Szeged

Elképesztően szép hazánk minden városában van valami, amivel nem csak a hazai, hanem a más országokból érkező turistákat is lenyűgözheti. Magyarország történelme érdekes és gazdag, így a városaiban való utazás mindig kalandokkal és benyomásokkal teli pillanatokká válik.

Szeged megyei jogú magyar város, Magyarország harmadik legnépesebb városa és az Alföld legnagyobb települése. A város az ország egyik legjobb egyeteméről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Szegedi Szabadtéri Játékokról – azaz a szabadtéri színházáról ismert – amely Közép-Európa legjelentősebb nyári színházi fesztiváljának ad otthont. Ráadásul az európai színházi fesztiválok között egyedülálló műfaji sokszínűséggel rendelkezik, hiszen az opera, az operett, a musical, a próza és a szimfonikus zene rajongói is megtalálhatják kedvenceiket a programjai között.

Történelme

Szeged történelme valójában nagyon érdekes és tele van nehéz, sőt néha kritikus pillanatokkal, valamint a növekedés és fejlődés időszakaival.

A város meglehetősen hosszú múltra tekint vissza: ismeretes, hogy területe már a neolit korszak óta, körülbelül i. e. 6 évezred óta lakott. Meglepő módon Szegedet a rómaiak alapították Partiscum néven. A római korban a város fontos kereskedelmi jelentőségre tett szert: a Dacia és Pannónia provinciák közötti útvonal egyik fontos pontja volt, ahonnan sót, aranyat és fát szállítottak. Ezek a Szegeden áthaladó vízi és szárazföldi útvonalak ma is használatban vannak.

A X. században az egykori római területeken a magyarok telepedtek le. Letelepedésüket elsősorban a változatos, legeltetésre, vízi élőlények életéhez és hajóközlekedésre alkalmas táj összetétele segítette elő. Szegedet (Ciggedint) először egy 1183-ban kelt dokumentum említi, mint a magyar sószállítás központját. Szeged virágzó településsé vált.

Miután Szeged 1241-ben, az első mongol invázió során leégett, újjáépítették és várral erősítették meg. A 13. században Szeged kereskedelmi központtá fejlődött, elsősorban a sótermelésnek köszönhetően. Béla király 1247-ben a várost saját tulajdonának nyilvánította. Ekkor kapta meg Szeged a Buda és Székesfehérvár kiváltságait.

Nagy Lajos király uralkodása alatt Szeged a régió legfontosabb városává vált, 1498-ban pedig szabad királyi városi rangot kapta meg.

A várost ismét megpróbáltatások sorozata sújtotta, amikor 1526-ban a törökök kifosztották és felgyújtották az újjáépített és megerősített Szegedet. A 143 évig tartó török uralom 1686-ban ért véget, amikor osztrák császári csapatok visszafoglalták a várost és a várat.

Szeged 1715-ben nyerte vissza a szabad királyi város státuszát. 1719. május 21-én kapta meg címerét, és a város napját mindmáig május 21-én ünneplik.

Az 1879-es árvíz Szeged történetének és a modern várostérkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb jelentőségű eseménye. Az épületek nagy része tönkrement, és a mai Szeged javarészt az árvíz után épült, a régi épületek helyére pedig szebb és korszerűbb épületek kerültek. A nagyjából 6000 épületből mindössze 300 élte túl az árvizet.

A város megmentése és újjáépítése nagy nemzetközi támogatással zajlik, és gyökeresen újratervezték és megváltoztatták. Ez magyarázza a város utcaszerkezetét a körútjaival és körutcáival. A városban ma is létező körgyűrűs útvonalakat olyan városokról nevezték el, amelyek nem voltak közömbösek a magyarok szenvedése iránt, és aktívan segítettek az újjáépítésben.

Szeged kifinomult, eklektikus városképével, belvárosi palotáival, tágas parkjaival és tereivel egy modern európai város jellegét hordozza. Az árvíz után a szegediek fogadalmat tettek, hogy ha városuk újjáépül, akkor egy nagy templomot építenek. Egy évvel a pusztító árvíz után, 1880-ban elhatározták, hogy megvalósítják a templomépítés szándékát.

Egészen 1914-ben tették le az alapkövet, és 1930-ban fejeződött be a szegedi templom – hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház – építése. Ez Magyarország negyedik legnagyobb temploma és az egyetlen 20. században épült magyarországi székesegyház.

A második világháború után, amely ismét rombolást hozott Szeged városára, főként hidak pusztultak el, a település a háború után újra fejlődésnek indult.

Az 1960-as években sok új lakás épült, és az élelmiszeripar (szalámigyártás, paprikafeldolgozás, konzervipar) lett Szeged legfontosabb iparága. A város 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben a könnyű- és élelmiszeriparban betöltött szerepe megerősödött, és ma is az ország egyik élelmiszeripari központja.

Szeged ma Magyarország egyik gazdasági, kulturális és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem az ország egyik legjobb egyeteme. A szegedi rendezvények, például a Szegedi Szabadtéri Játékok minden évben sok látogatót vonzanak. A szabadtéri fesztivál, a nemzetközi vásárok, kiállítások és sportesemények mellett Szeged a gasztronómiájáról is jól ismert.

Mit érdemes meglátogatni?

Természetesen egy ilyen nagy múltú és érdekes városról beszélve lehetetlen nem meglátogatni minden olyan történelmi emlékművet, amely a szabadságszerető Szeged szellemiségét magában hordozza.

És íme, amit mindenképpen meg kell látogatnia, ha Szegedre érkezik:

• Móra Ferenc Múzeum. Szegeden, a Tisza-part és a Városhíd kereszteződésénél található múzeum. Miért érdekes a turisták számára? A szezonális kiállítások mellett régészeti, néprajzi, történelmi és tudományos kutatásokat is végeznek itt, így a város életéről is megtudhatunk sok érdekességet. A múzeumot 1883-ban alapították, és a neoklasszicista épületet pedig 1896-ban nyitották meg. Az intézményt 1950-ben nevezték át az egykori igazgató, Móra Ferenc tiszteletére.

• Szegedi székesegyház. Mint már említettük, ez Magyarország negyedik legnagyobb temploma. Európa legnagyobb orgonájával is rendelkezik, amely 9740 síppal van felszerelve. A templom belsejét számos freskó díszíti, amelyek a szakrális elemeket a magyar hagyományokkal összekapcsolva jelenítik meg. Az oltár mögött egy freskó a magyar koronát viselő Madonnát ábrázolja, míg a felette lévő freskó Szűz Máriát ábrázolja hagyományos magyar viseletben. A szegedi székesegyház téglából épült, és a neoromán stílust képviseli. Két 91 méter magas tornya van, közöttük 54 méter átmérőjű kupolával. A nagyméretű orgonák mellett ez a templom öt haranggal is rendelkezik. A templom építése 1914-ben kezdődött, de az első világháború kitörése miatt félbeszakadt. A székesegyház végül 1930-ban készült el. Az elpusztult középkori Szent Demeter-templom telkén állították fel. Az eredeti épület maradványa a székesegyház előtt álló torony. Ez egy egyedülálló, spiritualitással teli hely, és sok hívő számára, aki meglátogatja, erőforrást jelent.

• Erzsébet-liget. Szeged legnagyobb, mintegy 15 hektáros parkja Újszegeden, a Belvárosi híd vonalán található. 1858-ban egy császári tiszt, báró Reitzenstein Vilmos, az olasz vándorzászlóalj ezredese katonáival együtt átalakította a mai liget helyén elterülő ősvadont. Itt egy látványos barokk kertet hoztak létre, amelynek tengelyét ma óriási platánok szegélyezik, a füves pázsitot pedig évszázados hársfák, tölgyek és juharfák árnyékolják. Van itt egy szabadtéri gyermekjátszótér és több egyetemi sportpálya is. A park végén, a híd felőli oldalon található a Szent Erzsébet templom, szökőkúttal díszített pihenőterülettel. A 2019-ben befejeződött Erzsébet-liget rekonstrukciójának köszönhetően új kikapcsolódási lehetőségek állnak majd a szegedi lakosok és az idelátogatók rendelkezésére. A sport szerelmesei szabadtéri edzőtermeket, sportpályákat és modern futópályát egyaránt használhatnak. A Liget a majálisok és gasztronómiai fesztiválok rendezvényhelyszíne is lett.

• Szegedi Nemzeti Színház. A színházat 1883-ban építtette Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építésziroda eklektikus neobarokk stílusban. A Szegedi Nemzeti Színház mindig is széles műfaji repertoárral rendelkezett, prózai darabokat, tragédiákat, vígjátékokat, operákat, operetteket, később musicaleket és baletteket is játszott. A Szegedi Nemzeti Színházban sok híres színész játszott és játszik ma is. Az 1910-es években Fedák Sári, Rátkai Márton és Hegedüs Gyula is lépett itt fel, a tanácsköztársaság éveiben pedig Juhász Gyula vezette a színházat. Az opera műfajában is jeleskedtek kiemelkedő tehetségek: Pataky Kálmán, Simándy József, Komlóssy Erzsébet és Gregor József. A színház zenekarának egyik leghíresebb karmestere Vaszy Viktor volt.

Rendezvények és fesztiválok

Magyarországon számos különböző fesztivál zajlik, és mindegyik nagyon vonzó mind az ország lakosai, mind a külföldi turisták számára, akik gyakran új benyomásokra és érzelmekre vágynak. Ez alól Szeged sem kivétel, hiszen két olyan érdekes fesztivállal rendelkezik, amelyek mindig sok embert vonzanak, és pozitív élményeket nyújtanak. A Szegedi Szabadtéri Játékokról és a Paprikafesztiválról beszélünk. Az alábbiakban természetesen elmondjuk, hogy mik ezek a fesztiválok és miért érdemes legalább egyszer az életben ellátogatni rájuk.

A Szegedi Szabadtéri Játékok

Már több mint hetven éve rendezik meg. Az ötletet először 1926-ban a Szegeden élő költő, Juhász Gyula vetette fel. Az elképzelést a kulturális és politikai elit képviselői azonnal elfogadták és felkarolták. Az első szabadtéri színházi előadást, a Magyar passiot 1931-ben mutatták be. Ettől kezdve egészen a II. világháború kitöréséig a fesztivál a város fő nyári attrakciója volt. A háború azonban 20 évre bezárásra kényszerítette a színházi rendezvényt.

A sikertörténet 1959. július 25-én folytatódott. Ezen az estén Hunyadi László dallamai jelentették a Szegedi Szabadtéri Játékok második, azóta is tartó szakaszának kezdetét. A fesztivál számára 1994-ben új nézőteret építettek. Az egész évben a teret elfoglaló lelátót egy 4000 néző befogadására alkalmas mobil nézőtér váltotta fel, amelyet a fesztiválszezon után el lehetett távolítani.

A csarnok szektorait az 1879-es nagy tiszai árvíz idején Szegedet segítő európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), valamint Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Párma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. Az "új korszak" több mint 40 éve alatt több mint 3 millió ember látott 142 műalkotást, amelyeket összesen 657 alkalommal adtak elő. A Szegedi Szabadtéri Játékok újraindulásának 25. évfordulóján a rendezvény elnyerte az "ország legnagyobb szabadtéri színháza" címet, amelyet a mai napig megtartotta. Ez a fesztivál minden évben érdekes előadásokra – musicalekre, színdarabokra és szimfonikus zenekari koncertekre – invitálja a nézőket. Érdemes meglátogatni, hogy megtapasztalja a művészet hihetetlen hangulatát.

Paprikafesztivál

Szeged mindig is az egyik legnagyobb paprikatermelő központként volt ismert. Így nem meglepő, hogy a város még egy fesztivált is szentel ennek a pikáns, ízletes zöldségnek. A rendezvény a paprika és a szegedi gasztronómiai hagyományok ünnepe, amelynek során bemutatják a szegedi paprikatermesztő települést, sok finom étel készül, a gyerekeket különféle érdekességek és játszótér szórakoztatják, a felnőtteket pedig kiállítások és koncertek várják. A fesztivált ősszel rendezik meg.

Kiemelkedő személyiségek

Szegednek van mire büszkének lennie. Ezek az emberek jelentősen hozzájárultak a város fejlődéséhez, és nem csak magukat, hanem Szegedet is híressé tették.

• Móra Ferenc. Magyar költő és múzeumi szakértő. Annak idején sokat tett a város kulturális fejlődéséért, igazgatója volt a később a tiszteletére elnevezett múzeumnak, ahol ma is megvan az az irodahelység, ahol a híres magyar dolgozott. A múzeum látogatói megérinthetik Móra Ferenc világának részleteit, és átérezhetik az intelligencia és a kifinomultság légkörét.
• Szent-Györgyi Albert. Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a Magyar, a Szovjet és az Amerikai Tudományos Akadémiának tagja, 1945 és 1947 között a Nemzetgyűlés tagja volt. Fő művei a vitaminok kémiájával, a sejtben lejátszódó oxidációs folyamatok vizsgálatával és az izomösszehúzódás mechanizmusaival foglalkoznak.
• József Attila. Magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb és legeredetibb alakja. A szegedi egyetem hallgatója volt, de forradalmi tevékenysége miatt kiutasították.
• Dugonics András. A magyar matematikai szaknyelv megteremtője. Dugonics aktívan szorgalmazta a tiszta magyar szavak használatát a matematikai tudományban, amelyeket a magyar tudósok ma is használnak: bizonyítani, csonka, egyenlet, gömb, gyök, háromszög, henger, jegyzet, sugár, húr, szelet, szög, természettudomány, természettörvény, véges, végtelen, derékszög, hasáb, számtan, mértan. A magyar matematikai művek és régi kódexek felhasználásával szótári szakkifejezéseket hozott létre, újraértelmezte azokat, és így mesterséges nyelvet alkotott.
• Dusev-Janics Natasa. Szerb-horvát származású magyar kajakozó. Háromszoros olimpiai bajnok. 1999 óta Magyarországon edzett, a 2000-es évek eleje óta tagja a magyar válogatottnak. Azóta Natasa többször nyert érmeket különböző magyarországi és európai bajnokságokon, dicsőséget szerezve hazájának. 2001-ben kezdett el versenyezni a DÉMÁSZ-Szeged színeiben.

Hogyan juthatunk el Szegedre?

Szeged tömegközlekedési rendszere meglehetősen fejlett. A turisták kedvükre válogathatnak: a városban van taxi, villamos, trolibusz és busz. Ezek használatához azonban ismerni kell az útvonalakat, amelyeket a választott közlekedési eszköz követ. Ebben segít néhány hasznos link:

• https://szkt.hu/ — tömegközlekedési menetrendek;
• https://szkt.hu/en/ — villamos és trolibusz menetrendek.

A Szegedi Menetrend alkalmazást a Play Marketből is letöltheti. Vagy használja a Szeged Public Transit Messenger csevegőbotot (azaz a Szegedi Tömegközlekedési Üzenőt).

Szállás

Ezen kívül a booking.com oldalon is találhat apartmanokat.

Hol étkezzünk?

Nem hivatalosan Szegedet a paprika fővárosának is nevezik. Ez a magyar fűszerek királynője. Emellett Szegedet gyakran emlegetik a "szegedi gulyás szülőhelyeként" is.

Nem kevésbé finom a Pick szalámi, amelyet a Pick Márk gyárban több mint 150 éve gyártanak. Mindenképpen meg kell kóstolnia, ha a szegedi gasztronómia igazi ízét szeretné megtapasztalni.

Természetesen mindezt a piacokon, valamint a szalámi- és paprikamúzeumban lehet megvásárolni, hiszen ezek a termékek a város kenyérkeresői. Mindenképpen vigyen haza egy ízletes szuvenírt!

De hol ehetnek a turisták? Szegeden számos olyan hely van, ahol finom ételeket lehet fogyasztani:

• A modern konyhát kínáló vendéglátóhely elsősorban az olasz és a mexikói konyha által inspirált ételeket szolgál fel.
• A Régi Híd Vendéglő. Ide érdemes menni, ha hagyományos szegedi ételeket szeretne megkóstolni. Itt kiváló tradicionális halászlé, gulyás, és szegedi paprika meg szalámi felhasználásával készült ételek várják a vendégeket. Higgye el, itt hosszú időre fog maradni!
• Maláta. Ez egy söröző és grillbár, amely egy hangulatos kertben, a Fekete ház belső részében, a Somogyi utca 13 szám alatt található. Itt kézműves söröket és finom, étvágygerjesztő harapnivalókat fogyaszthat.

Tehát, még mindig fontolgatja az utazást? Csak rajta, és hagyja, hogy Szeged teljes egészében kitárulkozzon Ön előtt, és felejthetetlen pillanatokkal ajándékozza meg, amelyek biztosan szép és meleg emlékké válnak majd.