Eger

Az észak-magyarországi Eger a régió második legnagyobb városa. Azonban nem csak a mérete teszi felismerhetővé: fontos történelmi és kulturális központ, amely történelmi örökségével folyamatosan vonzza a turistákat. Itt található Magyarország egyik legnagyobb temploma, az egri főszékesegyház, valamint számos más híres nevezetesség, amelyek közül a legjelentősebb az egri vár. A város a mérsékelt kontinentális éghajlati övezetben fekszik.

A város lendületesen fejlődik: aktívan épülnek az utak és a bevásárlóközpontok. Eger az egri borvidék központjaként is ismert, amely híres az ízletes italáról, az egri bikavérről, amely nem csak Magyarországon belül, hanem külföldön is elismerést szerzett.

Történelme

A város történelme nagyon érdekes és sokrétű. Mielőtt azonban rátérnénk a történelmi részre, érdemes a város nevével is foglalkoznunk. A történelmi források szerint a névnek három eredetváltozata van:

• A város nevének eredete nem ismeretes egyértelműen;
• A név az „éger” szóból származik (a térségben ma valóban sok éger található);
• Ezen elmélet kritikusai szerint az Eger kifejezés a településnevekben vagy közvetlenül (pl. Zalaegerszeg), vagy valamilyen formában (pl. Grád, Győr) jelenik meg. Az Eger név a 670 év tájékán a Kárpát-medence északkeleti részébe költözött bolgár (onogur) népességtől származik.

Ismeretes, hogy a terület már a kőkorszak idején benépesült. A korai középkorban avar és szláv törzsek találtak itt lakóhelyet. A 10. század elején már a magyar honfoglalók első nemzedéke foglalta el ezt a területet. Ugyanezt a dátumot a város szélén, Almagyaron és Répas-tetőn feltárt fegyveres férfiak sírjaiban talált arab pénzérmék alapján lehet megállapítani.

A 20. század végén a Szépasszony-völgyben honfoglalás időszaki leleteket is találtak.

Szent István a tíz püspöksége egyik székhelyévé tette a várost. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, amelynek környékén formálódott a város történelmi magja. Egy körtemplom és egy kisebb, 11. századi palota maradványait is feltárták ott. A Bükk vidéken épült püspöki rezidencia hamar jelentős központtá vált, majd a tatárok lerohanták és leégettek a várost.

1248-ban IV Béla felhatalmazást adott Lambert püspöknek egy kővár építésére. A 14. és 15. században a város széléig húzódó erdőket nagyrészt kivágták, mivel azt tervezték, hogy ezt a területet szőlőművelésre használják. A várhoz és az északi bányavárosokhoz vezető útvonalakat alakítottak ki, a városközpontot pedig az Eger-patak régi folyásához igazodó cikcakk alakú utcákból formálták meg.  

Több szomszédos települést (Almagyar, Czigléd stb.) összevontak Egerrel. A husziták 1442-ben kifosztották a várost, és szörnyű mészárlást követtek el a lakosok között. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök átépíttette a várban maradt püspöki palotát, amelynek épülete ma is látható. Az építkezést Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be. A várban még a székesegyház késő gótikus átépítése is megkezdődött. Mátyás király halála után, Estei Hippolit püspök uralkodása idején elkészült az újjáépített Hippolit-kapu, amelyet az ő tiszteletére neveztek el.

Az 1514-es parasztfelkelés következtében Dózsa György egyik vezére, Barnabás Barnabás porig égettette a várost.

1526-ban a mohácsi csata következtében Magyarország az Oszmán Birodalom uralma alá került. Az ország egyes részeit, főként Észak-Magyarországot azonban a Habsburgok tartották birtokukban. A magyar felszabadítók erői ekkor ott összpontosultak. Később az Oszmán Birodalom megpróbálta annektálni ezeket a területeket, köztük Eger városát is.

Ferdinánd főherceg 1541-ben tett egy kísérletet arra, hogy egész Magyarországot meghódítsa és a Habsburgok alá rendelje, de nem járt sikerrel.

A korai fagyok, a betegségek és az éhínség tovább rontotta az oszmánok helyzetét. Október 12-én került sor a vár elleni harmadik támadásra, amely szintén vereséggel végződött. A harcok során a magyar vár helyőrsége minden erejével elszántan védte a várat. A negyedik támadásra október 13-án került sor. Az oszmánok nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek. Emiatt a török táborban janicsárlázadás tört ki. A janicsárok tiltakoztak a további ostrom ellen, mivel minden szempontból kedvezőtlen körülményeket tapasztaltak maguk körül. A halott oszmán katonák holttesteinek elszállítása három napig tartott.

Október 18-án Kara Ahmed pasa és Szokoli Mehmed pasa erői visszavonultak. Másnap Hadim Ali pasa visszavonult.

A 18. század óta Eger lendületesen fejlődik és virágzik. Megkezdődött a templomok építése, aktívan épültek a líceumok és iskolák. Hihetetlen kulturális örökség példája a város barokk tájképe, amelyet Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly írók örökítettek meg kellemes emlékezetként. Ugyancsak ők voltak azok, akik megtestesítették a város álmát egy universitasról – egy saját helyi egyetemről, amely legalább olyan jó lenne, mint Nagyszombat vagy a bécsi egyetem.

Létrehozásának alapját a meglévő oktatási intézmények képezték: egy jogi főiskola, egy papnevelő intézet, egy szabad művészeti iskola és egy orvosi akadémia. Eszterházy Károly a líceum helyiségeiben akarta megnyitni az egyetemet, de Mária Terézia királynő ezt nem engedélyezte.

A reformkor idején Pyrker János László érsek művészeti galériát alapított, amelyet 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba helyeztek át. Valamivel több mint egy évtizeddel korábban Pyker megalapította az első magyar nyelvű tanítóképző iskolát, és felépítette a második legnagyobb magyarországi neoklasszicista bazilikát.

A 20. század elején Eger a nagyszámú oktatási intézményeinek köszönhetően elnyerte a „magyar Athén” becenevet. Az első kőszínházat 1904-ben nyitották meg, ezt követte a csatornahálózat és a közművek megépítése.

Az első világháború után a gazdasági élet sokat javult. 1925-ben nagyszabású építkezések kezdődtek, hogy egy tágas, szép és kényelmes életteret hozzanak létre. Eger 1933-ban az ország legelső városai között kapott engedélyt egy gyógyfürdő építésére.

A várost a második világháború után ismét kezdték újjáépíteni, és az 1960-as években Eger barokk belvárosát pedig védetté nyilvánították, ami megmentette attól, hogy felesleges épületekkel zsúfolják tele, amelyek megfosztották volna szépségétől.

Eger ma már üdülőhelyként, borvidékként ismert, amely saját fesztiváljaival vonzza a turistákat. Történelmileg és kulturálisan is érdekes, huszen ennek a városnak határozottan van mivel büszkélkednie!

Kiemelkedő személyek

Lehetetlen nem megemlíteni azokat az embereket, akik híressé tették Egert, és akiknek tevékenysége jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez:

• Kádas Géza egy magyar úszó, aki Egerből származik. Sportágában számos elismerést szerzett, de a legnagyobb győzelme és érdeme az 1954-es torinói vízisportok Európa-bajnokságán szerzett aranyérem.
• Kovács Kati Kossuth-díjas magyar énekesnő s Eger díszpolgára.. Erőteljes hangjáról ismert, amely népszerűséget és hihetetlenül sok díjat és kitüntetést biztosított számára.
• Kopcsik Lajos cukrászmester, aki a kulináris szakma Oscar-díjasa és a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel. Eger díszpolgára.
• Chikán Attila a Magyar Tudományos Akadémia professzora, közgazdász, Magyarország volt gazdasági minisztere (az első Orbán-kormány időszakában), Eger díszpolgára.
• Bitskey István Széchenyi-díjas magyar történész, kulturológus, kultúrkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Mit érdemes meglátogatni?

Ha már Egerben jár, mindenképpen érdemes felkeresni a híres helyszíneit. Ezek nagy jelentőséggel bírnak a város számára, hiszen a magyar nép emlékét, történelmét és kultúrájának kialakulását hordozzák.

• Az egri vár - középkori vár, amely védelmi létesítményként szolgált, amikor a város a török inváziótól szenvedett. A várban több évtizede restaurálási munkálatok folytak. Ma a vár múzeumi komplexumként működik. Itt található a Dobó István Múzeum, Eger történetét bemutató tárlat fegyverkiállítással, középkori kínzóeszközök kiállítása, a várbörtön lapidáriummal és viaszfigurák múzeumával, pénzverde és művészeti galéria. A vár bástyái és földalatti kazamatái nyitva állnak a látogatók előtt.

• Az egri bazilika - klasszicista stílusban épült katolikus székesegyház. A templomot 1831-1837-ben Hild József építész építtette. A bazilika a történelmi egri székesegyház helyén épült, amelyet a török uralom alatt mecsetté alakítottak át, de 1820-ban a rendkívül elavult állapotú épületet lebontották. Az egri érsekség élére 1827-ben a kimagasló egyházi vezető, Pyrker János érsek került, aki a nagy bazilika építésének fő kezdeményezője volt. Az új főszékesegyházat 1837 májusában szentelték fel, 1970-ben pedig megkapta a minor bazilika kitüntető címet, amely a katolikus hitéletben a legmagasabb titulus a templomok számára.

• Az egri minaret - a minaret tornya az Oszmán Birodalom időszakából származik. Az oszmán uralomból Európában fennmaradt minaretek egyike. A torony 40 méter magas és vörös homokkőből épült. A Dzsámi Kethüda mecset részeként épült, és az imára való hívásra használták. A mecset sajnos már nem létezik, de a minaret történelmi emlékként megmaradt. Egy nagy csigalépcső vezet fel egy erkélyre, ahonnan rendkívüli kilátás nyílik a városra.

A török fürdők

Mint már említettük, az 1930-as években Eger engedélyt kapott egy üdülőhely építésére. Mi érdekes lehet ebből a szempontból ebben a városban? Vizsgáljuk meg alaposabban.

Valójában Eger gyógyfürdőtörténete jóval az 1930-as évek előtt kezdődött. Az itt található források gyógyító tulajdonságait már a középkorban is használták. A XV-XVI. században kezdődött a fürdőházak építése a meleg források közelében. Itt fahordókban vagy speciális gőzfürdőkben lehetett fürdeni. A törökök, amikor Magyarországon tartózkodtak, nagyra értékelték a gyógyvizeket, ezért aktívan részt vettek a fürdők fejlesztésében. Miután a törökök vereségük után elhagyták a várost, a „fürdő” öröksége sajnos hanyatlásnak indult. Azonban ezt sikerült állami szinten újjáéleszteni.

Annak ellenére, hogy maga az épület a 17. században épült, a kortársaknak sikerült megőrizniük egyedi építészeti részleteit.

Jelenleg egy balneológiai központ működik itt. A medence alján lévő kövek alól 31 Celsius-fokos gyógyvíz tör a felszínre. A magasabb hőmérsékletű medencéket az Eger közelében található forrásokból származó vízzel látják el.

A főmedence fölé hatalmas kupolát építettek, amelyet 200 aranylemezzel burkoltak be. Ezek az elemek egyértelműen hangsúlyozzák az egész komplexum eleganciáját és luxusát, ami nemcsak gyógyászati célokra teszi azt hasznossá, hanem történelmileg és kulturálisan is vonzóvá.

A víz alapvető gyógyító tulajdonságai a radontól erednek, amely miatt a víz buborékossá válik. A radon azért hasznos, mert csökkenti a gyulladásokat, serkenti az endorfinok termelődését, javítja a közérzetet és aktiválja a sejtek megújulását. A törökfürdő nem csak a kezelésre, hanem számos betegség megelőzésére is kiterjed. A fürdővíz a radonon kívül kalcium, magnézium, kálium, jodid és más hasznos anyagok vegyületeit is tartalmazza.

A komplexumban különböző szolgáltatások állnak rendelkezésre:

• gyógy- és termálvizes medencék;
• gyermekmedence;
• beltéri és kültéri medencék 14 különböző hatással: pezsgőfürdő, gyöngyágy, víz alatti masszázs, vízesés stb.

A medencéket ritka trópusi növények veszik körül, mivel a víz nedves párolgása kedvező mikroklímát teremt számukra.

Pontosabban milyen gyógyászati szolgáltatások rendelhetők meg? Íme egy lista:

• átfogó fizioterápia;
• elektroterápia;
• gyógymasszázs;
• gyógytorna.

2024-től a következő árakkal várják a látogatókat:

Bortermelő vidék

Nem csak fürdők: Eger a világszerte nagyra becsült borairól is ismert.

Az egri borászat története több évszázados múltra tekint vissza. A borászati hagyományok a középkorban alakultak ki. A hatóságok utasítására kivágták az erdő egy részét, és szőlőt telepítettek, amelyből létrejöttek a híres egri szőlőültetvények. Azóta megélték a hullámvölgyeket, túlélték a két világháborút, de mégis újjáéledtek a gondos borászoknak köszönhetően, akik törődnek ezzel a történelmi örökséggel. Ma az egri borok legalább olyan jók, mint a hírhedt tokaji borok.

Több pincészetben is termelik ezeket:

• Bolyki Pincészet;
• Kovács Nimród Borászat;
• Sike Pincészet.

Mindhárom borászatban közvetlenül a helyszínen kóstolhatja meg a finom borokat – ott, ahol a történetük megterem!

A leghíresebb egri borfajta az Egri Bikavér. Ez egy több kékszőlőfajtából készült keverék vörösbor. A név eredetéről számos legenda kering, az egyik az egri vár 1552-es hősies védelméhez kapcsolódik a törökökkel szemben. Íze gazdag, markáns, erőteljes, kifejezett gyümölcsös és tanninos ízjegyekkel.

A borkedvelők körében nem kevésbé híres az Egri Csillag. Ez is egy olyan kevert bor, amelyben legalább 4 különböző fehér fajtának kell szerepelnie. Az Egri Csillag íze gazdag a fehér virágok és a trópusi gyümölcsök – licsi, ananász, citrusfélék – ízjegyeivel. Utóízében mandulás ízjegyek dominálnak.

Természetesen a borvidék rendezhet és szervez is bortúrákat. Miért is érdekes ez a turisták számára? Itt exkluzív borokat kóstolhatnak, belülről láthatják a borkészítés folyamatát – milyen gyakran van lehetőségünk megnézni, hogyan készül kedvenc italunk? Emellett, ha bortúrát foglal, akkor utazik, új helyeket fedez fel, és harmóniával telik meg.

Lehet a pincészetekben bort kóstolni, lehet pedig ellátogatni a Szépasszony-völgyébe: ez egy varázslatos hely, ahol sok épület – a helyi borászok borospincéi – találhatóak. Egy ilyen pincébe belépve egy titokzatos világban találja magát, ahol minden olyan, mint egy tündérmese. A Szépasszonyok Völgyében nyári estéken sokszínű hangulat uralkodik. A zöld parkban finom bor és magyar gulyás illata terjeng, jellegzetes paprika aromával. Vidám élőzene szól. Egy szökőkút, amelynek szobra egy lányt ábrázol, aki lábával szőlőt présel, lágyan csörgedezik. Azt beszélik, hogy évente egyszer nem forrásvíz, hanem valódi bor folyik a szökőkút kőhordó csapjaiból.

És ha már itt van, ne felejtsen el Bikavért is beszerezni – a legfinomabb magyarországi boros szuvenírt!

Borfesztiválok

Természetesen egy olyan városban, ahol tengernyi bort kínálnak, ott vannak borfesztiválok is! A legfontosabbak a következők:

• Egri Bikavér Ünnep. Egerben minden évben, Szent Donát napján rendezik meg Eger legnagyobb bor- és gasztronómiai fesztiválját – az Egri Bikavér Ünnep Borfesztivált. A rendezvény helyszíne a hangulatos Érsekkert park.

  Ez nem egy átlagos fesztivál és borkóstoló, ez egy egri életérzés, amit csak a helyszínen lehet megtapasztalni és elsajátítani. Híres zenekarok koncertjei a nagyszínpadon, fiatal tehetséges, ambiciózus együttesek bemutatkozása a fesztivál helyszínein – itt minden a jólétet, a harmóniát és a szórakozást mozdítja elő.

  

• Az Egri Csillag Weekend hagyományosan április utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre, amely Eger emblematikus, legendás fehérborának bemutatója, kóstolója és ünneplése. A rendezvény helyszíne a Dobó tér, ahol az Egri Csillag legújabb évjáratú borát kóstolhatja meg elegáns, de mégis ellazult környezetben.

Megközelítés

Ahhoz, hogy a fuvarozás kérdése kevésbé legyen problémás az Ön számára, egy táblázatot kínálunk a legjobb lehetőségekkel.

Egerben pedig helyi buszok járnak a városban. A jegy elővételben 255 Ft-ba, a buszon 350 Ft-ba kerül. De ne próbáljon meg jegy hiányában utazni rajtuk, mert az ellenőrök rendszeresen dolgoznak az útvonalakon.

Az egri taxi is népszerű közlekedési eszköz. A díjszabási táblázat a leggyakrabban a műszerfalon vagy az ajtó üvegén található. A beszállás átlagosan 450 Ft, 1 km kb. 380 Ft-ba kerül. A sofőr megváratása szintén pénzbe kerül – percenként körülbelül 70 forintba.

Szállás

Egerben különböző színvonalú és stílusú szállodák találhatók. Mindegyik más-más látogató igényeinek felel meg, ezért bemutatunk egy táblázatot a leghíresebbekkel, hogy segítsük a tájékozódást.

Ha nem fontolgatja a szállodai elhelyezést, találhat apartmant is. Ehhez használhatja a booking.com keresőjét.

Hol érdemes étkezni?

Eger gasztronómiailag is meglepheti Önt. A turisták gyakran azért is jönnek más városokba, hogy ne csak kulturális érdekességeket, hanem új ízeket is fedezzenek fel. Szóval, hol lehet enni Egerben? Milyen hagyományos ételeket kóstolhatunk itt? Nézzük meg közelebbről!

• Ha nemzeti ételekre vágyik, látogasson el a Senator Ház étterembe (Eger, Dobó tér 11.). Az egri vár mellett található. A magyar és európai kulináris különlegességek széles választékát kínálja. Érdemes megemlíteni a helyi termelőktől származó finom ételeket és borokat. Az élő zene pedig felvidítja és mesés hangulatot teremt.

• A helyi konyha másik kiemelkedő képviselője a Macok Bisztró es Bor Bár (Eger, Tinódi Sebestyén tér 4/A). Stílusos belső kialakítás, sok érdekes étel szokatlan tálalással. Korábban a helyet Imola néven ismerték a turisták. Az étlapon kiváló húsételek és több mint 20 féle bor választható.

• Eger legjobb pizzériája az II Padrino Pizza Club (Eger, Fazola Henrik utca 1). A központi tér közelében található egy hangulatos, kis utcában. Nem túl sok a férőhely és gyors a kiszolgálás. Közepes árképzés, nagy adagok, kellemes hangulat.

A hagyományos magyarországi levest – a halászlét – a város szinte minden vendéglátóhelyén ízletesen főznek. Az egri borokat pedig a legfinomabb húsok vagy halételek kísérőjeként fogyasztani.