Kínai jüan

A “jüan” (元) szó jelentése “kerek” vagy “gömbölyű”, ami az ősi Kínában használt érmék formáját tükrözi. A ”jüan” kifejezést a Tang-dinasztia óta használják a kerek érmékre, amelyek az összetartozást és az egységet szimbolizálják.

A jüan 10 csiaóra (角) van osztva, és minden csiaó pedig 10 fenre (分). Ez a struktúra lehetővé teszi a kényelmes pénzügyi tranzakciókat és elszámolásokat.

A valuta története

A kínai jüan hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik, amely tükrözi Kína évszázadok óta tartó gazdasági fejlődését. A valuta eredete a Tang és a Szung dinasztiákra nyúlik vissza, amikor az első fémpénzeket, köztük a középen lyukkal ellátott kerek érméket használták. A Tang-dinasztia idején (Kr. u. 618-907) rézpénzeket használtak, amelyeket kerek formájuk miatt “jüan”-nak neveztek. A Szung-dinasztia Kr. u. 960-1279 idején vezették be a papírpénzt hivatalos fizetőeszközként, amely a világ első hivatalos papírpénzévé vált.

A kínai valuta jelentős változásokon ment keresztül a modern korban. 1914-ben, a Kínai Köztársaság idején vezették be a nemzeti valutát, amelyet szintén jüannak neveztek. 1948-ban, a Kínai Népi Bank megalapítása után, a bank új valutát, a renminbit (avagy zsenminpit) bocsátotta ki, ami “népi valutát” jelent, és a jüan lett ennek a fizetőeszköznek az alapegysége.

1955-ben új bankjegyeket és érméket vezettek be a gazdaság stabilizálása érdekében. Az 1980-as és 1990-es években Kína egy sor gazdasági reformot hajtott végre, és megnyitotta piacát a világ előtt, ami a jüan szerepének megerősödéséhez vezetett a nemzetközi színtéren. 1994-ben a kínai jüant leértékelték, és ezért az amerikai dollárhoz kötötték, ami segített stabilizálni a valutát és támogatta az exportot. 2005-ben Kína felhagyott a dollárhoz való kötöttséggel, és rugalmasabb árfolyamra tért át. 2015-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felvette a jüant a különleges lehívási jogok (SDR) valutakosarába, elismerve annak nemzetközi tartalékvalutaként betöltött szerepét.

A digitális jüan a Kínai Népbank által kibocsátott vadonatúj pénzforma. Ez a digitális valuta (más néven e-CNY vagy DCEP - Digital Currency Electronic Payment) része Kína azon törekvésének, hogy modernizálja pénzügyi rendszerét, és csökkentse a hagyományos banki rendszerektől és készpénztől való függőségét.

A digitális jüan elektronikus formában használható, és digitális pénztárcákon tárolható, a blokklánc technológia használata pedig biztosítja az összes tranzakció biztonságát és átláthatóságát. A decentralizált kriptovalutákkal, például a bitcoinnal ellentétben a digitális jüant egy központi bank ellenőrzi és bocsátja ki. A digitális jüant már több kínai nagyvárosban tesztelték, pozitív eredményekkel, és a tervek szerint az elkövetkező években széles körben el fog terjedni.

Megjelenése

A kínai jüant különböző címletekben bocsátják ki, többek között 1, 5, 10, 20, 50 és 100 jüan értékben, és valamennyi bankjegy fő azonos tervezési eleme Mao Ce-tung arcképe az előlapon. A bankjegyek hátoldalán olyan kiemelkedő kínai tájak és monumentális építészeti létesítmények képei láthatók, mint a Nyugati-tó, a Tajsan-hegy, a Jangce folyó, Kujlin tájképe és a tibeti Potala-palota.

A kínai jüan érméket 1, 2 és 5 fen, 1 és 5 csiao, valamint 1 jüan címletekben bocsátják ki. Kialakításuk szintén a hagyományos kínai szimbólumokat és díszítéseket tükrözi.

A bankjegyek és érmék tervezését folyamatosan fejlesztik a biztonság növelése és a hamisítás elleni védelem érdekében. A Kínai Népi Bank 2019-ben például frissített 50, 20, 10 és 1 jüanos bankjegyeket bocsátott ki, amelyek fejlettebb biztonsági jellemzőkkel rendelkeznek.

Bankjegyek

A kínai jüant különböző címletű bankjegyek képviselik, amelyek kialakításukban és biztonsági jellemzőikben különböznek egymástól. A főbb bankjegycímletek a következők: 1 jüan, 5 jüan, 10 jüan, 20 jüan, 50 jüan, 100 jüan.

Mindegyik bankjegy egyedi dizájnelemekkel rendelkezik (2015-2020-ban kibocsátott bankjegyek):

1 jüan

Az előlapon Mao Ce-tung portréja, a hátoldalon pedig a Hangcsou-i Nyugati-tó látványa szerepel.

5 jüan

Az előlapon Mao Ce-tung portréja, a hátoldalon pedig a Tajsan-hegyi táj panorámája látható.

10 jüan

Az első oldalán Mao Ce-tung portréja, a hátoldalon pedig a Jangce folyó képe látható.

20 jüan

Az előlapon Mao Ce-tung portréja, a hátoldalon pedig Kujlin tájképe található.

50 jüan

Az elülső oldalon Mao Ce-tung portréja, a hátoldalon pedig a lhászai Potala épületének látképe szerepel.

100 jüan

Az előlapon Mao Ce-tung portréja, a hátoldalon pedig a pekingi Nagy Népi Tanács csarnokának ábrázolása látható.

Érmék

Kínai jüan érmék is vannak forgalomban különböző címletekben: 1 fen, 2 fen, 5 fen, 1 csiao, 5 csiao, 1 jüan.

Mindegyik érme egyedi jellemzőkkel rendelkezik (2019-es tervezési érmék):

1 fen, 2 fen, 5 fen: alumíniumból készült, a kínai állami címer és a pénznem neve látható rajta.

1 csiao, 5 csiao: nikkelacélból készült, bazsarózsát ábrázol.

1 jüan: nikkel- és sárgarézötvözetből készült, krizantémot ábrázol.

A bankjegyek biztonsági elemei

A kínai bankjegyek több szintű védelemmel rendelkeznek:

• Vízjelek: valamennyi bankjegyen Mao Ce-tung arcképét ábrázoló vízjel található.
• Fémezett szál: a bankjegy szerkezetébe beágyazva a hamisítás megakadályozása érdekében.
• Holografikus elemek: a nagy címletű bankjegyeken (50 és 100 jüan) a további biztonság érdekében.
• UV-jelzések: normál fényben láthatatlanok, de ultraibolya fényben láthatóak.
• Dombornyomás: a könnyen tapintható, jól érezhető elemek további védelmet nyújtanak.

Érdekes tények a kínai jüanról

1. Kína volt az első ország a világon, amely bevezette a papírpénzt. Ez még a Szung-dinasztia idején, a 11. században történt. Ezt a papírpénzt „jiaozi”-nak nevezték, és ez lett a modern bankjegyek elődje.
2. A modern jüan 1948-as bevezetése óta a jüan történetében folyamatosan Mao Ce-tung portréja szerepel – manapság ez a kínai bankjegyek tervezésének egyik jellegzetessége lett.
3. A jüan azon öt valuta egyike, amely 2015-ben bekerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Különleges Lehívási Jogok (SDR) valutakosarába. Ez közvetlen elismerése annak, hogy az amerikai dollár, az euró, a font sterling és a japán jen mellett nemzetközi tartalékvalutaként fontos szerepet tölt be.
4. Az évek során a kínai bankjegyek címletei stabilak és változatlanok maradtak. A legmagasabb címletű bankjegy – a 100 jüan – 1948 óta létezik, ami egyenes tanúsága a kínai pénzügyi rendszer magas és rendíthetetlen stabilitásának.
5. Kína lett az első ország, amely hivatalosan is bevezetett egy nemzeti digitális valutát. A digitális jüan (e-CNY) kísérleti projektjei 2020-ban több kínai városban is beindultak, és a tervek szerint a közeljövőben teljes körűen kerül bevezetésre.
6. Kína világelső az elektronikus fizetések terén, és a legtöbb jüan-tranzakciót olyan mobilfizetési rendszereken keresztül bonyolítják le, mint az Alipay és a WeChat Pay.

A kínai jüan a világban

A kínai jüan (CNY) viszonylag stabil valuta, köszönhetően a Kínai Népi Bank szigorú ellenőrzésének. A kínai hatóságok aktívan szabályozzák a CNY árfolyamát, fenntartva és sikeresen biztosítva annak stabilitását. Ez segít csökkenteni az infláció különféle kockázatait, amely az elmúlt években viszonylag alacsony maradt Kínában. Az IMF szerint az infláció Kínában évi 2-3% között ingadozik, ami a gazdasági stabilitás jó mutatója.

A jüan egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi kereskedelemben, mivel Kína a világ legnagyobb áruexportőre, és számos nemzetközi tranzakciót a jüan segítségével bonyolítanak le. 2015-ban az jüan bekerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Különleges Lehívási Jogok (SDR) valutakosarába, ami közvetlen elismerése annak, hogy nemzetközi tartalékvalutaként is fontos szerepet tölt be. Ez viszont hozzájárul a jüan használatának növeléséhez a nemzetközi tranzakciókban, és megerősíti a kínai pénz pozícióját a globális piacon.

A jüan árfolyamát több tényező szabályozza, és az egyik legfontosabb ilyen tényező a Kínai Népi Bank politikája, amely naponta rögzített árfolyamot határoz meg az amerikai dollárhoz képest, és csak egy meghatározott sávon belül engedi meg az ingadozást.

Az egyéb tényezők közé tartoznak:

• Kína gazdasági mutatói: a GDP növekedése, az infláció, az export és az import befolyásolják a kínai valuta árfolyamát.
• Nemzetközi kereskedelem: a más országokkal folytatott kereskedelem volumene befolyásolhatja a jüan iránti keresletet.
• Befektetési áramlások: a Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések befolyásolhatják a jüan iránti keresletet és kínálatot.
• Geopolitikai események: a politikai stabilitás Kínában és a nemzetközi kapcsolatokban befolyásolhatja a jüanba vetett bizalmat és következésképpen az árfolyamát.
• Monetáris politika: A kamatlábak változásai és a Kínai Népi Bank által hozott egyéb monetáris intézkedések szintén hatással vannak a jüan árfolyamára.

A jüan árfolyama más valutákkal szemben

A jelenlegi állapot szerint 2025 áprilisában a kínai jüan árfolyama a világ főbb valutáival szemben a következő:

1. USA-dollár (USD): 1 USD ≈ 7.35 CNY
2. Euró (EUR): 1 EUR ≈ 8.10 CNY
3. Brit font sterling (GBP): 1 GBP ≈ 9.41 CNY
4. Forint (HUF): 50 HUF ≈ 1 CNY

Természetesen az árfolyamok a gazdasági feltételek, a politikai stabilitás és más, a devizapiacokat jelentősen befolyásoló tényezők függvényében ingadoznak, ezért az aktuális árfolyam kiderítéséhez a hivatalos forrásokban naponta frissített információkat kell felhasználni, például a következőket: Magyar Nemzeti Bank, Wise online platform vagy OTP Bank.

Kérdések/válaszok