Személyek

Baka András

Dr. Baka András 73 éves jogászt a TISZA Párt frakciójának jelölésére Magyar Péter miniszterelnök nemzetközileg jegyzett jogtudósként mutatta be, majd az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én 140 igen és 6 nem szavazattal választotta meg Magyarország köztársasági elnökévé. Hivatalát augusztus 19-én foglalta el a Sándor-palotában.

szerző: Anna Pusztai

Tartalom
András Baka

Pályafutása különös párhuzamot mutat. 2011-ben a Fidesz kétharmada az új Alaptörvénnyel szorította ki a Legfelsőbb Bíróság éléről. Tizenöt évvel később egy másik alkotmánymódosítás nyomán távozó államfő, Sulyok Tamás utódja lett.

A korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) szolgáló alkotmányjogász a strasbourgi bírói évei, valamint az 1956-os sortűzperek kapcsán hozott vitatott döntése ma is a közbeszéd részét képezik.

Jogtudós, strasbourgi bíró

Alkotmányjogász, aki 1991-ben Magyarország első bírája lett az EJEB-en, és 2008-ig dolgozott ott. 2009 és 2011 között a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét töltötte be. Kutatóként évtizedekig az emberi és a kisebbségi jogokkal foglalkozott.

Adat

Érték

Teljes név

dr. Baka András

Született

1952. december 11., Budapest

Életkor

73 év (2026. december 11-én tölti be a 74-et)

Végzettség

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1978, summa cum laude

Tudományos fokozat

az állam- és jogtudomány kandidátusa (1988)

Pártállás

független, soha nem volt párttag

Házastárs

Kövesdi Katalin tanár (1977 óta)

Gyermekek

kettő, mindketten jogászok

Jelenlegi tisztség

köztársasági elnök, 2026. augusztus 19-től

Mandátum

az új Alaptörvény hatálybalépéséig, legfeljebb 5 évig

Baka András

Baka András köztársasági elnök

Kép: nlc.hu

Fiatal évei és az út a jogi karig

Baka András értelmiségi budapesti családban nőtt fel: édesanyja magyar–német szakos tanárként dolgozott, és a családban egy húga született. Gyerekként elsősorban az elektronika világa nyűgözte le, így eredetileg mérnöki pályára készült.

Zenei általános iskolai tanulmányai után a rangos I. István Gimnázium fizika–kémia tagozatán folytatta tanulmányait. A matematikával azonban rengeteget kínlódott, ami hamar rávilágította arra, hogy a reáltudományok helyett „alkatilag filosz”, vagyis a humán területek állnak közelebb hozzá. Szabadidejében aktívan kosárlabdázott. A humán érdeklődés és a társadalmi kérdések iránti fogékonyság végül a jogi pálya felé terelte.

1971-ben érettségizett, és sikeresen felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Egy súlyos fertőzés és az azt követő egyéves kezelés, illetve lábadozás miatt azonban nem kezdhette el azonnal az egyetemet. A kényszerű halasztás évét kihasználva könyvtárosként dolgozott, emellett a Thália Színházban statisztált, ami tovább szélesítette látókörét.

Gyógyulása után megkezdett egyetemi tanulmányait 1978-ban, 25 évesen fejezte be: summa cum laude minősítésű diplomájával egyidejűleg avatták az állam- és jogtudományok doktorává.

Családja és magánélete

Baka András 1977-ben kötött házasságot Kövesdi Katalin tanárnővel, akivel 49 éve élnek kiegyensúlyozott házasságban. Kapcsolatukból két gyermek született – Péter (1979) és Ágnes (1984) –, akik édesapjuk példáját követve mindketten a jogi pályát választották. A felelősségteljes hivatással járó szellemi megterhelést és az ítélkezés fáradalmait a család fővárosi, XII. kerületi otthonában, valamint egy dunakanyari nyaralóban igyekezett kipihenni. Bár a Dunakanyar csendjét saját bevallása szerint a sűrű teendői miatt „sajnos, csak ritkán” tudta élvezni, a rendszeres mozgás, a túrázás és az úszás mindig fontos része maradt a mindennapjainak.

Baka András családja

Baka András és felesége, Katalin Kővesdi

Kép: blikk.hu

A ritka családnév és az államfővé választással járó nyilvánosság nyomán a közbeszédben időről időre felmerül a kérdés, hogy fűzi-e rokoni kapcsolat a szekszárdi származású költőhöz, Baka Istvánhoz (1948–1995). A családi gyökerek azonban teljesen eltérnek: a budapesti születésű jogász géplakatos édesapa és középiskolai tanárnő édesanya gyermekeként nőtt fel, így a néhai költővel semmilyen rokonságban nem áll, a névazonosság csupán a véletlen műve.

Tudományos kutatóból felsőbírósági vezető

Baka András 1978-tól az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetben dolgozott tudományos kutatóként, ahol az alkotmányjoggal, valamint az emberi és a kisebbségi jogokkal foglalkozott. A rendszerváltás idején a független szakszervezetek a civil önszerveződés kulcsfontosságú terepeivé váltak, így kutatói tevékenysége mellett aktívan bekapcsolódott az érdekvédelembe: 1998-ban részt vett a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) megalapításában mint annak elnöke, majd 1989 és 1990 között az Értelmiség Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöki tisztségét betöltötte.

András Baka on Minority Rights (1990)

1990-ben az MDF listájáról, de párton kívül jutott be az Országgyűlésbe ahol az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság titkáraként dolgozott. Képviselői mandátumáról alig egy év után lemondott, amikor megkapta megbízatását az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Később úgy fogalmazott, hogy a törvényhozást a strasbourgi felkérés nélkül is otthagyta volna, mert alkatilag távol állt tőle a politika.

Mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága 1998-ig nem állandó testületként működött, strasbourgi feladatai mellett 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. Strasbourgi mandátumának 2008-as lejárta után a Fővárosi Ítélőtáblán folytatta pályafutását tanácselnökként, ahonnan 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé.

Baka András pályájának főbb állomásai:

Időszak

Tisztség

Megjegyzés

1978–1990

MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, tudományos kutató

alkotmányjog, emberi és kisebbségi jogok

1988–1990

a TUDOSZ elnöke

a tudományos dolgozók szakszervezete

1989–1990

az ÉSZT elnöke

értelmiségi szakszervezeti tömörülés

1990–1991

országgyűlési képviselő

MDF-listáról, párton kívül

1990–1998

az Államigazgatási Főiskola főigazgatója

az EJEB ekkor még nem állandó bíróság volt

1991–2008

az EJEB bírája

két ciklus

2008–2009

a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke

polgári ügyszak

2009–2011

a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke

megbízatása 2011. december 31-én megszűnt

2012-től

a Kúria tanácsvezető bírája

polgári ügyszak

2026. augusztus 19-től

köztársasági elnök

a TISZA Párt jelöltjeként, párton kívül

Baka András bíró

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke

Kép: Index

Strasbourgi évek az Emberi Jogok Európai Bíróságán

Magyarország 1990 novemberében csatlakozott az Európa Tanácshoz, egy évvel később pedig Baka András lett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) első magyar bírája. Tisztségét két teljes ciklusban, 1991-től 2008-ig töltötte be, így a magyar vonatkozású ügyek első másfél évtizedét végig bíróként kísérte figyelemmel. Megbízatása az első években ülésszakos jellegű volt, majd a bíróság 1998-as reformját követően vált állandó, strasbourgi székhelyű főhivatássá.

Mintegy 45 különvéleményt vagy párhuzamos indokolást írt, illetve csatlakozott ilyenekhez. A gibraltári IRA-gyanúsítottak lelövése miatt indult perben például a 10:9 arányban alulmaradt kisebbséghez tartozott, amely nem látott jogsértést.

A leghevesebb szakmai vitát a 2008-as Korbely-ügyben hozott döntés váltotta ki, amelyben a bíróság Nagykamarája az 1956-os tatai tűzharc kapcsán megállapította, hogy a magyar bíróságok az emberi jogi egyezményt megsértve alkalmazták az emberiesség elleni bűncselekmény tényállását.

Mit döntött Strasbourg a tatai sortűz ügyében?

1956. október 26-án Korbely János százados fegyveres alakulattal vonult a felkelők kezén lévő tatai rendőrkapitányságra. A tűzharcnak halálos áldozatai és sebesültjei is voltak. A Legfelsőbb Bíróság 2001 novemberében emberiesség elleni bűncselekmény miatt öt év börtönre ítélte a 72 éves volt tisztet.

Korbely Strasbourghoz fordult. Az EJEB Nagykamarája 2008. szeptember 19-én 11:6 arányban neki adott igazat; a többségi döntést Baka András is megszavazta. A döntést később nyilvánosan vállalta, és kiállt amellett, hogy összhangban van a nemzetközi joggal.

Baka András felmentése

Baka András Strasbourgban

Kép: hvg.hu

A bíróság nem azt mondta ki, hogy Korbely ártatlan. Azt állapította meg, hogy nem volt kellően bizonyított a tett elkövetéskori emberiesség elleni bűncselekmény minősítése. Ezért sérült az Egyezmény 7. cikke, amely tiltja a törvény nélküli büntetést. A Legfelsőbb Bíróság 2009-ben ennek ellenére fenntartotta az ötéves ítéletet.

2026 augusztusában Megafon-közeli kommentátorok Baka sortűzperes szavazatát támadták, és azt írták, hogy a jelölt „felmentette” a vádlottat. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén a Korbely-ügyet hozták fel ellene. Az államfő a Korbely-ügyben leadott szavazatáról azt mondta, hogy „felmelegített lejárató történetről” van szó, Korbely felmentéséről pedig szó sincs.

Baka András főbíró eltávolítása 2011-ben

Hat évre szólt a megbízatása, de alig két és fél évet tölthetett ki belőle. 2009 júniusában Sólyom László köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a harmadik szavazáson választotta a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Akkor Baka András Fidesz-szavazatokat is kapott, és erre 2026-ban Magyar Péter is emlékeztetett.

2010 után nyíltan bírálta az igazságszolgáltatási reformot. Kifogásolta a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését, amelyet burkolt tisztogatásnak tartott. Nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy állítsa le a változtatást. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetését is ellenezte. A 2006-os tüntetésekhez kötődő ítéletek semmissé nyilvánítását is bírálta, mert szerinte a jogalkotó így a bíróságok munkájába avatkozik be.

Az Orbán-kormány kétharmados többsége az új Alaptörvénnyel a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává alakította át. Az átmeneti szabályok szerint a Kúria elnökének legalább öt év hazai bírói gyakorlattal kellett rendelkeznie. A 17 strasbourgi év nem számított bele ebbe az időbe.

A menesztés így 2011. december 31-én vált véglegessé, mintegy három és fél évvel a mandátum vége előtt. Ezután a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott tovább, a jogsérelem miatt pedig Strasbourgba fordult.

Baka András eltávolítása

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt bírája

Kép: Index

A strasbourgi ítélet és a kártérítés

A bíróság összesen 100 000 euró kártérítést ítélt meg a javára, ami akkoriban mintegy 31 millió forintnak felelt meg. Az EJEB kamarája 2014-ben egyhangúlag kimondta, hogy Magyarország megsértette a bírósághoz fordulás jogát és a véleménynyilvánítás szabadságát. A Nagykamara 2016. június 23-án megerősítette az ítéletet. Az összegből 70 000 euró a vagyoni és nem vagyoni kár megtérítését, 30 000 euró pedig az eljárási költségek fedezését szolgálta.

Az ítéletből fakadó általános intézkedések az Orbán-korszakban elmaradtak. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2024-ben rendkívüli lépésként levélben sürgette a magyar hatóságokat az ítéletben előírt általános intézkedések végrehajtására. A volt panaszos ma annak az államnak a feje, amely nem teljesítette a javára szóló ítéletet.

A 2026-os államfőválasztás

2026 nyarán alig két hónap leforgása alatt három személy is gyakorolta az államfői jogköröket. Áprilisban a TISZA Párt megnyerte a választást, a miniszterelnök pedig távozásra szólította fel Sulyok Tamást. Az Országgyűlés július 13-án fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a hivatalban lévő elnök megbízatását. Sulyok július 18-án írta alá a jogszabályt, majd július 20-i hatállyal távozott hivatalból. Az elnöki jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök vette át.

A kormánypárti jelölési folyamat első lépéseként felkért Polgár Judit július 20-án nyilvánosan visszautasította a felkérést. A sakknagymester azt írta, hogy nem érez elég erőt egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségéhez. Magyar Péter a kudarcért kizárólag magát hibáztatta.

A TISZA Párt frakciója ezután három főre szűkítette a jelöltek körét. Romsics Ignác történész, a „Vidéki Prókátorként” ismert Fülöp Botond és Baka András főbíró közül augusztus 8-án titkos szavazással választották ki a végleges jelöltet. Augusztus 11-én 146 képviselő adta le a szavazatát. A Fidesz–KDNP bojkottálta a választást. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt javasolta, a szavazólapon azonban csak egy név szerepelt.

Baka András 2026

Magyar Péter, Baka András és Ruff Bálint

Fotó: Magyar Péter / Facebook

Baka András megválasztása különös párhuzamot teremtett: saját 2011-es főbírói leváltása és Sulyok Tamás 2026-os államfői elmozdítása között azonban a jogi válaszlépések módjában lényegi különbség mutatkozott. Míg Baka 2011-ben a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult a megbízatása idő előtti megszüntetése miatt, addig Sulyok a Velencei Bizottsághoz fordult jogorvoslatért, noha mandátumából még több mint két és fél év hátravolt. A Der Spiegel szerint az új államfő maga is bírálta azt a módot, ahogyan elődjét eltávolították. 

Beiktatás és az elnöki székfoglaló beszéd

Az eskütétel után Baka András az Országházban mondta el elnöki székfoglaló beszédét. Kifejtette, hogy a felkérés váratlanul érte, ám azt elfogadta, mert meggyőződése szerint az állam működését alapjaiban kell újragondolni. 

Beszédében a társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Rámutatott, hogy a korábbi rendszerben egy párt ejtette foglyul az államot és annak intézményeit. Hangsúlyozta visszaélések kivizsgálásának és a közpénzek ellenőrzésének szükségességét, kiemelve, hogy az elszámoltatás azonban nem válhat bosszúvá.

Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra.

Hozzátette, hogy a politikai ellenfél nem tekinthető ellenségnek. Vélemény szerint az új alkotmány nem lehet egyetlen politikai erő kizárólagos műve, annak megalkotása széles körű társadalmi vitát igényel.

A hivatalt augusztus 19-én vette át a Sándor-palotában az elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes házelnöktől, majd ezt követően az Elnöki Hivatal munkatársaival találkozott. 

Dr. Baka András, Magyarország köztársasági elnökének beszéde megválasztása alkalmából

Az államfő az ENSZ közgyűlésén

Baka András 2026. szeptember 24-én New Yorkban, a 81. ülésszak magas szintű vitájában szólalt fel. Az új államfő Ukrajna önvédelmi jogát nevesítve állt ki. Beszédének fő üzenetei:

  • A köztársaság ott kezdődik, ahol a hatalom elfogadja a korlátait.
  • A partnerek bizalma nem tér vissza egyetlen választással vagy beszéddel.
  • Magyarország elítéli Oroszország teljes körű háborúját, és támogatja Ukrajna önvédelmi jogát, szuverenitását és területi épségét.
  • A Közel-Keleten a nemzetközi humanitárius jog teljes tiszteletben tartása szükséges.
  • Minden államnak joga van a határai védelméhez, a menekültvédelem tiszteletben tartása mellett.

A felszólalás után António Guterres ENSZ-főtitkárral is találkozott.

Baka András elnök

Baka András az ENSZ Közgyűlésén 2026-ban

Kép: Index

Interjú a „vértelen forradalomról”

Az államfő első nagyinterjúja 2026. október 19-én jelent meg a Válasz Online-on. A beszélgetésben a tavaszi kormányváltást és az azt követő átalakulást „vértelen forradalomnak” nevezte, hozzátéve: a társadalom számára a legkedvezőbb forgatókönyv e folyamat mederben tartása, mivel autokratikus berendezkedés kiépülését jelenleg nem látja.

Az interjúban kiemelt hangsúlyt kapott a korábbi rendszer tisztségviselőinek sorsa és az intézményi függetlenség kérdése. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke korábban levélben kért segítséget az államfőtől, Baka András azonban leszögezte: a megkeresést politikai nyilatkozatnak tekinti, így arra nem kíván válaszolni. Kifejtette, hogy a korábban kinevezett vezetői réteg törvénnyel vagy alkotmánymódosítással történő leváltását csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha egy pártatlan vizsgálat igazolja, hogy másként nem biztosítható az adott intézmény jogállami működése.

Az államfői hatáskörök kapcsán a beszélgetésben tisztázta kegyelmezési elveit és személyi döntéseit is. Kijelentette, hogy a Budaházy György 2023-as ügyéhez hasonló esetekben, terrorcselekmény miatt elítélteknek a jövőben nem kíván kegyelmet adni. Szóba került a legfőbb ügyész jelölésének folyamata is: korábbi jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szakmailag továbbra is alkalmasnak tartotta – megjegyezve, hogy tudott a jelölt testvére ellen folyó eljárásról, de bízott benne, hogy a személyt önmagában ítélik meg –, ám a politikai viták nyomán végül október 12-én Fejes Pétert terjesztette elő a tisztségre.

A készülő új alkotmány jelentőségét árnyalva úgy fogalmazott, hogy az alaptörvény önmagában eleinte „csupán néhány oldalnyi ünnepelt papír” lesz. Hangsúlyozta, hogy a mindennapi élet minősége és a jogállami működés nem pusztán a kódexek szövegétől, hanem a tényleges társadalmi gyakorlattól függ.

Interjú Baka Andrásszal

A nemzetközi sajtó visszhangja

Az Euronews 2026. augusztus 8-án nemzetközi hírű, Orbán-ellenes bíróként mutatta be. A portré külön kiemelte a bírói nyugdíjkorhatár elleni fellépését és a strasbourgi pernyertességét. 

A többi európai vezető lap eltérő hangsúlyokat választott. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) késői politikai és személyes rehabilitációként értékelte a megválasztását, míg a Le Monde a bírói függetlenség jelképeként írt az új államfőről, ugyanakkor bírálta a jelölési folyamat szűk körű társadalmi egyeztetését. A The Guardian elemzése szerint Baka legfontosabb feladata az Európával és a nemzetközi szövetségesekkel való kapcsolatok helyreállítása lesz. A gazdasági szféra reakcióit összegző Bloomberg által idézett Commerzbank-elemző pedig kiemelte: a független jogász megválasztása szimbolikus jelentőséggel bír a magyar piaci eszközök megítélésében.

Baka András jelene és jövője

Legkésőbb 2031 augusztusáig maradhat hivatalban. A mandátum végén 78 éves lesz. Ha az új alaptörvény korábban hatályba lép, a megbízatása is hamarabb véget ér.

A gyakorlatban öt fő eszköz határozza meg a mozgáterét.

  1. Aláírja a törvényeket, vagy megfontolásra visszaküldi őket az Országgyűlésnek.
  2. Előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
  3. Egyéni kegyelmet gyakorol.
  4. Kinevezi a bírákat és az egyetemi tanárokat, megbízza a nagyköveteket.
  5. Javaslatot tesz a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az alapvető jogok biztosa személyére.

2026. október 15–16-án Szlovéniában, az Arraiolos-csoport ülésén vett részt. A találkozó témája az Európai Unió jövője, biztonsága és ellenálló képessége volt.

Baka András beszéde

Baka András a magyar parlamentben

Forrás: patria24.stvr.sk

Noha az új alkotmány tartalma és elfogadásának pontos menete egyelőre nyitott kérdés marad, Baka András pályafutása a 2026-os államfővé választással teljes kört írt le: a 2011-ben idő előtt eltávolított legfelsőbb bírósági elnökből a magyar jogállam helyreállításának és az új alkotmányos berendezkedésnek az egyik legfőbb intézményi kezesévé vált.

Gyakran ismételt kérdések

Hány éves Baka András?

73 éves. 1952. december 11-én született Budapesten, így idén decemberben tölti be a 74. életévét. Ő volt a legidősebb, aki 1990 óta köztársasági elnökként hivatalba lépett.

Ki Baka András felesége?

Kövesdi Katalin tanár, akivel 1977-ben házasodtak össze.

Mióta köztársasági elnök Baka András?

2026. augusztus 19. óta. Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg, a hivatalba lépés pedig az Alaptörvény szerint nyolc nappal később következett.

Tagja Baka András a Fidesznek vagy a Tiszának?

Nem, soha nem volt párttag. 1990 és 1991 között az MDF listájáról, de párton kívüliként ült a parlamentben. 2026-ban a TISZA Párt jelöltjeként, ugyanakkor párton kívüliként választották államfővé.

Miért perelte be Baka András Magyarországot?

Mert 2011-ben idő előtt megszüntették a Legfelsőbb Bíróság elnöki megbízatását. Az EJEB 2016-ban jogerősen kimondta, hogy ez sértette a bírósághoz fordulás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.