A Hatvanpusztai birtok

A Hatvanpusztai birtok – más néven hatvanpusztai majorság – Alcsútdoboz községben, Budapesttől nyugatra található. A XIX. században fejlett mezőgazdasági technológiájáról volt ismert, ma azonban politikai botrányokkal és tüntetésekkel hozzák összefüggésbe.

A birtok története

A Hatvanpuszta nevet mint birtokot először 1783-ban említik, amikor egy katonai térképen szerepel. Egy későbbi, 1869-es térképen egy épületegyüttes látható: tiszti lakások, cselédlakások, két nagy, L-alakú juhistálló és egy takarmánytároló hely.

Létrehozás és felvirágzás

Hatvanpuszta a 19. században vált híressé, amikor József Nádor kiválasztotta ezt a helyet egy mintagazdaság létrehozására, ahol az akkori Magyarország legfejlettebb mezőgazdasági technológiáját vezette be. Hatvanpuszta az alcsúti birtokának része lett, és később a korabeli magyar gazdaság egyik központjává vált.

A farm juhtenyésztésre szakosodott. Az alcsúti juhok kiváló minőségű gyapjút termeltek, ami pedig jelentős hatással volt a hazai textilipar fejlődésére. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérje, a nádornak a talaj minőségének javításán is kellett dolgoznia, mivel a gazdaság terméketlen földön épült, amit sok kortárs megcsodált.

Háborúk, hanyatlás és megújulás

A tanya élete a nádor személyéhez kötődött, így halálával Hatvanpuszta fokozatosan hanyatlani kezdett. A fenntartás ára emelkedett, a nyereség csökkent, a birtok hírneve pedig fokozatosan elhalványult.

A vissza nem térő határpontot a kommunista rendszer berendezkedése jelentette – a második világháború után Hatvanpusztát elkobozták a Habsburg családtól, és állami tulajdonba került. A birtok a bicskei állami gazdasági szervezet része lett, de nem élte túl a huszadik század gazdasági változásait – a rendszerváltás idején, az 1980-as években már csak három munkás élt a tanyában.

A huszadik század végén Hatvanpuszta már elhagyatottan és üresen állt, és magántulajdonba került – ekkor a birtokot lótenyésztésre használták. A teljes komplexumból 2001-re mindössze öt épület maradt meg: a tisztek lakosztályai részben beomlott tetővel, a cselédek szálláshelyei, két nagy istálló és egy takarmánytároló helyiség. Az egykori fénykor ellenére azonban nem minden épület kapott védettséget, a helyreállítási munkálatokról pedig egyáltalán nem esett szó.

Az „Orbán-kastély”

2011 óta a birtok ismét a közvélemény figyelmének középpontjába került – ezúttal azonban politikai intrikák miatt. 2011-ben a Fidesz párt győzött az országgyűlési választásokon, és ugyanebben az évben Hatvanpuszta a CzG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonába került, amely Orbán Viktor miniszterelnök édesapjához, Orbán Győzőhöz kötődik.

Ezt a 13 hektáros műemléki területet állami földek veszik körül. Az állami földalapkezelő szervezettel kötött 20 éves bérleti szerződést az Orbán családhoz közel álló Mészáros Lőrinc üzletember és volt politikus tulajdonában lévő Búzakalász 66 Kft. nyerte el. A közelben van még két mező, amelyek Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége tulajdonában vannak. Ráadásul a földhivatali nyilvántartás szerint Hatvanpuszta területe ma már nem a CzG Ingatlanforgalmazó Kft. birtokában van, hanem Orbán Győző magánszemély tulajdonában.

Orbán Viktor édesapja a Bors című kormánypárti bulvárlapnak elmondta – azt tervezi, hogy újjáépíti a történelmi tanya épületeit. A 2018-as választások után azonban intenzív rekonstrukció kezdődött a birtokon. Az eredeti épületeket lebontották vagy a modern igényeknek megfelelően átépítették. A projekt magában foglalja a földalatti helyiségek és folyosók rendszerének kiépítését – például 1200 m²-es földalatti garázsok, raktárak és egy földalatti folyosó létesítését, amely összeköti a lakóházat a vendégházzal. Az ingatlan tartalék áramellátó rendszerrel is rendelkezik, amelyben helyet kapott egy 20 000 literes generátor, így a birtok teljesen önellátóvá válik.

Ezeket az adatokat oknyomozó újságírók, valamint Hadházy Ákos független képviselő légi felvételek és az építkezésen dolgozó egykori munkások vallomásai alapján szerezték be. Úgy tűnik, hogy az átépítés célja kezdettől fogva az volt, hogy a műemléki épületekből magánnyaralót alakítsanak ki.

Hatvanpuszta körüli botrányok és kritikák

Az „Orbán-kastély”-ról készült légi felvételek közzététele a nyilvánosság felháborodásának hullámát váltotta ki, és újabb emlékeztetője lett a kormánypárt korrupciójának mértékének.

Az építkezést övező titkolózás szintén ad okot az aggodalomra. A drónok területre való bejutásának korlátozása és a projekttervek eltitkolása csak közvetett bizonyítékként szolgál az építkezés törvénytelenségére és a kétes finanszírozási forrásokra.

Hadházy anyagai nem csak a magyar médiában, hanem külföldön is nagy érdeklődést váltottak ki. „Orbán-kastélyáról” cikkek is jelentek meg – például az amerikai New York Postban, a francia France 24-ben és Le Monde-ban, valamint a holland De Volkskrant-ban.

Hadházy nem elégedett meg a fényképekkel – 2025-ben nyilvános túrát is szervezett Hatvanpusztán újságírók és egyszerű polgárok számára. A képeket szemléletes részletekkel egészítették ki, például egy állatkerttel, ahol egzotikus állatok élnek: zebrák, antilopok és bivalyok. A „túra” csak tovább szította a tiltakozó hangulatot a magyarok körében – a tömegben kormányellenes feliratú plakátokat, karikatúrákat és nemzeti zászlókat lehetett látni.

Más politikai ellenfelek is érdeklődni kezdtek a téma iránt: különösen Magyar Péter használta fel a vagyont választási ígéreteiben, mondván, hogy ha hatalomra kerül, az Állami Számvevőszék vagyonosodási vizsgálatot indít a kormány minden korábbi tagja és képviselője ellen.

A sok újságírói nyomozás eredménye egy félórás dokumentumfilm lett a HVG360-on. A film drónfelvételeken, műholdfelvételeken, néhány építési dokumentumon és a helyi lakosokkal készített interjúkon alapul. Az alkotók a finanszírozási rendszerekkel, a műemléki épületek lebontásával és az ilyen építkezések becsült költségeivel foglalkoznak.

A projekt szigorú titkossága csak magára vonja az újságírók, az ellenzők és a választók figyelmét. Jelenleg a miniszterelnök fő védelmi stratégiája, hogy a nyilvánossághoz eljutó információkat hamisnak nyilvánítja.

Érdekes tények

1. A Hatvanpusztai birtok eredeti épületei klasszicista stílusban épültek, és szimmetrikus elrendezésükről, valamint szerény díszítésükről ismerhetők fel. Ez az építészet jellemző a korszakra, és hasonló vonások más nemesi rezidenciákon, például Tatán vagy Gödöllőben is láthatók.
2. Az egyetlen épület a Hatvanpuszta területén, amely nem tartozik sem a Habsburg-korszakhoz, sem az Orbán-újjáépítéshez, egy vasbeton víztorony, amely valószínűleg a huszadik század elején épült.
3. A birtok sikere lenyűgözte a nádor kortársait, köztük Vajda János költőt is, aki így írt: „Úgy tetszett, mintha az új Magyarország napja kelne ott előttem, ahonnan egy szebb jövendő korszerű művelődésének fénye sugárzik szerteszét a hazára”.