Magyar Nemzeti Bank

A bankok minden ország fontos strukturális elemei, amelyek segítenek rendszerezni az ország gazdaságát, pénzforgalmát és pénzértékét. Ez a helyzet a Magyar Nemzeti Bank esetében is, amelyről az alábbiakban lesz majd szó.

Azért különösen fontos az ország számára, mert ez a központi bank, azaz az alapvető műveleteket és szabályozási tevékenységet végző bank.

Történelme 

Az első világháborút befejező trianoni békeszerződés 189. cikke Magyarország és Ausztria számára előírta, hogy az Osztrák-Magyar bank felszámolási műveleteit a szerződés aláírása után azonnal – azaz másnap – meg kell kezdeni. Magyarország 1921. augusztus 1-jén eleget tett e rendelkezéseknek a Magyar Királyi Állami Jegyintézet létrehozásával.

1922 nyarára az ország gazdasága olyan állapotba került, hogy újjászervezésre volt szükség, ezért a Nemzetek Szövetsége csak azzal a feltétellel nyújtott támogatást, hogy Magyarország új központi bankot fog létrehozni.

Magyarország független központi bankja, a Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-én alakult meg részvénytársaságként. Első elnöke Dr. Popovics Sándor volt.

A központi bank az első világháború után, 1924-ben a Nemzetek Szövetségétől kapott kölcsönökkel stabilizálta a túlértékelt koronát, majd 1926-ban új valutát, a pengőt bocsátotta ki. Átvette az állam számlavezetés és az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, a váltódiszkontálás elveivel és gyakorlatával a bankszervezet irányította az ország hiteléletét és befolyásolta a bankrendszer működését.

Az új Nemzeti bank volt felelős a devizagazdálkodás felügyeletéért is. Az 1930-as alapítása óta a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) részvényese és aktív tagja lett.

Az 1929 őszén kitört nagy gazdasági világválság okozta pénzügyi válság 1931 júliusában érte el Magyarországot. Ettől kezdve egészen 2001-ig a Magyar Nemzeti Bank volt a rögzített valutagazdálkodás megvalósítója, az e területen hatósági kötelezettségeket ellátó, gazdaságpolitikai feladat- és hatáskörrel rendelkező központi bank.

A második világháború alatt a központi bank erőfeszítései ellenére a nemzeti valuta, a pengő inflációja erőteljesen elhatalmasodott. A háború befejezése után a pengő devalvációja a világtörténelem legnagyobb valutaleértékelődését eredményezte.

A háború utáni időszakban stabilizálódott a helyzet, és bevezették az új valutát, a forintot. Miután 1947 végén államosították a főbb magyar tulajdonú bankok részvényeit, beleértve a jegybankot is, a bankrendszer rövid idő alatt jelentősen átalakult. A kereskedelmi bankokat és takarékpénztárakat megszüntették, és a többi szocialista országhoz hasonló egyszintű bankrendszert alakítottak ki. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki feladatok mellett kereskedelmi banki feladatokat is teljesít. Mint államosított központi bank, irányítása a kormány ellenőrzése alá került.

1987. január 1-jén Magyarország újra bevezette a kétszintű bankrendszert. Néhány kivételtől eltekintve az újonnan létrehozott kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata és ügyfélköre a Magyar Nemzeti Banktól átkerült az új pénzintézetekhez. Az 1991 októberében elfogadott – és később többször is módosított – Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény helyreállította a jegybank függetlenségét és újrafogalmazta feladatait.

A jelenlegi monetáris politikai keretet 2001-től kezdődően több szakaszban alakították ki. Az árfolyamrendszer a sávos árfolyamrendszerek közé tartozik, ahol a lebegő árfolyamsáv többször változott, és jelenleg ez ±15%-os.

Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan bevezették az inflációs célkövetési rendszert, amelynek keretében a központi bank a jövőbeni inflációs előrejelzések függvényében alacsony és stabil infláció biztosítása érdekében módosítja monetáris politikáját. Mindezek mellett a központi bankról szóló törvény módosítása, amely szintén összhangban van az uniós elvárásokkal, kiegészítette a központi bank pénzügyi, személyi és tevékenységi függetlenségét.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával az MNB csatlakozott a Központi Bankok Európai Rendszeréhez (KBER).

Szerkezet és irányítás

Természetesen a Magyar Nemzeti Bank saját szervezeti struktúrával rendelkezik, amely a Monetáris Tanácsból és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsból áll.

1. Monetáris Tanács. A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank legfőbb irányító testülete. A Tanács szükség szerint bármikor összehívható, de legalább havonta egyszer ülésezik, tagjai a jegybank elnöke, 1-3 (jelenleg kettő) alelnök és egyéb külső tagok.

   A Monetáris Tanács legfontosabb feladata a központi bank irányadó kamatlábának meghatározása, amelynek fő célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

   A Tanács külső tagjainak száma jelenleg kilenc, és a tagok hivatali idejének lejártával fokozatosan legfeljebb négyre csökken.

   A Monetáris Tanács tagjainak megbízatása hat évre szól, és a köztársasági elnök nevezi ki őket. A tagok a megbízatásuk lejártát követő három évig nem nevezhetők ki újra.

2. Pénzügyi Stabilitási Tanács. A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2013 októbere óta az MNB szerveként átvette a megszűnt pénzügyi intézmények állami felügyeletének egyes hatásköreit. A Pénzügyi Stabilitási Tanács 3-10 tagból álló testület. Tevékenységének stratégiai kereteit a Monetáris Tanács határozza meg. Rendszeresen beszámol a Monetáris Tanácsnak.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács fő célkitűzései:

• a pénzügyi közvetítés stabilitásának biztosítása a rendszer és a pénzügyi piacok figyelemmel kísérése révén;
• valamint a pénzügyi közvetítési rendszer kockázati tényezőinek értékelése;
• az intézmény- vagy terméktípus kockázatainak elemzése;
• a nemzetközi és európai piacok fejlődésének, a változásokkal járó kockázatoknak a nyomon követése, a megelőző intézkedésekre vonatkozó döntések meghozatala;
• a prioritást élvező fejlesztési területek meghatározása;
• az európai felügyeletek által kiadott ajánlások és határozatok megtárgyalása, beleértve a nemzeti felügyeleteknek címzett, az európai pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető súlyos veszély esetén egyedi intézkedéseket előíró határozatok meghozatalát.

Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank vezetősége a következő:

• Az igazgatóság elnöke – Dr. Matolcsy György;
• Elnökhelyettesek – Dr. Patai Mihály, Dr. Kandrács Csaba, Virág Barnabás; Dr. Gottfried Péterrel, Dr. Kardkovács Kolossal, Dr. Buza Évával, Kovács Zoltánnal és Pleschinger Gyulával együtt ők alkotják a Monetáris Tanácsot.
• A főigazgató – Dr. Fömötor Barna;

A felügyelőbizottságot a következők képviselik:

• Elnök – Dr. Papcsák Ferenc;
• Tagok – Madarász László, Dr. Szényeyi Gábor András, Dr. Nyikos László, Banai Péter Benő, Asztalos Viktor József.

Az MNB elnökének megválasztása

A jegybank vezetője a testület elnöke. Mivel az MNB állami tulajdonban van, az MNB elnökének megválasztására a miniszterelnök tesz javaslatot, aki a köztársasági elnöknek nyújtja be jelöltjét.

Az MNB elnökének hivatali ideje hat év. Ugyanaz a személy legfeljebb kétszer töltheti be az elnöki tisztségét.

Az MNB elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök meneszti. A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezéséről és felmentéséről szóló határozatához a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. A rendeletek kiadása kivételével a Monetáris Tanács elnökének távollétében az MNB elnökeként a Tanács elnökhelyettese látja el az elnök teendőit.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökei:

1949. augusztus 30. és 1956. április 17. között nem neveztek ki MNB-elnököt.

Funkciók és célkitűzések

Az MNB fő célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel összhangban, a fő irányvonal veszélyeztetése nélkül intézkedik.

Az MNB feladatai:

• a monetáris politika megvalósítása;
• bankjegyek és forintérmék kibocsátása;
• az ország hivatalos deviza- és aranytartalékainak kezelése;
• az árfolyam-politikával és a devizatartalékok kezelésével kapcsolatos devizaügyletek lebonyolítása;
• a pénzforgalom zavartalanságát biztosító belső fizetési és értékpapír-elszámolási rendszer kialakítása és fenntartása;
• a pénzforgalom szabályozása;
• a pénzügyi rendszer stabil működésének felügyelete;
• statisztikai adatok gyűjtése és benyújtása az EU-nak;
• a bankok és hitelintézetek számláinak vezetése;
• valamint a hitelezés és a betétgyűjtés.

Nemzetközi együttműködés

A Magyar Nemzeti Bank kiemelt figyelmet fordít nemzetközi kapcsolataira és a nemzetközi gazdasági intézmények és pénzügyi szervezetek (EKB, Európai Bizottság, IMF, OECD, BIS, EBRD stb.) szakmai fórumain való részvételére is. Az MNB számára nem csak a nyugati, hanem a keleti kapcsolatok is prioritást élveznek. Ezért az MNB munkáját elsősorban az EU-tagságból eredő kötelezettségek magas szakmai színvonalon történő teljesítése határozza meg, ugyanakkor az USA-val és Ázsiával fenntartott kapcsolatok erősítésére is különös hangsúlyt fektet.

A nemzetközi együttműködés lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank megerősítse pozícióját a világpiaci színtereken, valamint szoros és magas színvonalú kapcsolatokat építsen ki a nemzetközi bankok képviselőivel.

Szolgáltatások

A Magyar Nemzeti Bank számos szolgáltatást nyújt a magyar lakosság számára. Tevékenységei közé tartoznak a hatósági közbeszerzésekkel és a hitelnyújtással kapcsolatos eljárások. Az állampolgároknak nem csak pénzfelvételt vagy -megőrzést kínál, hanem a forgalomból kivont bankjegyek átváltását, a sérült bankjegyek cseréjét, valamint a hamisgyanús fizetőeszközök vizsgálatát is.

Lehetőség van “zöld befektetésekre” is, azaz a környezetileg fenntartható vállalatok támogatásába történő befektetésekre.

A nemzetközi elszámolásokat a bank különösen szorosan figyelemmel kíséri – elsősorban olyan időszakokban, amikor az árfolyam ingadozik. A bank számára fontos, hogy átlátható és tisztességes monetáris politikát folytasson, mivel tagja a KBER-nek, így minden fontos ügyletről közvetlenül az EU-nak kell jelentést tennie.

Az MNB lakáshitel-programja is nagyon kedvező. Az önálló életet megkezdő fiatalok általában kevés készpénz megtakarítással rendelkeznek. A Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy támogatja őket, ezért lecsökkentette az előlegfizetési követelményeket. Ez nagy plusz, mert a legtöbb bank a saját érdekei szerint jár el, megfeledkezve az ügyfelek igényeiről.

MNB Zöld program

A hosszú távú gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés ma már nem választható el egymástól. A Magyar Nemzeti Bank ezért elkötelezett és proaktív módon támogatja a környezeti fenntarthatóságot. Az MNB egyrészt saját környezeti lábnyomának csökkentésére törekszik, másrészt 2019-ben elindította Zöld Programját, amelynek keretében a hazai pénzintézetek számára kedvező szabályozási környezetet igyekszik biztosítani a fenntartható működés elősegítéséhez és a környezetbarát termékek bevezetéséhez.

A jegybank másik fontos feladata a pénzügyi ismeretek terjesztésének kibővítése az ország lakossága körében, valamint a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának elősegítése, és a figyelem felhívása arra, hogy a tudatos pénzügyi gazdálkodás a környezetvédelem szolgálatába is állítható.

Ez az elkötelezettség vezetett egy új, a “Pénzügyi Navigátor” tartalmához kapcsolódó “Családi Zöld Pénzügyek” program létrehozásához, amelynek célja, hogy a jövőben folyamatosan hasznos, gyakorlatias segítséget nyújtson az egyes személyeknek és családoknak abban, hogy mindennapi szokásaik megváltoztatásával hogyan csökkenthetik a környezetre gyakorolt hatást és a családjukra nehezedő többletköltségeket.

A “Családi Zöld Pénzügyek” program alapvető elmélete az, hogy a környezeti lábnyomunk csökkentésének megvan a maga nyeresége. A tudatos fogyasztói döntések, a hosszú távú és multidimenziós gondolkodás, a környezetbarát életmód a bank szempontjából egyrészt a pénztárcánkra, másrészt a környezetünkre is jótékony hatással van.

Ugyanilyen fontos célja a programnak, hogy a magánszemélyek és a háztartások tudatában legyenek annak, hogy befektetéseiken keresztül közvetve finanszírozhatják a fenntartható fejlődést szolgáló beruházásokat, és igénybe tudják venni a “zöld termékek” egyre bővülő kínálatát. Így a program résztvevői fogyasztási és befektetési döntéseikkel nap mint nap hozzájárulhatnak a hosszú távú fenntarthatósághoz és a jövő generációk jobb életminőségéhez.

Számlavezetés

Az MNB-nél számlával rendelkező intézmények két csoportra oszthatók aszerint, hogy a jegybank az MNB-törvény 159. cikke szerinti törvényi kötelezettség vagy jog alapján vezeti-e a számlát és nyújtja-e a kapcsolódó szolgáltatásokat:

• Az MNB-törvény (145. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján) és jogszabály értelmében az MNB-nél számlát vezetni köteles intézmények számlacsoportja jelenleg a Magyar Államkincstár által vezetett egységes kincstári bankszámlát és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság bankszámláját is foglalja magában;
• Olyan intézmények, amelyek számára számlavezetési szolgáltatást biztosítanak, és az MNB-törvény 159. cikkével összhangban bankszámlaszerződés alapján nyújtható.

Természetesen a bank biztonsági szolgálata kérheti az Ön számláinak moderálását, hogy megakadályozza az információk kiszivárgását vagy más jogellenes cselekményeket.

A regisztrációhoz rendelkeznie kell az engedélyezéshez szükséges valamennyi, a személyazonosságát igazoló dokumentummal.

Az MNB mobilalkalmazás

A Magyar Nemzeti Bank természetesen gondoskodott ügyfeleiről azzal, hogy elérhetővé tette az internetes bankolást. Az MNB mobilalkalmazás letölthető a Google Play Marketben és az App Store-ban.

Milyen előnyei vannak az alkalmazásnak?

• Azonnali valós idejű hozzáférés a számlaegyenlegekhez;
• A legutóbbi tranzakciók előzményeinek megtekintése;
• Betéti csekkek kezelése;
• Átutalás az MNB számlái között;
• Lehetőség az ütemezett kifizetések megtekintésére, módosítására és törlésére;
• Fiók vagy ATM keresése egy adott cím vagy aktuális tartózkodási hely alapján.

A bank mobil betéti szolgáltatást, az MNB Smart-kártya segítségével történő bankkártya-követést, továbbá mobil pénztárcát és mobil banki ügyintézést is kínál.

Meg kell jegyeznünk, hogy az MNB nagy figyelmet fordít az online bankolás biztonságára, ezért folyamatosan dolgozik a védelmi követelmények javításán.

OTP Bank: Összehasonlítás az MNB-vel

Elérhetőségek

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina körút 55.

Banki telefonszám: +36 (1) 428 2600.

Ügyfélszolgálati telefonszám: +36 (80) 203 776.

Fax: +36 (1) 429 8000.

E-mail: [email protected]

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest.