és stabil pénzügyi rendszer. Norvégiát a magas életszínvonal jellemzi, amelyet stabil szociálpolitika és kiegyensúlyozott költségvetés támogat. Ez pozitív hatással van a korona stabilitására és a világpiaci bizalmára.

A koronát azonban olyan külső tényezők befolyásolhatják, mint például az olajárak ingadozása és a politikai események. Az elmúlt években a világgazdasági kihívások miatti némi gyengülés ellenére a norvég korona a világ egyik legstabilabb valutája maradt a kis gazdaságok között.

A norvég korona árfolyama más valutákhoz képest

2024 októberében a norvég korona (NOK) árfolyama a főbb valutákkal szemben a következőképpen alakult:

A norvég korona más valutákhoz viszonyított árfolyamával kapcsolatos naprakész információkért a legjobb, ha olyan hivatalos forrásokat használ, mint a Wise vagy a Magyar Nemzeti Bank.