Pannonhalma

Magyarország egyik leghíresebb szellemi és kulturális centruma egy kisváros, Pannonhalma, amely egy domb körül helyezkedik el, melynek középpontjában egy ősi és méltóságteljes főapátság áll, és amit 996-ban alapítottak, de még ma is működik.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság az ország egyik legrégebbi vallási és oktatási központja, amely „Millenary Benedictine Abbey of Pannonhalma and its Natural Environment” néven az UNESCO Világörökség része.

Miről híres Pannonhalma város?

Pannonhalma városa elsősorban apátságáról ismert, amelyet 996-ban Géza herceg és a bencés szerzetesek alapítottak, akiket ő hívott meg, hogy telepedjenek le egy nyugat-magyarországi dombon, és ez még akkor történt, mielőtt az ország hivatalosan is felvette volna a kereszténységet. A ma már Szent Istvánként szentté avatott fia 1002-ben hivatalosan is megalapította az ottani kolostort, amelyet ma Pannonhalma néven ismerünk.

Az apátság már akkoriban is az oktatás és a kereszténység hirdetésének központjaként szolgált: a szerzetesek elősegítették a keresztény szokások és egyházi szervezetek bevezetését, írást tanítottak, és itt alapították Magyarország első kolostornál működő iskoláját. Emellett olyan okmányokat és kéziratokat őriztek e falak között, amelyek hozzájárultak a középkori Magyarország írásos és szellemi életéhez, valamint az államépítéshez a magyar nép körében.

A Pannonhalmi Főapátság levéltárában található az egyik legértékesebb és legteljesebb „locus authenticus” gyűjtemény a magyar állam első évszázadaiból, amelynek kiadására a kolostor mint államilag felhatalmazott központ kapott engedélyt. A korai magyar írásbeliség egyik legrégebbi gyűjteményét is őrzi, az első ismert magyar szavakat tartalmazó dokumentumokkal, amelyeket a magyar nyelv legrégebbi írásos bizonyítékának tartanak.

A szellemi szerepe mellett a térségben történelmileg ipari központok is működtek, a környező dombok természetét és tájképét pedig a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védelmezi.

A főapátság építészete

A Pannonhalmi Főapátság egy olyan épületegyüttes, ahol minden korszak nyomot hagyott maga után – a román, a gótikus, a barokk és a klasszicista – és ez három kulcsfontosságú részen különösen jól látható. A Szent Márton-bazilika egy román kori épület alapjain áll, a falak maradványai a 10. és 11. századból származnak, de a 16. században ezt kibővítették és korai gótikus stílusban építették át: lándzsaalakú boltívek, magas ablakok és új boltozat. A kolostor központja a kerengő, amely egy négyzet körüli folyosó formájában körül veszi a kertet.

Ez eredetileg román stílusú volt, majd 1486-ban, I. Mátyás király idején, késő gótikus stílusban építették át – dekoratív konzolokkal, virág- és állatdíszítésekkel, az erények és bűnök szimbólumaival. A Pannonhalmi Könyvtár 1827 körül épült klasszicista stílusban. 36 márványoszlop díszíti empire stílusban, a mennyezeten Minerva istennőt ábrázoló freskó látható, a falakon pedig az ókor nagy költői, írói és filozófusai, valamint a magyar történelem, irodalom és tudomány kiemelkedő alakjai vannak megörökítve.

A könyvtár és a levéltár

A Pannonhalmi Főapátság monumentális könyvtára a XIX. század első harmadában készült el. Hosszanti részét Joseph Franz Engel tervezte az 1820-as években, az ovális termet Packh János alakította ki, annak belső terét pedig Josef Klieber bécsi festőművész díszítette.

A torony és az oldalsó termek magas ablakain beáramló napfény életre kelti a falakon elhelyezett ókori tudósok és költők portréit, míg a mennyezetet a középkori egyetem négy karának – művészet, teológia, jog és orvostudomány – allegóriái ragyognak be.

A könyvtárban mintegy 400 000 kötetet tárolnak, többek között: egy 13. századi Bibliát, még a nyomdagép feltalálása előtti időkből származó kéziratokat, tizenkilenc kódexet és több tízezer régi nyomtatott könyvet a 16. századból.

A leghíresebb a Tihanyi Apátság alapításáról szóló, 1055-ben kelt oklevél, amely a legrégebbi magyar nyelven írott szavakat tartalmazza „belekeverve” latin nyelvű szövegbe.

A Pannonhalmi Könyvtárat méltán tartják a világ egyik leggazdagabb bencés könyvtárainak – nemcsak mérete, hanem az itt őrzött kéziratok és történelmi örökség egyedisége miatt is.

Modern élete

A város és a pannonhalmi főapátság mai élete az ősi szerzetesi hagyományok és a modern tevékenységek kombinációjában valósul meg. A bencés szerzetesek ma is mintegy 50 fős közösségben élnek, és az „ora et labora” elvet követve ellátják az istentiszteleti teendőket, a vendéglátást, múzeumot, kiadóházat és a levéltári munkát.

A főapátság területén működik egy neves középiskola is – a Bencés Gimnázium és Szakkollégium. Ez olyan fiúgimnázium, amelyet Magyarország egyik legjobb, Közép-Európa és a világ egyik legrégebbi középiskolájának tartanak. Az apátságban a szerzetesek az alapítás óta részt vesznek az oktatásban, így ez az időpont tekinthető a magyarországi iskolai oktatás kezdetének. Ma az itt tanuló diákok magas oktatási követelmények szerint tanulnak, művészeti és sportklubokban vesznek részt, valamint több idegen nyelvet és régi latin nyelvet is sajátítanak el.

A szerzetesek a borászati hagyományokat is helyreállították: a kommunista rendszer alatt elvesztett szőlőültetvények egy részét visszaszerezték, borászatokat építettek, és több tucat hektáron termesztenek szőlőt, számos minőségi borfajtát állítanak elő, amelyeket Pannonhalmi Főapátság pincészete néven értékesítenek. Emellett szappant, gyógyteákat és sört is készítenek.

Praktikus tanácsok a látogatást illetően

A főapátság nyitvatartási ideje nyáron és télen változó, márciustól novemberig pedig a Pannonhalmi Könyvtár földszintjén időszaki kiállítás tekinthető meg. Az apátsági túrák a TriCollis Foglalási Központtal kezdődnek és kb. 90-120 percig tartanak.

Pannonhalma varázsának megismeréséhez ajánlatos legalább 2-3 órát rászánni – idegenvezetővel vagy audio-guide-dal – a kriptával rendelkező bazilika, a kerengő és a könyvtár megtekintésére, és ha van időnk, a borospincék és kóstolók, valamint a városban található szuvenírboltok, múzeumok és kávézók meglátogatására. Aki szereti a természetet, mindenképpen szakítson időt a Pannonhalma Arborétum és a 20 méter magas Boldog Mór kilátótorony felkeresésére, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a hegyre, amelyen az apátság helyezkedik el.

Megközelítés

A legjobb módja annak, hogy eljusson Budapestről Pannonhalmára a Népliget Autóbusz- Pályaudvarból induló busz, az út 2 óra 20 percet vesz igénybe és kb. 2 300-3 400 Ft-ba kerül, a legolcsóbb módja pedig a vonat, ami 2 300-2 700 Ft-ba kerül és 2 óra 49 percet vesz igénybe.

Autóval az út Budapestről kb. 1 óra 30 percet vesz igénybe, és az üzemanyag árát is figyelembe véve kb. 10 000 Ft-ba kerül.

Hol szálljunk meg?

Pannonhalma minden pénztárcának megfelelő szállást kínál – az egyszerű panzióktól és a hangulatos vendégházaktól a kényelmes apartmanokig és szállodákig:

Mit együnk?

Kis mérete ellenére Pannonhalma számos lehetőséget kínál ebédre vagy vacsorára, a kolostori gasztronómiától a hangulatos családi vendéglőkig:

• A VIATOR Apátsági Étterem és Borbár egy helyi fogásokat és saját borokat kínáló vendéglátóhely. Főételek ~ 4 000 – 5 000 Ft;
• Király Étterem – népszerű hely a központban magyaros konyhával, ebéd/vacsora 4 000 – 6 000 Ft-tól;
• Pannon Panzió Étterme – helyi ételeket kínál, az étterem alkalmas nagyobb csoportok fogadására;
• A Tricollis Pizzéria és Kávézó majdnem a központban van, ha csak pizzára lenne kedve, csapolt sör is kapható, de elvitelre is adnak.

Érdekes tények

A kicsi magyar város, Pannonhalma elképesztő mennyiségű olyan történelmet és tudományos kincseket rejt, amelyek több mint ezer éve élnek falai között:

1. 1992-ben itt egy 8 272 hektáros területű tájvédelmi körzetet hoztak létre, amely kimeríthetetlenül gazdag a védelmet igénylő növény- és állatvilágban, mint például a védett emlősök közül a leggyakoribbak – a vadmacska, a nyest – és a ritka madarak közül – a méhészmadár, a darázsölyv és a sólyom.
2. 1733-ban itt született a híres zeneszerző, orgonista és karmester, Istvánffy Benedek.
3. Idén még november 11-ig tart a „KERTEK – Ösvények és átjárók” című kortárs kiállítás, ahol olyan neves magyar művészek, mint Loránt Anikó, Matyus Dóra, Tamás Dezső, Iski Kocsis Tibor és mások a kert metaforáját használva foglalkoznak az ember, a természet és a spiritualitás kapcsolatával.
4. 2025 nyarán az apátság könyvtára veszélybe került a kenyérbogarak miatt, amelyek megkárosították az egyik részleget, amelyben mintegy 100 000 könyvet tárolnak. Ez nagyszabású kártevőirtási és állagmegóvási intézkedésekhez vezetett.
5. A Pannonhalma nagyszabású restaurálásának apropóján 1996-ban ellátogatott a helyszínre a Római pápa, II. János Pál.