A dán korona

A valuta története

Dániában a pénzhasználat évszázadok óta jelen van. Az ország szervezett pénzverése a tizedik századra nyúlik vissza.

A legkorábbi hivatalos dán érmék a karoling ezüstszabványon alapultak – ez egy olyan pénzrendszer, amelyet korábban Nagy Károly idején vezettek be Franciaországban, hogy felváltják a Római Birodalom aranyérméit. Ez az ezüstrendszer, amely filléreket, shillingeket és fontokat tartalmazott, később a brit font sterling alapjául szolgált.

Az első dán bankjegyeket 1713 és 1728 között bocsátották ki. A bankjegyeknek az érmékkel azonos címletűeknek kellett lenniük, de nem lehetett őket érmékre váltani. A dánok azonban nem bíztak a papírpénzben, ezért az átváltási árfolyamuk hamarosan mélyen az érmék névértéke alá süllyedt. A bankjegyeket 1728-ban ismét bevonták.

Sajnos sok más uralkodóhoz hasonlóan a dán királyok is gyakran leértékelték a valutájukat azáltal, hogy csökkentették az ezüst mennyiségét az érméikben, ami a nyilvánosság bizalmának elvesztéséhez vezetett. Ez szükségessé tette az időszakos monetáris reformokat és új pénznemek bevezetését. Az érmék használata ebben az időszakban a mennyiségük és súlyuk miatt egyre kényelmetlenebbé vált, ezért a papírbankjegyekre való áttérést egy új, forgalomban lévő fizetőeszköz bevezetése kísérte.

E reformok egyike volt a modern dán korona bevezetése 1873-ban.

Érdemes megjegyezni, hogy az évszázadok során a dán bankjegyek és érmék dizájnja gyakran változott, de mindig tükrözte az ország történelmi, kulturális és politikai eseményeit, és a nemzeti örökség fontos elemeit örökítette meg.

Dánia többször is megpróbálta aranyhoz kötni valutáját, de 1931-ben, az Egyesült Királysággal egy időben, elvetette ezt az ötletet. A második világháború idején a korona ideiglenesen a német birodalmi márkához volt kötve. A háború után a dán koronát a brit font sterlinghez, majd a modern korban az európai árfolyam-mechanizmus (ERM II) keretében az euróhoz kötötték.

Az elmúlt években Dánia fontolgatta az euróövezethez való csatlakozást, de a 2000-ben tartott népszavazáson a polgárok többsége az euró bevezetése ellen szavazott.

Ezért Dánia az Európai Uniós tagsága ellenére úgy döntött, hogy nem vált át az euróra, és megtartja saját nemzeti valutáját, a dán koronát, amely szuverenitását és gazdasági stabilitását hangsúlyozza.

Ma a Dán Nemzeti Bank (Danmarks Nationalbank) ellenőrzi a koronakibocsátást és szabályozza az árfolyamokat. A dán korona árfolyama az euróval szemben stabil, mivel az ország részt vesz az ERM II árfolyam-mechanizmusban, amely az ingadozásokat 2,25%-on belül tartja. Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy szoros kapcsolatot tartson fenn az európai piaccal, miközben fenntartja saját monetáris politikáját. 2016-ban a bank kiszervezte a bankjegyek nyomtatását, mivel Dániában egyre kevesebb a kereslet a fizikai érmék és bankjegyek iránt, ugyanis egyre több tranzakciót bonyolítanak le elektronikus úton.

A mai világban a dán korona versenyképes valuta. Az árfolyama más valutákkal szemben tükrözi Dánia szilárd gazdaságpolitikáját, ami vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára.

Megjelenése

A dán korona bankjegyeit 1945 óta többféle tematikus sorozatban bocsátották ki. Ezek mindegyike ma is elfogadott törvényes fizetőeszköz Dániában. A bankjegyek 50, 100, 200, 500 és 1000 koronás címletekben kaphatók. A modern érmék hat címletben kaphatók: 50 øre (fél korona), 1, 2, 5, 10 és 20 korona.

Ami a biztonságot illeti, a dán valutát mindig is magas szintű biztonság jellemezte. A 2009-es sorozatú bankjegyek fejlett védelmi tulajdonságokkal rendelkeznek, például vízjelekkel, hologramokkal és mikroszövegekkel, amelyek megnehezítik a hamisítást. A dán bankjegyek és érmék dizájnját úgy alakították ki, hogy a látássérültek számára is megkönnyítsék a használatukat.

Bankjegyek

• 50 dán korona – rajta a Sallingsund-híd és a Skarpsalling cserépedény van ábrázolva. Az 1978-ban megnyitott Sallingsund híd a Salling-félszigetet köti össze a Limfjordban lévő Mors-szigettel. Ez az építészeti létesítmény a dán mérnökök modern vívmányait szimbolizálja. A Skarpsallingi fazék egy cserépedény, amelyet a jütlandi Himmerlandban, egy kősírkamrában találtak 1891-ben. Az i. e. 3200 körüli időből származik, és a kőkorszaki kerámiaművészet egyik legszebb példája Dániában.

• 100 dán korona – a Régi Kis-Bælt hidat és a Hindsgavl-tőrt ábrázolja. Az 1935-ben megnyitott Régi híd Jütlandot köti össze Funen szigetével, és a dániai közlekedési infrastruktúra fontosságát szimbolizálja. A Hindsgavl-tőrt 1867-ben fedezték fel Fænø szigetén, a Hindsgavl-félsziget közelében, a Kis-Bæltben. A lelet a késő kőkorszakból (i. e. 1900-1700) származik, és a kor legmagasabb szintű kovakőműves mesterségének példája.

• 200 dán korona – a Knippelsbro-híd és a Langstrupi övlemez ábrázolásával. A Knippelsbro egy híd Koppenhágában, amely összeköti Slotsholmen és Kristianshavn városrészeket. Az Észak-Zélandon talált Langstrupi övlemez egy nagyméretű bronz díszítés, amely i. e. 1400 körülről származik. A nők akkori magas státuszának jelképeként szolgált.

• 500 dán korona – az Alexandrina királynő hídját és egy bronz kancsót ábrázol Keldbyből. Ezt a hidat Mønbruen hídként is ismerik. A keldbyi bronz kancsót Møn szigetén 1826 előtti régészeti ásatások során találták. A lelet i. e. 300 körül készülhetett.

• 1 000 dán korona – a Nagy-Bælt hidat és a trundholmi napszekér műtárgyat ábrázolja. A nemzetközi vizeken átívelő híd a világ egyik leghosszabb függőhídja, 254 méter magas pilonjai pedig Dánia legmagasabb pontjai közé tartoznak. Az 1902-ben Nyugat-Zélandon, a Trundholm melletti mocsárvidéken felfedezett Napszekér a bronzkor (i. e. 1400 körül) egyik legértékesebb régészeti lelete, amely a Napot az égen keresztül húzó isteni ló eszméjét szimbolizálja.

Érmék

A jelenleg forgalomban lévő dán érméket 1989 és 1993 között fokozatosan vezették be.

• 50 øre – az érme előlapján V. Keresztély király koronája látható, amely 1671 óta Dánia hivatalos királyi koronája. A hátlapon az érme névértéke látható. Az érmék különlegessége a szív alakú pénzverdejel, amely a Koppenhágában található Dán Királyi Pénzverde védjegye.

• 1 korona – az előlapon a dán királynő monogramja látható három koronával összefonódva. A három korona Dánia hosszú pénzverési hagyományának része, és a történelmi örökséget szimbolizálja. A hátlapot régészeti eredetű, őskori leletek által ihletett díszítés ékesíti.

• 2 korona – az előlapon a dán királynő monogramja három koronával kombinálva. Az előlap kialakítása megegyezik az 1 koronás érmével.

• 5 korona – az előlapot a dán királynő monogramja díszíti, amely három koronával van egyesítve. A hátlapon szintén régészeti ihletésű minta látható, hasonlóan az 1 és 2 koronás érmékhez.

• 10 és 20 korona – 2023 májusában bevezetésre kerültek az érmék, amelyek előlapján Margrethe királynő új arcképe látható. A hátlapon három oroszlán és kilenc szív látható, amelyeket egy kör vesz körül, tetején a koronával.

A dán korona a világban

A dán korona igen erős pozíciót tölt be a globális monetáris rendszerben, mivel stabilitása és megbízhatósága miatt fontos pénznem a nemzetközi pénzügyi tranzakciókban. A korona egyik legfontosabb jellemzője, hogy az európai árfolyam-mechanizmus (ERM II) révén az euróhoz van kötve, ami rögzített, de rugalmas árfolyamot biztosít. Ennek eredményeként a korona továbbra is népszerű a beruházások és a nemzetközi fizetések, különösen az országok közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem terén. 

A korona árfolyamát befolyásoló tényezők:

• Belföldi gazdasági mutatók: a GDP-érték, az infláció, a munkanélküliség és egyéb makrogazdasági mutatók, amelyek jelentős hatással vannak a dán valuta értékére.
• Külső tényezők: a nyersanyagárak, a nemzetközi gazdasági válságok vagy az országok közötti megállapodások befolyásolhatják a dán korona árfolyamát más valutákkal szemben.
• Nemzetközi megállapodások: A kereskedelmi megállapodások, az EU-tagság és az euróövezethez fűződő különleges kapcsolatok mind hatással vannak a koronára.

A Dán Nemzeti Bank döntő szerepet játszik a korona stabilitásának fenntartásában. Fontos eszközök a következők:

• Kamatlábak: A kamatlábakat az infláció kordában tartása és a nemzeti valuta erősítése érdekében szabályozzák.
• Devizapiaci beavatkozások: ha a korona/euró árfolyam egy meghatározott sávon kívül esik, a központi bank a korona vételével vagy eladásával avatkozhat közbe.
• Inflációkezelés: A stabil inflációs ráta segít fenntartani a valutába vetett bizalmat.

Valutaváltás turisták számára

A Dániába utazóknak érdemes figyelembe venniük az átváltási árfolyamot. A dán korona és a magyar forint közötti árfolyam a gazdasági viszonyoktól függően jelentősen változhat, ezért a pénzváltási tranzakciókat érdemes körültekintően végrehajtani.

Dániában több helyen is lehet pénzt váltani:

1. A bankok a legbiztonságosabb megoldás. A bankok általában hétfőtől péntekig, 9:00 és 16:00 között tartanak nyitva. Egyes nagyobb bankok fiókjai hosszabb nyitvatartási idővel is rendelkezhetnek. A bankokban történő pénzváltáshoz szükség lehet az útlevélre.
2. Repülőterek – a nemzetközi repülőtereken, például a koppenhágai repülőtéren is találhatók pénzváltó egységek. Itt a külföldi valutát DKK-ra válthatja, bár az árfolyam a kezelési díjak miatt kedvezőtlenebb lehet.
3. Pénzváltók – a nagyvárosokban vannak speciális pénzváltók (például Forex vagy X-change), ahol különböző valutákat lehet váltani. Ez egy kényelmes lehetőség, de néha az árfolyamok kevésbé kedvezőek, mint a bankokban.
4. Bankomatok – Dániában a legtöbb bankautomata lehetővé teszi, hogy a külföldi kártyákról dán koronában vehessen fel pénzt. Az ATM-ek az ország egész területén találhatók, beleértve a turisztikai célpontokat és a nagyobb városokat is.

Mielőtt elutazik, érdemes tájékozódnia bankjánál a külföldi pénzfelvétel díjainak feltételeiről, hogy a legjobb megoldást válassza.

A dán korona árfolyama más valutákhoz képest

A dán korona 2024. október 23-i árfolyama a világ főbb valutáival szemben a következő volt:

• 1 DKK = 53,75 HUF.
• 1 DKK = 0,13 EUR, azaz 1 EUR = 7,459 DKK (stabil árfolyam az euróhoz kötve).
• 1 DKK = 0,145 USD, azaz 1 USD = 6,913 DKK.

Fontos megjegyezni, hogy az árfolyamok ingadozhatnak, ezért érdemes figyelni a legfrissebb információkat, amelyek könnyen ellenőrizhetők a hivatalos honlapokon, például a Magyar Nemzeti Banknál - https://www.mnb.hu/arfolyamok.