Kapu Tibor

Hosszú idő után visszaállította Magyarország aktív hozzájárulását az űrkutatáshoz. Az űrmisszió lehetővé tette, hogy az ország jelentős tudományos kísérletekben vegyen részt az űrben – a biológia, az anyagtudomány, az űrsugárzás kutatása stb. területén. A könnyebb megértés érdekében itt egy táblázat az alapvető információkkal:

Életrajza és magánélete

Iskolai évei alatt a tanárai számára feltűnt a technológia iránti érdeklődése: Kapu Tiborra aktív, motivált diákként emlékeznek vissza, aki szenvedélyesen érdeklődött a formatervezés és a műszaki tanulmányok iránt. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett, majd a BME-n gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, előbb alap-, majd mesterszakon gépészmérnöki szakon. Az egyetemi diploma megszerzése után fejlesztőmérnökként dolgozott.

Kapu Tibor életében fontos szerepet játszik a családja – szülei és nővére, Csilla az űrmisszióra való felkészülés minden szakaszában támogatták őt. Továbbra is szoros kapcsolatban állnak, rendszeresen kommunikálnak, családja mindig büszkén és melegséggel beszél róla. Jelenleg nincsenek nyilvános információk személyes kapcsolatairól vagy családi státuszáról.

Nyílt interjúkban Kapu többször is beszélt a fegyelem, a rendszerezett felkészülés és a családi támogatás fontosságáról. A médiában több alkalommal említette a gitárt, mint hobbit – kifejezte azt a vágyát, hogy hangszert vihessen a fedélzetre, és zenéljen a legénység tagjainak.

Szakmai pályafutása

Kapu Tibor mérnök és kutató űrhajós a HUNOR programban – Magyarország első nemzeti űrkezdeményezésében. A Budapesti Egyetemen végzett mérnöki szakon. Korai szakmai pályafutása az iparban telt el – az akkumulátortechnológia, a gyógyszeripar és az anyagtudomány területén dolgozott, és a csúcstechnológiás rendszerek hatékonyságának és biztonságának javításával kapcsolatos projektekben szerzett tapasztalatokat.

2022-ben kezdődött a magyar HUNOR-program kiválasztási folyamata, 2024-ben pedig hivatalosan is megválasztották Kapu Tibort vezető űrhajóssá, aki ezt követően az Egyesült Államokban, a Johnson Space Centerben a NASA közreműködésével képzést kapott, valamint speciális túlélési és extrém körülmények közötti munkavégzésre vonatkozó felkészítést teljesített.

Hogyan lett Kapu Tibor űrhajósjelölt?

A magyar HUNOR-program keretében az űrhajósok kiválasztása többszintű tesztrendszerből állt. Több száz jelentkezőből választották ki a döntőbe jutottak egy kis csoportját, akiket állóképesség, pszichológiai stabilitás, csapatmunka és speciális technikai képességek szempontjából teszteltek. Minden jelölt a nemzetközi szabványoknak megfelelő orvosi vizsgálatokon, valamint a stressztűrő képesség és a kritikus körülmények közötti gyors döntéshozatal tesztelésén esett át.

További képzése során intenzív tanulmányokat folytatott a houstoni Johnson Űrközpontban (USA), ahol megtanulta, hogyan kell kezelni az ISS berendezéseit, hogyan kell tudományos kísérleteket végezni mikrogravitációban, és hogyan lehet életben maradni a Földön és a vízben.

A NASA-val való együttműködés lehetővé tette a magyar program nemzetközi űrprogramba való beillesztését, Kapu pedig olyan ismeretekre és gyakorlati készségekre tett szert, amelyek megalapozták majdani küldetését.

Repülés az űrbe

2025. június 25-én Kapu Tibor az Ax-4 misszió részeseként, mint küldetési szakértő repült az űrbe.

Az indításra az Egyesült Államokban található Kennedy Űrközpontból, egy Falcon 9 rakétával került sor, a repülés pedig az Elon Musk által kifejlesztett Space X Crew Dragon “Grace” nevű kereskedelmi űrhajóval történt.

Másnap a kapszula a Harmony modulon keresztül dokkolt az ISS-hez. A legénység több mint 20 napot töltött az ISS fedélzetén, amely alatt a Kapu tudományos feladatokat látott el, többek között egy sor magyar technológiát alkalmazó kísérletet. Megkezdte a magyar tudományos intézmények által elfogadott programok végrehajtását is, amelyek célja, hogy műszereket és érzékelőket juttassanak az űrbe, hogy összehasonlítsák azokat a Földön lévő hasonló eszközökkel.

Részvétele mérföldkő lett Magyarország számára. Bár sok műholdfelvételt látott már a Földről, Kapu szerint semmi sem hasonlítható ahhoz, ahogyan azt élőben láthatta:

“Olyan fényes, színes és élettel teli. Amikor a nap lenyugszik, minden narancssárgává válik, majd mély, sötétkékre változik. Ötpercenként valami teljesen újat láthatsz”

Mivel 90 percenként megkerülte a Földet, a világűrt állandóan lenyűgöző helyként jellemezte.

Kapu Tibor jövőbeli űrmissziója

Az Ax-4 repülés sikeres teljesítése után Tibor továbbra is aktívan fejleszti űrkutatói karrierjét, és az ISS-en megkezdett kutatásaira és kísérleteire összpontosít. A HUNOR program részeként számos olyan kísérletet hajtott végre, amelyek eredményei hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez és a nemzetközi együttműködéshez.

A repüléshez való felkészülés – amely magában foglalta az ISS berendezéseinek kezelésével kapcsolatos képzést, a mikrogravitációban való tartózkodás szimulációját és az egészségügyi felkészítést – megalapozta a jövőbeli űrprogramokban történő részvételt. Az Európai Űrügynökség tagországaként Magyarországnak lehetősége van arra, hogy űrhajósait bevonja az ügynökség nemzetközi projektjeibe, ami új perspektívákat nyit a tudományos kutatások és a tapasztalatcsere terén.

Jelentősége Magyarország számára

Ezzel nem csak szimbolikusan reprezentálja az országot a nemzetközi porondon, hanem aktívan népszerűsíti az űrkutatásokat a fiatalok körében is.

Nevezetesen, a BME egyetem és a HUNOR program által indított UNIverZOOM program keretében Kapu kísérleteket végzett az ISS-en, amelyeket aztán diákok és tanárok ismételtek meg az iskolákban az egész országban. Ez elősegíti egy új generáció kutatóinak kinevelését, ösztönzi a fiatalokat a fizika és a mérnöki tudományok tanulmányozására, valamint hangsúlyozza tevékenységének tudományos értékét Magyarország számára – különösen a biomedicina, az emberi fiziológia és az anyagok tudományának területén.

Az ilyen kezdeményezéseknek köszönhetően Kapu ötvözi a tudományos hozzájárulást, az oktatási fejlesztést és az űr népszerűsítését, megalapozva ezzel a jövőbeli magyar űrkutatásokat.

Érdekes tények

1. A legénység 20 napot, 2 órát és 59 percet töltött a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
2. Az ISS-en tartózkodása alatt Tibor 60 kísérletet végzett biológia, emberi fiziológia, anyagismeret, folyadékok viselkedésének vizsgálata mikrogravitációban és egyéb témakörökben.
3. Kapu Tibor Farkas Bertalan és Charles Simonyi után a harmadik Magyar az űrben.
4. Augusztus 20-án reggel került sor a legrangosabb állami kitüntetés, a Szent István-rend átadására, amelyet idén Farkas Bertalan és Kapu Tibor kapták meg.
5. Tibor a családjának első alkalommal egy vacsora közben beszélt arról, hogy részt kíván venni az űrprogramban, miután bekerült a 247 résztvevő közül a 44 döntős közé.

Közösségi hálózatok

Instagram

Facebook