Debrecen

Debrecen Magyarország keleti részén fekvő városa, mely az ország harmadik legnagyobb és a második legnépesebb települése. Hajdú-Bihar megye székhelye.Időnként a várost „kálvinista Rómaként” vagy „cívisváros-ként” is emlegetik, mivel számos műemléket őriz a református teológiai irányzat idejéből. Debrecen azért érdekes a turisták számára, mert kulturális és szellemi szempontból is értékes. A város Kelet-Magyarország fontos gazdasági, közlekedési és turisztikai központja. Debrecen Magyarország egyik gyorsan és dinamikusan fejlődő városa.

Történelme

A város történelme egyedülálló, és minden bizonnyal lenyűgözi azokat, akik felfedezésére vállalkoznak.

Debrecen város hivatalos alapításának évét 1235-re datálják, amikor a város neve először tűnik fel írott forrásokban, a Váradi regestrum bírósági ítéletei között, „Debrezun” formában. E név eredete feltehetően a török Tébrésün vagy Débrésün szavakra vezethető vissza, amelyek jelentése: mozogni, élni.

1245-ben újjáépítették a mai székesegyház helyén álló templomot és Debrecen Nagy Lajos királytól 1361-ben piaci kiváltságokat és tanácsválasztási jogot kapott, jutalmul a Csák Máté elleni harcokban való részvételéért. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtokolta a várost, amely ennek köszönhetően Európa-szerte híres lett vásárairól és kiváló református iskolájáról.

A 15. század elejétől a város számos új kiváltságot kapott, melyek közül a vásárok megtartását lehetővé tevő oklevelek a legfontosabbak. Ezek a kiváltságok biztosították Debrecen gazdagodását és fejlődését az elkövetkező évszázadok során.

A török pusztítás és az ország három részre szakadása nem törte meg a várost, sőt a 17. században a város jelentősége tovább nőtt az élénkülő állatkereskedelem révén. Az Alföldet Erdéllyel összekötő kereskedelmi útvonalak mentén fekvő város kereskedői áruikat, jószágaikat, lovaikat, búzájukat és borukat a legfontosabb német piacokra szállították.

Bár a gazdasági fejlődés gyors volt, az épületek egyszerűek maradtak, és az utcák alig voltak burkolva.

Az oszmán hódoltság idején Debrecen városa, amely határközeli fekvése és várfalak hiánya miatt gyakran került veszélybe, vezetői diplomáciai ügyességének köszönhette megmenekülését. A város nyitottsága révén gyorsan betelepültek a reformátusok, így Méliusz Juhász Péter református püspök „a kálvinista Róma” nevet adta Debrecennek, amely hosszú időn át a kálvinizmus központja maradt Magyarországon. A reformátusok itt annyira dominánsak voltak, hogy 1552-től már csak ők telepedhettek le a városban.

Debrecen fontos szerepet játszott a Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc idején is, amikor Rákóczi uralkodása alatt a város nagyobb szabadságot élvezett, mint más uralkodók idején.

Mindig gyorsan fejlődött, miközben megőrizte konzervativizmusát. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, amikor a forradalmi kormány Kossuth szavaival élve „a magyar szabadság őrvárosa” nevezett városába menekült Pest-Budáról.

A szabadságharcok után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben vasútvonalat építettek ki, amely összekötötte a modern Budapesttel, és hamarosan az egyik fontos vasúti csomóponttá vált.

Új iskolák, kórházak, gyárak, üzemek, bankok és biztosító társaságok épültek a városban. Többemeletes lakóházak és villák, parkok létesültek, így a város egyre inkább fővárosias megjelenést öltött. 1884-ben indult el az ország első gőzvontatású városi vasútja, amelyet 1911-ben villamos váltott fel, és ma is főleg a régi gőzvasút nyomvonalát követi.

Az első világháború után, amikor a Partium területeit elcsatolták Magyarországtól, Debrecen határközeli várossá vált, és megszűnt az addigi rivalizálás Nagyváraddal. A gazdasági válságból a turizmus és a tudomány jelentette a kiutat. A Nagyerdőben rekreációs és sportolási létesítmények épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja.

A második világháború alatt Debrecen óriási veszteségeket szenvedett el: az épületek fele megsemmisült, további 20%-a megsérült a bombatámadások során. Az újjáépítés 1944 után kezdődött el, amikor a város második alkalommal lett az ország fővárosa, és itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, valamint száz napig itt működött az Ideiglenes Nemzeti Kormány.

A helyi lakók megkezdték a város újjáépítését, de az új rezsim nem tette lehetővé a háború előtti állapot teljes helyreállítását. Az államosítás során a város elvesztette területeinek felét, amelyek az újonnan létrejött falvakhoz lettek csatolva. A városban az új épületek menedéket nyújtottak azoknak, akik elvesztették otthonukat ebben a kegyetlen háborúban.

Napjainkban Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa, valamint az ország egyik jelentős tudományos, kulturális, kereskedelmi, vasúti és építészeti központja.

Neves debreceni személyek

Természetesen minden városnak megvannak a maga hírességei: azok a különleges emberek, akiknek neve nem csupán saját országukban, hanem a világ számos pontján is ismertté vált, s akiknek emlékét örökre megőrizte a történelem. De vajon kik Debrecen kiemelkedő, neves személyei, akik Debrecen hírnevét öregbítették? Merüljünk el az ő történetükben, és ismerjük meg őket közelebbről.

• Kossuth Lajos: A magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, államférfi, forradalmár és jogász, aki a szabadságharc idején az ország miniszterelnökeként, majd kormányzó-elnökeként szolgálta a nemzetet. 
• Puskás Ferenc: A legendás magyar labdarúgó, aki a legjobb labdarugó címét viselte.
• Ambrus Zoltán: Magyar kritikus, író, műfordító. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Széchenyi István: Államférfi, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere.

Természetesen sokkal több kiemelkedő személy is van, mivel Debrecen mindig is híres volt a szép és tehetséges emberekről, akiknek a listája folyamatosan is bővül napjainkig.

Logisztika és infrastruktúra

A világon mindennek megvan a maga rendszere. Ugyanígy minden városnak megvan a maga közlekedési és logisztikai rendszere, illetve azok a helyek, ahol a turista megszállhat egy éjszakára, valamint elfogyaszthat egy ízletes és kiadós ételt. Tehát ezeket az információkat osztjuk most meg Önnel!

Hogyan juthatunk el Debrecenbe?

Ha Budapesten tartózkodik, többféle út áll rendelkezésére, hogy eljusson Debrecenbe. Ezt megteheti saját autóval, busszal, vonattal vagy repülővel, mert a város közelében van egy repülőtér. Az alábbiakban bemutatunk egy táblázatot a részletekkel. 

Mit érdemes megnézni?

Debrecen városában a látogató figyelmét megannyi lenyűgöző látnivaló ragadhatja meg. Nézzük meg közülük a leghíresebb nevezetességeket, hogy legyenek egyértelmű tájékozódási pontjai a városba tett utazása során.

• Nagytemplom. Nagy református templom, mely Debrecen központjában helyezkedik el. A Kossuth és a Kálvin tér között található. A templom a protestantizmus szimbóluma, pont általa nevezik a várost „kálvinista Rómának”. Magyarország legnagyobb protestáns temploma, mely a magyarországi protestáns templomok közül a legnagyobb haranggal is rendelkezik.

  A Nagytemplom építése 1805. április 8-án kezdődött. A templom tervét Péchy Mihály dolgozta ki, de az építés során többször változtattak rajta, ami miatt az építők demotiváltak lettek az építésben. Az eredeti terv egy kereszt formájú templom építése volt, középen nagy kupolával, de ezt anyagi nehézségek miatt elvetették. A templom nyugati tornya 1818-ban, a keleti 1821. augusztus 6-án készült el. Mindkét torony 61 méter magas.

• Kölcsey Központ. Kelet-Magyarország legnagyobb és legmodernebb konferenciaközpontja. Fő koncepciója, hogy ez egy olyan hely, amely szakmai konferenciáknak és kulturális eseményeknek egyaránt otthont adhat. A nagyterem, a szekciók, az elegáns bálterem, a kiállító terem, a világos előcsarnok és az aula tökéletes környezetet biztosít minden előadáshoz, bálhoz, fogadáshoz, kiállításhoz vagy akár vásárhoz.

  Olyan világsztárok jártak már a Nagyteremben, mint Schiff András, Jan Garbarek, Chick Corea, Rost Andrea vagy Cesaria Evora. A Kiállítóteremben már több nagyszabású kiállítás is helyet kapott, többek között: Lestyán-Goda János, Györfi Sándor, Kass János, Szász Endre, Bényi Árpád tárlatai, továbbá a 100 éves Szépművészeti Múzeum vándorkiállítása, a Hidden Beauties, a Hunderwasser és Hasegawa, az MTI fotókiállítás, (M)érték - Világhírű magyar fotográfusok, Press Photo kiállítás.

• Városháza. Klasszicista épület a Piac utcában. Az 1531-ben épült igénytelen építményt évszázadokon át toldozgatták, végül 1802-re döntésre jutottak. Péchy Mihály készítette el az első terveket, ám a kivitelezésre kevés pénz gyűlt össze. Később Ságody József kamarai mérnök terveit fogadták el, aki továbbgondolta az építési elképzeléseket.

  Az impozáns timpanonos-árkádos épület kulcsait 1843-ban adták át a városnak. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere.1849-ben az épületben Kossuth Lajos élt a családjával, s egyben itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A menekülés időszakában a „titkos levéltár”-ban őrizték a magyar Szent Koronát.

  Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött egy új épület felépítése, ám a tervek – egyetértés és pénz híján – három évtizedet csúsztak. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az emellett addig nyitott árkádsorát lezárták fallal és ablakkal, mögötte helyiséggel kialakítva. A szomszédos adóhivatal épületével függőfolyosóval kötötték össze.

• Nagyerdő. Magyarországon és azon túl is ismert Nagyerdő Debrecen legzöldebb és legcsodálatosabb helye, ahol a természeti kincsek sokfélesége minden turistát kellemes meglepetésként ér. A pihenés ezen a helyen mind az aktív kikapcsolódást kedvelőknek, mind a több nyugalomra és relaxációra vágyóknak tetszeni fog. A Nagyerdei Park egyik legkedveltebb helye a Békás-tó, mely lenyűgöző szökőkútjaival és napozóágyaival remek hely a kikapcsolódásra vagy egy kellemes piknikre.

  Az Aquaticum Debrecen, amely gyógyhellyé nyilvánított fürdőkomplexum, a Nagyerdő festői természeti környezetében helyezkedik el.A komplexumban termálfürdő, beltéri mediterrán fürdő, gyógyászati részleg, gyógyvíz alapú eljárások és szauna áll a vendégek rendelkezésére.

  Szintén a Nagyerdő ad otthont az ország első vidéki állatkertjének is, amelyben 17 hektáron 5 kontinensről származó számtalan faj több száz egyede képviselteti magát. Az állatkert mellett található az ország egyetlen tradicionális vidámparkja, amely dodzsemet, körhintákat, kisvasutat és különféle tematikus játékokat kínál kicsiknek és nagyoknak.

• Déri Múzeum. Debrecen legnevezetesebb múzeuma, mellette az építészeti művészet csodálatos mintáival – Medgyessy Ferenc szobraival – melyek magával a múzeum épületével együttesen a város igazi kulturális gyöngyszemei. A városi múzeumot 1902-ben alapították Lefkovich Artur ékszerész és műgyűjtő adományainak köszönhetően. A múzeum fejlesztésében különösen jelentős szerepet játszott Zoltai Lajos (1905–1929), Ecsedi István néprajzkutató (1912–1929) és Sőregi János történész (1936–1950).

  A városi múzeum gyűjteménye 1920-ban gyarapodott a Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyem gyártó hatalmas gyűjteményének odaadományozása révén.

• Kossuth Lajos emlékmű. A magyar szabadságharc egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakjának szobra a város főterén, a református templom előtt található. A kiemelkedő magyar személyiség halála után a városlakók levélben fordultak a kormányhoz azzal a kéréssel, hogy örökítsék meg vezetőjüket, aki őszintén küzdött hazája szebb jövőjéért. A folyamat 14 évig húzódott, de végül 1914. május 4-én sor került a Margó Ede és Pongrácz Szigfrid tervei alapján készült szobor ünnepélyes átadására.

Debrecen egyedülálló város, mindenképpen megér egy látogatást.

Hol érdemes megszállni?

Az utazás legcsodálatosabb pillanatai közé tartozik a séták élvezete, a komplexumokban való pihenés, az érdekes történelmi és kulturális helyek felkeresése; a legfontosabb azonban a szállás kiválasztása. Hiszen ha Ön hosszú utat tervez, akkor nagyon oda kell figyelnie arra a helyre, ahol ideiglenes megszállni tervez.

Debrecenben számos szálloda és hostel található, amelyek minden ízlést kielégítenek.

A táblázatban szereplő árak a booking.com szállásportálról származnak. Ott is találhat szállást és áttekintheti a kínált apartmanokat.

Mit érdemes megkóstolni?

Természetesen Debrecen kultúrája nem csupán a szobrokban, a múzeumokban vagy templomokban merül ki. Az évek során kialakult, a város egyediségét növelő hagyományok fontos eleme az étel is.

Mi finomat kóstolhat meg az a turista, akinek a híres magyar város felfedezése meghozta az étvágyát? Bemutatjuk a tradicionális debreceni ételeket, melyek garantáltan kedvenceivé válhatnak.

• Pörkölt: Paradicsomszószban párolt hússzeletek. Nagyon kiadós és ízletes étel.
• Csirkepaprikás: Szaftos csirkehús, amelyet gazdag, tejfölös szószban párolnak, megbolondítva egy csipetnyi csípős fűszerrel.
• Halászlé: Többféle halból készült leves. A halételek kedvelői szeretni fogják.
• Tokaji Bor: Márkás magyar bolt.
• Pálinka: Vodka és gyümölcsfőzet alapú alkoholos ital, amelynek erőssége eléri a 60 fokot.

Érdemes megismerkedni Debrecen azon éttermeivel és kávézóival is, ahol nemcsak a helyi hagyományos ételeket, hanem a világ különböző konyháinak ínycsiklandó fogásait is megkóstolhatja:

• Csokonai Étterem. Ez az étterem a Kossuth-szoborcsoport közelében található. A vendégek visszajelzése alapján ebben az étteremben különösen ízletesen készítik a hagyományos ételeket, a steaket, gombalevest és borjú tatárbifszteket. Ajánlott kipróbálni a desszerteket is – úgy hírlik, a csokitorta itt egyszerűen hihetetlen!
• Wasabi Running Sushi & Wok Restaurant - Debrecen. Japán étterem svédasztalos koncepcióval. Itt fix ár befizetése mellett korlátlanul élvezheti a sushi szakértők által ügyesen elkészített tenger gyümölcseit.
• Csakhal Bisztró. Ebben az étteremben nagyon finom hal ételeket szolgálnak fel: fish and chipset, sült harcsát és halászlét.
• Maszek, az utcabár. Itt finomak a hamburgerek, a szalonna és a gulyásleves. Ízletes koktélokat és alkoholos italokat is felszolgálnak. A hely hangulatos atmoszférája sok embert vonz.
• IKON Étterem. Egy pompás étterem, amely 2022-ben és 2023-ban Michelin csillagot kapott. Próbálja ki itt az előételeket, steakeket és desszerteket. A rendkívüli ízek el fogják Önt bűvölni!

Ha kedve tartja, az éttermek mellet ne hagyja ki a Debreceni Piacot sem. Itt mindenféle különlegességet vásárolhat. Különösen ajánljuk, hogy ne mulassza el megkóstolni a Tokaji bort, amely a turisták körében nagy népszerűségnek örvend.

Őszintén kívánjuk, hogy Debrecen városába tett látogatása során a legszebb élményekkel gazdagodjon. A kalandokkal és hősies csatákkal tűzdelt, lenyűgöző történelem biztosan mély benyomást gyakorol majd Önre, és egyetlen turistát sem hagy közömbösen. A város gazdag helyszínei és kulturális intézményei pedig olyan sokszínűséget kínálnak, amely örökre megőrzi emlékezetében az itt eltöltött időt.