Pablo Escobar

Pablo Escobar a történelem egyik leghírhedtebb drogkereskedője. Ez a világhírű bűnöző pitiáner utcai gazemberből nagyhatalmú drogkartell-vezetővé vált. A "kokain királya" becenevet – is – viselte. Nehéz találni még egy olyan bűnözőt a világon, aki ennyire gazdag, híres és erőszakos lenne. 

ESCOBAR ÉLETRAJZA

Pablo Escobar (Pablo Emilio Escobar Gaviria) szülővárosa a Medellíntől 40 km-re fekvő Rionegro. A leendő drogkereskedő 1949. december 1-jén született.

Szülei keményen dolgoztak, hogy eltartsák számos gyermeküket. Pablo nagyrészt egyedül nevelte fel magát – az utca volt a fő nevelője.

Escobar gyerekkorában rajongva hallgatta a híres kolumbiai banditákról szóló történeteket, amelyek arról mesélték neki, hogyan harcoltak a gazdagok ellen, és hogyan segítettek a szegényeken. Ettől kezdve Pablo elhatározta, hogy követni fogja a példájukat. A romantikus hajlamú fiú felnőttként az ország átka lett, és körülbelül 10 000 ember életét oltotta ki.

Amikor Pablo 12 éves volt, a családja Envigado kisvárosba költözött, hogy közelebb éljen Medellínhez. Ekkor próbálta ki először a marihuánát. Pablo Escobar bűnözői életrajza tizenhat éves korában kezdődött, és "karrierje" folyamatosan nőtt. Az 1970-es években hatalmas drogbirodalmat teremtett, és óriási vagyont kaszált, néha 1,5 millió dollárt keresett egyetlen nap alatt.

PABLO ESCOBAR CSALÁDJA

Pablo Escobar Abel de Jesús Escobar Echeverri földműves és Hermilda de los Dolores Gaviria Berrio tanítónő harmadik fia volt.

A világ legelhíresebb kábítószer-kereskedője hivatalosan csak egyszer házasodott meg. 1976-ban Maria Victoria Henao Vellejo lett a felesége. A következő évben megszülte fiát, Juant, majd lányát, Manuelát. Escobar szerette a családját, és ez volt a gyenge pontja.

Ma a kolumbiai bűnöző gyermekei Argentínában élnek, de más név alatt.

Manuela Escobar a hírhedt kolumbiai drogkereskedő, Pablo Escobar lánya. Az 1984-ben született lány az Escobar család legfiatalabb gyermeke. Apja 1993-ban bekövetkezett halála és a bűnözői birodalom bukása után Manuela és családja kénytelen volt elhagyni Kolumbiát, és különböző álneveken, különböző országokban élni. Sorsáról keveset lehet tudni, mivel ő és családja igyekezett elkerülni a nyilvánosság és a média figyelmét.

Szeretői

Pablo Escobarnak számos szeretője volt, akiknek drága ajándékokkal kedveskedett aján. A bűnöző még egy villát is biztosított számukra. Összesen mintegy négyszáz nője volt, akik boldoggá tették az ő és partnerei életét.

A leghíresebb közülük Virginia Vallejo, a BBC újságírónője. Ő 2007-ben még az emlékiratait is kiadta. A könyv címe “Szeretni Pablót, gyűlölni Escobart" (Love Pablo, Hate Escobar), és az alapján film is készült.

ÚT A HATALOMHOZ

Escobar azzal kezdte, hogy a temetőben sírköveket lopott el, letörölte a halottak neveit, majd újra eladta. Ezután áttért a marihuánás cigaretta árusítására. Emellett lottószelvényeket is hamisított, amelyek népszerűek voltak a kolumbiaiak körében.

Hamarosan egy kisebb bandát alakított, amely autólopással és zsarolással foglalkozott. Pablo és csapata felajánlotta az autótulajdonosoknak, hogy fizessenek azért, hogy ne rabolják ki őket. Körülbelül 2-3 év múlva a banda emberrablásba kezdett.

Huszonkét éves korában Escobar lett Medellín környékének fő bűnszövetkezeti figurája. Ekkor kapcsolódott be a kábítószer-kereskedelembe, amelyet fokozatosan kiterjesztett nemcsak hazájában, hanem az Egyesült Államokban és Kanadában is.

Escobar ellenőrzése alatt tartotta a Kolumbiából exportált teljes kokainforgalmat. Minden szállítmányt “megadóztattak”, így garantálva a kézbesítést.

A MEDELLÍNI KARTELL TÖRTÉNETE ÉS SZERKEZETE

A Medellín-kartellt a világ leghatékonyabb bűnszervezetének tartják. Több mint 10 éve létezett. A szervezet illegális tevékenységet folytatott, többek között:

• kábítószerek – mindenekelőtt kokain – előállítása és terjesztése;
• terrorizmus;
• gyilkosságok;
• emberrablás;
• zsarolás.

Az 1980-as évek közepére a kolumbiai kartell a világ kábítószer-kereskedelmének mintegy 80 százalékát uralta. Az emberiség történelmének legerősebb pénzügyi és kokainszindikátusaként tartják számon. Állam volt az államban, jól kiépített kábítószer-kereskedelmi hálózattal, titkos laboratóriumokkal a dzsungelben, valamint korszerű repülőgépekkel és tengeralattjárókkal.

A bázisa Kolumbia északnyugati részén volt, a menedékhelye pedig az Antioquia megyei Medellínben.

Több katonai alakulat és az ország rendőrsége, amely együttműködött az amerikai különleges hírszerző egységekkel, többször is kísérletet tett a Medellín-kartell megsemmisítésére. Sok évbe telt, mire a Pablo Escobar által létrehozott birodalom összeomlott. Csak a vezetője halála után bukott meg.

Az 1970-es években Kolumbiában számos kis és közepes méretű szervezet foglalkozott marihuánával. Minden szervezetnek saját főnöke volt. Volt egy íratlan megállapodás e szervezetek vezetői között – a kábítószer-kereskedők gyakran megosztották a termékük elosztási csatornáit, és szövetségeket kötöttek, amelyek segítettek nekik ellenállni a bűnüldözésnek.

A kannabisz csempészete, főként az amerikai piacokra, fontos bevételi forrássá vált mindazok számára, akik részt vettek ebben az üzletben. Fokozatosan egy új termék jelent meg a piacon - a kokain. E kábítószer kereskedelme rendkívül jövedelmezőnek bizonyult. A kolumbiai kábítószer-kereskedők nagy összegeket kezdtek befektetni az e kábítószer előállítását és értékesítését szolgáló infrastruktúrába.

A nagy mennyiségű kokain hatalmas nyereséget hozott, ami a rendőri szervek számára sem maradt észrevétlen. A kábítószer-kereskedőkre nemcsak ők jelentettek fenyegetést, hanem a rivális klánok is. A kolumbiai kokainpiacot egy mérges kígyókkal teli, kanyargós hegyi ösvényhez lehetne hasonlítani.

A fennmaradás iránti igény egy olyan koalíció létrehozásához vezetett, amely a meggazdagodásban és a hatalomban való közös érdekek által egyesített különböző klánok hatáskörét összpontosította. Az egyesülés ötlete az Ochoa-klán testvéreitől származott. Ők 1976-1977. években  összehívták Antioquia megye meghatározó kábítószer-kereskedőit a Medellín melletti farmjukon. A találkozó résztvevői között volt Pablo Escobar és unokatestvére, Gustavo de Jesús Gaviria. Ekkor alakult meg a Medellín kartell. A szervezet egyesítette a kolumbiai drogkereskedelem vezetőinek pénzügyi hatalmát, erejét és befolyását.

Ahogy nőtt a kábítószer iránti kereslet, úgy nőtt a kartell hatalma is. A szervezet gyorsan a nyugati félteke kábítószerpiacának vezetőjévé vált. Becslések szerint az Egyesült Államokban és Kanadában 10 kábítószer-használóból 8 a Medellín-kartell által forgalmazott drogokat használta. Egyes jelentések szerint a napi nyereségük megközelítette a 60 millió dollárt.

A kábítószer alapanyaga a kokainpép volt, amelyet kokalevelekből állítottak elő. Az 1970-es években Kolumbiában nem termesztettek kokaint, így a kartell kénytelen volt a pépet saját útvonalain keresztül Ecuadorból és Peruból importálni. Ezt a dzsungelben elrejtett laboratóriumokba szállították, ahol az alapanyagot kész kábítószerré alakították át.

Az 1980-as évek elején a kartell kokaültetvényeket hozott létre Kolumbiában, amelyeket lázadó csoportosulások védtek. Az ültetvények Meta és Caquetá megyékben helyezkedtek el. A termést ugyanezekbe a titkos laboratóriumokba szállították. A fehér port kiváló minőségű kábítószerré alakították át, amelyet aztán kiépített útvonalhálózaton keresztül szállítottak. A szállítmányok többsége Kanadába és az Egyesült Államokba ment, ahol a kokain iránt a legnagyobb volt a kereslet.

Kezdetben a szállításban a forgalmazók piramisa vett részt. Az árut kis tételekben hagyományos repülőgépeken és hajókon szállították. Ebben a folyamatban gyakran drogfutárok vettek részt. Ők kis tételekben szállították a kábítószert a poggyászban vagy közvetlenül a repülőgép utasterében.

A kartell számos kábítószer-szállítási módszert alkalmazott, amelyek közül néhány meglehetősen különös volt.

Ahogy a Medellín-kartell erősödött, úgy kezdtek el nagy mennyiségű kokain szállítására tervezett magánrepülőgépeket beszerezni. Azonban felmerült egy probléma. A kis repülőgépek nem tudtak közvetlen útvonalat repülni Kolumbiából Amerikába tankolás nélkül. A harmadik országokban való leszállás további kockázatokat jelentett, és jelentősen megnövelte a szállítás költségeit.

A bűnszervezet egyik alapítója, Carlos Lehder aktív szerepet játszott a probléma megoldásában. Sikerült forradalmasítania a kokainüzletet. Ő 4,5 millió dollárért vásárolt egy szigetet a Karib-tengeren, Florida, azaz Egyesült Államok közelében. Ez a kis földdarab az óceán közepén hosszú éveken át átrakodóhelyként szolgált.

1978 és 1982 között ez a sziget volt az Egyesült Államokba irányuló kokainszállítás fő csatornája, amely az amerikai piacra irányuló teljes kábítószer-kereskedelem mintegy 25%-át tette ki. Óránként akár 300 kg kábítószer is érkezett a Norman's Cay nevű szigeti támaszpontra.

Pablo Escobar kulcsszerepet játszott a kartell működésében, különösen a kokain forgalmazásával kapcsolatos műveletekben. A bűnszervezet jelentősen kibővült, és 1978 végére mintegy 19 000 kg kábítószert szállított az Egyesült Államokba.

Escobar legközelebbi társai

A bűnszervezet a vezetőjének, Pablo Escobarnak köszönhette hatalmát, neki pedig hűséges munkatársai voltak. A legendás drogbáró legközelebbi barátja Gustavo de Jesús Gaviria volt, aki egyben az unokatestvére is volt. Escobar minden, a kábítószer előállításával és forgalmazásával kapcsolatos kérdésben konzultált vele. Pablo unokatestvére irányította a bűnszervezet pénzügyi tevékenységét és a kábítószer-exportot.

Gustavo de Jesús Gaviria egy rendőrségi razzia során vesztette életét, amikor egy különleges egység betört a kartell egyik luxuslakásába a Medellín déli részén fekvő Alameda kerületben.

A kartell más tagjai is támogatták Escobart minden ügyében.

A kartell tagjai

Pablo Escobar több nagy bandavezérrel is együttműködött. A Medellín kartellben például az Ochoa testvérek is részt vettek. Az együttműködés évei alatt egészen 1990-ig fenntartották a kapcsolatot Escobarral.

Gustavo Gaviria főtanácsadója mellett Carlos Lehder, becenevén "El Aleman" is részt vett Pablo bűnözői tevékenységében. Ő volt a bűnszervezet egyik alapítója és meggyőződéses náci. 1987-ben tartóztatták le és kiadták az Egyesült Államoknak, ahol 33 évet ült börtönben, miután szabadlábra helyezték.

Egy másik ismert kolumbiai drogkereskedő, aki együttműködött Pablo Escobarral, José Gonzalo Rodríguez Gacha, becenevén "El Mexicano" volt.

Roberto Escobar, Pablo biológiai testvére, aki 1992-ben került börtönbe, a Medellín-kartell főkönyvelője volt.

ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK ÉS BŰNCSELEKMÉNYEK

A Pablo Escobar által vezetett bűnszervezet a legkifinomultabb bűnözői módszereket alkalmazta tevékenysége során. Escobar számos módszert alkalmazott, többek között erőszakot, fenyegetést és megvesztegetést. A leghírhedtebb tett egy merénylet volt, amelyet a drogbáró beosztottjai szerveztek meg. 1989 novemberében Escobar elrendelte egy repülőgép felrobbantását a Bogotá feletti égbolton César Trujillo politikus meggyilkolása céljából. A légikatasztrófa 110 ember halálát okozta. A politikus az utolsó pillanatban lemondta az utat, de később Kolumbia államfője lett, és sikerült likvidálnia a 20. század legbefolyásosabb és legveszélyesebb bűnözőjét.

Az 1980-as évek közepére a Medellín-kartellnek számos kém és informátor állt rendelkezésére. A szervezetnek kapcsolatai voltak a kolumbiai kormány minden intézményében, beleértve a legmagasabb hatalmi szinteket is. A kartell izraeli és brit katonai oktatókat alkalmazott, akik rendszeresen taktikai és gyakorlati kiképzést tartottak tagjaival. Mindez speciális kiképzőközpontokban zajlott.

A HATÓSÁGOKKAL ÉS A TÁRSADALOMMAL FENNTARTOTT VISZONYOK

Escobar kapcsolata a kolumbiai és a nemzetközi hatóságokkal bonyolult volt. Gyors felemelkedése 1976-ban felkeltette a kolumbiai biztonsági szolgálatok figyelmét. Májusban Pablót, nem sokkal Ecuadorból való megérkezése után, letartóztatták. Kábítószer-kereskedelemmel vádolták. Az ügynökök 39 kg fehér port találtak az autója hátsó kerekében. Pablo Escobar először az egyik, majd a másik bírót vesztegette meg, és végül szabadon engedték. Az őt letartóztató tisztet a következő évben megölték.

A kolumbiai bűnüldöző szervek megvesztegetése és megfélemlítése folytatódott. Escobar ezt a módszert használta fenyegetésként és ösztönzésként is. A bűnöző egyszerűen megölte azokat, akik nem voltak hajlandók kenőpénzt elfogadni. Ekkoriban született meg a "plata o plomo" kifejezés, amely szó szerint annyit tesz: "ezüst vagy ólom", azaz pénz vagy halál.

A Medellín-kartell és vezetője minden szinten manipulálta a kormányt. Escobar anyagilag támogatott számos politikai jelöltet, ami aztán lehetővé tette, hogy megválasszák őket.

1979-ben a világ legbefolyásosabb kábítószer-kereskedője megpróbálta legalizálni az üzletét. Ideiglenes képviselői helyet nyert az ország kongresszusában. Azt is elérte, hogy egy saját maga által épített börtönben töltsön időt.

1991-ben, mielőtt feladta magát, az újonnan elfogadott 1991-es kolumbiai alkotmány megtiltotta a kolumbiai állampolgárok kiadatását az Egyesült Államoknak. De felmerült a gyanú, hogy Escobar és más drogbárók befolyásolták az Alkotmányozó Gyűlés tagjait a törvény elfogadásában.

Escobart egy fényűző magánbörtönben, a Catedralban tartották fogva, amelyet ő maga épített, és amelyhez focipálya, babaház, bár, jacuzzi és vízesés is tartozott. Azonban hírek kezdtek felröppenni arról, hogy Escobar a börtönben is folytatta bűnös tevékenységét, ami arra késztette a kormányt, hogy 1992-ben megpróbálja átszállítani őt egy rendes börtönbe. Escobar befolyása lehetővé tette számára, hogy előre felfedje a tervet és sikeresen megszökjön, majd élete hátralévő részét a rendőrség elől bujkálva töltötte.

Jótékonyság

Pablo Escobar nemcsak bűnözői tevékenységet folytatott, hanem jótékonykodott is. Parlamenti választási kampánya során aktívan osztogatott pénzt a szegény negyedekben, házakat, stadionokat, kórházakat, iskolákat és templomokat épített.

Aktív jótékonysági tevékenysége miatt "Robin Hood paisa" – azaz "a szegények Robin Hoodja" – néven emlegették. Escobar százmilliókat fektetett be Medellín legszegényebb városrészeinek fajlesztésére.

PABLO ESCOBARRÓL SZÓLÓ FILMEK ÉS SOROZATOK

Pablo Escobar – annak ellenére, hogy veszélyes figura volt – kiemelkedő személyiség. Számos film és sorozat készült róla.

2015-ben a Netflix bemutatta a Narcos című bűnügyi drámát Boyd Holbrook, Pedro Pascal, Wagner Moura és Maurice Compte főszereplésével. Ez volt az első nagy játékfilmes életrajz a kolumbiai drogbárókról, egy bűnözői lángelme epikus története.

Ezen kívül van egy minisorozat is, az “Escobar by Escobar”, amely négy epizódból áll. Ebben egy nagy drogkereskedő birodalom örököse mesél apjáról és a nélküle való életéről.

2001-ben jelent meg a "Blow" című bűnügyi akciófilm, amelyet Amerikában forgattak Johnny Depp és Penelope Cruz főszereplésével.

Érdemes megemlíteni a 2014-es "Escobar: Paradise Lost" (Escobar: Az Elveszett Éden) című bűnügyi drámát is, amely francia-spanyol koprodukcióban készült. A kolumbiai drogbárót a legendás Benicio del Toro ebben a filmben egy bűnöző zseniként alakította – egy igazi démonként, aki nélkülözi az emberi érzéseket.

A Pablo Escobarról szóló filmek és sorozatok különböző szemszögből tárják fel a világ legbrutálisabb bűnözőjének életrajzát.

AZ ESCOBAR-KORSZAK VÉGE

Pablo Escobar korszaka 1993-ban ért véget. Ekkor már körözték a hatóságok. A 44 születésnapját követő napon egy rokonainak címzett telefonhívás után bukkantak a nyomára. Az érzelmek és a családtagjai iránti szeretet eredményezték a bűnöző letartóztatását.

A hírszerző szolgálatok felderítették a tartózkodási helyét, és a világhírű drogkereskedőt egy mesterlövész lőtte le. Bár a fia később azt mondta a médiának, hogy Pablo öngyilkos lett, amikor rájött, hogy nem tud elmenekülni.

Escobar temetését 1993. december 3-án tartották, és több mint 20 000 kolumbiai jött el, hogy elbúcsúzzon tőle.

ÖRÖKSÉG ÉS KULTURÁLIS HATÁS

Pablo Escobar hatása a kolumbiai és a globális kultúrára óriási. Ezt bizonyítja a híres drogkereskedő életéről készült számos film és a nevének könyvekben való említése.

Kolumbiának még egy Pablo Escobarnak szentelt múzeuma is van, amely a világ minden tájáról vonzza a turistákat.

A férfi öröksége ellentmondásos: egyesek elítélik életmódját és tetteit, míg mások Robin Hoodhoz hasonlítják.

Pablo Escobar bűnözői életrajza és hatalmas vagyona inspirálja a dél-amerikai drogkereskedők fiatalabb generációját. Ők arról álmodoznak, hogy ugyanilyen magaslatokat érjenek el, de anélkül, hogy ugyanaz a sors érné őket.